Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-04 / 153. szám

Egyetlen percet sem késlekedhetünk az aratással l Megyeszerte folyik már a búza és rozs aratása. A falvakban kaszások keze nyomán rendre dől a tíabona, aratósíép után övülnek a kévék, a keresztek. Áltól tegnap méé hatalmas gabonatáblákat ringatott a szél, — 'jött ma már gabonakeresztek hosszú sora látszik. Serény munka folyik mindenfelé, Dol­gozó parasztságunk egész évi fáradságos munkája gyümölcsét aratja le, takarítja be. Mindig örömünnep volt az aratás a felszabadulás óta dolgozó pa­rasztságunk számára, az idei azonban minden eddigit felül­múl. Felülmúl, mert olyan ter­mést takarít be dolgozó né­pünk, melyre hosszú évtizedek óta nem volt példa. Ezt . [zo­ll vitiák a cséplések eddigi ered­ményei is. Ä szamostatárfaivi „Ady Endre“ termelőszövetke­zetnek 23.10 mázsás, a máté­szalkai „Zalka Máté" tsz-nek 19, a szamosbecsinek pedig 21 mázsán felüli lett a holdanként! termésátlag árpából. Bíztató je­lentések érkeznek megyénk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaitól is. Ha nem is 20— 22, de 10—12 mázsa nekik is termett holdanként, Egvseer- aniwi, mint az elmúlt évben, oed;g nem volt rossz a termés a.- elmúlt évben sem. A bö termés időbeni és szem­veszteségmentes aratásáért fo­lyik ma megyeszerte a harc. Harc folyik azért, hogy a bö termés minden egyes szeme a dolgozók asztalára kerüljön, Az elmúlt évben mintha frissen ve­tették volna a tarlóföldeket, úgv zöldcltek a földek az elper- gett és kikelt magoktól, tanul­hattunk és tanultunk az elmúlt év hibáiból. Éppen ezért hívta fel Pártunk, népi kormányunk idejében a dolgózó parasztság figyelmét az aratás idejében való megkezdésére, a gazdag termés szemvesztcségmentes be­takarítására. Minden percnyi késedelemmel ezer és e.zer mázsa terményt veszíthetünk. Ezzel pedig minden dolgozó sa­ját magát, a népet károsítaná meg, az imperialisták, a hábo­rús gyújtogatok malmára haj­taná a vizet. A nép ellenségei, a kulákok és a klerikális reak­ció éppen azért igyekszenek ki­használni egyes dolgozók ma radi szokásait, hogy a,z aratás kései megkezdéséből eredő szemveszteséggel is megkárosít­sák a dolgozó nép államát. Murguly Laios nagyecsedi kulák másként is próbálkozott. Nem várta meg, amíg sárgaérésben lesz az árpa. hanem zölden le­vágta és állataival etette. Ju­hász János tiszadadai kulák kézzel akarta elcsépelni árpáiét, nehogy nyilvántartsák. Ezek a példák is világosan mutatják, hogy a nép félrevezetésével, de szabotálással is igyekeznek megkárosítani a dolgozók álla­mát, Ök hiresztelik a falvakban, hogy „ráérni még az aratással, zöld még a termény, kicsirázik, ha esőt kap". Nemcsak a maradiság cs nemcsak az időjárás viszontag­ságai ellen folyik tehát a harc, hanem az ellenség kártevése ellen is kemény harcot kell folytatni egész dolgozó népünk­nek, A gyors munkának, a ves.zteségmentés aratásnak egyik döntő feltétele: az ellenség elle­ni szívós harc. A jó felvilágosító munkához, a munka jó megszer­vezéséhez hozzátartozik az éberség fokozása, az ellenség elleni szüntelen küzdelem is. . Számos községben, ahol a pártszervezet irányításával min­den dolgozó parasztot mozgósí­tottak a felvilágosító munkán keresztül az aratás mielőbbi be­fejezésére, — ott megvan az eredmény. Nyírmeggyesen, Ti- szaeszláron és még számos köz­ségben ezen a héten befejezik az aratást, a iövőhéten már a hordáshoz látnak. Termelőszö­vetkezeteink legnagyobb része már péntekre elkészül az ara­tással. Az élenjáró termelőszö­vetkezeti csoportok és közsé­gek mellett azonban igen sok helyütt elmaradás tapasztalható. A szén időiárás szinte egyszerre érleli a rozsot és a búzát. Nem szabad tehát egy percet sem várni, ha azt akarjuk, hogy veszteségmentesen kerüljön a termény a raktárakba. Falusi .pártszervezeteinknek most az a feladata, hogy való­ban betöltsék élenjáró szerepü­ket, a politikai vezető és irá­nyító szerepét. Éppen ezért e nagy munkák sikeres elvégzé­sére egységes csapatba kell tö möriíeni minden kommunista és pártonkívülí dolgozót. Nincs olyan országos jelentőségű munka, amelynek győzelméért ne a kommunistáknak kellene az első sorokban harcolni és példái, mutatni. Pártszervezeteink mellett az idei aratás, tarlóháfitás, másod­vetés és terménybegvüités mun­kájából — sokkal nagyobb fel­adat hárul a tömegszervezetek­re is, mint bármikor ezelőtt. A tanácsnak állandóan figyelem­mel kell kísérni a községben folyó munkát. Mozgósítani kell az állandó bizottság tagjait, hogy a dülőfelelősökkel, a me­zőőrökkel karöltve naponta (ár­iák a határt és bíztassák a le­maradókat. Verseny tábla h'rdes- se naponta az aratásban élenjá­rók neveit. A falusi DISZ szer­vezetek tagjai ragadják maguk­kal az egész falu ifjúságát s le­gyen az ifjúság e hatalmas mun­ka rohamcsapata, Versengve vágják a rendet a fiatalok! A DÉFOSZ szervezze és irányítsa a dolgozó parasztok, a dúlők- köztí versenyt és hozza azok eredményeit nyilvánosságra. Bé­kebizottságaink egy percre se szüntessék he a feiviiágcsító munkát, a békearatas mielőbbi befejezésére serkentsék a. falusi dolgozókat. Az MNDSZ tagjai a falusi parasztasszonvok se kí­méljék erejüket ebben a fontos munkában. Ha csak egy félnap­ra is, de segítsék a kisgyerekes anyák is férjeiket, fiaikat, hi­szen az időbeni veszteségmentes aratás saját érdeke ;s minden dolgozónak. Az aratás meggyor­sítása mellett azonban seholse hanyagolják el falvaink dolgozó paras.ztiaí a másodnövénvek ve tését sem. Kövesse a kaszát mindenütt az eke, hogy mire befejezzük az aratást, a tarló legnagyobb részét is felszántsák és bevessék másodnövénnvel. Legyen minden községben ez a hét az aratás és a másodnö- vénvek vetésének Jvözeimi hete. A falu apraia-nagvia min­den percet iól kihasználva, min­den mozgatható munkaerő be­vonásával vígve sikerre wzen a héten az aratást és a másodnö- vények vetését. AZ ARATAS MEGG HARCOLJUNK MINDEN SZEM GABONÁÉRT! A aratás kellős közepén vagyunk. Az őszi árpa után megyeszerte megkezdődött a rozs és a búza aratása is, A határban mindenfelé érett gabonatáblák figyelmeztetik a dolgozókat: ha szemveszteség mentesen akarnak aratni, egy percet se késsenek az aratással. A jó időjárást-jól ki kell használ­ni dolgozó parasztjainknak mind az aratás meggyorsítására, mind pedig a másod vetésék fokozására. Minden percnyi késedelem igen ko- moly károkkal járhat. Nincs tehát vesztegetni való idő. Teljes erővel, minden mozgatható munkaerő 'bevo­násával, percnyi késedelem nélkül minden dolgozó lásson az aratás­hoz és a munka meggyorsításával, a verseny kiszélesítésével termelő- szövetkezeteink példáján az egyé­nileg gazdálkodók is fejezzék be. mielőbb az aratást. Számos köz­ségben igen jól balad a munka, azonban még több helyütt elmaradtak az aratással. Ez a helyzet Puszab községben is. összesen 600 lioldpyi aratniva- lója van a község dolgozó paraszt­jainak s ebből a hétfői napon mind­össze 24 holdat aratták le az egyé­A nagykállói járás falvaiban sem érik később a gabona, mint másutt. Igaz, tegnap már mindenütt kaszá­sokat talált a gabonaföldeken a reggel, teljes lendülettel elkezdődött az aratás a járás legtöbb községé­ben. Azonban — éppen a késede­lem miatt — lassan sorakoznak a keresztek. S az aratási eredmé­nyekkel tegnap este még nem na- gyón lehetett dicsekedni. Nézzük sorra a községeket. Bal- hányban az árpa aratásával nincs hiba, A búzának azonban még ne­gyedrészét sem vágták le a dolgozó parasztok. Kém lehet most 'sehol nholott vállalásuk szerint 120 holdat kellett volna e héten learat­ni. A határban lévő gabonatáblák modi veszteségmentes learatása való­ban csak akkor lesz biztosítva, ha ezen a héten befejezik az aratást a paszabiak. Növelte az elmaradást az is, hogy vasárnap nem arattak, de még hétfőn sem láttak munká­hoz, az országos vásárra hivatkoz­va. Meg kell értenie minden dolgo­zónak, hogy a gabona nem vár, lia megérett elpereg még akkor is, ba vasárnap van. A községben lévő termelőszövetkezet jó példát mutat. Egy nap alatt 700 ke­resztet arattak le d szövetkeze­tiek^ őket kövessék a falube­liek is. De nem csak az egyénieknél, több térmelőcsoportnál is tapasztalható elmaradás. A vitkai tszcs-nek .24 hold árpája még tegnap is aratat- lan volt. Az aratógépet várják, ahelyett, hogy hozzáláttak volna az aratáshoz. Az elmúlt napokban ide­jük is volt, hiszen akkor még nem aratták a rozsot. A kívülállók már valamennyien learatták az őszi ár­pát. Hegyan akarnak példát mu­tatni az egyénieknek, ha éppen ők késlekednek az aratással. már jobban megtendültek a kaszák mindenütt: igyekeznek legyőzni a szemveszteséget. Hazafias kötele­zettségüket teljesítik vele. Kemény bírálatot érdemel az érpataki tanács mert jópár hold jégverte kalászos­föld leszántása és bevetése másod­növényekkel — annyira aprócska gondjuk volt, hogy teljesen el is feledkeztek róla már. A j^gverte táblák ott csúfolják az érpataki határt. Ha idejében leszántották volna, már szépen sorolna a má­sodnövény. Gondjuk legyen rá hogy pótolják ezt a súlyos rnulasz tást. Még egyszer meg kell mondani javulnak az eredmények a nagy káliéi járásban. De még jobban ja vulnának. ha élettel lenne teli a, a «ok párosversenyszerződés, ami a községek, dolgozó parasztok kö töttek egymással. Se-mjén Szakoly lyal állapodott meg, Balkán; Nagvkállóval, és Így tovább. D: bizony nincs a járásban olyan köz ség, ahol a verseny táblákon fris sen írt hevek, eredmények buzdít« nák a dolgozó parasztokat, napot ta hírül adnák, ki a legjobb ka szás, ki igyekszik legtöbb terményt legnagyobb cipót tenni az, orszá; asztalára. A terv az egyénileg do] gozó parasztok egymás segítésé nek megszervezéséről, a kaláka munka megszervezéséről — esa terv maradt a járásban. Bezzeg a termelőszövetkezetek közt akad számos jó példa. A bal- leányt „Kossuth” termelőcsoportban volt olyan na] hogy 700 keresztet raktak. Még múlt hét szombatján megkezdték biíza é.s a rozs aratásit. Tegna 15 kaszás 25 holdról takarított le a termést. A családtagok bev< násának ügyét szívügyüknek tekii tették a szövetkezet vezetői. Ácsi porttagok feleségei ügyes marói szedők, a gyerekek lelkesen, eg; mással vetélkedve hordják a kév két. Még keresztrakást is lehet rí juk bízni. Jól is megy a műnk. Ugyancsak jó példa a nagykállói „Vörös zászló” temelöcsoport is, Szakolyban az MNDSZ ügyvezeti je már befejezte az aratást föh jén. Jó példát mutat asszonytá sainak a faluban. A nagykállói járás falvai nem dicsekedhetnek jó aratási eredményekkel 9 nyíregyházi járás legjobb aratói a nyírpszonyiak várakozni a búza aratásával. Mert megmaradt a búzának — a gazda számára aligha előnyös — természe­te, hogy túléretten elpereg. Saját maga ellensége lenne — nem csak Balkányban. de az egész megyé­ben mindenütt —„ az a dolgozó paraszt, aki megvárná, mfg búza­szemmel télne meg a bakancsa szá­ra s csak akkor fogna kaszát. La­pos zsákokat állíthatna csak a kamrába, A balkányi dolgozó pa­rasztok S.800 holdnyi rozsukból is csak 830 holdat vágtak le eddig. Nemhiába terjed el a járásban, még a megyében is gyakran a uyfrpazonyi „Gerő” termelőszövet­kezet jó munkájának híre. A köz­ség egyénileg dolgozó parasztjai a legjobb aratási eredményeket mu­tatják a járásban — s ez éppen a „Gerő” példamutatásának köszön­hető. •Tegnapelőtt tizennyolc kaszás vágta a rendeket a szövetkezet ga­bonaföldjén. 30 hold volt az ered­Hasonló jó példát mutat az i rányi „Alkotmány” termelőcsopoi 9 balsaiak ai idén is utolsói! akarn lenni, min! tavaly? A nyíregyházi járásban is nőve vő ütemben folyik az aratás. Bt sán, Tímáron, Szabolcson azonb; még mindig nem látni ezt a e vekvő lendületet. Sőt azt se, bo itt az aratás ideje — csak abb hogy kasza alá érett a termés. Biriben a búza tizedrészét se aratták le, a, rozs nyolcadrésze ke­rült csak keresztbe, még árpából is van vágni való. Bökönyben szé­gyenszemre tegnap még úgy volt a búza aratási eredménye, hogy 410 holdból tízet vágtak le. Rozsból a kasza alá érett táblák alig hatod­részén vannak csak keresztek. Az árpát learatták. Érpatak leghátul kullog a. járásban. Az egész járás szégyenére eddig — pontosabban tegnapig — 600 holtb búzából né­gyet, 1.330 hold rozsból öt vénét vág­tak le és még árpából is volt ara- tatlan tábla. Ci észteréé dolgozó pa­rasztjai se szólhatnak sokat maguk mellett. Búzájuk alig tizedrészét rakták eddig keresztbe, 1.300 hold­nyi rozsból 320 holdat arattak le. Semjénben, Szakolyban is ilyen kullogás látható. A nagykállói. járás dolgozó pa­rasztjai mellett szól, hogy tegnap Tegnapelőtt estére több, mint 2.000 keresztjük volt már. A jó eredmények titka abban van, hogy az aratók két brigádban dol­goznak saját területeiken. A brigádokon belül minden egyes kaszásnak kijelölt terü­lete van — ez a verseny alapja: s a verseny folyik is lendületesen. Kaszás ka­szással , versenyez. Még a marok­szedők, kévehordók se győznék — ha nem vonták volna be idejében a családtagokat. De bevonták — és nincs is fennakadás. Még vasárnap is arattak -— ne peregjen el egy szem gabona se a nép kenyeréből — ahogy a „Gerö”-ben mondják. A jó példa ragadós Tazonyban. A járás községei közül a pazonyi határban van a legtöbb kereszt az* egyéni parasztok földjein. Balsán a községi tanács hat holdnyi áralja, jópár napja, aratatlan. Vájjon, hogy buzdít idejében ve aratásra a baljai tanács? Seho? Ez látszik meg a balsai határon Tavaly az utolsók közt kullog! Balsa. Az idén is utolsó akar n radni? Tímár, Szabolcs dolgozó I rasztjai is azon veszik maguk észre nemsokára, hogy üres sz mát vág a kasza. Mert a bú: szemek túléretten nem fogják vái az elaludt gazdát. Nincs veszteni való idő se nagykállói járásban, se a nyíre.: háziban, sehol. Minden óra, mind perc késedelem veszteséget ok tiz, száz mázsa elpergett gabonás met, traktorok, épületek, font gépek árának elvesztését. Ezt k tudniok legelsősorban a pártszer' zeteknek, tanácsoknak, ezt kell ti niok a dolgozó parasztoknak. /mm VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLIETEKI (~~ VII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA 53) FILLÉR 1951 JULIUS 4’ SZERDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents