Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-14 / 188. szám
1951 AUGUSZTUS 14. KEDT ft MÉGIS CSAK SIKERÜLT BÉRES LÁSZLÓ VASÁRNAPI BEADASA Szombaton délután Béres László hazafelé menet, a nagy- halászi tanácsháznál haladt el. Éppen akkor írták a dicsérő táblára szép kerek betűkkel: „Beadási kötelezettségükön felül beadtak Dajka János 17 mázsát, Kövér Miklós 6 mázsát, Szappanos Bálint 4 mázsát“, majd az alattalévő szégyentáblára: „Nagy Istvánná, K. Benedek József, Tóth Ferenc, vegyetek példát a fentiekről és teljesítsétek beadási kötelezettségeiteket". A többi arraiáréval' Béres László is megállt, elolvasta, majd hazafelémenet elgondolkozott rajta. Dajka János, az igen. Megtette kötelességét. Jól járt. Megkapta a „C“ vételi jegyre beadott terményért a 20 forintos mázsánkinti felárat, a 4 forintos gyorsbeadási prémiumot, az iparcikk vásárlására jogosító utalványt és még őrölhet is szépen. Az sem kis dolog, ha valakit nyilvánosan megdicsérnek — gondolt vissza Béres László a tanácsház előtti dícsérőtáblá- ra — és nem szégyenítik, mint K. Benedek Józsefet. Na, de mire is vár K. Benedek József, talán arra, hogy leteljen a nyolc nap és felemeljék beadási kötelezettségét 5 százalékkal?! Észre sem vette, hogy kapujáig ért. Örömmel látta, hogy a cséplőgépet már huzatiák át a szomszédtól hozzá. Örült, de egy kicsit bosszankodott is. „Legalább már délbe jöttél volna — morfondírozott magában a traktorral huzatott cséplőgépre nézve — akkor biztos, hogy a vasárnapdélutáni sétálgatok meghallhattak volna a mikrofonon bemondva, hogy hogyan tett eleget Béres László kötelezettségének. A leszálló napra nézve az.zal bíztatta magát: hétfőn délben viszem be, hiszen nem tart nekik tíz óráig elverni. A munkások a gépet beállítva, hazafelé készülődtek, de indulás előtt Béres László kazalja mellett egybegvülekeztek. Líppai Gusztáv hangját hallotta, de hogy miről beszélt, azt nem értette Béres László. Csak any- nyit hallott, a már kapu felé tartó Lippai Gusztáv szájából nevetve. „Aztán nehogy valakit költögetni kelljen reggel“. Ezen aztán mind nevettek és egytöl- egyig bizonygatták, hogy „őt aztán nem kell költeni". — Jól is néznénk ki — mondotta Béres László a hátramaradt Perge János gépvezetőnek és Székely Ferenc ellenőrnek — hiszen holnap vasárnap, ki- aludhatiák magukat két oldalról. Méghogy ne aludjanak el hétfő reggel? — Csakhogy nem hétfő reggelről volt itt szó az előbb, hanem holnap reggelről — nevette most már a gazdát Székely Ferenc — mert éppen arról beszélt Lippai Gusztáv, a brigád békebizottságának elnöke és az egész csapat ezt fogadta meg, hogy holnap békecséplést rendezünk. Béres László erre már csak annvit mondott, hogy: „majd meglátjuk, iönnek-e reggel”. Belül pedig örült. Délután csak meghallanák a kötelezettségüket jól teljesítők között a nevét a tanácsház környékén járók. A HAJNALI FÉL NÉGY aztán meghozta a választ. Egymásután jöttek a munkások, ki villával, aki anélkül. Ekkorra Béres László is fenn volt. Negyedóra múlva vígan indult meg a motor és Fabók. Béláék. Szülik Márfonnéék megkezdték a békecséplést! A zsákok gyorsan teltek. Reggeli után már számolhatott Béres László, hogy mennyi is lesz amivel pár perc múlva megindul a raktárba. A számolásnál Székely Ferenc is segített. Elosztották az 56 mázsa 69 kiló terményt. Sorba írták a gép- és munkásrészt, a nyolc családtag részére a fejadagot, a vetőmagnakvalót és. a 905 kiló kötelező beadást. Mikor ezt összeadták, 38 mázsa 66 kilót mutatott az összeg. Ekkor írt még aláia Béres László 13 mázsát. „C‘‘-re. — Ezt máris vis.zem — mondta Székely Ferencnek, ahogy felállt mellőle, — de az esti át- számolás után is jut még vagy két mázsa a fennmaradó ötből „C"-re. Majd én „megagitálom“ az asszonyt — mosolygott az ellenőrre. —_ Azért lehetett volna lobban is megigazítani a szalmát — nézett aztán szalmakazaliára a gazda. — Mintha kevesen volnának a szalmarakók. — Eggyel kevesebben, mert a múlt héten ketten, Hegyes Antal meg Sári István mentek el a géptől és csak Kolozsi János jött helyettük. De szidják is őket a többiek. Magukkal is kitettek. Az úi rendelet szerint nem kapnak őrlési engedélyt az olyanok, akik önkényesen otthagyják a gépet, Ok pedig úgy hagytak itt bennünket. Közben a másik kazalnál megindult a gép és Székely Ferenc odament. Béres Lászlót a konyhában várta a sülts.zalonna. Amíg evett, az asszony vitte a szót. Arról beszélt, hogy Sári Miklósnét látta, amint vásznat, szövetet és flanelt vitt, amit az utalványra vásárolt a földművesszövetkezet felállított sátrából. Lehet most is vásárolni. — Délután már vehetsz, ami kell, csak arra vigyázz, hogy a gabonáért kapott pénzből az adóbajáró megmaradjon. Mert nemcsak félig akarom teljesíteni kötelességemet, hanem egészen! — vass — „Far bennünket a mélyben a szén, a fekete szén!66 Miért less bányász Karsai István, a nyíregyházi „Erzsébet“ kórház dolgozója Ezerkilencszdznegyvenötöt Írtak. Május eleje volt, a mezők felszabadultak a hótakaró alól és első virágát bontogatta a cseresznyefaág. A végtelen kolhozmezők új kikeletet, békét harsogtak. Az emberek telve voltak életkedvvel és al- kotásvággyal.-z Egy reggel három szovjet bányász érkezett a magyar hadifoglyok közé: — Gyertek bányásznak! Gyertek feketegyémántért — mondták. — Bányábaff? — rémültek meg sokan. Ezek emlékezetében még, horthyék bányáinak képe élt: suj- tólég, földomlás, áMatias munka, kis kereset és ha szólsz ellene... csendőr szurony, golyó, halál. Karsai István nyíregyházi munkás vállalkozott. Megváltja, először egy kicsit félt, amikor leereszkedtek a tárnába, nem csákány csattogást hallott, hanem szénfejtő kombájn forgácsolta a szenet, nem csille, hanem gumiszalag hordta fél a szenet, a gumiszalagról egyenesen a vasutikocsiba ömlött a szén. A bányának, a gépeknek az ember volt a parancsolója. Minden engedelmesen követte és szolgálta akaratát, a szovjet haza akaratát. — Karsai István hiába volt a föld mélyében többszáz méter mélységben, magasban érezte magát, olyan magasságban, ahová itthon Magyar- országon Lalcner pékmester ■■inas- szállásán, dohos pinceműhelyében sohasem tudott felemelkedni. Ott nemcsak a szívekben ólt a szabadság, hanem szabadságban éltek az emberek. Egy szovjet katona így szólt hozzájuk búcsúzáénál: — Menjetek haza és építsétek fel hazátokat, de ne feledkezzetek meg az elmúlt háborúról, arról se, amit itt láttatok és tanultatok. A bánya, a gépek, a szovjet bányászok emlékét haza hozta magárai. Évek teltek már el izzóta, hogy hazakerült, de nem feledkezett meg sem a háborúról, sem a Szovjetunióban tanultakról. A bányászélet úgy él emlékezetében, mint gyermekben a színes tündérmese. Most valósággá válik álma: újra a feketegyémánt hazájában dolgozhat, bányász lehet. Szenet küld majd fejlődő iparunknak, a mozdonyoknak, az iskoláknálc és a dolgozóknak. Elmegy, mert megőrizte a háború emlékét és azt akarja, hogy ne legyen többé gyilkolás, elmegy az egyéni felemelkedése érdekében is. Karsai István fizetése most 560 forint. Megél belőle. Ha bányász lesz, már kiszámította, 800 forinttól 1500-ig vagy még többet kereshet. Uj bútort fog majd venni. Már ki is nézte, bár még mások előtt titkolja: négyezer forintost. Nagy pénz ez, de 500 forintonként, nyolc hónap alatt ki is fizeti. Azután kerékpárt vesz, rádiót. Szereti a zenét. Már arra is gondolt, hogy nem is kerékpárt vesz majd, hanem egy motort, kis olajrúgózású Csepelt. A fizetésen felül egy évre 72 mázsa szenet kap, hogy meg ne fázzon családja. Amikor odaér, kezik majd a bányába, azonnal kesébe nyomnak IfiO forint jutalompénzt. Ezután szerszámokat kap és munkaruhát. Ünnepnapra ünneplő bdnydszégjjenruhát. Kosztról sem kell gondoskodni, mert napi háromszor kap ételt és csak 5.80-at kell fizetnie, ebben persze benne van a lakás, világítás, fűtés költsége. Fehér ágyban alszik inajd, már talán várja is két váltás fehér huzattal a legényszálláson egy puha ágy. Arra számit, később elviszi a családját is. Amikor még ő nem gondolt az itteni bányász- életre, az állam már gondolt őrá: szép bányászlakd sokat építtetett a bányák környékére. — De mi lesz, ha valami vizes bányába kerülsz? — aggódott a felesége. Karsai István azonban nem fél. Vizes bánya!? Volt már 6 olyanban, talpig érő gumiruhában járkálták a gépek mellett. És ő tagjelölt. Nem fél a nehézségektől. — Büszke volna, ha nagyobb feladatot kapna, mint mások. Hogy el- vegzi-e? Elvégzi! Egy hét múlva utazik.. Boldogan megy. Tudja, hogy „...várja a mélyben a szén, a fekete szén”, a szénát pedig a múlt ■ felett egyre jobban diadalmaskodó ország fejlődő ipara. (—ó. Gy—■) Rádióműsor KOSSUTH-RÁDIó: 5.00: Falurádió. 5.30: Zenés percek. 5.30: Hírek. 5.40: Női szemmel. 6.00: ,,Süse fel. munka napja“. 6.20: Hanglemezek. 6.45: Hírek. 7.00: Magyar zeneszerzők dalai a VTT-re. 7.00: Hanglemezek. 8.05: Künnyü dallamok. 11.30: Elbeszélés. 12.00: Hangos Újság. 12.30: Egy falu — egy nóta. 13.00: Népi együttes. 13.45: Két nyitány. 14.10: Operett- részletek. 15.30: Az ifjúság dalai. 15.55: Keringők. 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hírek. 17.10: Hanglemez. 17.45: Termelési híradó. 18.00: Színmű-paródia. 19.00: Zenekari hangverseny. 20.45: Közvetítés a Vidám Színházból. 22.25: Hírek. 23.30: Sporttal n békéért! 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 5.30: Népzene. 5.50: MHK-negyedóra. 6.20: Oszipov- együttes. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.35: Magyar népzene. 8.00: Balett- zene. 8.30: Tarka muzsika. 9.20: Iskolások rádiója. 10.00: Hírek. 10.10: Hegedű és zongora. 10:40: ' Magyar dalok. 11.10: Hanglemez. 15.00: Zenekari muzsika. 15.40: Skót dalok. 16.10: Régi híre-s operettekből. 17.15: Előadás. 17.30: Hírek. 17.40: Tánc- zene. 18.00: Dolgozóknak a zenéről. 18.40: Tánczene. 18.55: Egy falu —• egy nóta. 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: Honvéd Művészegyüttes. 21.30: Előadás. 21.45: Hanglemezeit. 22.35: Mélyhegedű és zongora. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: ZsurakovszUi Mihály Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Nyíregyházi-nyömda, Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. EZZEL ÉRVELJENEK NÉPNEVELŐINK! Biriben Nagy László Jf holdas dolgozó paraszt a népnevelöfelclős.. Saját gabonabeadási kötelezettségét 600 Százalékra teljesítette és jó példamutatásán túl állandó felvilágosító munkát végez a cséplőgépnél. Itt minden dolgozó paraszt gép alól viszi terményét a begyűjtő- helyre. Huszti Imre 6 holdas dolgozó paraszt nem akarta bevinni először, csak a kötelezőt. Nagy László megkérdezte tőle, hogy miért akar a saját ellensége lenni. Elmondta, hogyha nem ad be „C” jegyre, akkor nem kap vásárlási utalványt s a fejadagon kívül nem őrölhet többet, de még a falunak is szégyenére válik. Nézze meg Kádár Ferencet — mondotta — aki 15 holdas középparaszt, 761 kiló helyett 22 mázsát adott be s 1200 fo:int értékű utalványt kapott. Büszke rá az egész falu! Jól járt az ipar- cikkutalvdnyokkal, mert vásárolt: 1 ágyteritő garnitúrát, nyolc méter ágyhuzatot, női fehérneműt, két pár cipőt, 1 pár bakancsot. Húszti Imrére hatott a népnevelőérv s bevitte feleslegét. Biriben a szemléltető agitáció felhasználása . során bckeharcra serkentik a dolgozó parasztokat. — Ritka Mihály nyolcholdas és Kom- dór Ferenc 15 holdas dolgozó parasztok nem vittek be gép alól terményüket a raktárba, A „Villám”- plakát igy figyelmeztette őket: „Mit akartok? Mire vártok? Ha. késtek a beadással, a háborús gyújtogat ókat segítitek!” Másnap Ritka, Mihály 766 kiló terményt vitt be „C” jegyre, Kondor Ferenc is adott be feleslegéből. Ebben a községben Kígyóst Mihály népnevelő versenyre hívta ki az összes népnevelőt ezzel a jelszóval: „A terménybeadás túlteljesítésével mutassunk példát a többi dolgozó parasztnak !” Ma már H6-an versenyeznek a felhívás nyomán. A felvilágosító munkába bevonják a legjobban teljesítő gazdákat, mint például Nagy Lászlónál, aki 531 százalékig tett eleget köte'e- zettségének. Kádár Ferenc közép- paraszt is népnevelő, amióta lj.5 mázsa terményt adott be „C” jegyre. Nemcsak Biriben agitálnak, hanem meglátogatják a szomszédos községeket is. A jó felvilágosító munka is elősegítette, hogy a biri földművesszövetkezet az országban az első helyen áll a földművesszövetkezetek közötti versenyben. Jánvári Gusztáv 38 holdas és Vince István 32 holdas dögéi ku* Iákok összejátszottak Bagin István felelős gépésszel és Samu György ellenőrrel. Amikor hozzájuk ment a földmüvesszövetkezet gépe, megbeszélték az ellenőrrel, hogy egyes tételeket nem ír fel a mázsái ásnál a mázsiakönyvbe. Jánvárinál 120 kilót hagytak vissza s ezért az ellenőr, a gépész 50 forintot kapott. Vince István kuliknál pedig több, mint 2 mázsát hagytak meg feketén. A gépész és ellenőr továbbfolytatta spekulációját s mintegy 510 forintot „kerestek” fekete- csépléssel. Minden visszahagyott mázsáért harminc forintot kértek. Több középparaszt is hálójukba esett. Király Albert 19 holdas középparasztnál mintegy 5 mázsát nem írtak be a mázsakönyvbe 150 forintért. Király Gusztávnál 8 mázsát csípettek feketén. Ezáltal a cséplőmunkások keresetét is megkisebbítették. A cséplőmunkásoknak feltűnt, hogy annak ellenére, hogy jobban dolgoznak csökken a keresetük. Ahogy Nalisznák Pál mondja: „Az első hetekben -két mázsán felül kerestünk, az utolsó két hétben csak 160 kilót, pedig úgy számoltuk, hogy többet csépelünk.” A cséplőmunkások most mindenütt elmondják a dolgozó parasztoknak, hogy mibint járnak azok, aikik összefogóznak a kulákokkal. .Jánvári Gusztáv nemcsak most spekulált cimboráival együtt, hanem tavaly szénáját nem kaszálta le, tarlóját nem szántotta. Azt a világot szeretné vissza, amikor apja még főbíró volt és naponta pofozhatta a nála dolgozó cselédeket. Vincze István se különb. Tavasszal a szőlőjét nem kapálta, Ernő fia az aratást szabotálta, amiért nyolchónapi börtönre büntették. Azelőtt másfél évvel háromhónapi bőr- tönt töltött, mert 70 mázsa fát engedély nélkül vágott ki. A szabolcsveresmarti cséplőgépnél lévő munkások nem tartottak munkafegyelmet. Állandóan négyöt hiányzó volt a héten s ez nagyban hozzájárult a falu lemaradásához a terménybegyüjíést verseny során. A hiányzók úgy gondolták, hogy miután csépeltek any- uyit, amennyi a fejadagjuk, nyugodtan elhagyhatják a cséplőgépeket. Az ottani tanácselnök megismertette a cséplömunkásokkal a kenyérfajadagot letiltó rendelkezést, valamint a jutalmazást rendeletet. Ezenkívül elmondta: „Képzeljék csak el azt, hogy vonaton utaznak munkahelyükre. Egyszeresük leáll a vonat, leszáll a mozdonyvezető és azt mondja: nem megyek tovább, mert kerestem már eleget. Száz és száz, ezer utas maradna ott vesztegelve a nyílt pályán s milyen hatalmas kár érné az országot is, meg az utazókat is. így gondolkozzanak a eséplés felől. Hossz ember az, aki cserbenhagyja dolgozótársait, a nép államát s méltán érdemli meg a büntetést! Egész biztos, hogy maguk is szigorúan követelnék a leálló mozdonyvezető megbüntetését. Azóta napról-napra javul a mun. kafegyelem. II 1 IS A Féri! Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet mértékutáni férfiszabósága Nyíregyházán a Zsdánov-utca 4. szám alatt megkezdte működését. (x) Változás az orvosi beosztásokban. Megyei Tanács Rendelő- intézeténél [volt OtII a következő változás történt dr. Nagy Mihály és dr. Babicz Béla körzeteiben: Dr. Babicz Béla Nyíregyháza belterületéből ellátja úgy a maga körzetéből, mint dr. Nagy Mihály körzetéből a Kos- suth-tértől az Incédiiorig, illetve Honvéd-utcáig teriedő részt. — Dr. Nagy Mihály Nyíregyháza belterületéből ellátja úgy a maga, mint dr. Babicz Béla körzetéből Kert-utcáig és a Kórház-kerttől kifelé eső belterületet. —■ Dr. Babicz Béla ellátja tehát: Béla-utca, Eötvösutca, Forgó-utca, Gimnáziumköz, Honvéd-utca, Incédi-sor, E IC Kossuth-tér, Közép-utca, Luther- tér és Lutber-ház, Puskin-utca, Sas-utca, Vöröshadsereg-útja In- cédi sorig, — Dr. Nagy Mihály ellátja: Ady Endre-utca, Achim-, Budai Antal-, Esze Tamás-, Kállai-, Kert-utca, Komszomol-tér, Laktanya-tér, Martinovícs-tér, Szántó K. János-utca, Táncsics- utca, Vég-utca, Zalka Máté-utca, Zenta-utca, Zóia-utca. — A külterületek változatlanok maradnak. ________________ APRÓHIRDETÉS PÁLINKÁT ADUNK! A vásárosnaményi szeszfőzdében barack, szilva, alma, körte, vegyescefréért pálinkát fizetünk. A kifizetés az átadáskor történik. Állami gazdaságok, tszcs-k, egyéni gyümölcstermelők vegyék fel a kapcsolatot szeszfőzdénkkel. ahol különböző nemű gyümölcscefrék árairól megadjuk a kellő és pontos felvilágosítást. Központi Oyü- i möleaazeszipari Vállalat 14. sz. telepe VásároCTiamény.
