Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-18 / 89. szám
Minden nap új győzelemért! Szocializmust építő hazánkban a munkásosztályé a vezetöszerep. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a munkásosztály minden egyes tagja személyesen felelős Népköztársaságunk erősítéséért, dolgozó népünk felemelkedéséért. Azt jelenti, hogy munkásosztályunk minden egyes tagjának, nap mint nap új győzelmek elérésére kell törekednie a szocializmus építése érdekében. Egyetlen napot sem tölthetünk tétlenül. Vájjon mondhatja-e magát tiszta szívvel és felemelt fejjel a munkásosztály tagjának az a munkás, aki minduntalan hátul kullog a munkaversenyben, aki selejtet selejtre halmoz, aki nem őrködik gépe és szerszáma épsége felett?! Munkásosztályunk mélyen átérzt felelősségét s ma már egyre több azoknak a munkásoknak a száma, akik a Szovjetunió példáján, a Párt nevelő szavára szocialista mődon viszonyulnak a munkához, az egész nép ügyéhez. Rákosi elvtárs mondotta a Párt- kongresszuson: „Amikor a magyar népi demokrácia eredményeit ismertetjük, a legnagyobb elismerés és dicséret hangján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népű k báláját. Ez a munkásosztály Pártunk vezetésével megmutatta, hogy méltó arra a történelmi szerepre, amely hazánkban a szocializmus építésének minden szakaszán reá hárul. Hála és dicsőség a magyar munkásosztálynak !'* Rákosi elvtárs elismerő szavai újabb erővel telítették meg munkásosztályunkat. Jól emlékeznek azokra a hősies erőfeszítésekre, amikor éhséggel megküzdve, láttak hozzá a romok eltakarításához. Jól emlékeznek a hároméves terv sikeres csatáira s ötéves tervünk első esztendeje diadalára. Mindez azonban nem kispolgári bérődzés a Sikereken. A munkások és munkásnők, ifjúmunkások tapasztalatokban megacélosodva, öntudatban megnövekedve, hozzáláttak a kongresszusi feladatok elvégzéséhez. Abban a tudatban, hogy a Szovjetúnió segítségével győzelmet aratunk. Olyan feladatokat kell megoldanunk, amelyekhez foghatók a magyar ipar történelmében még nem voltak soha. A kongresszusi határozat azt mondja: „Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani olymódon, hogy gyáriparunk termelése 1949 hez képest 1954-re az eredetileg előrányzott S6.4 százalék helyett legalább 200 százalékkal emelkedjék.” Ez a határozat arra kötelez bennünket, hogy legjobb tudá unkát latbavetve, növeljük az ipar termelését. Hatalmas beruházásokat eszközlünk. Űj üzemek, iparvárosok épülnek, korszerűsítjük gyárainkat, új. gépek millióit állítjuk a termelés szolgálatába. Mindez azonban nem ■ elég. Eredményeink fontos összetevője a szocialista mynka verseny, a Sztahánqv- mozgalom, — egyszóval az új ember, akinek nézetei már megváltoztak a munkára nézve, aki a mun- . kát hősi, dicső tettnek tekinti. A munkásosztályunk előtt állő magasztos feladatok megkövetelik, hogy tegyük állandóvá a szocialista munkaversenyt, azaz szilárdítsuk m?g eredményeinket s a tapasztalatok felhasználásával fejlesszük tovább a munkaverseny- mozgalmat. Kimagasló eredmények születtek a kongresszusi verseny során. Magasra csapott a Párt iránti forró szeretet lángja s ez tettekben nyilvánult meg. Űj szta- hánovisták születtek, akik új és új módszerek szerint végzik munkájukat. Bekapcsolódtak a műszaki értelmiségi dolgozóink is — mint például a kisvárdai Vulkánban, — .ihol a fizikai dolgozókkal összefogva, küszöbölték ki a magas selejtet. Sok-sok jó tapasztalatot vetett fel a kongresszusi munkaverseny. Vájjon feidolgozta-e - minden üzem vezetősége ezeket a tapasztalatokat? Vájjon kidolgozták-e az üzem vezetői a jó munkamódszerekből a legjobb munkamódszert s általánossá tették-e azt?! Vájjon kiküszöbölték-e üzemeink a'munka verseny kampány- szerűségét? Mindezt nem lehet teljes egészében elmondani. Különösen nagy az építőipar területén a lemaradás. Az építőipari dolgozók közül megyénk területén mindössze 40 százalék kötött hosszúlejáratú versenyszerződést. A nagyhalászt kendergyárban újra emelkedett a 100 százalékon alul teljesítők száma. Vannak kimagasló eredmények is. A Vulkán vasöntői negyedéves tervüket 18 nappal a határidő előtt fejezték be. Soltész, Zsol- tánszki, Matusz, Nagy 200 százalékon felül teljesít ebben az üzem- lien. A büdszentmihályl Alkaloida élharcosa, Reszegi Sándor elvtárs- nak sikerült elérnie a 150 százalékos eredményt hosszú, kitartó, állandó munka után, Koczka elvtárs, nyíregyházi sztahánovista brigádja 147 százalékos átlaggal dolgozik annak ellenére, hogy a brigád számos tagja most vett először kezébe téglát és malteroskanalat. Nem elég azonban az. ha egy-két vagy tlz-hüsz élenjárónk van s a tömeg messze lemarad. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy érjünk el általános emelkedést. Üzemeink vezetőinek több figyelmet kell fordítani a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésére, az állandó értékelésre. Különös gonddal kell továbbfejleszteni a takarékossági mozgalmat. A május elsejei munka verseny lendítőerőt ad. Ez a mozgalom serkentette üzemeinket arra, hogy egymással párosversenyt indítsanak. A nyírbog dányiak csepeli és almásfüzitői üzemeket hívtak párosversenyre. A párosversenyek középpontjában — helyesen — a tervek határidő- jlőtti teljesítése áll. A terveket azonban nem tudjuk határidő előtt teljesíteni, ba nem vonjuk be a munkaversenymozgalomba a dolgozók széles tömegeit. A tömegek aktivitása — ez az az erő, amely győzelmeket arat. Ezt a tanulságot kell levonniok vezetőinknek a munkaversenyek* eddigi tapasztalataiból. Áthatja munkásosztályunkat a haza iránti forró szeretet s áthatja a nemzetközi proletárszoli- daritás. Arra gondolnak munkásaink a nemzetközi proletariátus nagy ünnepére, május 1-re készülve, hogy harcukkal, munkájukkal az emberi haladás, a béke nagy ! ügyét szolgálják. Felelősséget érez* I nek az ország minden dolgozójáért, minden gyermekéért, de ugyanakkor felelősséget éreznek a világbéke biztosításáért is. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (fiáisosuiiiíáiii első) 1946—1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről A széntermelés 1950-ben 104 sza zaléka volt az ötéves teivben előírtnak és a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 57 százalékkal növekedett. A szénipari minisztérium bányái .an az ötéves tervben az 1950 évre megállapított szénkitermelési színvonalat határidő előtt — 1949 negyedik évnegyedében — érték el A háborúsujtóttá vidékeken a szén bányákat helyreállítói ták. A KŐOLAJIPAR ÚJJÁÉPÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 'béres tervünk feladatát túlteljesítették. 1950-ben a kőolajtermelés az ötéves tervben előírtnak 10? szá zaléka volt, 22 százalékká' több mint a háború előtt. Továbbfejlődött a gázipar. Fe. építették és üzembehelyezték a Szaratov—moszkvai, a Dasava— kiéri és a Kohtla—Jure—lenin grádi gázvezetéket. Kibontakozott *- mesterséges folyékony tüzelőanyag eshez viszonyítva, 17 százalékkal emelkedett. A KÖNNYŰIPAR főtermékeiuek gyártása az ötéves terv ideje alatt a következőképpen emelkedett: gyapotszövet 2.4 tized szeresére, gyapjúszövet 2.9-szere sére, harisnya és zokni 5.2-szeresére, bőrlábbeli 3.2-szeresére, gumi láb beli 7-szeresére. A gyapotszövet és lábbeli gyártása terén azonban az ötéves terv feladatát nem teljesítették 100 százalékban. A fő élelmiszeripari termékek gyártása 5 év alatt jelentős méretekben növekedett. 1950-ben az állati zsiradék előállítása a háború előtti színvonalat 57 százalékká' ha ladta túl, a növényi olajoké és egyéb zsiradékoké 10 százalékkal, a hús 7 százalékkal volt több, 2i százalékkal több halat fógtak, a kolbászkészítmények előállítása 20 százalékkal. a konzervgyártás 48 százalékkal, a cukorgyártás T szá zalékkal, a cukrászati készítmények előállítása 23 százalékkal és a szappangyártás 16 százalékkai növekedett. A helyi ipar és az ipari termelő- szövetkezetek bruttó termelésüket 1950-ben a háborü előtti színvonalhoz viszonyítva 1.5-szeresére fokozták. Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette, hogy nagymértékben hajtsák végre a népgazdaság további technikai átszervezését ós emeljék a sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalát. Ezzel együtt a technikai haladás, a munkások, mérnökök és technikusok szakképzett, ségének növekedése és alkotó kezdeményezése a munka termelékeny ségének jelentékeny növekedését biztosította. AZ IPARI MUNKÁSOK MUNKÁJÁNAK TERMELÉKENY SEGE 1950-ben a háború előtti 1940. év hez viszonyítva 37 százalékka! növekedett az Ötéves tervben meg állapított 36 százalék uelyetí. A munka termelékenysége az épít kezésben 1950-ben 23 százalékkal túlszárnyalta az 1940. évi színvonalat. Teljesítették az ötéves tervben az ipari termelés önköltségesük kentésének 1950-re megállapított feladatait. Nem teljesen teljesítet ték az ötéves terv feladatát a/ építkezési munkálatok kö’tségfink csökkentésével kapcsolatban A mezőgazdaság az ötéves terv sikerei eredményeképpen újabb hatalmas fejlődést ért el Az ötéves terv évei alatt nőve kedett és mégjobbar erősödött a kolhozok társasgazdálkodása, fejlődött. a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa, növekedett a gép és traktorállomúsok szerepe a kolhoztermelésben, újabb képesített káderekét, a mezőga’.dasag szt nézőit, a földművelés, az állattenyésztés és a gépesítés mestereit képez ték ki. A gabonafélék vetésterülete 5 esztendő alatt több, mint 20 szá zalékkal növekedett. A gabona össztermelése 1950-ben 340 millió púddal haladta túl az 4940. évit. Ugyanakkor a búzatermés a háború előtti színvonallal -zeniben 370 millió púddal emelkedett. Az ipari növények vetesteiülcte 5 esztendő alatt 59 százalékkal eme) kedett. A gyapot összterméseredmő. uye 5 esztendő alatt 2.8-sgeresére emelkedett, a rostlené több min' 2-szeresére, a cukorrépáé 2.7-szere sére, a napraforgóé ltodig 70 százalékkal. A zöldség és főzelékfélék valamint a burgonya vetésterülete az 1940. évhez viszonyítva 5 százalékszABOLcs-sziiTMáRi | r~zi.7ir~t Moszkva (TASzSz): A Szovjetúnió népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének 1940—1950. évi háborúutáni ötéves tervét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Tervteljesítés az ipar területén 1946. márciusában fogadott el, si kérésén teljesítették, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A most befejeződött ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szov- jetúniő iparának újjáépítése és fejlesztése terén. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetúnió egész ipari termelésének növelését 1950- re, az ötéves terv utolsó évére a háborút megelőző 1940-es esztendővel összehasonlítva negyvennyolc százalékkal. A valóságban 1950- ben 73 százalékkal több ipari terméket állítottak elő, mint 1940- ben. A Szovjetunió ipara az ötéves tervet határidő előtt, négy év és három hónap alatt teljesítette. Az ' ötéves tervben az 1950-es évre az Ipari termelés volumene terén kitűzött feladatot tizenhét százalékkal túlteljesítették. A korszerű technika legújabb vívmányainak hővezetése biztosította a technikai színvonal további emelkedését, a szocialista ipar minden ágában. Az ötéves terv előírását vaskohászat terén, acélöntésben és hengerelt fém gyártásában túlteljesítették. Az ötéves terv által 1950-re a hengerelt vas árura megállapított termelési színvonalat határidő előtt — 1949 harmadik évnegyedében, az acél termelésére előírt színvonalat pedig 1950 második negyedévben teljesítették. A vaskohászati minisztérium nyersvastermelésben túlteljesítette ötéves tervét. A vas- és acél terma lés egészében 1950-ben a háborúelőtti színvonalat 45 százalékkal haladta túl, az ötéves terv előírását pedig 35 százalékkal. Emellett a nyersvastermelés a háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva, 29 százalékkal, az acéltermelés 49 százalékkal, a hsngereltáru termelés 59 zúzalékkal növekedett. A SZÉNTERMELÉS ÖTÉVES TERVÉT TÚLTELJESÍTETTÉK termelésével foglalkozó üzemek épí tése. A VILLA MOSKNERUIATERMELÉS TERÉN túlteljesítették az ötéves tér” feladatát. Az ötéves terv ]950-re ki tűzött villamosenergia termelési színvonalát határidő előtt, az 3949-es év negyedik negyedében el érték. A villamosenergia termelé-se 1950-ben az ötéves tervben előírtnak 110 százalékára emelkedett, nyolcvan százalékkal haladta tű! az 1940. évi színvonalat, a háború sújtotta körzetekből, ‘jelentékenyen több villamosenergiát termeltél’, mint 1940-ben. Valamennyi vizlerő mütelepet, közöttük az ötéves terv ben előírt hat nagj vizferőművet újjáépítették. Szélesen kibontakozott a Gor- kij-vízierőmü építése a Volgán és a Molotovi vízierőmű épitése a Károán. Üj hőenergiával működő villanytelepek, villany- és fütőhá- lózatok épültek. 1946—1950 ben a villanytelepeken megvalósították a legújabb energetikai technika bevezetését. VEGYIPAR TERÉN az ötéves terv feladatul állapította meg a háború előtti termelést szín- voualnak 1930-ben 1.5-szeresére való túlszárnyalását. Ténylegesen a vegyipar termelése l.S-szeresen haladta meg a háborúelőtti színvonalat. Az építőanyagok gyártása túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. A cementgyártás 1950-ben. 1940hez viszonyítva, 1.8 szeresére, az ablaküveggyártás 1.9-szeresére emelkedett. A SzovjetÚDiő építö- auyagipari minisztériuma az ötéves terv 1950-re előírt cement- gyártási feladatát 101 százalékra teljesítette. Ugyanezt a tervet az egész Szovjetúniót alapul véve, 97 százalékban teljesítették. Nem teljesítették 100 százalékban az ötéves terv tégla- és Vtőcseién gyár tási feladatát. Az építőanyagok gyártása és minősége még mindig elmaradt a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Az 1946—1950-es időszakban gyorsan újjáépült és fejlődött a textil-, konfekció-, köt-szövött-, láb- beliipar, valamint a könnyűipar többi ágazata. 1950ben a termelés ezekben az iparágakban, az 1940-'
