Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-16 / 190. szám

4 1931 AUGUSZTUS IC, CSÜTÖRTÖK Becsületes igyekezetük eredményeként: as ópályi dolgosó parasztok újra élhetnek a ssahatl piac lehetőségeivel Gondolatban már a mátészalkai piacón látta magát ifjú Tar Ká­roly. Egész jé kedve kerekedett a rázós szekéren a görögdinnyék te­tején mire kiszámította, hogy mit kap holnap a nagyszekér dinnyéért. Gyengén számítva is bejön érte 300 forint — gondolta. Délután terjed el a híre ópályi- ban, hogy másnapra felszabadítják a községet, szabad lesz az út a piacra. Nemcsak Tar Károly, de az egész falu dolgozói nehezen várták fezt a napot, hogy több mint három hét után megnyíljon a község előtt a szabad piaci forgalom. Nem vá rakoztak tétlenül, harcoltak is érte, hogy községük kilábaljon a nagy szégyenből és ne úgy emle­gessék őket, mint a megye kölön­cét. NÉPNEVELŐ ÉRTEKEZLETET TARTOTTAK a múlt htoap végén. Megjelentek ott azok is, akiknek legjobban fájt a falu szégyene, azok, akik becsü­lettel teljesítették beadási kötele­zettségüket, mégis ugyanúgy káro­sodtak, mint a hanyagok. Az egész falunak ki kell tenni magáért— ezt értették meg az ér­tekezleten. Ifjú Tar József meg idős Kokas Gyula Kossuth-utcai dolgozó parasztok ott az értekez­leten jelentkeztek, hogy utcájuk lakóit példájuk követésére serken­tik. Ifjú Tar József 422 kilő he­lyett 10 mázsa 30 kiló kenyérgabo­nát adott be és megígérte, hogy az utcában lakók nemcsak .kenyérga­bonájukat szállítják be a cséplőgép alól, de tojás- és baromfihátraléku­kat is rendezik pár nap alatt. NEHEZEN MOZDULT A TÁRT­SZERVEZET arníSékTmeg is volt az oka. Szender alvtárs, párttitkár maga is adós volt teljes tojásbeadási kötelezett­ségével. Az értekezlet után vitte be sebtiben a régóta esedékes 120 da­rab tojást. Szender elvtárs is azok közé tartozik, akik Rákosi elvtárs szavai szerint így gondolkodnak: „a dolgok úgyis jól mennek, minek ide- külön erőmegfeszítés, áldozat- vállalás, az éberség,-az osztályharc fokozása...” Ő maga sem teljesí­tette beszolgáltatását, nem fizette ki adóját s ezzel rossz példával szolgált. Szender elvtárs ezért nem volt képes mozgósítani a pártszer­vezetet, a községet annakidején a tojás- és baromfibeadás teljesíté­sére! Nagy a felelőssége, mint a falu vezetőjének, amiért hete­kig mint a megye szégyenét emle­gették ópályit. A baromfibeadást még most sem teljesítette. „Kicsi még az aprójószág” — mondja, de az a szép csirkecomb, amit kislá­nya .szopogatott, mást bizonyít. Ilyen „példamutatással” nehezen ragadja magával a párttitkár a község dolgozóit, legfeljebb az élenjárók után kulloghat. Pedig az élenjáró pártonkívüli dolgozó pa­rasztok Is a pártszervezettől vár­ják az irányítást. Ifjú Sz#5ó Ist­ván 13 holdas középparaszt, aki 1400 százalékra teljesítette gabo­nabeadási kötelezettségét, tagjelölt, felvételét kérte a pártszervezetbe. SEM MARADT TRÉS ÍGÉRET Tar József, Kokas Gyula és tár­saik vállalása. Egymásután csatla­koztak hozzájuk a jólteljesítő gaz­dák. A 17 holdas Fazekas Pál az újvárosból jött be a tanácsházára, hogy írják ki neki az elmaradók neveit. így tett Simon Pál is, akit sertései eladásában gátolt meg a szabad piac megvonása. Utcán­ként legalább két-három élenjáró paraszt kereste fel az elmaradókat. Segítettek a Díszesek is. Segített a 12 odahaza vakációzó diák, akik Nyíregyházán és Mátészalkán • jár­ják a felsőbb iskolát. Aki nehezeb­ben értette at jó szót, „villámokká”’ ébresztették fel. A „villám” hir­dette azt is a faluban, hogy Pák Mihály kulák, aki napközben si­ránkozott a zárlat miatt, éjszaka burgonyát és malacokat akart ki­csempészni a községből. Rendszeressé váltak a kisgyülé­sek. Volt eset, bogy a Kossuth-ut- cán Kedves Péter előtt 300-an is összegyűltek egy alkalommal. Ilyen alkalmakkor kitört a jogos felhá­borodás azok ellen, akik még most som mozgatták fülök botját sem. Olyanok ellen, mint G. Balog Ist­vánná, akinek szemibe mondta öz­vegy Szender Pálné: „én beadtam a tojást, hogy ne húzzam hátra a község eredményét, de neki csak ahhoz volt esze, hogy lopva vigye ki a káposztát a szaimosszegi fuva­rossal.” Az egyéni beszélgetések mellett sokat jelentettek ezek a heti kis- gyülések. Griba Pálné előtt megbe­szélték: mennyit emelkedett az eredmény a zárlat óta és hol. kik tartják még vissza a beadás üte­mét. TÁRGYALTAK A BEADÁSRÓL mások is, máshol is. Rendszeres volt a „röpgyülés” Ä Rác testvé­rek portáján is, a falu kulákjai részvételével és itt Szabó Jenő re­formátus kulákpap volt a „kisgyü- lés” előadója. Másnap titokban in­dultak el az új hírek a Rác-porta tájékáról. ..Nem fontos már bead­ni, kár az adót fizetni, háború lesz úgy is”. Éjjel egy-két óra körül is vilá­gosság szűrődik a „tiszteletes úr” ablakából. Ilyenkor kapja az uta­sításokat a kulákpap „Amerika hangjától”, a következőnapi rémhí­rek elindításához. Akad még a fa­luban olyan, mint G. Balog István, né. aki még most is hiszi a kulák és paphazugságot. Pedig ismerhet­nék már őket. Nagy István kispa­raszti nemigen felejtette el még azt az időt, amikor az egész falu ret­tegett a háromszázhoklas Rácok­tól, nem felejtette el. amikor gyil­kosságra, verekedésre biztatták és mert nem tette meg, őt verték meg. Nem felejthettek azok az ópályi anyák sem. akiknek lányuk becsü­letébe gázolt a kulákpap. A Rácok, a Molnárok Szabó Jenő református pappal együtt, a régi úrivilágot szeretnék vissza, amikor kényükre, kedvükre élhettek, tivornyázhattak a falu nyakán. Ezért bujtogatnak a beadás ellen, ezért lazítanak a tszcs ellen 1 NEM SIKERBE A TERVÜK Az utóbbi napok és hetek azt bi­zonyították, hogy a falu dolgozó parasztjainak túlnyomó része a Pártra, a dolgozó nép államára hallgat. Az élenjárók felvilágosító munkája, a kisgyülések, eredménye­sen leplezték le az ellenség mester­kedéseit. Ezt bizonyítják az elért eredmények. ÉgéSzévi gabonabeadá­si kötelezettségüket 80 százalékban, a szénabeadást 101 százalékban tel­jesítették, a baromfibeadást 3 hét alatt 8 százalékról 12 százalékra emelték. Jelentős emelkedést értek el a tojásbeadás terén is. Három hót alatt 48 százalékról 66 száza­lékra emelték évi tojásbeadási kö­telezettségük teljesítését. Pártunk és a Megyei Operativ Bizottság, értékelve az ópályi dol­gozó parasztok utóbbi két hétben elért eredményeit, felszabadította a községet a zárlat alól. Az ópályi dolgozó parasztok megfogadták a zárlat feloldása után: minden el­maradt kötelezettségüket nem csafc teljesítik, de jóval túlszárnyalják a 100 százalékot: .,Utolsók voltunk, de az első községek közé küzdjük fel magunkat”. Ne felejtsék el az öpályiak s ne felejtse.el elsősorban a pártszervezet az utóbbi hetek ta­nulságát. Fokozza még tovább a felvilágosító munkát, mozgósítsa az élenjáró dolgozó parasztokat, ma­guk pedig személyes példamutatás­sal adjanak újabb lendületet n be­gyűjtési versenynek, nehogy szé­gyenbe essenek újra. Hogyan írt volna naplót Ferenci Mihály elvtárs, a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat sztahánovistája 1931 MÁJUS 10. Nagy öröm ért ma: megtudtam, hogy én is megyek nyaralni —- kül­földre. Az ilb. titkár elvtárs azt mondotta: „Na, Ferenci elvtárs úgy készülj, hogy rövidesen nya­ralni mégy. Sokat hallottam nyara­lásról. de még ma sem- ismerem igazi értelmét ennek a szónak. Most fogom megismerni, most lesz ré­szem életemben először ilyen öröm. ben. Amikor megtudtam, egészen meg­lepett. Az üb titkai' elvtársnak kö­szöntem meg, de azt mondotta: „No nekem köszönd elvtárs, hanem a Pártnak és az Alkotmánynak” Igaza vau. Azzal fogom megköszön­ni, hogy teljesítményemet 200 szá­zalékról 220-ra emelem. 1951 JULIUS 14. A robogó vonatban írok. Kínt váltakoznak a mezők. Kisebb, na­gyobb parcellák. A nagy táblákra ügy nézek, mintha az enyém vol­na. Tudom, hogy az a termelöcso- port földje. Magaménak érzem én a munkatelepünket is. Mintha csak a kertembe, vagy az udvaromba men­nék, amikor dolgozni megyek. Inas. koromban azt láttam: csak annak jó, akinek üzeme, vagy műhelye van, mert azoknak más dolgozik. Most magamnak dolgozom. Most. hogy nyaralni megyek, félve ha­gyom itt a telepet, félek, hogy va­lami nagy dolgot fognak csinálni munkatársaim és én nem leszek részese. De nyugodt is vagyok, mert. elértem azt a százalékot, amit ígértem. Júniusban 229 százalékos átlaggal dolgoztam. Több, mint 2OU0 forintot kerestem ebben a hó­napban. Kétezer forint. Valamikor még a százat is félve mondtam ki. 100 pengő olyan nagy pénz volt, hogy annyi csak- a műhely gazdá­jának lehetett. Nekem havonta 33— 40 pengő fizetésem volt csak. Messze a láthatár alján feltüne­deznek. Budapest gyárkéményei, nemsokára megérkezünk. Onnan to. vábvezet utunk, Tátralomnic felé. Rendelet az 1951. évi részleges tagosításról A földművelésügyi miniszter — a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1949. évi törvény- ereiű rendelete értelmében — ez évben az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és terme­lőszövetkezeti csoportok kéré­sére 702 községben engedélvez- te a részleges tagosítást. Ezzel íehetővé tette,' hogv a tavasz folvamán és az elmúlt hetekben megnövekedett termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok nagyrés.zének a szétszórt földte- rüeteit gépi, nagyüzemi műve­lésre alkalmas táblákba vonják össze. A földművelésügyi miniszter a helyi tanácsokat értesítette a részleges tagosítás engedélyezé­séről. A rendelet egyben kimond ja, hogy az 1951-es évben a földművelésügyi miniszter a jelenleg engedélyezett 702 községen kívül több köz­ségben részleges tagosítást nem engedélyez. A rendelet alapján a termelő­szövetkezeti csoportok, terme­lőszövetkezetek és állami gazda­ságok szétszórt ingatlanait, amelyeknek a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást engedélyezett, nagyüzemi gaz­dálkodásra alkalmas táblákba kell összevonni. A,z ingatlanok összevonását úgy kell végrehaj­tani, hogy azzal a lehető leg­kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földiét kelljen kicserélni, Ezért a taáosított táblákat elsősorban a kulákok és úribirtokosok földiéin, vagy olyan helyen kell kijelölni, ahol a lehető legkevesebb az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz­tok földje. Ha a táblák elhelye­zésénél az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt földjét elke­rülni nem lehet, a dolgozó pa­rasztnak . a táblába eső ingat­lana helyett feltétlenül azonos értékű földet kell cserébe adni. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt tanyáiát táblába bevonni általában nem szabad. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a dolgozó paraszt részére feltétle­nül azonos értékű csereépületet kell adni, vagy ha ilyen nincsen, a dolgozó parasztot lakóházá­ban meg kell hagyni, A részleges tagosítás a szőlő­ket és gyümölcsösöket nem érinti. Nem szabad a tagosí­tásba bevonni a község belterü­letén lévő ingatlanokat, továbbá a legelőket és az erdőket sem. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztot a kicserélt in­gatlanán a jövő gazdasági évre elvégzett munkájáért, a kihor­dott, trágyáért, a kicserélt in­gatlanon lévő lucernáért és egyéb évelő takarmánvvetésért, fáért és minden egyéb mezei értékért természetben vagy pénzben kártalanítani kell. A részleges tagosítással érin­tett községekben minden ter­melő azon a területen köteles, illetve jogosult elvégezni a tarló­hántást és a másodvetést, ame­lyen eddig gazdálkodott A lábonálló, még be nem takarí­tott terményeket a termelőszö­vetkezet, az állami gazdaság és az egyéni gazdálkodók is arról a területről takarítják be, ame­lyen elvetették, tekintet nélkül arra, hogy földjüket a tagosítás­kor esetleg kicserélik. A tagosí­tás befejezése után a termelő­szövetkezeti csoport, termelő- szövetkezet és az állami gazda­ság a részére kialakított táb­lán, a tagosítással érintett egyénileg gazdálkodók pedig a nekik cserébe adott ingatlano­kon kezdik meg az úi gazdasági év időszerű munkáit. A tagosítást a földművelés­ügyi miniszter, valamint a me­gyei és iárási tanácsok elnökei­nek irányítása cs ellenőrzése mellett tagosító bizottságok ha'tiák végre. A. bizottság el­nöke általában a helyi tanács végrehajtó bizottságának egy tagja. A bizottság tagjai a tago­sításban érdekelt termelőcso­port elnöke, vagy állami gazda­ság vezetője, továbbá a DÉFOSZ helyi szervezetének és a heivi földmüvess,zövetke,zet igazgató­ságának egv-egy kiküldöttje. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében az 1951. évben engedélyezett részleges tagosításokat a lehető legrövi­debb időn belül úgy kell végre­hajtani, hogy a tagosítás a cs.éplést, a termények betakarí­tását és a begyűjtést, valamint a soronkövetkezö mezőgazda- sági munkák elvégzését ne kés­leltesse. Rádióműsor AUGUSZTU3 1G, CSÜTÖRTÖK. KOSSŰTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. 5.30: Hírek. 5.40: Munkára fel! 6.00: Reggeli színes muzsika. 6.45: Hírek. 7.00: Reggeli vidám zene. 7.20: Nép­zene. 8.05: Magyar daitak. 11.30: Az alkotmányról. 11.50: Tömegdalok. 12.00: Hírek. 12.30: Egy falu — egy nóta. 13.00: Éneklő Miskolc. 15.45: Hanglemezek. 14.10: Gyermekűje ág. 14.45: Szomszédaink — barátaink. 15.30: Hanglemezek. 16.05: Úttörő­mikrofon. 16.25: Szól a harmonika. 17.00: Hírek. 17.10: Néphadsereg hír­adója. 18.05: Egy a jelőzőnk. 19.00: Népi zenekar. 20.00: Hangos Újság. PETŐEI-K ADIó: 5.30: Népzene. 5.50: AlBK-negyedóra. 620: Vidám hanglemezek. 6.45: Harc a kodorádó­bogár ellen. 7.00: Jó reggelt, gyere­kek! 7.35: Magyar zenekari muzsika. 3.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. 8.40: Operett rész letek. 9.20: Iskolások rádiója. 10.00: Hírek. 10.3 0: Hangverseny. 10.50: Ének. har­monika. zongora. 15.00: Hanglemez. 15.40: Fiatalok zenei újságja. 16 10: Gordonka és zongora. 16.50: Esemény, játék. 17.20: Hanglemez. 17.30: Hí­rek. 3 7.40: Előadás. 17.55: Zenés mű- s»or. 18.40: Szív küldi szívnek. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsui'akovszki Mihály Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőséé: Tvyíroi.'.vh;ízrt, Dózsa György.ti. 5 Tel.: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza.. Zsdánov-U. 1. — Telefon: 30-00. Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, DózEa György-u. 5, 1951 JULIUS lő. Vonatunk — amely három kocsi­ból áll — átgördül a határon. Pio­nírok fogadnak bennünket. Daluk már messzire elénk jött. Boldog .vermekkor. Én ezzel is szegényebb vagyok, nekem a gyermekkor nem volt gondtalan. Apám éjjeli munká­tól megvakult, korán meghall. Ránk, gyermekekre nehezedett a családfői gond. a munka gondja. Akkor még gond volt a munka. Olyan gond, ami-úgy tört, mint a járom. Akkor még nem volt tör­vény arra. hogy dolgozhatok, nem védte semmi és senki a munkás­embert. Magát kelletett megvéde­nie. Évekig ellehettünk, amíg egy­szer munkát kaptunk. Hegyek között kanyarog vona­tunk. Zöld fenyőerdők illatát hozza a szél. Milyen nyugodt, szabad az ember, de csak akkor, ha gazda abban az országban, ahol él. Mész. szí rőt már világít a Lomnici csúcs. Büszkén emelkedik az ég felé. 1931 JULIUS 16. Hét órakor volt ébresztő. Tor­náztunk egy kicsit. Milyen jő ez a hegyi levegő, milyen jól érzi ,itt az ember magát. Megismerkedtem Bogár Árpád sztahánovistával. Ö a GANZ-ban dolgozik, villanyóra- készítő. 200 százalékos eredménnyel dolgozott, mielőtt eljöttt. Itt van Hoffman Mátyás sztahánovista vá­jár is. A komlói bányában dolgo. zik, 200 százaléknál ő sem adjá alább. Sohase láttuk egymást, csak most és mégis egyetértünk. Első szavunk az volt: „Te hol dolgo­zol?”. Egyikőnk se kérdezte azt, hogy miért dolgozol. Tudom, ő is tudja, hogy egyért dolgozunk: a szocializmusért. És ezért' értjük meg egymást. 1951 JULIUS 17. Itt vagyunk fent a Lomnici csú­cson, Milyen messzire lehet látni a tiszta júliusi napon. Messze va­gyunk a völgytől, olyan messze akár én, meg mindőnk múlt éle­tünktől. Az lent van, új életünk fent és egyre tisztább és szaba­dabb az út még feljebb, írok ma haza. írok a munkate­lepre. megírom. mindazt, amiben itt részem van. Megírom, hogy mit kaptam én az Alkotmánytól, meg­írom. hogyha haza megyek, -többé soha nem logok a 200 százalékból engedni. Ez legyen az én köszöne- lem az új életért, a megért és el­jövendő örömökért. (—Tóth—). Sport A BUDAPESTI VÖRÖS METEOR JÁTSZIK VASÁRNAP NYÍREGYHÁZÁN Az NB II. labdarúgóbaj noksá.g 26-án megindul. A sorso-láö eszerint első mérkőzése a Vasasnak itthon lesz a B. JLokomotívva-1. A Vasas 4 hete erősen készül erre a szezonra Kosa edző irányításával. Vezetősége min­dent elkövet, hogy a csapatot meg- ínentsa az NB-ben S»zabolcs*-&zatmai* megye számára és ez pillanatnyilag úgy néz ki. hogy sikerüLni is fog. Vasárnap a Vörös Meteor ellen min­den valószínűség szerint a bajnokság­ban szereplő csapat fog bemutatkozni. A csapat összeállítása a következő; Bóz — Lovász, Tóth, Magyar — Len. deeki, (Havacs III). Ha vacs II — Pa-licskó II, Barti, Fenderi, Paragh, Kovács. JÁTÉKVEZETŐKÜLDÉS Ujfehértó—Búj: Tóth J. — Nagy­halász:—Kakamaz: Kovács I. — GáAa —Vcncsellö: Héczei. — Tiazaberoeí—- Elektromos II.: Kiss S. — Kinizsi II. —Büdszentmihály: Völgyesei. — TU- zép—Textil’: Bar any j. — MTH—Kis­ker: Ambrus. — Tisza löki Bástya— Dózsapta: Losoncai. — Rakamaz II.— Nyírcserkesz: Hernádiéi. — Nyírpa. zony—Gyulatanya: Gazdag. — Sajó- szen t páter—Tatarozó: Lakatos. — Pálya fenn tártáé—Petőfi.: Ki$s J. — Ny. Építők III—Kinizsi: Kaposi. APKOH1RDETKS ÍRÓASZTALT, irat-szekrényt, irodai székeket és iratszekrényeket vesz a- Melléktermék és Hulladékgyűjtő. Vál­lalat Nyíregyháza, Jókai-u. 2. Tele­lőn : 30—48. KÖRPÁNCÉLOS rövid zongora. és egy 4 lámpás rádió eladó, Horváth György Homoksor 5. Augusztus 19-én a dolgozók hét­végi lürciővonatát indítja az IBUSZ Menet-jegyiroda (Rákóczi-u. 1.). Részi­vel! élnék szakszervezeti dolgozók és családtagjaik. Dija: felnőtteknek 8.90, gyermekeknek 6.40 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents