Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-06 / 104. szám

1951 -MÁJUS 0. VAS A I!K AP Jfögyun lett sastuhánovi&ta iixemrésx a hi&váirdai Vulkán sserelde II* műhelye Hosszú történet, régen’ kezdődött, de azért nem igen van olyan nap, hogy pár szó ne esne róla. Ha Sol­tész Lajos elvtárs a szereidé II. sztahanovista lakatosa beszéli el, a végén mindig hozzá teszi: — Úgy gondolok vissza a tava­lyi munkánkra, meg a műhelyre, mint gyermekkoromra. Soltész elvtársnak valóban igaza v.-ri. Tavaly még a szerelde II. gyermekkorát élte. átlagtermelése 14Ó százaléknál alig voit magasabb. Más volt a műhely, mert másak voltak az emberek. Sokkal keve­sebb volt a tapasztalat, kevesebb szovjet módszert ismertek, még csak akkor kezdtek tanulni. De kezdjük élőiről a történetet. Nézzük meg. hogyan dolgoztak ak­kor. Válasszuk ki azt a munkát, amit- legtöbbször végeztek, a talies- kakészítést. Egy-egy munkás végig csinálta az egész munkafolyamatot. A mintán kiszabott egy lemezt, amiből a talicska indája lesz. Ki- jegyezgette a lyukak helyét, aztán egyenként kifúrta., Elvagdalta a peremvasakat, azokat is kifúrta, össeszegecselte. Közben-közben egy­szer. egyik, majd másik szerszámra várt. Ilikor a leuiezhajlító, mikor pedig a fűrész volt foglalt. Azt mondhatnánk, hogy egy műhelyben dolgoztuk az emberek, de mégis kü­lön.. Nem volt iiicg. a szervezettség az előkészítésben, a munka elosztá­sában. A munkamódszerek is ré­giek, . elavultak voltak. Csupán erő­kifejtéssel dolgoztak, a leleményes­ség akkor még háttérbe szorult. Ma már "egészen másként van. Soltész Lajos elvtárs a pártszer­vezet segítségével, átszervezi" az üzemrészt. Felbontotta a munkafo­lyamatokét és képzettség,, szakmai tudás szerint. osztotta el munka­társai . között. Mindenki olyan ré­szét kapja a munkának, amihez a legjobban ért. Egy munkadarabon egy' ember, csak bizonyos, számára kijelölt munkát végez el, aztán to- .Wro adja, --A'hnyi alkatrészt készí- fyiíek ét, hog£ egész napra elegen- xtű legyen, aztán fognak csak a szereléshez. Meg a tanulás. Az se nagyim volt meg az elmúlt évben. Most szakmai tanuláson, vesznek 'részt,, odahaza önállóan is képzik mögíikíit. Ha megkérdeznénk, hogy újítá­suk van-e, a válasz után nem igen tudnánk egy kezünkön összeszá- írnolni az újítások számát. Leg­utóbb a vinklivasak ha jutásánál .vezettek- be újítást. Érdekes törté­net ez is. Addig fűrésszel bevágták a vasat a hajlítús helyén. Nagyon sok időt elvesztettek a fürészetge- téssel, sok fűrés:\!at is tönkre­ment, meg időbe került. Az időt pedig becsülni kell. Megtanulták ' iuásodpmccel mérni. Most ott tar­tanak, .hogv az üzemrész vált meny­nyi (’oigtz'júnak átlagtn.icsí mé- nye 200 százalék felett van. Az újítások, a tanulás, a jó m mltabe- oszfás c (élménye. Matusz Imre elvtárs azt mond­ja, hogy eredményük nem végleges, magasabbat akarnak elérni. Ho­gyan? Megint csak újítással, ész- szerűsítéssel. A talicskakészités- nél a vasrtszeket nem szegecsetés- scl akarja összeerőstenl, hanem pont hegesztéssel. Igaz, hogy még teljesen nem sikerült. Egy akadályt kell legyőzni: úgy megszerkeszteni' a ponthegesztőt, hogy a talicska és a satu váza alá férjén. Másik vajú­dásban levő líjításával a talicska- peremvasakat akarja megtakaríta­ni. Hogyan? Úgy, hogy a talicska ládalemezét többször visszahajlít­ja. Ez sincs még teljesen készen, de meglesz. Megígérte. Ez a sztahanovista üzemrész története. így fejlődött az üzem­rész, sztahánovista üzemrésszé s fejlődnek a munkások sztaliánovls- tákká. így emelkedett átlagtelje­sítményük 220 százalék fölé (- ú. Gy-). Szocialista bérrendszerünkben újabb jelentős lépést jelent a minisztertanácsi rendelet. Ebben a rendeletben a minisztertanács megszünteti a mutatószámos bér­rendszert. Bérrendszerünkben újabb fejlődési jelent ez a rendelet. Emlékezzünk rá vissza, milyen nagy jelentősége volt népgazda­ságunk fejlesztésének előrelendít ősében, a darabbér bevezetésé­nek. Most a muíatószám megszüntetése úiabb lépés előre. A mutatószámos bérrendszernél egyetlen dolgozó sem volt képes arra, hogy kiszámítsa előre keresetét. Néhány szakember meg tudta állapítani, hogy mennyi a keresete a munkásnak, de mi­kor a kezébe vette — ha akarta elhitte, ha nem, nem — nem tudott utána nézni, hogy helyes volt-e a számfejtés. Most a matatószámos bérrendszer megszüntetése után üze­meink vezetőségének arról kell gondoskodnia, hogy minél több munkás dolgozhasson darabbérben. Ahol pedig ez semilyen kö­rülmények között sem lehetséges, ott az új prémiumos időbér- rendszert kell alkalmazni. Ennek az az előnye a régi felett, hogy komoly mértékben érdekeltté teszi a dolgozókat a jobb munka elvégzésében, A rendelet feladatul szabja meg, hogy meg kell állapítani a válla­latoknak: milyen feladatokat s milyen mértékben jutalmaznak. Úgy a mutatószámos, mint a régi ídőbéres rendszer nem­csak. hogy nem ösztönzött a Jobb munka elvégzésére, hanem akadályozója, fékezője volt a fejlődésnek. Igen sok helyen cso­portosan számolták el a béreket — így ez módot adott a helytelen „egyenlősdíre“. A minisztertanács rendelet® elősegíti a fejlődést és a Kon­gresszus határozatát tükrözi vissza. Ezért minden vállalatnak az a kötelessége, hogy a rendelet értelmében június 1. után minél több dolgozó számára tegye lehetővé, hogy darabbérben dol­gozzon, vagy pedig, ahol ez egyáltalán nem lehetséges, ott ve­zessék be az időbéres prémium-rendszert, amely szintén komoly ösztönzés lesz a feladatok jó elvégzésére. Jobb munkával fizetünk az új gépekért államunknak Nagyon sokat hallunk a szén ered­ményekről, amelyeket az üzemek dol­gozói érnek el. hoey határidő előtt tel­jesítsék ezérr tervüket. A mi üzemünk itt Poresalmán lsen kicsi és most az új eredmények láttán önkéntelenül is eszünkbe jutnak azok az idők. ami­kor mi méc: nem versenyezhettünk, mikor a fojtó por marta torkunkat és A DISZ KÜLDÖTTVÁLASZTO TAGGYŰLÉSEKRŐL • A nyírszöllősi DlSZ-szervezetnél megtartották a küldöttvá- lasztá taggyűlést. A taggyűlésen csak a tagság 85 százaléka 'jelent meg. Az ifiúgárdisták nem végeztek kellő felvilágosító 'munkát az ifjak között. A pártszervezet sem adott kellő támo­gatást A párttitkár elvtárs nem segített a DISZ-titkárnak a be­számoló elkészítésében. Igv eléggé hiányos volt a titkári beszá­moló. Nem foglalkozott alaposan a középs.zervek megválasztá­sának jelentőségével.- A dózsaszöHoí DISZ-szervez et a küldöttválasztói taggyűlést megelőzően vezetőségi ülést tartott, valamint íijúgárdista érte­kezletet. Ezeken alaposan megbeszélték a feladatok jó végre­hajtását és már az ífjúgárdísták is felkészülten mentek a fiata­lokhoz, A taggyűlés előtt komoly felvilágosító munkát végez­etek, Munkájuk eredményes volt. A DISZ-szervezetnek 35 tagja .van és a taggyűlésen 160-an jelentek meg. Köztük számos kívül­álló dolgozó parasztiiatal. A szülők is resztvettek a taggyűlé­sen. A felnőttek is szívükön vi selik az ifjúság ügyét. A párt- szervezet minden segítséget megadott az ifjúságnak. A párttít- kár elvtárs segített a beszámoló összeállításában. A ferenctanyai DISZ-szervezeínél is megtartották a kül- TÍöttválasztó taggyűlést. Komoly és nehéz munkát végzett az ifjúság a gyűlés előkészítésében. A járási DISZ-bizottságtól kap­artak segítséget. A tanyában nincsen pártszervezet, amely az --ifjúságot ebben a mur»:ában támogatta, vagy irányította volna. A fiatalok ennek ellenére lelke ren dolgoztak, A puposbalmi .-pártszervezet titkárát is meghívták a gyűlésre. Két küldöttet választottak. A tagság alaposan megvizsgálta a küldötteket. A taggyűlést kultúrműsor követte. Az egész tanya ünnepe volt a fiatalok taggyűlése. nae-yon sokau betegedtek meg az üzem dolgozói közül. Kis üzem volt a miénk, de a felszabadulás óta ebben az üzemben is igen sokat változott min­den. Itt is láthatjuk, hogy megvál­tozott az élet. Miénk lett ez a gyár is — a. dolgozóké és ma, már többen dolgozunk, jobb munkát végzünk. El­tűnt a nagy por. egészséges, jókedvű emberek végzik itt a munkát. Ver­senyszellem van és a keletmagyaror­szági rostkikészítő üzemek versenyé­ben mi nyertük meg a vándorzászlót. Ma már vállalatunk minden dolgozója hosszúié járatú versenyszerződést kö­tött. így akarjuk biztosítani továbbra a zászlót magunknak. Mindent elkövetünk, hogy ezeket az eredményeket megvédjük azok ellen, akik ránk akarnak törni. TTj gépeket kapunk. Ezeket akarják elvenni tőlünk a háborús ‘ gyújtogatok életünkkel együtt. Nem engedjük! A békét meg­védjük teljesítményeinkkel, munkafel­ajánlásunk teljesítésével. Mieskei László, üzemünk tilolósa. a. ,,szakma legjobb dolgozói“ között a. harmadik helyet foglalja el. 142 százalékos eredményével üzemünkben az első lett május 1-i versenyben is. Társainak is segít — megmutatja módszerét. így értek el Vcgh Zsigmond 8. Papp Jenő 135. Szabó Imre 134 százalékos teljesítményt. 135 százalék­ra teljesítettük átlag tervünket. Uj törőgépet, új rázót. hulladékrá- zót és tilolófc szerelnek üzemünkben, négy új áztatófc építenek telepünkön. Nagyon örülünk az új gépeknek és azt Ígérjük, hogy meg is védjük azokat. Már elhatároztuk, hogy valamennyi gépünkre, ahogy beszerelték azokat, szocialista szerződést kötünk. Megőriz­zük azokat — védjük a kopástól, de jobb munkánkkal védjük a háborús gyujtogatóktól is. Jobb munkánkkal fizetünk az új gépekért államunknak. > Oláh István porcsalmai tendergyár. A SZAKMÁK LEGJOBBJAI Május elsején, a munkásosz­tály harcos ünnepéé tüntette ki népi államunk azokat a dolgo­zókat, akik szakmájukban a legjobbak, akik élenjárnak a terv teljesítésében. Olyan dolgo­zók ők. akik „munkájukban a pontossá« és szabatossá!? példa­képét adják, akik értékelni tud­ják az idő szerepét a munká­ban és megtanulták, hogy. az időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekkel is kell mérni". (Sztálin). Azoknak a névsora, akik mesterségük művészeivé váltak, akik merészen kezde­ményeznek, mindiá újra törek­szenek. Legyőzték a megszokot­tat, a maradiságot — így lehet­tek a legjobbak között is az elsők. Nem máról-holnapra kerültek az élre — hanem szívós, kitartó munkájukkal küzdötték magu­kat az első helyre. Nagyszerűen párosították a technikai tudást a gyakorlattal, munkamódszerüket átadják társaiknak és minden tettükben a szocialista haza szeretete ve.zeti őket. Megtisztelő és nagyon szép feladat a szakma legjobbjainak sorába kerülni — ezt mondotta az oklevél átvételénél Balekics művezető a Nyírbogdányi Ás­ványolajipari Vállalatnál —, de kötelez is bennünket. Kötelez arra, hogy ezután méss jobb mun­kát végezzünk, hogy még többet tanuljunk és oktassuk, segítsük társainkat. A múlt rendszerben még más „kötelezettség" fűzte őket a munkához. Az éhség, az utcáradobás kényszere „köte­lezte" valamennyíüket arra, hogy még többet termeljenek a tőkésnek, hogy testet-lelket fel­őrlő robottal gyarapítsák a ki­zsákmányoló hasznát. Az az idő arra is kötelezte a munkást, ho<?y eltitkolja tudását, hogy féltő gonddal őrködjön afelett, nehogy „ellopják“ az ő „egyéni módszerét“, I És ma? A múlt sötét árnyké­pei még kísértenek, de előttünk fényes, pompázó színeivel bon­takozik ki a jövő: a szocialista haza képe, a virágzó élet, a jó­módú nép hazája. A A szép jövőért folyó harc első katonái a „szakma legjobb­jai". Megnyergelték a technikát, uraivá váltak a gépnek és ered­ményesen küzdenek az általá­nos emelkedésért. Nem titkol­ják, hanem éppen ellenkezőleg — minden alkalmat megragad­nak arra, hogy tudásukat átad­ják társaiknak, hogy segítsék őket a magasabb eredmény el­érésében. Korpái József, a leg­jobb laboráns, még alig 20 éves, de már az ötágú aranycsillag díszíti mellét. A Nyírbogdányi Asványolajipari Vállalat legjobb munkamódszerátadója. Aki be­kerül a laboratóriumba, az biz­tos lehet abban, hogy Korpái elvtárstól minden segítséget meg­kap ahhoz, hogy minél előbb ió munkássá váljék, így tesz Mieskei László is, a porcsalmai kendergyár tilosa. 145 százalékos eredménye mellett társai alig maradnak el. Végh Zsigmond, Papp Bertalan alig 3-5 százalék­kal teljesít kevesebbet. Eddig elsők voltak a munká­ban, a munkamódszerátadásban, ezért lettek a szakmák legjobb dolgozói. Ez a _cím ezután is kötelezi őket arra, hogv lépten- nyomon segítsék az elmaradó­kat, tanítsák azokat, akik még nem érték el a jó eredményeket. A szakma legjobb munkása csak kevés társának tudja köz­vetlenül átadni módszerét. Ép­pen ezért a vállalatvezetőség­nek, a szakszervezetnek min­dent el kell követni, hogy álta­lánosan is ejterfedienek a leg­jobb módszerek Szervezzenek továbbképző tanfolyamé’, —■ ami igen eredményesen működik a Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalatnál — és ezeken a tan­folyamokon ismertessék mód­szerüket a legjobbak. Minden­kinek meg kell tanulnia ered­ményesebben dolgozni. És mint ahogy az élenjárók mindegyike tudatában van annak, hogy ki­váló eredményei szeretett ha­zánkat, a békét erősítik — úgy meg kell tanulnia minden dolgo­zónak, hogy nem lehet a bé­kéért folytatott harca eredmé­nyes. ha nem törekszik nagy .eljesítményre. Á „szakma legjobb dolgozó­ja“ cím elnyerése korántsem je­lenti azt, hogy most már ez örökös, végérvényes. A jelen­legi elsők keményen megküz­dőitek ezért a címért, bebizo- ny’totíák, hogy megérdemelték a kitüntetést, de a következő évben már nem biztos, hogy újra ők lesznek birtokosai. Nefti öröklődő cím, hanem kemény munka, nehéz harcok árán ki­érdemelt dicsőség, ami lehet bárki tulajdona, ha jó munkájá­val kiérdemli. Dolgozó társaik máris gyürkőzhetnek az erő­próbára, versenyezzenek az élenjárókkal s törekedjenek arra, hogy elhagyják őket a versenyben, Dolgozó népünk már megszokta, hogv nagy év­fordulóinkat munkafelajánlással ünnepli és mind többen ismerik lel azt is, hogv a munkafelaián- lások mellett a verseny állan­dósága emeli biztosan mind ma­gasabbra életszínvonalunkat. Ezért kell versenyre kelni a „szakmák legjobbjaival", hiszen szocialista hazánk felépítése korántsem ért véget és hiba lenne most megpihenni az ered­ményen s a jól végzett munka tudatában elfelejtkezni a to­vábbi versenyről. Adjon a ki­tüntetés új lendületet munka-« jukhoz, gondoljanak felemelt öt­éves tervünk hatalmas felada­taira! Nagyon helyesen törekszik Balekics Pál művezető arra, hogy újabb újításával bizonyítsa be: rászolgált a kitüntetésre, Szitár Etelka a nagyhalászi ken­dergyárban szintén új, na­gyobb eredményre törekszik. Korpái József pedig egyetemre! jár. Ez a helyes út. A Párt ne­veltjei ők valamennyien és a Párt arra tanít bennünket, hogy ne elégedjünk meg a ma ered­ményeivel. A Párt világította meg az előttünk levő utat, neki köszönhetünk mindent: ez any- nyit jelent, hogy nem megállni a megkezdett úton, hanem to­vább haladni azon új győzel­mek felé. Dolgozó népünk: büszke társaira és mint Simon Sándor levelezőnk is írta: „mi büszkék vagyunk arra, hogy üzemünkből kerültek ki a szak­ma legjobb dolgozói. Figyelni fogjuk munkájukat és tanulni akarunk tőlük". így végezzék továbbra munkájukat az elsők népünk szeretettel figyeli munkájukat, tanulni akar tőlük -t ezt a szeretetet kell megtarta­niuk és újabb, nagy teljesítmé­nyekkel szolgálni népünket —* ez a szakmák legjobb dolgozói­nak a feladata. (3. I.) A Nemzetközi Újságíró Szövetség Végrehajtó Bizottsága Budapesten tartja ülését A Nemzetközi Újságíró Szö­vetség végrehajtó bizottsága 1951 május 10—12-éu Budapes­ten ülésezik. A nemzetközi sajtó képvise­lőinek tanácskozása igen nagy jelentőségű eseménye annak a küzdelemnek, amely a béke megvédéséért világszerte folyik. A budapesti ülésen számos ország újságíró szövetségének képviselői vesznek részt, kő-, zöttük a békeharcban is élen­járó szovjet sajtó képviselői. Napirend: 1, Harc a békéért — minden becsületes újságíró feladata. 2- Az újságírók jogi és anyagi helyzete. 3. Főtitkári be­számoló.

Next

/
Thumbnails
Contents