Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-25 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Mai »«mánkból Nő a munksnélkülíscii Jugoszlá­viában Í2. oldali — Példát mu­tat a begyűjtésben Demjén elv­társ tanácstag, nyírbátori nép­nevelő Í3. oldali — Mit kell ten­ni a nyíregyházi Magasépítést Vállalat művezetöineU, mesterei­nek (4. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZATMÄRMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA var ÉVFOLYAM. 171. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1051 JULIUS 25, SZERDA FOKOZZUK A BEKEHARCOT A Béke Világtanács Irodájának határozata A Béke Világtanács irodája hel- sinkt ülésen egyhangúlag a követ­kező határozd. t; far/adta el: „A fíckc Világ tan ács Irodája helsinki üléséről felhívással fordáit minden mozgalomhoz cs szervezet- hez, minden férfihez cs nőhöz az egész világon, aki tudatában van annak, hogy a béke veszélyben van és hóiig <j békét meg kell védeni. A nemzetközi helyzet vizsgálata azt műt altja, hogy a békeharcot fokozni kell. A Koreában egy éve tarló cl kese- vedelt harcok bizonyítják, milyen hiábavalónk azok «, kísértelek amelyek a nemzetközi konfliktuso­kat erőszak alkalmazásával akar- rák- megoldani. A koreai hadműve­letek beszüntetésére irányuló kez­deményezést a népek a, mélységes remény érzésével fogadták. Ez be­bizonyította, hogy a, viszályok, rendezésének és a nézeteltérések ki- küszöbjeiének leghatásosabb esz­köze a tárgyalások, nem pedig a háború. Az események azonban ar­ra is intenek: a népek éberen ügyeljenek, hogy az együttműködés szelleme diadalmaskodjék % mhogy létrejöjjön a megegyezés. Az utóbbi hónapok során jelen- tös mértékben bonyolultabb lelt a nemzetközi helyzet. Az imperialis­ták egyre jobban gyorsítják a fegyverkezési hajszát. A küliigymi- -n.isz tarhely ellesek értekezlete ftosz-• szadalmas tárgyalások után — a népek akarata ellenére — meghiú­sult. Most arra törekednek, hogy Japánnal különbókcszcrződést kös­senek és kizárják a japán kérdés békés rendezéséből a közvetlenül érdekelt országokat. Nyugat-Német- őrs:ri0 és Japán újrufelfcgyvcrzéxe már katonai egységek létesítéséhez: vezetett, amelyek nyugtalanítják a két ország szomszédait és egyre inkább veszélyeztetik a világ béké­jét. Emelkedik a katonai haditen­gerészeti és légitámaszpontok szá­ma és egyre erőteljesebben folyik a iömeggyilkos fegyverek gyártása. Végül, KOzclkeleten újabb konflik­tusok robbantak ki, amelyek kiéle­ződéssel és további erjedéssel fe­nyegetnek. A dolgok ilyen állása arról ta­núskodik, hogy még nagyon sokat kell tenni, ha nem akarunk szaka­dékba zuhanni. Mit kell lennünk a jelenlegi hely- getbenf Mindenekelőtt meg kell tennünk mindent a- koreai békekö­tésre irányuló erőfeszítések támo­gatására. A közvélemény támogatása nél­kül a háború elhúzódhat és a népek reményei meghiúsulhatnak. Az annyira szükséges koreai bé­kekötést a. népek azonban csupán, mint a békeharc első szakaszát kell, hogy tekintsék. Ez az első szakasz lehetővé tenné a szélesebb korú tárgyalásokat, nem csupán katonai, hanem politikai téren is. Annak érdekében, hogy kialakul­jon a nemzetközi együttműködés szükséges légköre, az áj tárgyalá­soknak feltétlenül az öt nagyhata­lom közötti bckccgyczmény megkö­téséhez kell vezetniük. Egyedül a közvélemény nyomása és a népek békcakarata teszi lehe­tővé az akadályok elhárítását és az ellenállás megtörését, ifivel az Egyesült Nemzetek Szervezete nem- volt képes betölteni alapvető fél­ti datál — a ■ béke megőrzését — most az öt nagyhatalom közötti tárgyalások jelentik az egyetlen eszközt a fennálló nézeteltérések rendezésére. Az öt nagyhatalom közötti béke- egyezmény megkötésének első ered- ményeképpen az Egyesült Nemze­tek Szervezetét vissza kell téríteni hivatásához cs újjá kell teremteni „ szervezet normális tevékenységét. Ez biztosítaná minden ország egy ü i 1 m üködését. il/ásod i k ered m é- nyeként lehetővé kell tenni az ál­talános progresszív, egyidejű és el­lenőrzött leszerelést. A leszerelés első szakasza az atom cs más tö­megirtásra alkalmas fegyverek tel­jes Ciliitása és az e fegyverekkel kapcsolatos szigorú ellenőrzés le­gyen. A leszerelés ugyanakkor a. nagy­hatalmak jegy veres erőin ek cs fegyverzetének jelentős csökkenté- sőt kell, hogy jelentse. Végül az ellenőrzésnek — hogy hatásos le­gyen — non csak a bejelenteti fegyverekre és azok gyártására kell kiterjednie, hanem lehetővé kell tennie az olyan fegyverek fel­kutatását , amelyeket nem jelentei­tek be. A békeegyezmény — harmadik eredményeként — az ellenségeske­dés elhárításával helyreállítaná a népek, közötti egy ült működést és ezzel lehetővé tenni az élei szí nvo- 'tfaj emelését és' jnindetr ország gn.i- dasági forrásainak kihasználását. nemzeti fiiggellcnségiik tiszteletben- tartúsa mellett-. Ennek a nemzetkö­zi együttműködésnek első szakasza- ként meg kell teremteni és ki kell fejleszteni a különböző országok között a normális gazdasági és k ultu rá I is kapcsol a tokát. A fegyverkezési versenyt — el­enyésző kisebbség jövedelmének és az emberiség többsége nyomorának forrását — fel kell cserélni olyan politikával, amely az egész embe­riség kincsévé teszi a tudomány cs technika vívmányait és felfedezé­seit. Ilymődon az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény nem csak lehetővé teszi a háború közvetlen veszélyének tlháritását, hanem megteremti a tartós békét is. A Béke Világtanács annak érde­kében. hogy a: nemzetközi kapcso­latokban a kölcsönös tárgyalások szelleme kerekedjen felül cs hogy az emberek tevékenységét újból a béke oldalúra terelje, mindenek­előtt az országos békebizottságok­hoz fordul és felhívja azokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket cs köves­senek el minden lehelöt az itt ki­fejlett eszmék terjesztésére; A fió­ké Yilúgtanács ezenkívül minden olgan csoporthoz, és minden olgan mozgalomhoz fordul, amely a béke megőrzését kívánja. A Béke Világ- tanács felhívja őket, hogy fogjanak össze az öl nagyhatalom közötti békccgyezmény megkötésére már megindult mozgalom érdekében. A Béke Yilúgtanács minden olgan in­tézkedésben támogatásáról bizto­sítja őket. amelyet a béke érdeké­ben szükségesnek Pbrtanak.. Minden embernek, minden nép­nek egyaránt érdeke a béke. fia el akarják kerülni a pusztulást, egyesítsék békcakaratukat — te­kintet nélkül ami, ami őket el­választja — cs megmentik a béke ügyét. Cséplőgéptől a A kisvárdai járás tört a begyűjtés hegyéi jtőhelyre ! élére, a nyírbátori járás ötödik lett Néhány napja adtunk hírt arról, hogy a járások közti gabona be­gyűjtési versenyben a nyírbátori járás jár az élen. Az elmúlt vasár­nap. mint az első járás, meg is kapta a Párt. Megyei Bizottsága- nak vándorzászlaját. Maga Győré József elvtárs, Pártunk megyei tit­kára adta át a zászlót. Győré elv­társ már a*kkor felhívta a bátorlak figyelmét: ,.ne bízzák el magukat az elvtársak, mert a kisvárdai já­rás nyomon követi a nyírbátorit. Ha nem fokozzák a begyűjtés ti te- miit, könnyen elmaradhatnak. A kisvárdai járás dolgozó parasztjai begyűjtési versenyben. Az élesé- l>elt mennyiségnek IC.4 százalékát adták be a dolgozó parasztok. A második helyet a csengeri járás tartja IC.3 százalékkal. i Álig egy tized százalékkal ma- radial; cl a , küvárdmk mö­gött, lehet, hogy azóta már cl is hagyták. Harmadik a nagykúllói, 4. a nyír­egyházi járás, 5. a nyírbátori, li. a fehérgyarmati, 7. a mátészalkai, 8. a baktalórántházi, t). a tisza- löki járás, 10. Nyíregyháza város és a legutolsó helyen a rúsdrosna­Kozma Ilona Disz titkár a nagy­dobosi dolgozók lelkes munkájáról ír. ,.Két nap alatt hordták be köz­ségünk dolgozó parasztjai azt a termést, amit hét nap alatt arat­tak. A Párt irányításával, a tanács ós a többi tömegszervezet népneve­lőivel mi ifjak is, állandóan felvi­lágosító munkát végzünk a cséplő- gépeknél. Meg is van az eredmé­nye. Nyolc dolgozó paraszt csépelt el eddig: Andrási Bertalan, if j. Kozák Gyula, Driszkó István, Ár­kosi Sándor, Gergely Gusztáv, Sza- lontai István, farag Pál és vala­mennyien többszörösen túlteljeM- tették beadási kötelezettségüket”. vasárnap óta valóban nagyobb len- dülettel láttak a begyűjtéshez és a Megyei Tanács legutóbbi kiértéker­uiényi járód á l. Az elcsépelt mennyiségnek csak 9.1 százalékát adták be a járás IP se szerint első helyre kerültek a dolgozó paarsztjai. Helyiden az ti nézet, hogy szegényebb helyen csépeltünk a gép alól, az nem csak a tanács, de ji pártszervezet, a békebizottság és nem utolsó sorbán a cséplőmun­kások és agitátorok felületes mun­káját bizonyítja. Hogy agitált Kró- ner András. Ádám József, Ludas Péter ós Dajka János Kakamazon Keller Bélánál, hogy lő mázsa ár­pából egy szemet sem adott lie? A népnevelők, a cscplömunká­.so 1c jó agitáció* ' műnk áj át az eredui *'nyele bizony it jók a ley- jobban. Ahol a párttitkár és a tanácselnök naponta felkeresi a csépel tető gazdát és a cséplőgépnél lévő ági- tutorokkal karöltve, pontosan . ki­számítja a dolgozónak: milyen jól jár, ha cséplőgép alól adja be nem csak beadási kötelezettségét, de a fölösleges terményét is, ott nincs elmaradás a begyűjtésben. Biliben, Aporligetén még nem csépeltek el a eséplőmunkások, de a csépelteit) dolgozó parasztok lelkes beadási versenyén fellelkesülve a csóplési keresetből legtöbben már teljesítet­ték beadási kötelezettségüket. azért nem megy a beadás, A leg­több községben, ahol lemaradás van ci gabonabcgyüjtésben, orré hivat­koznak a tanácsok. Krre hivatko­zott például a rakamazi tanácsel­nök is és amikor a csóplési ered­ménylapokat megnéztük, kitűnt, hogy Keller Iltla 15 mázsa árpát, Grünstein Péter li mázsái, ifj. Bum György 5 mázsát csé­pelt el, de még cgpeil-rn kilét t sem adlak be, holott lakar- mémy gabonabeadási kötelezett­ségük teljesítésevei cl vannak maradva. A községben 231 mázsa elcsépelt árpából mindössze két mázsát ad­tak be. De nem sokkal jobb a helyzet a búza és a rozs beadásá­nál sem. Ilyen nézet nem csak Ka­ka mázon, de Oroson s a megye több községében is tapasztalható. Igen helytelen és veszélyes ez a nézet és Int időben fel nem . szá­moljuk, komoly veszélyekkel jár­hat. Hogy egyes dolgozók nem teljesítik beadási kötelezettségüket A beadási kötelezettség teljesítése — törvény Pócspctribcn Turnus János, Sitku János cs Tamás András hi mayasió t/abonabcadásáról ír a tanácstitkár. Úttörők köszöntőitek az élenjáró­kat. még verset is írlak, róluk a, faluban. A nyíregyházi „Sjigvári” tszcs in­téző bizotuági tagjai: Pogonyi Lajosné, Bán' Györgyné, özv. Papé- sa Istvánné búzakoszorúval köszön, töltök tegnap a Megyei Tanácsot abból az alkalomból, bogy bordás után már a cséplést is befejezték. ..Első dolgunk volt teljesítetni- beadási kötelezettségünket” ' — mondták a csoport küldöttei. „Ed­dig íl fijbclépö van csoportunkban, de további jobb munkánkkal, ered­ményeink ismertetésével, újabb ta­gokat győzünk meg a nagyüzemi gazdálkodásról. Fábián clvlárs. a megyei tanács titkára vette ál és köszönte meg a búzakoszorút. Barát Erzsi megelőzte Szeműn Erzsi traktorost Nyolc felelős traktorvezető lány csépel megyénkben, olyanok, akik már az eddigi munkák során épp­úgy megölték a traktort, mint a férfiak. A csépiéiben sem marad­nak el. Eredményeik bizonyítják ezt. Barát Erzsébet nyirmadai traktbroslány IjtíO mázsát csé­peli cl tegnapig. Megelőzte az a fölösleg beadása pedig hazafias kötelesség. Ezt tartsák szem előtt dolgozó parasztjaink. A dolgozó nép által hozott törvény ellen vét az, aki nem teljesíti beadási köte­lezettségét. az ilyenek pedig nem kerülik el a felelőségrevonást. Aki m csépiestül számított S napon belül nem teljesiii be­adási kötelezettségét, annak a be nem adott termény búzaki- lógram értékének 5 százaléká­val, 15 napnál hosszabb mu­lasztásnál pedig 10 százaléká­val felemelik beadási kötele­zettségét. Súlyosabb mulasztás esetén kárté­rítést is fizetnek, ha pedig szán­dékosan maradnak el a beadással, több évig terjedhető börtönbünte­tést is kaphatnak. A beadási kötő. lezettség teljesítése tehát törvény, amit minden becsületes dolgozónak teljesítenie keli. Kő termésűnk van, van miből be­adni. Minden mázsa beadott ter­ménnyel drága hazánkat, a békét erősítjük s egész dolgozó népünk további felemelkedéséhez járulunk hozzá. A bő termésből azonban jócskán marad felesleg is s mi len­ne. lia csak a kötelező beadást tel­jesítenék dolgozó parasztjaink? Az, hogy kevesebb ruhanemű, bakancs, gép kerülne a faluba. Az ipari munkások nem elégszenek meg az­zal ma, amit tegnap elértek, új, kimagasló eredmények elérésére törnek. Dolgozó parasztságunk fe­lesleges ■ tér ménjének beadásával járuljon hozzá felemelt öléves ter­vünk sikeres végrehajtásához, a béke védelméhez. A terménybegyiiitési verseny a kötelező beszolgáltatáson felü­li terménybeadásnál kezdődik. A beadási kötelezettség túlszárnya­lása tehát hazafias kötelesség. Ál­lamunk gyorsbeadási jutalommal, iparcífekutalványokkal, szabad őr- letéssel jutalmazza a begyűjtés élenjáróit, üdülni küldi a legjob­bakat. Falusi levelezőink örömmel közlih a nagy begyűjtési harc első liarco- cainak eredményeit. Vince Géza nagy varsányi levelezőnk többek kö­zött a következőket írja: ,,Pártunk irányításával községünk dolgozó parasztsága befejezte a hordást, több, mint 2 ezer mázsa terményt elcsépeltünk. De nem maradunk el a gubonabeadásban sem. K, Kiss Lajos, Jiónis István, Kása Ferenc, Megellai György cs még sokan mások, jóval túlteljesí­tettek bcatlási kötelezettségüket, Nem feledkeztünk meg a tarlóhán­tásról és a másodnövények vetésé­ről sem. 70 liold-helyeil már 170 hold niásodnövcngt vetettünk. Szé­pek a terményeink, de a termelő- szövetkezeté még szebb. 10 hold őszi árpájuk IS mázsás holdan­ként! átlagot adott. „ Turistvándiból Vári József elv­társ ad hírt a terménybegyüjtés- ről. ,.Molnár János középparaszt adta be elsőnek terményét, őt kö­vetik ma egyre többen a falusi dolgozók”. eddigi elsüt: Szemén Erzsébet mándoki traktorost. Igaz nem sokkal, mert már Sze­műn Erzsi is 1281 mázsát csépelt. Német Borbála dözsapusztán 650 múzsát/ Szarka Erzsébet mátészal­kai traktoros 400 mázsát, Gurály Ilona nyírtéten 472 mázsát, Földest Kati kisvárdai traktoros SOO má­zsát, Molnár Erzsi Ujfehértóu 017 mázsát és Kuhár Mária bűd - szentmilmlyon 250 mázsa terményt csépelt el. Kemény harc folyik az első helyért, de a többiek sem akarnak lemaradni, akik a gépál­lomás vezetőségének hanyagsága miatt, később kezdték él a cséplést. A eséplőmunkások versenye Cséplőmunkásaink is egyre töb­ben követik a nyírbátoriak példá­ját és egymás után jelentik: „még jobb és lendületesebb munkával, magasabb cséplési eredményekkel vesszük ki részünket az idei béke- csépi ősből”. A nyírbátori c?éplö- munkások válaszoltak a nyírgelsei párosversenytársnak: ,.Kora haj­naltól késő estig csépelünk, félórái megállással ebéd közben. Az uzso- nát váltott munkaerővel, megállás nélkül fogyasztjuk el. O.ő százalé­kos szemveszteséggel augusztus 8- ra befejezzük a cséplést. További felvilágosító munkánkkal od,aha- tunk, hogy minden dolgozó gép alól túlteljesítse beadási kötelezett­séget”. A eséplőmunkások versenye újabb lendületet ad majd a esép- lésnck és a begyűjtésnek egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents