Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

1951 ÁPRILIS 15. VASÁRNAP

FÁRADSÁGOT NEM KÍMÉLVE DOLGOZOM NÉPHADSEREGÜNK ERŐSÍTÉSÉÉRT!

Katonáink aláírják a Béke Világtanács követelését

Amikor 'Magyar Jánosné, balkd- nyi dolgozó parasztasszony aláírta te Béke Vüágtanács követelését, akkor ezeket a. szavakét mondotta: „Húszéves fiam önként ment el katonának. Én bizony egy percig sem sirattam, hanem azt mondtam: eredj, fiam, a hazának szüksége van derék emberekre, akik vgy vigyáznak a lékére fs szabadságra, mint szülő édesanyjukra. A fiam ma már a Néphadsereg alhadnagya és én büszke vagyok rá 1"

Sok-sok dolgozó szivét tölti e' ugyanez az érzés. Büszkeség és szeretet a néphadsereg katonái iránt, A dolgozók testvéreiknek és édes gyermekeiknek tekintik a, néphadsereg harcosait, tábornokokat, tiszteket és egyszerű katonákat egyaránt, mert azok legs zen-, tebb ügyünket: a szabadságunkat

és békénket védelmezik. És a néphadsereg harcosai nap mint nap a■ kiképzésben elért jó eredményekkel bizonyítják be harcos békeakaratukat. S most, amikor szerte a világon aláírásgyűjtés folyik a Béke Világtanács követelésének támogatására, a békeharcosok első vonalaiban haladnak néphadseregünk tagjai!

AZ ALÁÍRÁS is fegyver

A napsütötte laktanyaudvaron kis csoport áll, ragyogó arccal írják nevüket a békeivre. Sebestyén János tiszthelyettes bajtárs a békéin aláírása közben a következőket mondja:

— Ebben a pillanatban a toll kezemben fegyverré vált, erős fegyverré, Aláírtam a békeívet azért, mert forrón szeretem dolgozó népemet, drága hazámat és gyűlölöm az ellenséget, a gyilkos Titót és az imperialistákat. Sztálin elvtárs azt mondotta: a háború nem elkerülhetetlen, ha a dolgozók kiállnak a béke ügye mellett. Ezt érzi minden dolgozó, minden becsületes ember, ezért Írjuk alá a békeivet. Eddig is jó kiképzéssel, lelkes munkával, felajánlásokkal harcoltunk a, békéért, most még fokozottabban, jobban dolgozunk a békét védő, erős, győzni tudó néphadseregért.

Salonics János bajtárs,. amikor aláírta ez ívet. ezt mondotta:

— Érzem, milyen nagy felelősség hárul rám, mint a néphadsereg tisztjére a békéért folyó hareoan. Aláírásomnak azzal is súlyt adok, hogy megfogadom: fáradságot nem leiméivé dolgozom a kiképzés sikeréért, néphadseregünk, erősítéséért.

— Otthon, Békésen, — szól közbe Gálos Pál lisztes bajtárs — a tszcs-ben szüleim is most írják alá a. békeivet, vagy már alá is írták, mert apám azt mondta, hogy a legelső lesz, ő, a nincstelen kubikus, akinek régen egész élete harc volt a mindennapi kenyérért és négy évig volt a fasiszta urak miatt a fronton, tudja igazán, hogy mi jelent a. béke! Most tszcs-tao és boldogan, gond nélkül él. Én is

aláírom■ a békeívet, saját jövőmért és azért, mert nem■ akaromhogy apámból és belőlem valaha is elnyomott, robotoló kubikus Ügyen.

Kovács József tisztes bajtárs az aláíráskor azt mondta:

— Az eredményes kiképzés, a kiváló löeredmények. a május elsejei felajánlások teljesítése és a becsületesen elvégzett napi kiképzés a békét szolgálja. Most az aláírásunkkal is újabb csapást mérünk ocsmány, aljas, gyűlölt ellenségeinkre. .1.3 imperialisták lássák, hogy nem kivdnju-k a háborút és harcolunk a békéért l örömmel veszik át egymás kezéből a tollat becsületes, nyíltszívű, békeszerelő harcosaink. Ha kell, fegyvert markolnak a béke védelmében, az cletiiket is adják érte. Most a békéin van a kezükben, a békére szavaznak a béke szilárd, kemény, megingathatatlan katonái.

Hogyan irányítja a nyírbátori Jái*á§i Pártbizottság

a tavasai munkákat

MA KEZDŐDNEK

A SZABAD FÖL«» VASÁRNAPOK

így pl. Hárulok ügyvezetője több mint 300 meghívót készített már eddig; Nyírbátorban a térzene adását Is felhasználják, Tiszaesz- lár felajánlotta vendégszereplését a szomszédos községekbe; Ujlehér- tó a SzFV jó megszervezésében, a

Április 15-ével befejeződnek a Szabad Föld Téli Este előadások, hogy átadják helyüket a Szabad Föld Vasárnapok-nak. Ezeken ismerkednek meg dolgozó parasztjaink az időszerű mezőgazdasági kérdésekkel, kapnak értékes tanácsokat a többtermelésre, a jobb munkamódszerekre. A do’ \ '.ók államának, szocializmust építő népünknek nem mindegy, hogy milyenek lesznek a Szabad Föld Vasárnapok eredményei.

Éppen ezért a Megyei Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya Mátészalkán és Nyíregyházán értekezletet tartott annak a 100 népművelési ügyvezetőnek, akiknek községében a mai nappal a Szabad Föld Vasárnapok megindulnak.

örömmel üdvözölték az ügyvezetők a SzFV beindításának gondolatát és nagy lelkesedéssel mondották el ötleteiket a megszervezésre.

látogatottság emelésében, a viia- rendezésben, a változatos és időszerű kultúrműsor összeállításában versenyre hívta ki Ibrányt.

A járások oktatási és népművelési osztályai gondoskodni fognak arról, hogy megfelelő előadók legyenek a Szabad Föld Vasárnapokon. A községi tanácsok oktatási és népművelési, valamint mezőgazdasági állandó bizottságai minden községben jó és alapos munkát igyekeznek kifejteni, hogy a Szabad Föld. Vasárnapok mindenütt értékesek, hangulatosak, tanulságosak legyenek.

TAKÜGTIPROBLÉMA

A „Nyírség” egyik 1936-1 száma fekszik asztalomon, melynek vezércikke ezt a címet viseli: „Tanügyi probléma.” Olvasom a cikket: „Mikor ezelőtt SS évvel Nyíregyházára kerültem, volt Nyíregyházán 1 leánygimnázium. Helyesebben, volt Szabolcs vármegyében 1 gimnázium: a nyíregyházi. Volt ezenkívül Nyíregyházán 1 polgári leányiskola. Ennyi volt városunkban ezelőtt a középiskola. Ma van 3 gimnázium. Van 2 tanítóképző, van 2 kereskedelmi iskolánk, 3 polgári iskolánk, szóval összesen 10 középiskola.” „... Kultúra szempontjából ezt a fejlődést hatalmas ívelésnek könyvelhetjük el” ... azonban „ez a fejlő dés társadalmi szempontból, különösen a mi nemzetgazdasági viszonyaink között egyenesen egészségtelen” „... A szó szoros értelmében magunk tenyésztjük a szellemi proletáriá tust. A százezrekre menő diplomás és íéldiplomás tömegeket nem vagyunk képesek elhelyezni s ezeknek ijesztő száma évről-évre csak gyarapodik. Mi Tárcájuk 8—10 esztendő múlva?”...

Ez volt a Hcrthy-rendszer tanügyi problémája.

Ma van hat általános gimnáziumunk, 3 tanítóképzőnk, 1 óvónőképzőnk, 2 közgazdasági középiskolánk, 1 gépipari technikumunk. 1 építőipari technikumunk, mezőgazdasági technikumunk — valamennyi párhuzamos osztályokkal és megyénk majd minden községében a polgári iskolai képzettségnél jóval többet nyújtó általános iskolánk. És ml nem siránkozunk semmiféle egészségtelenségről, hanem büszkén idézzük Rákosi elvtárs kongreszussl szavait: „Eredeti ötéves tervünk

megvalósításához 480.000 új munkást és alkalmazottat tartottunk szükségesnek. A megemelt tervhez ennél sokkal több, 600.000—650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új mérnök, több mint amennyi mérnök ötéves tervünk kezdetén volt és 17.000 új technikus.” A mi tanügyi problémánk éppen az: hogyan biztosítsuk

szakembersziikségletünket. Nincsen felesleges középiskolánk megyénk területén, sőt a középiskolai hálózat állandó fejlesztésén, kiépítésén dolgozunk A szakirányú középiskolák és technikumok létesítése: a tanulók kollégiumi elhelyezésének biztosi tása — ez képezi tanügyünk fő problémáját. Nagv örömmel várjuk az új és új iskolástömegeket és örömmel olvassuk a vajai Vili. általános osztá lyos úttörők levelét: „MI tanulásunkkal, munkánkkal bizonyítjuk be, hogy méltók vagyunk és ’eszijnk a. Párt, Rákosi pajtás szeretetére. Nem olgoznak hiába értünk. Nem hozunk szégyent sem úttörőcsapatunkra, sem iskolánkra. Bebizonyíthatjuk, hogy számít ránk a Párt. Mi a béke és igazság rendíthetetlen harcosai akarunk lenni. Nem szalmaláng ez, hanem a béketábor harcos úttörőinek szent fogadalma.”

A következő tanév beiskolázásának kérdésével már szeptember óta foglalkozunk. Az előmunkálatok során megdöbbentő adatok kerültek birtokunkba. Ezekből csak egy-két példát említek. Vaja községből 1932-től 1944-ig, tehát 12 év alatt összesen 19 gyermek került középiskolába. A fel- szabadulás ~ utáni öt évben a vajat középiskolások száma már 62 volt s ebben az' évben pedig har- mincketten kérik felvételüket. Nyírkércsről a Horthy-éra 25 éve alatt csak három tanuló juthatott el középiskolába. A felszabadulás óta hat tanuló már végzett is s kettő tovább folytatja tanulmányait A baktalórántházi iskolabizottság tagjai nagy gonddal bírálják el az egymásután beérkező falvételi kérelmeket. Bástl Ferenc nyír- madal jelesrendü tanuló gépészmérnök akar lenni, felvételét kéri a gépészeti technikumba. Kálmándi Sándor vajai nyolcholdas dolgozó parasz* jeles- rendű gyermeke, az úttörő csapattanács elnöke tanári pályára készül, A bizottság döntésé egyhangú : felvételre javasoljuk. Buzi János laskadi jelesrendű tanu'ó építőipari technikumba jelentkezett. Apja termelőszövetkezeti csoporttag. Szükségünk van építészmérnökre! Marincsák József nyíribronyi tanuló március 1-én gépészeti technikumba kérte felvételét. Március 22-én jelentette, hogy nem akar középiskolába menni, nem jelent meg az orvosi vizsgálaton sem. Vájjon ki beszélte le? Nyilvánvaló azok akik „aggódva” figyelik a dolgozó parasztok gyermekeinek iskolába vonulását, akik még mindig sötétségben, tudatlanságban szeretnék tartani a falu népét: a kulákok, a klerikális reakció. Az iskolabizottság egyik tagja elvállta, hogy meglátogatja a tanulót és szüleit. Malik Róza őri jelesrendű tanuló. Árva gyermek, nagyanyja tartja, akinek 1 hold földje van. Az iskolabizottság gondoskodik ingyenes kollégiumi ellátásáról. 4

Ilyen és hasonló problémáink vannají most nekünk. Ez csak egy része boldog életünknek. S erre is gondolunk, amikor aláírjuk a békeíveket. Arra is gondolunk, hogy mindenképpen megvédcl- ínezzük gyermekeink számára a tudományt, az iskolák padjait, a könyveket és kollégiumokat.

Bonyhádi Alajos

a baktalórántházi Járási Tanács oktatási osztály vezetője.

„A mezőgazdaság fejlődése elmaradt az ipar fejlődése mögött Ez az aránytalanság gátolja népgazdaságunk fejlődését, és egyik fontos oka élelmezési nehézségeink, nek, . melyeket az ellenség kihasznál.” — olvassuk a Pártkongresszus határozatában.

Felemelt ötéves tervünk számai jelzik számunkra a fejlődés útját, amely során felszámolhatjuk nehézségeinket, megteremthetjük modern, nagyüzemi mezőgazdaságunk alapját. Ezen az úton már az ötéves terv végére 50—55 százalékkal kell emelnünk mezőgazdaságunk terméshozamát, — írja elő számunkra a Terv.

Pártunk soronlevő fontos feladata ehhez a munkához kapcsolódik. A nyírbátori járás Pártbizottsága is döntő feladatul tűzte ki az elmúlt hetekben a tavaszi munkálatok irányítását, erre mozgósította a járás dolgozó parasztságát a párttagságon, a tömegszervezetek aktíváin keresztül.

Már az elmúlt havi taggyűlések titkári beszámolói ,a párttagok fel szőlalásai arról besi éltek, hogy a jó termés első biztosítéka: az időben földbe, vetett mag, majd a jó talajmunka. A Járási Pártbizottság tagjai az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítottak a titkári beszámolók jó összeállítására, titkárt értekezleteken, majd falufelclősökön keresztül segítették — főként a kevésbbé tapasztalt titkárokat — a beszámolók megírásában több helyen maguk a J. B. tagoa nyújtottak közvetlen támogatást.

A taggyűlések után népnevelőér- tekezleteken beszélték meg a fe1 világosító munka feladatait. Az értekezleteken számos veisenykihí vás hangzott el a párttagok, majd pártonkívüli népnevelők részéről is a tavaszi munkálatok időbeni minőségi végzésére.

A megindult felvilágosító munka alapján kiszélesedett a versenymozgalom. egy hónapnál ezelőtt pedig 'a községek egész sora lépett párosversenybe a járás területén. Nyírbátor — Nyírbogát és Nyírgyulaj dói ózó parasztságát hívta ki hosszú- lejáratú versenyre. A Mslétaiak Máriapócsot, Nyírgel; e Nyíimihály- dit, Nyírvasvári Nyírpilist. Aporli- get dolgozó parasztjai pedig a kis- létaiakkal állnak verenyben a joDb, nagyobb termésért, az allatszaporu- lat, tej- és zsírhozam emeléséért folytatott harcban.

A termelőcsoportok támogatására külön felelősöket állított a Járási Bizottság, akik segítséget nyújtottak az üzemterv elkészítő, sében a brigádok megalakításához. A term-főcsoportok külön verseny szerződéseket kötöttek egymással. Lendületükkel magukkal ragadták az egyéni gazdálkodókat is. Aa en.csencsi „Ifjúság” tszcs 80 százalékig, a nyírcsászári termelőcsoport 75 százalékig végzett a tavaszi munkával április 8-ig A községek versenvében Nyírbá tor szervezte meg legjobban a fel- világosító munkát. 10 körzetié ősz tóttá k a községet, egy-egy körzetbe átlag 30 népnevelőt osztottak be. 300 népnevelő végzett állandó felvilágosító munkát. A pártszervezet vezetősége gondoskodott arról, hegy állandó konkrét adatokat kapjanak. A helyi tanács javaslatukra hetenként kétszer számoltatta be a mezőőröket, jelentéseiket pedig a dűlő felelősök hetenkinti beszámolóival ellenőrzik. így nem fordulhat elő a multévi espt, amikor 200 hóié különbözet mutatkozott a szántási jelentésijén A beszámolók alapján ismertetik az élenjárók ős elmara dók neveit is a népnevelőkkel, lo leplezik a munkát szabotáló kulá- kokat. Legutóbb a burgonyavetés' szabotáló 44 holdat Szakály Já nőst, a korai vetés ellen beszél" Katona Jánost és Barancsi Pá' leplezték le. mint a falust dolgozók ellenségét. így segítette a szívós fel világosító munka Nyírbátort a ver 3eny élére.

A Járási Bizottság fontos fel adata lenne, hogy munkatársain, a

falufelelősökön, aktvákon keresztül általánosítsa ezeket a jó topaszta latokat az egyes községekben. Ezt a feladatát azonban csak kis rész-* ben oldotta meg.

Nagyobb segítséget kellene avul tani az agitációs munka megjavításához. ..A pártbizottságok és pártszervezeti vezetőségek a tömegek politikai felvilágosításának tényleges irányítása helyett legfeljebb az agitáció szervezési feladataival foglalkoznak.” — moidja az MDP Politikai Bizottságának határozata az agitációs munkáról Ezen a hiányosságon csak keveset, javított a nyírbátori J. B. Bár fel. számolták már nagyrészt a régi kifutó munkát és hosszabb időt töltenek egy-egy községben, mégsem mélyülnek el eléggé a problémákban, nem hozzák fel eléggé a jő tapasztalatokat, a hiányosságokat Akadályozza az is a jobb eredményeket, hogy a J. B. tagok munkája közt nincs meg a kellő kapcsolat, nem értékelik kellően az észlelt tapasztalatokat. Eí látszik a békealáírásgyüjtés agitációja során. A népnevelők elmondják ugyan a község dolgozóinak, hogy nem elég maga az aláírás: jól időben végzett tavaszi munkával kell har colni a békéért, azonban ennyi vpI meg is elégszenek a legtöbben. ’Ez nemcsak rajtuk múlik, maga a J. B. nem ad 'kellő ' segítséget az alapszervezeteknek, hogy konkrét egyénre szóló agitáciőt végezzerek. Mitrócsák elvtárs a J. B agitáció? felelőse egyetlen népnevelőről sem tud a járásban, akinek agitációs érveit, módszerét társai is felliasz nálhatnák.

Ezért beszélnek keveset a népnevelők a tavaszi mu^ka élenjáróiról, ezért hallgatnak a Kulákokról, ezért feledkeznek meg az osztály harcról, ezért Ismerik kevesen azoknak a nevét, akik múlt é\ ben a ku- lákra hallgatva, elmaradjak a vetéssel és saját kárukon tanulták meg, hogy érdemes ebDen 1« a Fárt szavára hallgatni. Ez utóbbit tartja a múlt esztendő óta Kovács Sándor nyírbogátl kisparaszt sokaűma. gával együtt.

Szép eredményeket hozott már a községek közötti versenj mozgalom. Ezt bizonyítja az elmúlt vasár napi nagyarányú határjárás is. Ezért kerülhetett harmadik helyre a nyírbátori járás a tavaszi munka 70 százalékos végzésé-el, ezért tűzhették ki célul a tavaszi munkálatok 100 százalékos betejezését május elsejére. További segítséget kell azonban Itt nyújtani a Járási Bizottságnak, hogy Nyírbátor, Nyír- gyulaj, Nyírbogát Pi-lcse mellett, a többi községben is életet vigyen a versenybe az öttagú versenybizottság. Gyakorlati, konkrét segítséget adjanak a népnevelők agitáció«1 munkájához, amihez nem „újságíró szem kell” — mint Erdei elvtárs gondolja, hanem a tömegekkel, a népnevelőkkel való szorosabb kapcsolat. ,