Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-14 / 188. szám

.1951 AUGUSZTUS 14, KEDD vt Magyar tiltakozás a provokációs titóista határsértések ellen A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium augusztus 13-án az alábbi jegy­zéket juttatta el Jugoszlávia budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság 1 külügyminisztériuma kormánya) megbízásából számtalan esetben tiltakozott a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormányá­nál a jugoszláv határőrizeti szervek által sorozatosan és szervezetten végrehajtott provo­kációk, kémátdobási kísérletek, magyar állampolgárok áthurco- lása, valamint a Magvar Nép­köztársaság területe ellen irá­nyuló támadások miatt, melyek több esetben a szolgálatukat teljesítő magyar határőrök meg­gyilkolásával, vagy azok súlyos megsebesítésével végződtek. A Magyar Népköztársaság kormá­nya egész sor jegyzékben álla­pította meg, hogy a sorozatos, rendszeres és szervezett jugo­szláv határsértések, provoká­ciók és légi sértések — szerves részét alkotják a jugoszláv kor­mány Magyarország és a ma­gyar nép ellen irányuló kihívó politikájának, követelte ezek haladéktalan beszüntetését és figyelmeztette a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormá­nyát arra, hogy a jugoszláv ha­társértések és provokációk minden következményéért kizá­rólag a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányát ter­heli a felelősség. A Magyar Népköztársaság .‘kormánya megvizsgálta az utolsó hónapok folyamán elkövetett jugoszláv határsértéseket és ha­tármenti provokációkat és meg­állapította: 1. hogy a határsértések és határmenti provokációk e hó­nap folyamán egyre sűrűbbekké váltak és, 2. hogy azok rendszeres volta és jellege világosan mutatja, hogy előre megfontolt szándék­kal, tervszerűen megszervezett határsértések sorozatának vég­rehajtásáról van szó. A mellékletben felsorolt ju­goszláv határsértések, provoká­ciók és légi sértések világosan bizonyítják, hogy azokat a ju­goszláv határőrség szervezetten és központi irányítás mellett hajtja végre, ami semmi esetre sem történhet a jugoszláv kor- mánv'tudta és beleegyezése nél­kül. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma megálla­pítja, hogy a szervezett és egyre rendszeresebben megismétlődő határsértések célja, hogy Ma­gyarország Jugoszláviával hatá­ros területének békéiét erősza­kos és támadó cselekményekkel megzavarják. Ez a tény, vala­mint az, hogy a jugoszláv ha­tárőrizeti szervek egvre kihí- vóbb és egvre agresszívabb ma­gatartást tanúsítanak, világosan és félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának ellenséges céljai vannak a Ma­gyar Népköztársasággal, szem­ben. A sorozatos határsértések miatt a Magyar Népköztársaság kormánya szinte naponta intéz­hetett volna tiltakozó iegyzéket a jugoszláv kormányhoz. Ezt azért nem tette, mert tisztában van azzal, hogy a jugoszláv kor­mánynak éppen az a célja, hogy jegyzékváltásokat provokáljon és ezzel is mérgezze a levegőt, hogy a jugoszláv népet a ma­gyar nép ellen uszíthassa. A Magyar Népköztársaság kor­mánya épp ezért utasította ha­tárőrszerveit, hogy legnagyobb higgadtságot és nyugalmat ta­núsítsanak a jugoszláv határ­őrök kihívásaival szemben és ne engedjék magukat provokál­ni. A magyar népnek és kor­mányának türelme azonban nem mehet odáig, hogy végnélkül is szónélkül tűrje ezeket a szerve­zett, sorozatos provokációkat a magyar határon. Ezért a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztériuma kormá­nya megbízásából ismételten és a leghatározottabban tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szervek rendszeres, támadójeliegű határ­sértései ellen és követeli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya haladék­talanul tegye meg a szükséges intézkedéseket e,zek beszünteté­sére. A Magvar Népköztársaság kormánya ugyanakkor ismétel­ten felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy határainak sérthetetlenségét biztosítani kí­vánja és a határsértésekböl eredő minden következménvért egvedül és kizárólag a. Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság kormányát teszi felelőssé. * A jegyzék kiegészítő részét ké­pező melléklet részletesen felsorol­ja a határsértéseket és határmenti provokációkat. Márciusban 12, áprilisban 16. má­jusban 14, júniusban 23. július 1- től 27-ig pedig 81 esetben állapí­tották meg a magyar határszervek a jugoszláv határőrök által elköve. tett határsértéseket és határmentt provokációkat. Ezek a határsértések egyrészt a magyar határőrök meggyilkolását, a magyar határterület műszaki be­rendezéseinek megrongálását éá a határ közelében munkájukat végző magyar dolgozók provokálását cé­lozták, másrészt kémkedés és fel­derítés, valamint a magyar népi demokrácia ellen irányuló jugoszláv fasiszta propaganda céljait szolgál, ták. A jugoszláv határszervek többek között 46 esetben adtak le célzott lövéseket gépfegyverekből, géppisz­tolyokból, puskából a magyar ha' tárőrökre. Egy esetben 105 mm.es tüzérségi löveggel mélyen ma­gyar területre lőttek be. Jugoszláv Néger békeharcos a VIT-en repülőgépek több ízben berepültek 5—10 km-re magyar terület fölé. Jugoszláv tisztek és katonák beha. toltak magyar területre fényképfel­vételek készítésére és felderítés céljából. A jugoszláv határőrök 16 esetben provokáltak magyar határ, őröket és a határ közelében dolgo­zó magyar állampolgárokat. Lőttek ezenkívül a barcsi állami gazdaság kompra várakozó munkásaira és gyujtólövedékkel felgyújtották a határ közelében lévő présházat. Számos esetben a jugoszláv határ­őrszervek Jugoszláviában készített, magyarellenes propagandaanyagot s röpiratokat dobtak át. magyar terű. letre. A jugoszláv határőrszervek fegy­veres támadásaikat és provokációi, kát csaknem minden esetben fegy­veres katonai fedezet mellett haj­tották végre. Miklósi Miklós traktorista is teljesítette az Alkotmány tiszteletére tett felajánlásét: 59 vagon terményt csépelt el Az Alkotmány ünnepének kö­zeledése méé nagyobb, még fo­kozottabb munkára serkenti traktoristáinkat. Vasárnapi szá­munkban közöltük, hogy Német János kisvárdaí traktoros elérte az ötven vagonos cséplési ered­ményt. Lapzártakor érkezett a hír, hogy Miklósi Miklós elvtárs is teljesítette alkotmányi fel­ajánlását, összesen 5.025 mázsa terményt csépelt el tegnapig. Női traktoristáínk is közeled­nek az őtven ragon felé. Külö­nösen a mándoki traktorista Szemán Erzsi, 25 mázsa híján 43 vagon terményt csépelt már el ő is. Barát Erzsi nyírmadai traktoros 42 vagon, Földest Kati kisvárdaí traktoros 33, Molnár Erzsébet újfehertói traktoros 23, Bócsi Ilona tyukodi trakto­ros 24, Német Borbála dózsa- pusztai traktoros 21, Gurály Ilo­na nyírtétí traktoros pedig 16 vagon terményt csépelt el. Dö^ei elvtórs beszámolója megértette az elhatározást Húsz nyírbogát* és környéki dolgozó paraszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára mázsával haladta meg az egyénie­két., Gyulai József elvtárs, községi párttitkár nyitotta meg az ünnepi gyűlést és üdvözölte a község és a környék dolgozó parasztsága ne­vében Dögéi Imre elvtársat. — Tanulmányútunk során — kezdte beszámolóját Dögéi Imre elvtárs — alkalmunk volt meggyő­ződni a szocialista mezőgazdaság, a kolhozrendszer bámulatos ered­ményeiről. A mezőgazdaság gépesí­tése rendkívül fejlett. A kolhoz- és a szovhozföldeken már megje­lent a villanytraktor, amely órán. kint másfél holdat szánt fel mély. szántással, üzemköltsége mintegy harminc százalékkal olcsóbb, mint a benzin, vagy nyersolaj motoré. Nagy lelkesedéssel készült Nyír­bogát dolgozó parasztsága Dögéi Imre elvtárs, a parasztküldöttség vezetője, az országgyűlés elnöke, a SZÖVOSZ elnöke beszámolójára. A község bejáratánál s a község fő­utcáján díszkapu üdvözölte Dögéi elvtársat. A tanácsház előtti téren a házak, ablakok, fák feliratokkal, zászlókkal díszítve várták * vendé­geket, a szomszédos Pirlcse, Nyír. gelse, Kisléta, Nyírgyulaj és Encs. encs virágos szekereken érkező csoporttagjait, egyénileg dolgozó parasztjait. Vadon elvtárs üzemi párttitkár vezetésével eljöttek a helybeli „Kossuth" tszcs tagjai, akik máig is az ország termelőszö­vetkezetei élén járnak a termény­beadásban, akiknek gabona termés­átlaga ebben az évben is 2—3—4 A kolhozparasztok jövedelme A magas terméseredmények kö­vetkeztében a kolhozparasztoknak igen magas a jövedelmük. Több olyan kolhozparaszttal beszéltünk, akiknek a múlt évi jövedelme meg­haladta az 50 mázsa gabonát és a 15.000 rubelt, akinek saját Pobjeda. autója, Van. Grúziában Akura köz. ségbeu a Mocinave kolhozban pl. 17 kolhozparasztnak van saját sze. mélyautója. A kolhozokban nagy gondot for­dítanak az anya1, csecsemő- és gyermekvédelemre. Minden kolhoz, ban van orvos, gyógyszertár, sőt számos kolhozban kórház is. A munkából kiöregedett dolgozó a, kolhoz közgyűlése által megható, rozott nyugdijat kapja, a nők 55, a férfiak 60 éves koruktól. A kolhozokban a munka, tisztes­séget és dicsőséget jelent. Azokat a kolhozparasztokat, parasztasszo­nyokat, akik kiváló eredményeket érnek el a termelésben, az állam magas kitüntetésben és jutalomban részesíti. A látottakból, a tapasztaltakból a delegáció tagjai levonták a tanulságot— mondotta a továbbiak, ban Dögéi Imre elvtárs. — Ha nem változtatnánk meg rö. videsen elavult termelési módsze.j reinket, ha termelési költségeinket: nem csökkentenénk, ha termésered­ményeinket nem növelnénk:, nem tudnánk saját életszínvonalunkat tovább fokozni. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor a dolgozó paraszt­ságnak minél előbb szakítani kell a kisparcellds gazdálkodással, bát­ran követnie kell a Szovjetunió kolhozparasztságának példáját és át kell térnie a szövetkezeti, nagy­üzemi, társasgazdálkodásra. Ha már egész mezőgazdaságunk, ban szocialista, nagyüzemi gazdái, kodást folytatnánk, minimálisan 18—20 millió mázsa gabonával, il­letve annak értőkével termelhetnénk többet. Ma már hétről-hétre országszerte növekszik azoknak a dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik tegnap még egyénileg gazdálkodtak, ma pedig belépnek a termelőszövet ke. zetbe, mert tudják, hogy minden esetben hasznuk volt abból, ha megfogadták a Párt és Rákosi . ,AZ ot, 'világrészből nap-nap után érkeznek a küldöttek a berlini Viiágifjúsági Találkozóra. Képünk egyik délafrikai kül dott érkezesekor készült a berlini pályaudvaron, A fiatal néger bekeharcost a Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) vezetői fogad­ok. elvtárs útmutatásait —. mondotta befejezésül Dögéi Imre elvtárs. Az ünneplés után D. Tóth György nyírgelsei 19 holdas középparaszt szólni fel: — Megértettem és teljesen igazat adok Dögéi elvtársnak abban, amit a kisparcellás gazdálkodásról mon­dott. Valóban úgy van, hogy mi középparasztok küszködünk szét­parcellázott földjeinken, de semmi­re sem jutunk. 19 hold földem 9 durabban van. 6 hold rozsvetésem termését 2 tehenemmel másfél hé­tig hordognttam haza a homokbuc* kákról. — Nagyon boldog vagyok, ahány* szór a hős szovjet nép boldog éle­téről hallok, hiszen az új élet ki­harcolásának a kezdetén is ott voltam. Mint vöröskatona harcoltam az elnyomott nép szabadságáért. Ott voltam, amikor a mi drága Le­nin elvtársunk megsebesült Moszk­vában. — Most, hogy Dögéi elvtárs be­szédét meghallgattam, újra felébred­tek bennem ezek az emlékek. ígé­retet teszek, hogy azt, amit mint vöröskatona, ott, a nagy Szovjet­unióban elkezdtem, most annyi év után, itthon fogom folytatni. Azt akarom, hogy nekünk is olyan bol­dog életünk legyen, mint a szovjet kolhozparasztoknak. Mihelyt haza­érek, azonnal belépek a helyi tér-' melőcsoportba. Azt is megígérem, hogy nem megyek egyedül. Beszer. vezem még Goda Sándor 18 holdas, Kokas Sándor 17 holdas. Bakó László 17 holdas, Hetei Albert 22 holdas. Papp Bertalan 22 holdas. Tölgyesi Mihály 18 holdas, Briz Já­nos ’18 holdas középparasztokat, akikkel már többször beszéltem er­ről. Nagy tapssal, lelkesedéssel fogadta a hallgatóság D. Tóth György szavait. A továbbiakban megmutatkozott, hogy nem csak a nyírgelsei határban mozdult meg a föld. Megmozdult Bogáton és meg­mozdult az egész környéken. Filc István nyírbogán középparaszt Dö­géi elvtárs beszéde vegén írta alá a belépési nyilatkozatot a helybeli /. típusú „Haladásba”, Itt jelen, tették be Szepesi József, Szabó Sándor. Bécsi Kálmán 7 holdas, Vida Bernát 6 holdas, Zeller Jó. zsef és Tóth Sándor 4 holdas dol­gozó parasztok belépésüket a ..Ha­ladásba", Madarász György 22 holdas középparaszt elmondta, hogy 11 darabban van a 22 hold földje. Nem egyszer a jövés-menésben, a parcellák közti szaladgálásban telt el a nap nagyobb része. Most Dö­géi elvtárs szavai ébresztették rá, hogy milyen időpazarlás, állatkín. zás az ilyen gazdálkodás. Látom, hogy csak úgy tudunk tovább jut. ni, he meg tudjuk valósítani a nagyüzemi termelést. Ezért döntőt, tem úgy, hogy belépek a csoport­ba. A plricsel dolgozó parasztok kö­zül Cs. Nagy Sándor 13 holdas kö­zépparaszt jelentette be elsőnek : A mai napig egyéni gazdálkodó vol­tam. Szégyenlcm is hogy Jf5-ös párttag létemre mostanáig vártam a belépéssel. Olyan életet akarok élni, mint a szovjet kolhozparasz­toké, olyat, amit Rákosi elvtárs tanácsolt a számunkra. Ezt vá­lasztotta özvegy Bállá Gedeonné 7 holdas piricsei parasztasszony is: „így akarom biztosítani 3 gyerme­kem jövőjét. És ott voltak az Ingadozók, akik utolsó kételyeiket akarták eloszlat­ni. Dögéi elvtársat hatalmas cso­port vette körül gyűlés után. Alig győzött felelni a felvetődő kérdé. sekre. Megnyugodva hallgatták a megöregedett kolhoztagok biztos, boldog életét. — Hogyan nevelik a gyerekeket? — kérdezték az asszonyok. Papp Súndorné 10 holdas középparaszt, .asszony feszülten figyelte a választ. Hogyan gondoskodnak a szülőasszo- nyokról, aztán a bölcsődékről, nap­közikről. — Egyik kolhozparaszt lakásán — emlékezik vissza Dögéi elvtárs — a szülőkkel beszélgettünk. Köz­ben vúroslruhás lányka észrevétle­nül bejött a szobába, felnyitotta a sarokban álló zongora tetejét és „A béketábor legyőzhetetlen” indu. lót kezdte játszani. Pillanat múlva a házigazda orosz, és vendégek ma­gyarnyelvű éneke töltötte be a szó. bát. Egyszerre otthon érezte magát mindenki. Papp Sándorné saját gyermekei­re gondolt, hiszen melyik anya nem kíván gyermekeinek hasonló, boldog életet. Meg is mondta: — Hallottam most, hogyan élnek a szovjet asszonyok, hallottam, mi. lyen életük van gyermekeiknek. Megértettem, hogy juthatunk ml is ahhoz. Belépek én is a csoportba. Négyszázezer forint értékű ipar­cikk érkezett szombaton Nyírbogát, ra. Gyűlés után percek alatt há. romezer forint értékű ruhaneműt, cipőt és más egyebet vásároltak a beadást túlteljesítő gazdák, köztük a beadásban országosan első ,,Kos­suth" tsz tagjai. Jövőre még többet akar vásárolni mindegyikük. Ehhez mindig többet kell termelni a szov­jet parusztok példáján, a nagyüze­mi gazdálkodás útján.

Next

/
Thumbnails
Contents