Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

J9.'il AUGUSZTUS 31, PÉNTEK A „Néplap“ bírálata nyomán Kizárták a vasmeg^yeri „Micsurin“ tsz-bol az ellenséget s MEGINDULTAK A KÍVÜLÁLLÓK A Sokan voltak tavaly télen Vas­megyeien az egyénileg gazdálko­dók között olyanok, akik a zár­számadás után még az utcán is megállították a csoporttagokat és érdeklődtek az évi jövedelem után. A „Micsurin” tagjai ilyenkor büsz­kén sorolták el a munkaegység után kapott jövedelmet Makara István egyike volt azoknak, akik akkor még csak „félig-meddig” érezték •magukat csoporttagnak. Két lova volt és inkább azzal fuvarozgatott. Azt hitte, jobban jön ki úgy. Év végéig mindössze 160 munkaegy­séget szerzett. Az „összes” utána kapott jöjedélme „csupán” ez volt: 5000 forint, 9 mázsa gabona, 5 má­zsa burgonya, 4 mázsa kukorica, 1 mázsa széna, 5 mázsa répakoró­na, 2 mázsa alma, és zsír, szalon­na gyümölcs és szalma. Tavasz- szal összeadta a lovakkal va­ló keresetet, majd, kiszámolta, hogy ha azt az időt a csoportban munkával töltötte volna el, meg többett keresett volna. Tavasszal aztán, a munka kezdetén hiába mentek volna hozzá fuvarért. — Nem fizetnétek azt nekem, amit a csoportban elszalasztanák, ha nektek fuvarozgatok — mondta nekik, és naponta szorgalmasan járt dolgozni a „Micsurinba” így volt R. Szabó József is. ő is inkább másfelé „keresgélt” még tavaly. Elszámolásnál ő is meg­bánta. Az idén aztán Makara Ist­vánhoz hasonlóan minden nap a .Micsurinban” lehet találni őt is. 1. Szabó Józsefet jó számolónak uerik. A múlt napokban sokszor iák összehúzott homlokkal szá- lgatni. A kérdezősködőknek el- idta, hogy 5vi jövedelmét mólja ki —i-:e már aztán többen kiváncsiak voltak és segítettek a számolásban, összead tak-kivontak és Így kapták meg, hogy munkaegységenként 4' kiló kenyérnekvaló, 2 kiló árpa, 1 kiló zab, 6 kiló burgonya, 3 kiló kukorica, 6 kilő takarmányrépa, 3 kiló széna, és 22 forint körüli pénz jut. Persze ezenkívül alma, szal­ma, silótakarmány, köles, cukor is kerül szétosztásra. Ezeket szorozta 600-al R. Szabó József, hiszen ennyi munkaegységük lesz hármó­juknak a családban. Igaz, hogy az asszony és a gyerek ebben nem sokat szerzett. a kapu átlépése mégse következett. Volt Idő mikor a veszekedések mindennaposak voltak a csoport­ban. És amint megfigyelték a „Mi­csurin” tagjai, minden veszekedés egy helyről indult ki a Bacskainé, Biróné, Dankóné-hármastól. Per­sze ezek a veszekedések mind a munka rovására mentek, mert míg veszekedtek, a munka addig állt. Először csak a legnagyobb hangút Bácskái Petemét zárta ki a cso­port, gondolván, hogy a másik két asszony tanul belőle. A falu ku- lákjai tovább „heceelték” a két, csoportban még bentmaradt asz- szonyt, akiknek célja egyezett az övékével. Hiszen Bíró Sándornak a régi világ volt a kedvére való. Akkor hajcsároskodhatott a nap­számbajött munkások felett az urasági gyümölcsösben. Azt az időt sirja vissza, amikor a fák alatt sé­tálgatva káromkodhatott az egy két szem gyümölcsöt megevő nap­számosokra, hogy ..jó fiú”Tegyen a „nagyságos ur” előtt. Dolgozni, azt aztán nem szere­tett a csoportban, nem Is dolgo­zott és mégis több munka egysége volt mindig, mint bárkinek, hi­szen ő volt a gyümölcsbrigád veze­tője. Most aztán kizárta a csoport Bíró Sándort felesígestöl és Dan- kónét is. Azóta megy a munka, úgy, mint ahogy kellett volna egész évben mennie, egymást meg­értve veszekedés nélkül. Munka­erőben se károsodott a „Micsurin” mert alighogy híre ment Biróék ki­zárásának, rögtön heten is jelent­keztek belépésre az eddig a kapu­ban tétovázók közül. És ma már a napokban belépők, Nagy Gábor faleségestől, Kudi Gyula, Szatmári Ilona. Rácz József két lányával, együtt szedik az almát, fűzik a dohányt a régi tagokkal. De a Biró Sándor által kiüldözött fiatalok közül is sok lesz, aki most már visszamegy dolgozná a „Micsurin”- ba és napok kérdése, hogy a még kapuban tétovázók is átlépjék a küszöböt... A Times beismerései a francia és az olasz Kommunista Pártok erejéről • Áss angol konzervatív „Times” a Marsíiall-tervnek a francia és az olasz közvéleményre gyakorolt ha­tását vizsgálja. A vizsgálat eredmé­nyei a burzsoá lapot keserű bels. mérésekre kényszerítik: „A Marshall tervnek — Írja a „Times” — eredeti célja az volt, hogy gyengítse a kommunizmus erőit. Ezzel szemben meg kell ál­lapítani : a Kommunista Párt mind Franciaországban, mind Olaszor­szágban — a választásokon leadott szavazatok számát tekintve — igen erős. ^Tizenhatéves a Sztahánov-mozgalom A Naéy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után, amikor a munka be­csület és dicsőség dolgává lett minden szovjet ember számára, Alekszej Grigorje- vics Sztahánov, élve a szov­jet állam-adta jogaival, nagy lelkesedéssel kezdett az új életet formáló munkához. A donyeci szénbányában elő­ször kocsis volt, maid szor­Í jalmas tanulása után légka- apácsos vájár lett. Szabad­idejében azzal foglalkozott, hogyan lehetne a szénter­melést, a gyorsan fejlődő szocialista ipar számára gyorsabbá tenni. Sztahánov rájött, hogy a vájárok mun­kateljesítménye azért nem emelkedik megfelelő módon, mert a szénfejtésen kívül számos egyéb munkát, így a cölöpverést is végezniük kell, Azt javasolta, hogy a termelékenység fokozása ér­dekében válasszák külön a szénfejtésí és cölöpölési munkákat. Javaslatát a fcá nyaigazgatőság ellenezte. Sztahánov azonban, leküzd­ve az elébe tornyosuló ne­hézségeket, kipróbálta mód­szerét és 1935 augusztus 30-ról, 31-re virradó éjjelen, a Nemzetközi Ifjúsági Nap tiszteletére két cölöpverő segítségével egyetlen mű szak alatt 102 tonna szenet fejtett ki, ami az edígi norma 5—6-szoro- sát jelentette. Sztahánov még ebbe az eredménybe sem nyugodott bele. tovább küz­dött. Három hónappal ké­sőbb, november 19-én 227 tonnára, vagyis a norma ti­zenkétszeresére emelte ter­melését. Tizenhat év telt el azóta, hogy Sztahánov két. cölöpö- ző iársával leszállt a tálcá­ba, hogy megdöntse az ad­digi legnagyobb csúcsered- nényeket és új forradalmi rekordot állítson lel. Tizen­hat év telt el közben mil­liók és milliók kapcsolódtak be a Donyec-medence fiatal bányászról elnevezett moz­galomba, amely ...arra hiva­tott, hogy iparunkat for­radalmasítsa“. Megyénkben is sok köve­tője van a mozgalomnak. Sztahánov elvtárs olyan em­bereket adott nekünk, mint Soltész elvtárs, a kisvárdai Vulkán lakatosa, aki Szta­hánov példáját követve, már a iövőéví márciusi tervét teljesíti, olyan embereket, mint Reszegi Sándor elvtárs, a bűdszeníirnháiyi Alkaloida sztahánovístáía. aki újításai­val sokezer forint értékű ve­gyianyagot ad népünknek, olyan embereket, mint Nagy Gizella, aki magas eredmé­nyeket ér el Sztahánov példája halha­tatlan példa, a sztahánov- mozgalom korunk legyőzhe­tetlen mozgalma. Legyőzhe­tetlen, mert a mozgalom kö­vetői az új élet harcosai, a Párt neveltjei, akik meghát­rálás nélkül küzdenek a ré­gi normák megdöntéséért, úi rekordokat állítanak fel, hogy erősítsék, mint Szta­hánov, népünket, a világ bé­ketáborát, A FEHÉRGYARMATI GÉPÁLLOMÁS DOLGOZZON JOBBAN GÉPEIVEL A FÖLDEKEN — De még az semmi, hogy ilyen ■ jövedelmet kapunk — szokta mon­dogatni a vele el beszélgetőnek idős Tolnai Antal — Ezen kívül szinte napról-napra nő a közös vagyon is. Ma már ott tartunk, hogy 4 lo­vunk, 6 csikónk, 18 kocánk, <12 sül­dőnk, 440 baromflnk és 14 hízónk van, amit pár napon belül 50-re kerekítünk. A pénz már megvan a kasszában. Most kerülnek majd a hizlalóba, hiszen lesz kukoricánk bőven. Az idén azután megkezd­jük a juhtenyésztést is. Először csak vagy 150 anyajuhval. A birka gyapja jövedelmező — teszi ilyen­kor hozzá mintegy magyarázat ké­pen. így beszélgetnek, Így terveznek ma már a „Micsurin” tagjai. És ebből sokat tudnak a falu kiviy- állói is. De azt az egész falu tud­ja, hagy az egyénieknek közel se olyan a termésük, mint a „Micsu­riné”. Kinek volt 25 mázsa árpá­ja egy holdon ? Kinek volt 15 má­zsás búza, vagy rozs termése a fa­luban ? Vagy ki dicsekedhet több mint 10 mázsás holdanként! do­hányterméssel? A „Micsurin"-nflk pedig Így fizetett egy-egy hold fold. És hogy 'mégsem fejlődött a. cso­port, ennek okát már felvetettük a Néplap augusztus 10-iki számában. Ezt a bírálatot fogadták meg a „Micsurin” tagjai, amikor pár nap­ja kizárták maguk közül Bíró Sán­dort feleségeitől, meg Da.nkónét. ölt voltak az oka, hogy bár a falu dolgozó parasztságának nagyrészs már n „Micsurin” kapujában állt,. A fehérgyarmati gépállomás dol­gozóit úgy ismerik a község dolgo­zó parasztjai, mint akik lelkiismere­tes, jó munkát végeznek a földe­ken. Szívesen is szánttatják velük földjeiket. Bányai István 5 holdas kisparasztnak Is bizony nagyköny. nyebbséget jelent a gépállomás. „Nagy gondtól szabadultam meg, mióta géppel szánttatok. Nem kell mostmár egyik-másik szomszédhoz járogatnl, hogy elkérjem a tehe­nét, összefogni az én egy tehenem, mel. S a tehén csak nem szánt olyan mélyen, mint a traktor”. Bá­nyai István álmodja, hogy most egy éve , is traktor szántotta meg kenyérgabonavetés alá a földjét. Olyan jól és takarosán volt meg­szántva, hogy minden szem meg­akadt rajta. S a termés több lett jóval, mint egy évvel előbb. Nagy János is megelégedéssel nézegette a traktorszántást és el­határozta, 1 hold földet 5 is fel- szánttat vele, úgyse tudná azt ő így megszántani. Nagy József ten­geri alá szánttatott géppel. Van Is olyan tengerije, hogy nem látni párját az egyéni parasztok földjén, párját az egyéni parasztok földjén. Legalább 25 mázsára számit hol- dankint, de annak, aki két tehén­kével szántott, csak félannyit fog fizetni a tengerije. E. Varga Lajos 10 holdas fehér- gyarmati dolgozó paraszt búzával megrakott szekérrel áll meg a szö­vetkezet raktára előtt. Ahogy rak­ja a'_ mázsára a búzászsákokat, büszke mosollyal eldicsekszik: traktorral szánttattam búza alá a földet, fizetett is szépen ! Három és fél hold földön 54 má­zsa búza! Meg Is lesz a 300 száza­lékos teljesítés, Korponai Sándor­nak abban a dűlőben háromszori szántásba került a vetőbúza, Igaz, ö csak a fogatával szántotta, még­is feleannyi se termett neki egy holdon, mint nekem. Bodonyi Sán­dornak az enyém mellett van föld­je és bizony az ő átlaga alig érte el az 5 mázsát. Csak az a hiba, hogy még eddig nem jött hozzám egy traktoros se szerződést köttetni, pedig most is le akarok 3—4 holdat szánttatni! De nemcsak E. Varga Lajos várta eddig hiába a traktorosokat a szerződéskötéssel. Nem nagyon mentek bizony el a dolgozó parasz­tokhoz, hogy szerződést kössenek. 11.084 hold középmélyszántás az őszi tervük és eddig még csak 2080 holdra kötöttek szerződést, ezt is csak a termelőcsoportoknál. A gépállomás vezetője. Fazekas elv­társ. de a vezetőség többi tagjai sem dicsekedhetnek a fehérgyarma. ti gépállomáson. Mindössze 3T százalékos tervteljesítésnél tartanak. A gépállomás traktorosai harcol­janak talaj munka tervük mielőbbi teljesítéséért. Vegyenek példát Bi­hari elvtárstól, aki 122 százalékra- teljesltette eddig talajmunka-ter- vét. Bihari elvtárs párttaghoz, kom. munistához illően végezte munká­ját, ezért a Párt és az egész dol­gozó nép elismerése mellett az a' kitüntetés érte. hogy két hétig üdülhet a Balatonon. A CSÍplési munkában jobban haladnak a fe­hérgyarmatiak, mint a talajmunká. val. A multheti kiértékelés szerint 147 százalékos tervteljesítést értek el. A cséplőgépek közt első Fórizs Sándor cséplőbrigádja 174 százalék­kal. Fórizs elvtárs t**>?lölt és ez még lelkesebb munkára serkenti. Munkájával Is ki akarja érdemelni, hogy rövidesen Pártunk tagjai kö­zé kerüljön. Az ő gépénél nem for­dult az elő, hogy a munkások ott­hagyták volna a gépet. Meglátszik, hogy szabad idejében foglalkozik velük, neveli őket. De nem minden cséplőgépnél megy úgy a munka, mint kellene sem látnak ebben komolyabb ma lasztást. „Úgyis lesz nekünk mit’ szántani, ha nem is kötnek szerző.] dést” — így vélekednek ők a szer­ződéskötés elmulasztásáról. Pedig a minisztertanács mostani határoza­ta nem kis feladatokat jelöl meg a gépállomások számára. A talajmunkaterv teljesítéssel Jónás János politikai helyette: nem foglalkozott a gépállomás mun kasaival, nem nevelte ókét politi­kailag és ez meglátszik munkáju­kon is, meglátszik a talajmunka elhanyagolásán legfőképpen. Az el­múlt. oktatási évben a politikai ok. tatás nem haladt. Ha a járási párt- bizottság megkérdezte, mikor lesz szeminárium, „majd ekkor, majd akkor", a valóságban azonban rit­kán tartották meg. Jónás munkájá­nak zöme abban merült ki, hogy az újságokat és brossurákat elosz­totta és átadta a brigádvezetőknek. Ellenőrizni már nem ment, hogy a brigádok tagjai megkapták-e az anyagot. Hogy is ellenőrizhette vol. na őket, mikor még kerékpározni se volt hajlandó megtanulni, arra hivatkozva, hogy „szédülök én a kerékpáron”. Nem szédült ám ak­kor, ha a korcsma elé ért megta­lálta a bejáratot. Kifelé már nem. mert nem egyszer dülöngélve jött ki az ajtón. A cséplés megkezdése előtt például megtörtént, hogy Ji. lek Ferenc traktoros a gépét hu­zattá kifelé csépelni. Jónás akkor ittasan felült mellé a traktorra. Persze beborultak az árokba és a cséplő összetört. Jónás János már nincs a gépállomáson! Nemrégen választották meg he­lyébe Széles Zoltán elvtársat. Már is lényeges javulás látható a mun­kában. Széles elvtárs a személyes beszélgetéssel elérte Erdei Gábor tagjelöltnél, akinek augusztus 10-én 93 százalék volt tervteljesítése, hogy az augusztus 25-re 14S.6 szá­zalékra emelkedett. Kópis Gyula augusztus elsején 56.8 százaléknál tartott, most 144 százalék a teljesí. tése. Helyreigazítás Lapunk vasárnapi számában | azoknak a gazdálkodóknak a beadá- cikk jelent meg —az apagyi tér- j sí kötelezettségét, akik a cséplés ménybegyüjtés helyzetéről. Ebben azután számítva 8 napon belül nem tettek eleget a beadási kötelezettsé. giiknek. Akik pedig 15 napon túl halasztják el a beadást, azokét 10 százalékkal kell emelni. Ha pedig azután sem tesznek eleget beadá­st kötelezettségüknek, akkor a nép bírósága vonja őket felelősségre. Ezt a törvényes eljárást mulasztot­ta el a kulákokkal szemben az apagyi tanács és én helytelenül ír­tam ellenőrzés helyett elszámolta­tást Szűcs Béla, ‘ cikkben, ahol a kulákokröl volt szó, ilyen szöveg található: „és ami a legnagyobb hiba. el sem szá. moltatta őket, pedig egyik sem tett eleget beadási kötelezettségének”. Ez a szöveg helytelen. A tanács nem elszámoltat, hanem ellenőriz. Az apagyi tanács az ellenőrzést mulasztotta el s nem alkalmazta még a kulákokkal szemben sem Népköztársaságunk törvényét, mely előírja: öt százalékkal kell emelni. Nincsen még minden csorba kijavítva a fehérgyarmati gépállomáson Meglátszik még egyes dolgozók rossz munkaviszonyán a politikai nevelés hiánya. Jilek Ferenc gépé­nél például igen kényelmesen megy a munka. Reggel már a hasukra süt a nap, mikor nekikezdenek, este pedig már naplementkor abba. hagyják. Minden nap 2—3 ember hiányzik, ha megkérdik tőlük, hol van a többi munkás, „szabadságot adtunk nekik" — ez a válasz. Szí. lágyi János gépénél se harcoltak a cséplés gyors befejezéséért. Ha más gépeknél két órakor kezdték a munkát, ők hatkor fogtak hozzá nagy kényelmesen. A gépállomás vezetősége foglalkozzon még többet a dolgozókkal, hogy a még megle­vő hibákat minél előbb felszámol­ják. De ne forduljon elő olyan eset sem, hogy a vezetőség gondatlansá. ga végett a gépek és emberek mun­ka nélkül álljanak, mint az hétfőn is volt. Borbély Lajos brigádjában 3 traktor állt, mert a vezetőség nem gondoskodott arról, hogy a tárcsák idejében kint legyenek. A vezetőség hanyagságára vall az is, hogy Kérsemjénben az üres benzl- neshordók tavasz óta az árokban hevernek. A fehérgyarmati gépállomás pártszervezete vezetősége a dolgo. zókkal együtt harcoljon a hibák mielőbbi felszámolásáért, hogy ez­által mielőbb a legjobb gépállomá­sok közé kerüljön, jól végezze az őszi talajmunkákat, segítse a har­cot a magasabb terméshozamért, Antalóczi Klára, *>■»

Next

/
Thumbnails
Contents