Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-07 / 156. szám
3 1951 .rCLinS 7, SZOMBAT Elindult a íSaKUvjctuulóUa a kéMxtagű ma^ar paranKtkiiltUittiég A Szovjetunióba utazó paraszt- hülilöttség vezetői csütörtökön Dögéi Imre elvtársitok, az országgyűlés elnökének vezetésével meglátogatták J. D. Kiszeljov elvtársat, a Szovjetunió budapesti nagykövetét és kifejezték a küldöttség báláját a szovjet nép ös a nagy Sztálin iránt. Azok közül a boldog emberek közül, aki tegnap este dolgozó parasztságunk kiildiitteikéut a Szovjetunióba utazhattak — mintegy tíznek — kétszeres öröm és megtiszteltetés jutott osztályrészül. Az egész küldöttség képviseletében felkeresték és köszöntötték elutazásuk előtt ' Hú kosi elvtársat. Ök tolmácsolták valamennyi küldött forró köszönetét, átülniük küldte jókívánságait, bölcs tanításait, Rákosi elvtárs nz egész küldöttségnek! Rákosi elvtárs búcsúzóul néhány jótanácsot adott a küldötteknek: Egy hónapig lesznek odakint a Szovjetunióban, megmutatnak maguknak mindent, amit látni akarnak. Nézzenek is meg mindent jól és hozzanak haza minél több tapasztalatot. Este benépesedett a Nyugati-pályaudvar környéke: sokezres tömeg vett részt a Szovjetunióba induló paraszt küldöt tség búcsúztatásán. Népköztársaságunk kormánya nevében Erdei Ferenc jöldművelósügyi miniszter mondott beszedet. —- Amikor a mi harmadik delegációnk elindul a nagy útjára, országunkban módosított ötéves tervünk hatalmas arányú építőmunkája folyik és mezőgazdaságunkban eddigi munkánk eredményeképp, a kedvező időjárás segítségével, félszoba, dudásunk óta leggazdagabb aratásunk munkáját végzi dolgozó parasztságunk — kezdte beszédét —■. Most elinduló küldöttségünk azonban nem csak gazdag aratásunk bírót viheti el példaképünk, a nagy szovjet nép hazájába, hanem arról is beszámolhat, hogy sikeresen halad előre mezőgazdaságunk szocialista építése. Tavalyi küldöttségünk útja óta termelőszövetkezeti mozgalmunk hatalmasan kiszélesedett, szövetkezeteink száma megnövekedett, a szövetkezetbe belépett dolgozó parasztok száma és a szövetkezetek területe több, mint kétszeresére nőtt. Hogyan értük el eddigi eredményeinket? "ügy, hogy a nagy* Szovjetunió példája mutatta előttünk a* utat és minden lépésünknél élveztük a nagy szovjet nép, az országunkat felszabadító nagy Szovjetunió szakadatlan segítségét, támogatását és gondoskodását. A megszámlálhatatlan segítség között egyike a legnagyobb segítségnek parasztküldöttségeink immár harmadszor ismétlődő útja a. Szovjetunióba. A küldöttség nevében Dögéi Imre elvtárs válaszolt. Még a vonatunk el sem indult Moszkva felé, de gondolataink már ott járnak Moszkvában, képzeletünkben már ott vagyunk a kolhozokban, a kolhozparasztok között. Tudatában vagyunk, hogy ez a tanulmányút, melyre most indulunk, újabb nagyarányú segítség számunkra a hatalmas Szovjetunió kormánya részéről s ha ezt a segítséget felhasználjuk, jelentős mértékben hozzájárulunk ötéves tervünk sikeres megvalósításához, mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséhez. Elindulásunk alkalmával arra kérjük itthon maradt dolgozó pa- vaszttársainkat, hogy míg mi a Szovjetunióban tanulmányozzuk a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, addig ők idehaza tegyenek meg mindent az aratás, a. betakarítás, a csáp- lés sikeréért, egy szem gabonát se engedjenek kárba veszni és közvetlenül a cséplőgéptől tegyenek eleget beszolgáltatds-i kötelezettségeiknek, mert ezzel is erősítik népköztársaságunk államát, erősítik a béke védelmét. A parasztküldöttek Záhonyban Zászlódíszbe öltözött állomásra futott be tegnap reggel a Szovjetunióba utazó magyar parasztklil- düttség szerelvénye. Száz és száz kis piroszászló lengett Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel díszített kocsik oldalán A küldöttek egyrésze leszállt, a másik része az ablakon keresztül néjfte a feldíszített állomást s az őket fogadó záhonyi, környékbeli dolgozókat. A harmadik kocáiból énekszó hangzott, a Pártról, Rákosi elvtársról énekelnek a küldöttek. Suszta elvtárs, az ürükösfjldi „Dózsa” tsz elnöke L. Szász Simon ibrányi kisparasztiéi beszélgetett. Térképet tartott közében, ujját végighúzta a vasútvonalon, melyen idáig jöttek s amikor Záhonyig ér ujja, örömmel szólt: „Itt a határ, mindjárt szovjet földön leszünk.” — lsem felejtem el ezt az utazást soha — vette át a szót Szász Simon. Aztán az ibránylakra terelte a szót. — legalább ne hoznának szégyent ram. Az aratás mihamar befejeződik, de még nem vetettek másodnövényt, pedig hogy ígérték, hogy mindenben elöljár- nak, csak legyek nyugodtan. Farkó elvtárs, a csahold gépállomás pártszervezetének titkára a kocsi ablakában állt. Hallgatta a távoli traktor zúgását. Haracsi Jenő Tunyogmatolcsról, Nagy Ká- rolyné Lányáról, mind itt voltak egymás mellett a szabolcsi küldöttek. Átrakó munkások, községi és környékbeli dolgozó parasztok százan is körUldllják már a küldötteket. Megérkeztek a záhonyi „Uj föld” tszcs tagjai is. Búza koszorút nyújtottak át Dögéi elvtársnak.” Hálánk, szeretetünk jeléül küldjük ezt a koszorút azoknak a parasztoknak, akiknek a p.jdáján haladunk mi is a felemelkedés útján.” Dögéi elvtárs érdeklődött tőlük. Hogy állnak az aratással? Milyen lesz a termésátlag? Nagy kárt tett-e a jég? Számolják-e a munkaegységet és jegyzik-e pontosan. Bodogán János elvtárs a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács nevében üdvözölte a küldötteket. — Míg az elvtársak a Szovjetunióban lesznek, addig mi keményen harcolunk a békearatás mielőbbi befejezéséért, a cséplés és a terménybegyűjtés sikeréért. Innen a határról ismét köszönetünk és hálánk száll Sztálin elvtárs, a nagy szovjet nép felé, aki immár harmadszor tette lehetővé magyar parasztdelegáció látogatását a szocializmus országábarl. Dögéi Imre elvtárs, a küldöttség vezetője köszönte meg az üdvözlést. Majd a küldöttek táviratot küldtek Rákosi elvtársnak. „ígérjük Rákosi elvtársnak: tanulmányutunkat jól felhasználjuk és választ hozunk mindazokra a kérdésekre, amelyekkel bennünket a falvak népe útnak indított a szocializmus országába.’’ Néhány perc múlva indították a szerelvényt. A küldöttek hosszan integetnek ki az ablakon. Már a kanyarban, a tiszaliíd felé közeledett a szerelvény, de még mindig integetett a kétszáz boldog ember, akik néhány perc múlva már a nagy Szovjetunió gazdag földjén haladtak Moszkva,. Sztálin elvtárs felé. HASZNOS TANÁCSOK. amelyekről népnevelőinknek beszélniük kell Népnevelőink számára mentis, ztelő feladatot jelent győzelemre segíteni a békearatást, a cséplést és terménvbesívüjtést. Ezt a feladatot csak akkor tudják betölteni, ha meggyőző érvekkel agitálnak. A jelenlegi legfontosabb feladat: gyorsan, szemveszteség nélkül learatni, Népnevelőink mondják el azt, hogv a késői aratás nemcsupán sok-sok mázsa szem elvesztését jelenti. A túlérett állapotban aratott rozs kiőrlési aránya is rosszabb. Az erős kiszáradás következtében a maghéj alatt levő sikerréted és keményítőszemcsék a maghéiial olyan szorosan összenőnek, hogv őrléskor már nem választhatók szét. A túlérett rozsból kevesebb liszt lesz, kevesebb kenyér kerül a dolgozók asztalára. Harcolni kell minden szem gabonáért a keresztrakásnál, asztagolásnál is. A keresztrakásnál a legelső kévét törjük derékba és így fektessük a tarlóra. Ezzel eleiét vesszük a csiráso- dásnak. A legfelső kévét úgv kell rátenni a keresztekre — kalászával lefelé, — hogv az jól medvedie az alsó kévék kalászait. Az asztagot olyan helyre rakjuk, ahol az esővíz nem áll meg, Az asztag aljára 20—30 centiméter vastag száraz szalmát terítsünk le s húzzunk az asztag köré árkot. A terménybegyüités sikeréért folyó akció nem szünetelhet az aratás időszaka alatt sem s minden erőnkkel elő kell segíteni, hogy dolgozó parasztjaink a gép alól egyenesen a raktárba vihessék beadásra szánt terményeiket. Amikor népnevelőink felkeresik a dolgozó parasztokat, ne feledjék el megkérdezni: van-e elég zsákja s van-e fogata, hogy a gabonát a cséplőgéptől beadhassa. Gondoskodjanak a népnevelők arról, hogy a községi tanácsok biztosítsák a begyűjtés zavartalanságát. Szüntelenül beszélni kell a másodvetésű növények fontosságáról. Nagyjelentőségű ez állattenyésztésünk szempontjából, Elegendő takarmányt kell biztosítani állataink számára. Nagyértéküek a másodvetésű takarmánynövények. Általános tapasztalat például az, hogy ha másodvetésü csalamá- dét adunk a tehénnek, akkor a napi tejhozam egy tehénnél 2—3 literrel emelkedik. Érdemes vetni csalamádét, mert az egy holdon már 250—300 métemázsa takarmányt ad. 160 mázlii szalmát és egy doltánjpajíí mentettek meg a komorói tűz őrök Ahogy szaporodik - a határban álló keresztek, kazlak száma, úgy növekszik a gazdag aratás eredményére vigyázó tűzőrök felelősége is. Éjjel-nappal fiatal lányok, fiúk figyelő tekintete járja a hatált a templomtornyok ablakából, éjszakánkat is brigádok járják a határt, készenlétben várakozó tűzoltók vigyázzuk, védik a drága termést. Jäheren kell Őrködni mindenkinek. mert a most elkövetett gondatlanság komoly károkat okozhat. Szombaton délelőtt csak a -kontóról tűzoltók ébersége mentette xueg komolyabb kártól a községet. Bongó István 10 holdas középparaszt szalmakazla kigyulladt. A toronyban figyelő tiizörok azonnal észrevették a gyorsan terjedő tüzet és percek alatt mozgósították- a tűzoltókat és az egész falut. Csak a gyors segítség mentette meg mintegy 100 múzsa szalmát, mii össz*' 10 mázsa ment tönkre boté A gyors segítség meutette meg pár méterre fekvő nagy dohát pajtát is .amelyről aztán Uönnj átterjedhetett volna a szem szói házakra a tűz. Nem értette meg minden tani hogy milyen fontos a tüzörség sz vezése. Újkenézen Is csak forr súgnak tekintették a tüzörség ni szervezisét és a tűzrendészet ve tőjének olyan embert jelöltek, ; nem ilyen felelős helyre, de n komoly munkára sem alkata Nagyon fontos a tüzörség rendi rés ellenőrzése. A nemrég ép dombrádl tűzoltó laktanyában n godtan aludt a szolgálatban 1 tűzoltó és a járási ellenőrök fig; meztetésére azzal válaszolt, ha; „nedves az Idő, vizes most úp minden.” Köszönöm a Pártnak, hogy tanulhatok Nagy örömem volt, amikor ősszel bekerültem a politikai iskolába. A múltban hiába is szerettem volna tanulni, magamfajtának ez nem volt módjában. Ezen az iskolán azt is megértettem sok egyéb mellett, hogy azok az urak, miért „kímélték ’ annyira a szegény ember gyer- irakít a tanulástól. Tudták ők azt, ha megszűnik a bornál'1 „lőttünk és látjuk a sok aljasságukat, akkor félresöpörjük őket az útból. Bennünket a szovjet katonák segítettek ahhoz is, hogy tanuljunk, tanuljuk megvédeni a szabadságot, amelyet tőlük kaptunk. Most láthattuk ismét, hogy milyen szükség van erre, amikor csak a 'ml bölcs vezetőink ébersége mentett meg bennünket újabb aljas bfe esküvő banda merényletétől. T juk, hogy ha Grősznek meg gyil társainak a terve sikerül, ak egész népünk még a réginél is gyobb nyomorba került volna. Megértettük ebben az okta évben, hogy milyen fontos a t; lás, Pártunk elméletének elsaj tása. Jäv elején még nem egy* hanyagok, fegyelmezetlenek tunk, de ezt később igyekeztünk küszöbölni. A következő okta évben még komolyabban, alupoi ban kezdek a tanuláshoz, bis most már tudom, hogy jó mm csak akkor tudok végezni. Madarász Irén. DISZ titkár, Kék. VIGYÁZZ GÉPEDRE... Halk, finom zümmögéssel indul a gép a kapcsolókar fordítására. Szürkés teste csillog az olajtól cs motorjának zúgása északi baráti szomszédunk, Csehszlovákia, magas hegyeinek üzenetét hozza felénk. A finom, halk zúgás, mind jobban erősödik — ahogyan a vidia éle belemar az acél kemény testébe. Ez a harsogó hang a népek béke- követelését juttatja eszünkbe, mint, ahogy Szölösi Barna esztergályos is a béke fegyverét leésziti — pépalkatrészeket az új gépen. nemrégen érkezeit es a gép Ide a Vulkán szerszámműhelyébe. Csehszlovákia dolgozóinak ajándéka, — 2.800-as fordulatszáma csodákra képes. 'Nem is volt eddig ilyen gépe a Vulkán dolgozóinak. Eddig csak áhítoztak ilyen pép ytán. Most a szabad népek barátsága lehetőséget adott arra, hogy ilyen gépen dolgozzanak. Meg is becsülik. Á legjobban dolgozó esztergályos — Fodor Zoltán kapta meg. ö dolgozott mostanáig vele és első dolga volt. hogy szerződést kössön megőrzésére, ápolására. Aztán elment szabadságra és arra az időre Szölösi Barna ifjúmunkás dolgozik vele. Aem lehet panasza, Fodor Zoltánnak, sem a gépnek, de magának a csehországi dolgozóknak sem as ess- leigagu legújabb gazdájára. A sajátjának érzi Szölösi Barna — ha egy kis ideje van, már lesepri róla, a forgácsot, áttörli az olajos ruhával — most is olyan az, mint vj korában. Fodor Zoltán mégsem nyugodott odi za szabadsága ala Mi lehet a gép Addig-addig tépelói mig a -ta.il egyik bejölt az üzembe.] azért, mintha nem na meg Szölösi Ba ban. Dehogy is. ( látni akarta, lm akarta a gép ssúgi Csendesen odaállt na háta mögé és solyogva. hallgat t( baráti, ismerős siti Egyszer odahajolI is meglógta a ka\ lót — úgy indite be a. gépet. Ahogy a két es gályos összenézett, két szempár össze csolódolt az arról szélt, hogy — ha denütt igy bánnak géppel, az ember rútjával, akkor < bizonyosan hosszú kig ilyen szép és ta lesz a gép, cm dik mindenütt a i sltmény, a dolgozó, léte. ■ A hiidszentmihályi MNDSZ-szervexet is vegyen részt az aratási mnnháhan A büdszentmíhálvi MNDSZ-1 szervezetnek több mint 200 tagja van. Azonban ha a szervezet munkáját nézzük, azt hisz- szük. hogy még húsz taáia sincs. A szervezet megalakulásakor voltak kezdeti nehézségek. A büdszentmíhálvi asszonyok nem látták a megalakulás jelentőségét. Azonban már voltak akkor is nők, Gazdaíné, Szentesiné, Simonné, akik jó felviláéosító munkát vééeztek a szervezésnél. Mindez azonban nem elég. A büdszentmíhálvi MNDSZ- szervezetnek sokkal jobban kellene dolíoznía. Itt van a legfontosabb munka, az aratás, Á nőszervezet nem kapcsolódott be eddig e nemes munka elvégzésébe. Az MNDSZ asszonyoknak harcolni kell minden buza- szemért. Vegyenek példát a nyírbátori, balkáuyi, iával asszonyoktól, akik ara tóbrigádokat szerveztek. Az MNDSZ-aszonvok önként jelentkeztek, hogy a békearatásban résztvegyenek. A nyírbátori MNDSZ asszonyai közül több mint harmincán vettek már eddig részt az aratásban. A büdszentmíhálvi MNDSZ- tagjai hívjanak ös&ze gyűlést, kérjek a pártszervezet segítségét és szervezzenek arató-cséplő brigádot. Mutassák meg a büd- szentmihályi asszonyok, hogy valóban a béke igaz hívei és a munka elvégzésében ők is részt akarnak venni. Igen helyes az MNDSZ-szer- vezet munkájában, hogy a megtartandó nőnapokra állandó kultúrműsorral készülnek. Alakítson az MNDSZ-szerve- zet kultúrbrigádot.. Azok iáriák a földeket. Tanuljanak be műsorszámokat és csasztuskákat, melyeken- keresztül népszerűsítik az aratásb élenjáró dolgozókat- S< kentsék a lemaradókat leplezzék !e a kulákok; Az MNDSZ asszonyok ku munkájukat állandósítsák aratásnál, cséplésnél és a ménybegyüitésnél. Soha n( lejtkezzenek el a termén szolgáltatásban élenjáró dől parasztokról. Végezzenek ió felvilági munkát az MNDSZ asszoi a toiásbegvüités, a termén gyűjtés terén is! Mutassanak példát, m; Arany Károlyné, aki ( moly agítácíós munkát ve zett s ugyanakkor példát mutatott. Tojásbeadási h telezettségét 100 százaié! teljesítetté! Legyenek a büdszentmi! MNDSZ asszonyok a béke cesai!
