Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-25 / 171. szám
2 1931 JULIUS 25. SZERDA Bierut elvíárs beszéde a lengyel nép felszabadulási ünnepén Július 21-én este a Lenével Állanxi Színházban megtartott felszabadulási ünnepi ülésen Bolcslaw Bierut elvtárs a többi között a következőket mondotta: — Két éve annak, hogy a győzedelmes Szovjet Hadsereg és a soraiban harcoló lenével egységek országunk földiére léptek. Országunk területének túlnyomó részén még az ellenség pusztított. Amikor a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság, maid később az ideiglenes kormány átvette a hatalmat, mindenütt borzalmas romokat láttunk. Megsemmisített városok és falvak, tönkretett gyárak és üzemek, elpusztított közlekedési hálózat mindenütt. Az ország népének olyan szenvedése tárult elénk, amilyet még nem ismert a történelem. — Népünk kemény és áldozatos munkája azonban meghozta gyümölcsét. Győzedelmesen és határidő előtt teljesítettük az újjáépítés hároméves tervét és a szocializmus alapjait építő hatéves terv megvalósítása során nemcsak újjáépítettük iparunkat, de nagy lépéseket tettünk előre az ország szocialista iparosítása útján. — Egyúttal gyorsan fejlődött a lengyel mezőgazdaság is. A mezőgazdasági termelés egy főre eső értéke ma 142 százalékát teszi ki a háború előtti termelés egy főre eső értékének. — Á lengyel nép az elmúlt hét év során összezúzta az ellenség minden olyan próbálkozását, amely gátolta a szocializmus építését, vagy el akart bennünket távolítani a Szovjetuniótól, a béke táborától. A lengyel nép összezúzta a kapitalisták minden restaurációs kísérletét. A lengyel nép a nagy Szovjetunió vezetésével a béke A munka jó megszervezése is Bredjuk elvíárs gyorscséplési módszeréhez tartozik Békeharcunk mostani fontos szakasza: harc minden szem gabonáért, a dolgozó nép kenyeréért. Egymás után állnak asztalokhoz a gépek, gazdag termést csépelnek. A mostani bé- kecséplés idején különösen nagy jelentősége van a csobókapusz- tai állami gazdaság kezdeményezésének. Fábián Vilmos ottani főgépés-z javaslatára bevezették a Sztálin-díjas Bredjuk elvtárs cséplési módszerét, amellyel egv gép többszörös teljesítményt érhet el. A Bredjuk- féle cséplési módszer lényege: a cséplőgép teljes kapacitásának kihasználása, az állandó etetés biztosítása. Ennek érdekében néhány módosítást kell végrehajtani az egyes cséplő- gépalkatrészeknél, hogy a gép zavartalanul fel tudja dolgozni a nagymennyiségű , gabonát. A módosítások mikéntje már nyilvánosságra került megyénkben, • AUTAMS * grsro & xitsmső « romit t ■ mmmm ■ ctifUstuM. O MOUMMÓ □ MVUrt&ren i■ mMMAP/SfW « mm Azonban a munkát is úgy kell megszervezni, hogy a cséplőgép szünet nélkül nyelhesse a kévéket. A kiszélesített cséplőasztalon egymás mellett két etető dolgozik, óránként váltja őket a másik etetőpár. Mindegyik etető mellett két-két kévevágó dolgozik, A kévevágópár egymással szemben áll. Az egyik kévevágó elveszi a. kévét, vágja és az etetőnek adja. Mikor vágja a kévét, a másik kévevágó akkor nyúl az- asztagos felé úiabb kévéért. így folyamatosan kapja az etető a kévéket. — Mindkét asztagon ötöt kéveadogató dolgozik. Ha az asztag alján dolgoznak, akkor a szalmakazalról szükség szerint két-három dolgozó átmegy segíteni, hogy folyamatos legyen a kéveadogatás. A szalmakazalon nyolcán dolgoznak, ebből kettő a kazalrakó, a kazalmester. A polyvakazalrakók esténként a szalmakazalrakókból kerülnek ki. A gépnél négy zsákos dolgozik. Kettő elveszi a zsákokat és kötözi, majd a másik kettő segítségével a mázsára rakja, a mázsáról pedig a teherautóra, szekérre. Ott külön egy zsákos dolgozik. — A cséplőgépnél dolgozik még a felelős gépész és a traktorista. A brigád munkáját a brigádvezető irányitia. Nagyon fontos, hogy a Bredjuk rendszerű cséplésnél minden brigádtag a helyén legyen és pontosan végezze munkáját, mert ha csak egy ember is másképp dolgozik, akkor ez hátráltatja az egész brigád teljesítményét. A munkaszervezés menete jól látható a mellékelt rajzon is. A traktor az ui falu jelkepe, a traktonsta az új íalu jövő élenjáró harcosa. Vajion elhangzott-e Veress Mihályok, Jócsák Gyulák közt, hogy „maradunk mi a megszokott régi mellett“, mikor úi módról van szó, olyanról, amellyel meg lehet kétszerezni a cséplési teljesítményt? Nem, hiszen ők az úí harcosai, A megyei tanács gépesítési csoportja, s a gépállomások élén dolgozó elvtársak azonban még mindig a szócséplésnél tartanak, a gyorsgabonacsépléshez, Bredjuk eivtárs új módszerének bevezetéséhez megyénkben — nem jutottak el, „Nem megy az olyan hamar“ — hallani közöttük, pedig az ország sok helyéről már eljutott mihozzánk a Bredjuk-módszer sikeres bevezetésének híre. Úgy gondoljuk, hogy a vezető elvtársak még a nyári idény befejezte előtt két kézzel fognak segíteni abban, hogy az élenjáró traktoristák átalakított gépekkel, úí mód szerint meg- döntsék a cséplés rekordját — gvorscsépléssel harcoljanak a békéért. ügyéért harcol. Erről az útról semmisem térítheti le, mert tudja, hogy a békéért és a szocializmusért vívott harc azonos az ország fejlődéséért, a boldog jövőért vívott harccal. No a munkanélküliség Jugoszláviában Még a titóista saitó is kénytelen elismerni, hogy Jugoszláviában állandóan fokozódik a munkanélküliség — írja a Rudé Právó. — Belgrádban a munka- nélküliek száma elérte a 50 ezBefejeződött a Béke Világtanács irodájának ülése Július 23-án Helsinkiben befejeződött a Béke Világtanács irodájának rendes ülése. Az iroda egyhangúlag jóváhagyta a békeharc fokozására felhívó határozatot. Az iroda felhívott az öt _ nagyhatalom békeegvezmé- nyéért, a koreai kérdés igazságos rendezéséért, a fegyverkezés csökkentéséért, a tömegpusztításra alkalmas eszközök betiltásáért és ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása feletti szigorú ellenőrzés létesítéséért való harc aktivizálására. Július 23-án a Béke Világtanács irodája Helsinkiben sajtó- konferenciát tartott, Az iroda tagiai az újságírók kérdéseire felelve kiemelték, hogy a jelenlegi illés legfőbb feladata az volt, hogy megtalálják a világ népeit jelenleg komolyan nyugtalanító problémák békés megoldásának útját. Helias, a finn közoktatásügyi Jmíniszter július 23-án fogadást rendezett a Béke Világtanács irodája Finnországban tartózkodó tagjai tiszteletére. Július 23-án Helsinkiben a pályaudvar előtti téren sokazer résztvevővel gyűlés volt. a Béke Világtanács irodája ülésének befejezése alkalmából. A gyűlést Vaeinoe Meltti kormányzó, a Finn Békevédelmi szervezet elnöke nyitotta meg. A gyűlésen beszédet mondott Frederic Jolíot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke, aki rámutatott, hogy a Béke Világtanács egyesíti a földkerekség békeszerető embereinek megingathatatlan békeakaratát. A gyűlésen felszólalt még Yves Farge (Franciaország), Ilja Erenburg (Szovjetuniói. Hromatka (Csehszlovákiai, Emi Sziao (Kínai Népköztársaság). Montagu (Anglia), Fenoaltea (Olaszország), Isabelle Blume (Belgium) és Darr (USA), ret, Zágrábban a 20 ezret és így tovább. A Tito-fasiszta Borba június 20-i számában elismeri, hogy az országban munkanélküliség van, A lap arról ír, hogv némely üzemnek komoly problémát okoz az, mit tegyen a munkásokkal, akikre nincs szükség. A Borba cinikus módon azt javasolja, hogy ezeket a munkásokat küldjék el „fizetésnél- kíili szabadságra", nyíltan kimondja: dobiák ki őket. A koreai néphadsereg Hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 23-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesek osztagaival, valamennyi arcvonalon továbbra is helyi jelentőségű harcokat vívnak. Július 23-án a néphadsereg légvédelmi tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek három ellenséges repülőgépet. LEGJOBBJAINK KÜZDÖTTEK fcNlE - A SZOVJET HŐSÖK ELHOZTÁK Lángoló büszkeséggel olvassa minden dolgozó a Magyar Népköz- társaság alkotmányának sorait: ,.Minden hatalom a dolgozó népé”. S minden dolgozó saját élete jobb- rafordulásán mérheti le azt, hogy napról-napra nagyobb mértékben valósulnák meg az Alkotmány szaval. Alkotmánya van a népnek. Joga! Joga az élethez, a boldogsághoz, az örömhöz, a tudáshoz, szabadsághoz és békéhez. Mennyi hős hullatta ezekért a jogokért vérét évszázadokon keresztül. Egyszerű, névtelen szabadságharcosok. kiknek megyénk dolgozó népe új üzemekkel, iskolákkal, napközi otthonokkal épít dicső emléket. Ott harcoltak a nylrbélteki domboknál Császár Péter jobbágyvezér kaszásai, botosai keservben és dühben .az ’l600-as évek elején. A tiszebecsi füzesek vihar idején ma is visszhangozzák a „rongyos" kurucok győzelmes kiáltását, amint átúszva a Tiszán, megtisztították az utat Rákóczi előtt a révnél. Kipirult arccal idézzük a 4S-as szabadság- harc szabolcs-szatmári „partizánjait”, a vöröstollas legényeket s utána a kisvárdai földmunkásokat, akik csendőrsortűzzel dacolva rohamozták meg a főszolgabírói hivatalt, hogy elégessék az urak telekkönyvelt. Senyvedett a nép. A rétközi harangok így felelgettek egymásnak a nép nyelvén; Rád harangja kezdte: Nincs kenyér Iiádon! — Halászé csengte: Elfogyott Halászon, nem terem a nádon! — Székely helyeselte: Szegények, szegények! (Tiszarádról. Nagyhalászról van szó, szerk.). Jo. guk csak az uraknak volt. Péehy Manó a porcsalmai földesúr ilyen beszédet mondott a nép „jogairól” 1941 december 18-án az ország- gyűlés felsőházában: nir^ kell büntetni a népet „fizikai büntetések által, legyen az akár hot, akár kur tavas, akár kikötés”. Dr Jósa András írja egy alkalommal Rakamaz- ról: „Rakamaz híres volt gyermek- halandóságáról.,, emlékszem olyan esetre, mikor kanyaróban egy-két százalék helyett, harminc gyerek halt meg... A plébános, néhai Szentmáriai Dénes... a szószékről azt tanította, hogy a hatóság által elrendelt óvintézkedések hiábavalóságok, mert a járvány az Isten által kiszabott, megérdemelt büntetése a gonoszságnak...” Ily nyomorban, sötétségben és jogfosztottság- ban élt a nép. Legjobbjaink felemelték szavukat a népért s harcoltak azért a győzelemért, amit a Szovjet Hadsereg hozott el számunkra szuronyai hegyén. A szabolcs-szatmári munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. akik ma lelkes munkaversennyel készülnek az Alkotmány ünnepére, példájukon lelkesedve emlékeznek megyénk hazafiaira. Soltész Lajos, a Vulkán lakatosa, aki rövidesen befejezi évi tervét, a gyulaházi dolgozó parasztok, akik évi beadási kötelezettségüket búzából 58.8 százalékra, árpából 331.4 százalékra teljesítették, a Párt szavát követve e hazafiak nyomdokain lépkednek. A nép jogaiért küzdők sorában ott volt már Bessenyei is, amikor ezt írja: .„Olyan hát törvényed, mint természetben volt. Hol a sas körme közt a gerlice megholt... Ha- talom próbálja az ártatlanságot. Vórontásba fojtják bár az igazságot”. így beszélt Kölcsey Ferenc a szatmári adózó nép állapotáról a megyei gyűlésen: „Azon 17 ezer s egynéhány száz zsellér lakos, kertész s több ilyenek közt. kik ezen nemes megye kebelében találtatnak, amint feljebb is megjegyezve van, több. mint háromezer lakik idegen fedél alatt: de bizonyosan többre lehet tenni azoknak a számát, kik sem földet, sem marhát nem bírván. élteknek nagyobb részében kenyeret nem süthetnek...’' Vasvári Pál, Nyírvasvári hőslelkü szülötte írta a császári földesúri rabigában sínylődő hazáról: „... nálunk a nép a rabszolgaság egyik nemére van kárhoztatva: nyomorban, elhagyottan él és csak kötelességeket ismer, jogokat nem! Azért volt e, haza a sötétség hazája. Egy óriási börtönhöz hasonlított, mélyben milliók csörgették a rabláncokat...” íi Petőfi, a nép szava, a forradalom viharmadara követelte: ,%Jogojb te* hát, ember jogot a. népnek!". Ember jog, szabadság! Ezért küz- döttek Petőfiék méltó követői a ezért küzdenek ma is a kommunis- ták. Szamuelly Tibor, Nyíregyháza nagy fia ezt hirdette: „Győzünk, vagy elpusztulunk Küzdöttek ít lánglelkü kommunisták dacolva bitó val, börtönnel, kínzásokkal. Lelkesítette őket a magyar nép történelmének dicső nagyjai lelkesítette őket Rákosi elvtárs példamutatása s lelkesítette őket a nagy szovjet haza. Az elesettek helyébe újak léptek, nem ingott meg a harcosok sora. S a győzelem elérkezett. Mindaz, amiért legjobbjaink életüket, vérüket áldozták: a szabadságot elhozták számunkra a hős szovjet katonák. S a nép kézbe vette sorsának irányítását s megteremtette Alkotmányát. Jogokról szól ez az Alkotmány, de szól kötelességekről is. Idézzük Itt Zalka Máté, aki Tunyogmatolcsról indult el, hogy megvívja legendás harcait a népek szabadságáért és béke* jéért. Zalka Máté arra tanította á magyar parasztokat. hogy szeres- sók a földet s Magyarországon meg kell valósítani a jövő országát. .,4. magyar paraszt számára lesz hely. Magyarországon" — hirdette ZaU ka Máté. Van hely! Azé a föld, aki meg-i műveli s ma mar virágzó szövetkéz zetek teszik meg az első lépéseket a boldogság felé vezető új utón. De Zalka Máténak az a tanítása, hogy; „szeretni kell u földet” azt is jelenti, hogy életünket sem kímélve, védjük meg 'Alkotmányunkat: a: szabad földeket és gyárakat az ellenségtől. Azt jelenti, hogy minden csepp erőnkkel erősítjük a nép hatalmát. Azt jelenti, hogy augusztus 20-ra, az Alkotmány nagy ünnepére készülve, sokszorosan túlteljesítjük terménybeadási köteh}- zettségiinket!
