Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

1951 MÁJUS 0, VASÁRNAP A magyar ások Is bekapcsolódnak a koreai gyermekek megsegítéséért Indított gyűjtési akcióba As MNUSZ Országos Vesetőségének ülése A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kibővített Országos Vezetőségi ülést tartott, amelyen résztvett Htiati-Cen asszony, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövetének felesége, ICím-He-Din asszony, a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének fele­sége,. valamint Carmen Zariti, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének Budapesten tar­tózkodó titkára is. Az ülést. Szabó Piroska elv- társnp, az Elnöki Tanács titkára nyitotta meg, majd Váss István­ná elvtársnő, az MNDSZ főtit­kára tartott beszámolót. Rámutatott a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége ber­lini tanács,ülésének , jelentősé­gére, amely a békéért való fo­kozott harcra szólította fel a világ asszonyait. — Ennek a felhívásnak és hazafias kötelességünknek te­szünk eleget — folytatta — amikor gyűjtést indítunk a koreai gyermekek megsegítéséért. Ezzel a gyűjtéssel újabb tanuje- lét adjuk annak a mély együtt­érzésnek, amely minden magyar dolgozó szívében él a hős ko­reai nép iránt. — Meg vagyunk győződve ar­ról — fejezte be beszédét —, hogy a magyar néphez, a ma­gyar nőkhöz most sem fordu­lunk hiába, s ez az akciónk is sikerrel fog végződni. Carmen Zanti felszólalásában hangsúlyozta, hogy az asszonyok tízmilliói a világ minden részén nagy .lelkesedéssel támogatják a koreai gyermekek megsegítésére indított akciót Kim-He-Dín asszony, a koreai nők és anyák nevében köszöne­tét fejezte ki a magyar népnek, a magyar asszonyoknak azért a segítségért, amelyet már eddig is nyújtottak a szabadságért küzdő koreai népnek. Huan-Cen asszony elmondotta, hogy a kínai nép már eddig is sok ajándékot küldött a hősie­sen harcoló koreai népnek. Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára hangsúlyoz­ta, hogy az Országos Békata­nács s az egész ország béke­bizottságai szíyvel-lélekkel csat­lakoznak az MNDSZ-akciójá- hoz. A vezetőségi ülés résztvevői végül egyhangúlag elhatározták, hogy a gyűjtési akció megindí­tása alkalmából felhívással for­dulnak a- magyar néphez. A Magyar \<ík B<‘ii!okra(ikii»i Szövetsége Országos Vezetőségéinek felhívása „Az imperialisták egyre alá­valóbb eszközökkel akarják a harmadik világháborút kirob­bantani,. a népeket .léig ázni. Ezekhez az eszközökhöz tarto­zik az, hogy az amerikai repü­lök bombázzák Kína városait, hogy a títóísla rablók a népi demokráciák, így hazánk hatá­rait is sértik, ügyvivőnket orvul megtámadják. Idetartozik az, hogy betiltották a Béke Világ-. tanács párisi irodájának műkö­dését. De a sok kegyetlenség és véres tett közül a íegszörnyübb, amit Koreában követnek el, ahol közel egy éve gyilkolják a nő­kéi és gyermekeket, pusztítják a lakosságot, a földdel teszik egyenlővé a városokat. Mindazt azért, hogy a maguk számára minél több hasznot szerezze­nek, A koreai nép s a velük együtt küzdő kínai önkéntesek hősies tetteikkel mutatják meg, hogy legyőzhetetlen az a nemzet, amelyik a szabadságáért, füg­getlenségéért harcol. Hiába vi­szik véghez azonban a legször­nyűbb, legembertelenebb tettei­ket az imperialisták, hiába ölik meg az anyák szemeláttára gyermekeiket, hiába irtják azo­kat, akik szabadon szeretnének élni, a koreai népet nem tudják megfélemlíteni, — elszántan, hő­siesen harcol, ameddig az utolsó rablót is ki nem űzi hazájából. S ebben a harcban a nők min­denütt ott vannak, mint front- kaionák, mint partizánok, s mint a hátországi gyárak dolgo­zói mutatják meg, hogy az éle­tüknél is drágább számukra ha­zájuk függetlensége, szabad­sága. A koreai hősök értünk, a mi gyermekeinkért boldog, szép életünkért is harcolnak. Minden koreai férfi, nő, vagy gyermek kiontott vére a mi szabadsá­gunkért is hullik. S amikor egy- egy hőstettet véghezvisznek ott messze keleten, arra gondolnak, ismét közelebb hozták a világ- összes gyermekei számára a bé­kés élet lehetőségét. A koreai nép azok ellen harcol, akik a mi országunkat is tönkre akar­ják tenni, akik yérrel akarják áztatni szántóföldjeinket, akik le akarják rombolni újjáépített hídjainkat, gyárainkat, akik bombát akarnak dobni gyerme­keinkre, akik azt akarják, hogy a munkás és dolgozó paraszt­asszonyok és lányok újra a gyá­ros, a földesúr szolgái legyenek. Ezért érzi minden magvar dol­gozó, minden magyar nő a ma­gáénak a koreai néo harcát, Ezért érzi minden becsületes magyar anya. ka a koreai gyer­mekekkel elkövetett gazságok­ról hall, mintha saját gyermekét kínoznák. Ezért érzi minden hazáját szerető nő, minden gyer­mekét féltő anya, hogy köteles­sége segíteni a koreai hősök gyermekein, A Nemzetközi Demokratikus Nő Szövetség berlini tanácsülése felhívta minden ország asszo­nyait, hogy indítsanak gyűjtést a koreai gyermekek megsegíté sere. — A magyar nők is méltóképpen akarják kivenni részüket ebből a gyűjtésből, hi­szen egyre újabb eredményeket hozó, gazdagodó létünk ezt le­hetővé teszi szántunkra, A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a május 15-től június 15-íg terjedő időben gyüííást indít, hogy minél több gyógy­szert és ruhát vehessenek a ko­reai gyermekeknek, hogy meg­mentsük a beteg, ruha nélkül maradt kicsinyeket a szebb, boldogabb élet számára. Gondoljunk saját gyermekeink­re és segítsük a koreai hősök gyermekeit! MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS szövetsége, ORSZÁGOS VEZETŐSÉGE.“ . (Jalm A felszabadult dolgozók szívesen és nagy érdeklődéssel fordulnak a haladó nemzeti hagyományokhoz, igyekszenek minél mélyebben meg­ismerni azokat a harcokat, küzdel­meket, eseményeket, melyek sors­fordulót jelentettek a nép életében, a. haza függetlenségében. Maguké­nak vallják azokat a nagy embere­ket, akik a maguk korában felis­merve a nép erejét, a nép érde­keiért, a haladásért harcoltak. A tőke láncaitól megszabadult új mű­vészet is szívesen merít a nemzeti hagyományokból, felhasználja a haladás képviselőinek életrajzát, hogy azon keresztül mutasson be egy-egy küzdelmekben gazdag kort. A lengyel filmművészet új alko­tásával a tizenkilencedik század első szakaszát leejti életre. Azt a kort, melyet egész Európában a forradalom jellemzett. A „Varsói premier" című lengyel filmalkotás­ból Sztaniszláv Moniuszko nagy zeneszerző életén keresztül ismer­A földművelésüg-yi minisztérium tájékoztatója a tavaszi munkák állásáról A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztság a tavaszi munkák meggyorsításával ünnepelte május 1-ét. Ennek köszönhető, hogy a vetések az egész ország területén befejezéshez közelednek és teljes erővel megindulhat a novényápoiásí munkák elvégzése, A vetésben első Hajdú megye, amely május 1-re jelentette Rákosi Mátyásnak, hogy száz százalékig befejezte a vetést. Szorosan nyomon követik Szabolcs és Somogy megyék, ahol már csak 1-2 százalék hiányzik a száz százalékos teljesítéshez. Az idei csapadékos időjárás és az általában jól végzett szántás-vetési munkák következtében az egész ország területén a vetések jól fejlődnek, nagy termést ígérnek, A nagy termés előfeltétele azonban az, hogy a növényápolás munkáit is idő­ben, jól végezzék el. Legfontosabb: kapálással gyommentesen, morzsalékosan tar­tani a talaj felszínét. A növényápolási munkánál maximális mértékben kell kihasználni a növényápoló gépeket, jiik meg ezt a kort, és a lengyel zene fontos állomását. Moniuszko korában Lengyelországban a cári önkény, a cárt kiszolgáló főurak háttérbe szorítottak mindent, ami népi és nemzeti. A palotákban, az úri szalonokba n kizárólag érzelgős olasz dalokat, romantikus külföldi valcerekct, divatos műdalokat hall­gatnak és énekelnek. Az operából is ki van szorítva a nemzeti zene. Ez az a korszak, amikor európa- szerte félnek a néptől, a népitől, a haladótól, a forradalomtól. A liasaf.lattan nemesség nem nézi a nemzeti érdekeket, a haladást. Saját osztályérdekeinek a képvise­lője csak. Az orosz cárral szoros ba­rátságban van, hű ki-szolgálója és támogatója a cárnak, irtózik a néptől, a népi művészettől. A ne­messég zenéje idegen marad a nép­től, de az egyszerű emberek nem­A Népgazdasági Tanács határozata a fémgyiiitő hét 3i A Dolgozó Ifjúság Szövetsége javaslattal fordult a Népgazdasági Tanáéihoz, hogy tegye lehetővé az ifjúság széles tömegeinek részvéte­lét az ötéves terv végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen nyersanyagok begyűjtésében. A Népgazdasági Tanács a Dol­gozó Ifjúság Szövetsége kezd.'mé- nyezásét magáévá teszi és május 15. és 20-a között az egész ország­ban fémgyűjtő hét szervezését ha­tározza el. A fémbegyfljtést minden üzem­ben, városban és községben meg kell szervezni. A begyűjtő vállala­tok ellenérták fejében veszik át a színesfémeket, a vasat és egyéb hul­ladékokat. A városokban az ellen- érték fele a begyűjtés munkájában résztvevő házfelügyelőt illeti meg. A begyűjtő vállalatok . a fém- gyűjtő betet követő két héten be­lül kötelesek a hulladékok elszállí­tásáról gondoskodni. A fémgyűjtést az üzemekben a vállalat igazgatója szervezi uieg. Az üzem fémgyűjtés! tervét az üzemrészek, műhelyek között fel kell osztani és minden műhely ve­zetője egyénileg felelős a terv tel­jesítéséért. A városi lakóterületeken. a fém­gyűjtést a helyi tanácsok a házfel-, ügyelők és húzmegbízotfak bevoná­sával irányítják. A falvakban u községi tanács irányítása 'mellett a földmüvesszüvetkezetek végzik a gyűjtést. A fémgyüjtő hét nem csupán egy­szeri mozgalom, hanem f eladót ij,. hogy megindítsa a fém és egy^-b hulladékok állandó, rendszeres, gyűjtését. Minden dolgozó, tekintse kötelességének, hogy a keletkezett hulladékot összegyűjtse, és így lei hetővé tegye felhasználását. ' Az ifjúmunkások, ipari, tanulók, parasztfiatalok, a tanulóifjúság, az úttörők: minden mggyar ifjú tekintse megtisztelő kötelességének a fémgyűjtésben való részvételét és járuljon ezzel is hozzá ötéves ter­vünknek, a béke tervének teljesíté­séhez. m M-öxel félmillió forisaios építkezések termelőszövetkezeti csoportjainknál Megyénk termelőszövetkezeti cso­portjaiban tehénistállókat és ser- tésflaztatókat építenek egyrészt a szövetkezetek saját erejükből, más­részt pedig népi államunk támoga­tásával. Alig van megyénk terüle­tén olyan termelőcsoport, ahol ne építenének vagy ne terveznék a csoporttagok valamilyen építkezés megkezdését. Szükséges, hogy fejlődő állatállo­mányunknak megfelelő és korszerű istállót építsünk. Állattenyészté­sünk fejlesztése dolgozó népünk hús- és zsírellátását biztosítja. Ter­melőcsoportjaink legtöbb helyütt maguk kezdtek hozzá tehénistálló, vagy sertésfiaztató építéséhez. — Romépületeket bontottak szét, fel­használták az épületből kiszedett anyagot, ezzel jelentős összeget Ta­karítottak meg államunknak. ISzek- hez az építkezésekhez államunk iá hozzájárul. Hosszúlejáratú (42 éves) hitelkeretben 455.000. forint kölcsönt folyósít csoportjaink építs kezéseihez. Tehénistállók építésére és Helyreállítására megyénk 17 tér- melccsoportja összesen 252 ezer főz rlntot kap. Ezen kívül a nagyhalá­sz! „Első niegyel tanácskozás” 50.000, a nyírkárász! „Május 1.” 28.000, a tornyospálcai „Lenin” 28.000, a mátészalkai „Zalka Máté” 35.000, a géberjéni „Kossuth” 14.000, a barabási „Kossuth” 14.000, a gyűrd „Béke” termelöcsopofé pedig 28.000 forintot kap sertés- fiaztatók építésére és helyreállítá­sára. ' ' ' f, VARSÓI PREMIER MONIUSZKO (JAN KOECHAlt), A NAGY LENGYEL ZENESZERZŐ A „VARSÓI IREMIER” CÍMŰ. FILM FŐSZEREPLŐJE zetl, népi dallamaikat nem dobják el az idegen érzelgős zene miatt. Moniuszko felismerte, hogy a nem­zeti kultúra a népi kultúra. Mint fegyvert használja fel a nép da­lait, zenéjét népi elemekre, nép­dalokra, építi fel. Zenéje, melyben az egyszerű emberek panasza, fáj­dalma, keserve és öröme csendül, ki van közösítve a szalonokból, ope­rált nem engedik előadni az ope- rahásban. Egyik legjelesebb alkotá­sát, a „Halka” című dalművét sem adhatják elő hazájában. Litvániá­ban lSlt8-ban kerül bemutatásra. Hatalmas sikert arat. Varsóban csak 1857-ben, 11. Sándor cár ide­jében mutatják be. A bemutatóért hosszú harcot kellett megvívni. Ele­kor már a lengyel társadalomban számottevő szerepet játszik a feltö­rekvő nagypolgárság. Velük szem- bey már megalakult az egyszerű emberekből, értelmiségiekből a „De­mokratikus Társaság”, Ők szállnak síkra a „Halka” bemutatásáért. ■ A „Varsói premier” című lengyel filmalkotás a „Halka’, bemutatá­sáért, lényegében a népi, nemzeti kultúráért vívott harcot mutatja be. Zenéje forradalmi sene. M» niuszko, Bellini, Donizetti, Rossitií muzsikáját hallhatjuk benne. A film különösen érdekes a dolgozók számúra. Budapesten Operahd* zunk is műsorába, vette a „Halka” bemutatását. A „Varsói premiert” május 5-től, 11-ig a. nyíregyházi Dózsa játssza.

Next

/
Thumbnails
Contents