Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-16 / 190. szám
1951 AUGUSZTUS 16, CSÜTÖRTÖK 3 JÓ JÖVEDELEMRE VAN KILÁTÁS A SÓSTÓHEGYI „VÖRÖS CSILLAGÁBAN A szakszervezeti taggyűlések Ezerkilencszáznegyvenben került Uskány László sóstóhegyi szőlőjébe szegődményes vincellérnek Fe- kete elvtárs, a ..Vörös Csillag’’ mostani párttitkára. Abban az évben Liskány Lászlónak még ,,esak’’ 31 hold szőlője volt. De 1911 őszén már a 11 hold szőlő jövedelméből tudott venni 9 holdas belsőséget házzal együtt, szintén Sóstóhegyen. Az 1942-es évben még nagyobb volt a jövedelem, ügy, hogy Demecserben 40 holddal, Nagykállóban 60 holddal gyarapodott Liskány László vagyona. De mit kapott addig' Fekete elvtárs. aki véres verítékével munkálta a szőlőt? Keveset, nagyon keveset. Éppen csak annyit, amiből éhségüket verték el napról, napra feleségével. Tizennégy mázsa termény és havi 100 pengő volt a szegődmény. ezért az asszonnyal együtt, mindkettőjüknek dolgozni kellett a nagy, gondos munkát igénylő szülőben. A szegődmény bérért tulajdonképpen két munkást kapott Lls- kány. ö gyarapodott, Feketéék pedig egyik napról a másikra tengették életüket. Sokan voltak akkor Sóstóhegyen ilyen vincellérek az akkori miniszteri tanácsosok szőlőjében. Gutyán János dr Keleti Gé- záné vincellérje volt valamikor. Valamikor, mert most már csak emlékeznek Fekete elvtárssal a múltról, főleg ilyenkor, aratás után, szüret előtt. Jól- emlékeznek, hogy abban az időben Liskány László, Keleti Gézáné és a többi szőlőtulajdonos az augusztusi, szeptemberi vasárnapokon hétről-hétre megjelentek szőlőjükben, gyümölcsösükben. Harácsoló szemekkel nézték : vájjon mennyi jövedelem lesz a fán, a tőkén, őket is bevonták a számítgatásokba. Ezért jut eszébe a sóstóhegyi ..Vörös Csillag” tagsá. gának a múlt ezekben a napokban. Mert most is számolnak Akkor egy ember hasznát Számolták, most pedig a csoport jövedelmét. Ezek, a számolgatással töltött percek megmutatják az idén Is, hogy jó úton halad a csoport. A számolást mindig az almánál kezdik, mivel ebből várnak legtöbb pénzt. A 92 holdról mintegy egymilliókétszázezer forintot! Lesz a gyengébb szőlőtermés dacára is mintegy háromszáz hektó boruk. Ott van még ezekenkívül a dohány, dinnye, zöldség, meg a többi ter- melvény, ami mind szép termést mutat. Csak a nagyobb összegű jövedelmeket számolva is harminc forin. tot nyom előreláthatólag egy munkaegység. De ez csak a pénz. Ezenkívül már biztosítva van a fejadag minden család részére. Megkapják a tagok munkaegység után a télire szükséges burgonyát, kukoricát, árpát, zöldséget, bort és a cukorrépa után a cukrot. Úgyhogy a pénz már csak ruhára, lakásépítésre és hasonlókra kell majd a csoporttagok, nak, Gutyán János már számitggt- ta is pénzbeli jövedelmét, ő magának eddig 295, András fiának 238, míg a 17 éves, iskoláját most végzett Mihály fiának 52 munkaegysége van. 575 a munkaegységük száma, de még elszámolásig köny- nyen szereznek 2ö0.et. Ez pedig több, mint 23.000 forintot jelent, Szép pénz, de lesznek akik ennél is többet kapnak. Ilyen például a Kálmánchelyi család, ahol meg lesz az ezer munkaegység is, arat csak pénzbe 30.000 forintot ér. Vágyott van Virányi János, aki egyedül van bent a családból a csoportban, de elszámolásig 500 munkaegységen alul nem adja. Mi jövedelme lesz például ennek az egy embernek munkája után, a pénztől kezdve, számolva a kenyérnekvalót, burgonyát, bort, kukoricát, cukrot, zöldségét is. Ma már ilyen jövedelemről számolgatnak a csoport tagjai. Jól végzett munka kellett ehhez egész évben. A brigádokra, munkacsapa, tokra felosztott földeken egymás- közöttl versenyben dolgoztak a tagok. A jól végzett munkának híre eljutott a még kílvülálló gazdákhoz is. Eljutott a hire Csorba János munkacsapatának, amely az almamoly elleni permetezésben 400 százalékot ért el. Nap, mint nap alka. lom van összehasonlítani a csoport gyümölcsösét az egyéniekével. Hol vannak a pazonyiak fái a csoport fáitól? A közösen végzett munka hatalmas eredményeket hoz. Ezek az eredmények jövőre a csoport növekedésével, még nagyobbá nőnek. feladata megjavítani az üzemi szakszervezeti munkát: a szak- szervezeti aktívákat a verseny szervezőivé, a dolgozók vezetőjévé kell teani, hogy a szakszervezet minden üzemben a munkaverseny gazdája, a pártonkí- vüliek vezetője legyen. Hogy a szakszervezeti taggyűlésekkel ezt a célt elérjük, hogy a gyűlések után éles fordulat következzen he a szakszervezeti munkában, jó előkészítést kell végeznünk. Nem csak az előadónak kell a gyűlésre felkészülni, hanem minden dolgozónak ismernie kell a taggyűlés napirendjét, jelentőségét. Ahol az előkészítés csupán a beszámoló összeállításából. a taggyűlés Időpontjának közléséből áll, ott nem lesz javulás a szakszervezeti munkában. A kisvárdai Vulkánba»! pén teken tartják meg a gyűlést Az üzemi bizottság már felké szült, a bizalmiak is gyűlést tar tottak és részletesen megvitat ták a gyűlés napirendi pontjait Ezután minden üzemrészben röpgyűléseket tartottak, melye ken ismertették a szakszerveze ti taggyűlés fontosságát, napi rendi pontjait, beszélgettek a munkafegyelemről, az üzemréjszek közötti összhangról és a selejt leszorításáról. Egyszóval mindarról, amiről a taggyűlésen sző lesz. A jó előkészítő munkával elérik, hogy a dolgozók közül sokan hozzászólnak, javaslatokat tesznek majd. Lebecsülték a szakszervezeti munka, a taggyűlés jelentőségét a Mátészalkai Magasépítési Vállalatnál. Semmit sem lettek az előkészítés érdekében. Barta elvtárs —üzemibizottsági tag — tartott beszámolót. Beszámolója egyszerű felsorolás volt, amiből a dolgozók semmit sem értettek. A taggyűlés résztvevői közül összesen ketten szóltak hozzá a beszámolóhoz. Javaslatot senki sem tett. Hossz volt a taggyűlés a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat záhonyi munka, telepén is. A központi üzemi bizottság helytelenül, termelési értekezlet megtartására hívta fel a záhonyiak figyelmét. A szakszervezeti küldött — Sági elvtárs — egy nappal a taggyűlés előtt szólt a taggyűlésről, de a tagságot már nem tudta előkészíteni. Tudnia kell: a taggyűlés csak úgy javítja meg a szakszervize, ti munkát, ha építő bírálattal vizsgálja meg azt. Cegléd város termelő szövetkezeteinek és csoportjainak felhívása „Ml, Cegléd város termelőszövetkezeteinek és csoportjainak tagjai tisztán látjuk a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Éppenezért elhatároztuk, hogy Alkotmányunk Ünnepének hetében az egyénileg gazdálkodó parasztok százait fogjuk meggyőzni arról, hogy kövessék példánkat s lépjenek a szövetkezés útjára. Rákosi elvtárs három esztendeje szomszédunkban, Kecskeméten hívta fel a dolgozó parasztság figyelmét a nagyüzemi gazdálkodás .előnyeire. Akkor még Cegléd város dolgoz.ó parasztjai közül csak né- hányan értették meg az útmutatás jelentőségét, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. Azóta nehéz, kitartó munkával elértük, hogy inegnövekedett a csoportok közös vagyona és taglétszáma. Bebizonyítottuk az egész ország dolgozó népe előtt, hogy ami nagy tábláinkon holdanként négy-öt mázsával több termést takarítunk be, mint a kispareellákon gazdálkodó egyéni parasztok. Ennek eredménye az, hogy városunk dolgozó parasztjai közül egyre többen megértik Tártunk II. Kongresszusának határozatát és tömegesen lépnek be a meglévő termelőszövetkezeti csoportokba vagy alakítanak új termelőcsoportokat. Csak az elmúlt hetekben 865 család lépett be, vagy alakított új tszcs-1. Mi, ceglédiek elhatároztuk, hogy az Alkotmányunk ünnepét megelőző héten jő felvilágosító munkával a dolgozó parasztok százait vezetjük a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Augusztus 20-ig minden időt kihasználunk, hogy méltóképpen ünnepelhessük meg Alkotmányunk második évfordulóját, azzal, hogy minél több dolgozó parasztot vehessünk fel soraink közé. Felvilágosító munkánk során leleplezzük a kulákok aljasságát, akik mindenáron meg akarják gátolni békés építőmunkánkat. Minden erővel azon leszünk, hogy Cegléd dolgozó parasztsága megértse: Túrkeve és Karcag szocialista váró sok példája nyomán Cegléden is meg tudjuk valósítani a felemelkedést jelentő szövetkezeti gazdálkodást. Tudjuk, hogy ezzel népgazdaságunkat erősítjük, s biztosítjuk békénket, szocialista jövőnket, életszínvonalunk állandó emelkedését. Felhívjuk az ország valamennyi termelőszövetkezetének és csoportjának tagjait, kövessék példánkat, folytassanak állandó felvilágosító munkát. Keressék fel az egyénileg gazdálkodó parasztokat, mondják el eredményeiket, hogy ennek nyomán Alkotmányunk ünnepére az egyénileg dolgozó parasztok újabb ezrei lépjenek a szövetkezés útjára.” Tizenkét termelőszövetkezet és csoport elnöke, üzerrfi párttitkára nevében Bisztrón László Hajcser János városi párttitkár. VB. elnök. A* Alkotmány tiszteletére indított MlüKAYERSEMl HÍREI A Nyíregyházi Magasépítési Vállalat Bűdszentmlhályl-úti munkatelepén az Alkotmány tiszteletére indult munkaversenyben Májer Mihály kőműves-brigádja halad az élen. A brigádnak felajánláskor 125 százalék volt a teljesítménye. Most 148. Még két százalékkal kell emelni azt és teljesítik felajánlásukat. Májer elvtárs rendszeresen tart brigádmegbeszélést, melyen ismerteti más brigádok teljesítményét, munkamódszereit, kiértékeli saját munkájukat. Mindig tudják: munkájuk melyik területén van gyorsításra, javításra szükség. A VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJÉN SZORIJ NIKOLAJ VENDÉGLÁTÓ OTTHONÁBAN pedtünk. A szovjethatalom ajándékozott meg bennünket ezzel. Jin még sátorban laktam szüleimmel. Nomád pásztorok voltunk. A Nagy Októberi forradalom vezetett bennünket a boldog élethez. Mintha egy fejjel megnőtt volna, úgy beszél a Forradalomról, öröm és büszkeség árad beszédéből. A Forradalom adta meg számára a tanulás le. hetCségét is. Azóta sem hagyta abba a tanulást, állandóan fejleszti műveltségét. Csalc így érhet el újabb cs újabb győzelmeket a termelés frontján. Fekete László szentesi középparaszt a kolhoz vagyona iránt érdeklődik. Itt tudjuk meg, hogy a kezdeti 1/70 hektár helyett, ma már 8000 hektáron gazdálkodik a Molotov" kolhoz. 1.500 szarvasmarhájuk, 1000 lovuk, 125 sertésük, 15.000 birkájuk és 1/000 szárnyasuk van. 8 ahogyan gazdagodott a közös vagyon, úgy növekedett a kolhozparasztok jövedelme is. Kándsi elvtárs, aki Borsodból jött, Szorij Nikolaj múltévi jövedelme i.! nt érdeklődik, — Feleségemmel együtt dolgozom. 1.1/00 munkaegységem volt. 2.800 kilogram rizst. 1.000 kilogram búzát, TOO kilogram káposztát, 50 kilogram cukrot s ezenkívül 2.800 rubelt kaptunk. Prémiumot is. 5000 rubelt. Baracsi Jenő, tunyogmatolcsi küldöttet is a jövedelem érdekli. — Mit tett a feleslegével — kérdezi tovább. Szorij Nikolaj elmondja, hogy a felesleget a kolhozpiacon értékesítette. A szükségleten felüli rizsért 6000 rubelt, a káposztáért 70Ö0 rubelt ka. pott. — Ruhákat vásároltunk. A rajtamlévőt 800 ru. beiért vettem. Persze munkaruhát 70 rubelért is kapunk. Aztán tervbevettem, hogy személykocsitt egy Pobjedát is vásárolok. H.000 rubel megtakarított pénzem van már rá. Mindezt természetes egyszerűséggel mondja cl, hiszen cseppet sem feltűnő a Szovjetunióban, hogy a kolhozparasztok személyautót vásárolnak maguk, nak. Szóbakerül még a háztáji gazdaság is. Ez sem megvetendő! Negyedhektár földje, két tehene, 1 lova, két sertése, 5 báránya és 80 szárnyasa van a Szorij családnak. — Hisz ez magában véve is csinos vagyon! — kiált fel Fekete László. Nehezen válunk meg Szorij Nikolaj vendéglátó házától. Sokminden jóval rakják meg a telített asztalt. Ex is, mint minden, amit itt láttunk és tapasztaltunk, azt hirdette. hogy boldogságban, bőségben élnek a szovjet kolhozparasztok! Zsurakovszki M111ály. (Folytatjuk). Kazahsztán legmelegebb részén fekszik az us. tobjai „Molotov” kolhoz. A kolhozfalut minden oldalról fiatal erdők veszik körül, hirdet, ve azt, hogy a kolhozparasztok elűzték földjeikről az aszályt. A feldíszített kultúrhdzban szokatlan élénkség van. Távoli vendégek érkeztek: a magyar parasztküldöttség egyik csoportja. Kim Vikentyij, a kolhoz elnöke fogáét bennünket s oft vannak a munka hősei is. Szavaikból szeretet árad felénk. A kolhozelnök meleg barát. Sággal szól: „Tekintsétek meg kolhozunkat s vigyétek haza a tapasztalat okai". Mi sietve fogadjuk meg tanácsát s legelőször a nzstáblák felé indu. lünk. Itt találkozunk Szorij Nikolajjal, a Szocialista Munka Hősével, a rizstermeszlO brigád vezetőjével. Ma a brigád minden tagja 55 métermázsa átlagot takarít bo hektáronként. Kezdetben azonban 20 mázsás volt a termésátlag. Kemény birkózást jelentett a természettel a termésátlag ily nagymérvű emelése. Valóban hőstett voltl Szó- rij Nikolaj azonban szerényen magyaráz, mintha az érdem oroszlánrésze nem is az övé volna. Magát egy szóval sem említi, annál lelkesebben beszél arról, hogy miként segíti a tudomány, a technika a szovjet kolhozparasztokat. Fenn a felhők között repülőgép berreg. Nikolaj feléje mulat: — Ezzel szórjuk a műtrágyát a rizsföld 600 hektárjára. Nikolájék a béke gépének nevezik. Nem bombd. kát szór, mint az amerikai légikalózok gépei, hanem életet adó tdperöt a földnek, növénynek. — Mi a technikát is az ember felemelkedésének szolgálatába állítjuk. Fésűs László borsodmegyei középpara-szt csendben figyel s aztán lelkes szavakkal fordul Szorij Nikolaj felé: „Most látom azt, hogy mennyivel különb módon éltek, mint mi az egyéni parcellákon. Hazatérve azon leszek, hogy minél több dolgozó paraszt induljon el az utalókon”. A brigádvezető bólint s tovább beszél azokról a harcokról, amelyet a kotliozparasztok folytattak és folytatnak a természet legyűrésére. Szavai nyo. mán értjük meg: mennyi áldozat és hősiesség kellett ahhoz, hogy a pusztaságból dúsantennö földeket teremtsenek. Aztán szívélyes barátsággal invitál meg bennünket otthonába. Nem messze a kút. tárháztól áll Szorij Nikolaj szép, kertes háza. Gyermekei elénk szaladnak. .4; ajtóban Nikolój felesége üdvözli a vendégeket. S széket hoznak, hellyel kínálnak, — Héttagú családommal élek háromszobás la. kasomban — mondja a házigazda, miután letelcbrigád magas százalékát úgy érte el. hogy bevezette a Varga.Szakál- féle falazási módszert. A módszernek az a lényege, hogy a felfelé* menő fal külső és belső oldalúra le-fel mozgatható deszkát szerelnek és zsinórozás nélkül közérakják a téglát. Amikor a fal magassága elérte a deszka felső szélét, akkor a két deszkát feljebb emelik. Hosszú idő óta a munkatelep szégyentábláján van Helyi Mihály kőműves neve. Helyi Mihály 51 százalékban teljesíti normáját. Munkáját nem készíti elő, munkatársait munkaidő alatt rendszeresen ..látogatja’’. Az ilyen látogatás hosszubb-rövldebb beszélgetésből áll. Helyi Mihály akadályozza munkatársait is a jó munka végzésében, megnehezíti a muukatelep tervteljesítését: 2 százalékkal üti vissza munkatelepét a tervtcljcsí- tésben. A munkatelep „legjobb takarékosa” Lippai Kornélia és brigádja. A brigád habarcskeverésnél dolgozik. Nagy gondot fordít arra, hogy ka- varás közben a kavaróládából ne folyjon ki a habarcs. Minden reggel munka előtt átvizsgálják a ládát, a hasadásokat tömítlk. Az utóbbi 10 napban 150 forint értékű habarcsot takarítottak meg. Lippai Kornélia brigádja minden tagjának elmondotta: hogyha or. szagunk építkezéseinél 1000 brigád követi példájukat, 10 nap alatt 150 ezer forint értékű habarcsot takarítanak meg. 150.000 forintból 10, szoba, konyhás, fürdőszobás lakást építtethet államunk. A NYÍREGYHÁZI transzfGrmátorjavitó VÁLLALATNÁL a dolgozók egyharmada már telje, sítette munkufelajánlását, a többiek a napokban teljesítik. Az Alkotmány tiszteletére Indított versenyben többtermelés terén Szabó Lajos vasesztergályos halad az élen. Teljesítménye 136.5 százalék. Szabó Lajos azért tudta lehagyni töb bí versenytársat, mert esztergagépe fordulatszámát 20 százalékkal emelte. Nagyobb fordulatszámmal, több munkadarabot tud kiosztergá- lyozni. Szabó Lajos felajánlotta, hogy augusztus 20-ra egy rossz huzalegyengelő gép javítást munkáját elvégzi. Felajánlását ma teljesít!. Lelkes verseny indult Kozák Mihály szerelő és a vállalat többi sze. relő.je között anyagtakarékossúgbau is. Takarékosságban többi versenytársát megelőzve Kozák Mihály halad az élen. Ebben a hónapban 94,06 forint értékű textil-szigetelő anyagot takarított meg. Kozák Mihály munkája során bcvezeite a nátroncellulose szigetelőanyag hasz. ndlatát.
