Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

1951 ÁPRILIS 15. VASÁRNAP FÁRADSÁGOT NEM KÍMÉLVE DOLGOZOM NÉPHADSEREGÜNK ERŐSÍTÉSÉÉRT! Katonáink aláírják a Béke Világtanács követelését Amikor 'Magyar Jánosné, balkd- nyi dolgozó parasztasszony aláírta te Béke Vüágtanács követelését, ak­kor ezeket a. szavakét mondotta: „Húszéves fiam önként ment el katonának. Én bizony egy percig sem sirattam, hanem azt mond­tam: eredj, fiam, a hazának szük­sége van derék emberekre, akik vgy vigyáznak a lékére fs szabad­ságra, mint szülő édesanyjukra. A fiam ma már a Néphadsereg al­hadnagya és én büszke vagyok rá 1" Sok-sok dolgozó szivét tölti e' ugyanez az érzés. Büszkeség és szeretet a néphadsereg katonái iránt, A dolgozók testvéreiknek és édes gyermekeiknek tekintik a, néphadsereg harcosait, tábornoko­kat, tiszteket és egyszerű katoná­kat egyaránt, mert azok legs zen-, tebb ügyünket: a szabadságunkat és békénket védelmezik. És a nép­hadsereg harcosai nap mint nap a■ kiképzésben elért jó eredmények­kel bizonyítják be harcos békeaka­ratukat. S most, amikor szerte a világon aláírásgyűjtés folyik a Bé­ke Világtanács követelésének tá­mogatására, a békeharcosok első vonalaiban haladnak néphadsere­günk tagjai! AZ ALÁÍRÁS is fegyver A napsütötte laktanyaudvaron kis csoport áll, ragyogó arccal ír­ják nevüket a békeivre. Sebestyén János tiszthelyettes bajtárs a bé­kéin aláírása közben a következő­ket mondja: — Ebben a pillanatban a toll kezemben fegyverré vált, erős fegy­verré, Aláírtam a békeívet azért, mert forrón szeretem dolgozó né­pemet, drága hazámat és gyűlölöm az ellenséget, a gyilkos Titót és az imperialistákat. Sztálin elvtárs azt mondotta: a háború nem elkerül­hetetlen, ha a dolgozók kiállnak a béke ügye mellett. Ezt érzi min­den dolgozó, minden becsületes em­ber, ezért Írjuk alá a békeivet. Eddig is jó kiképzéssel, lelkes munkával, felajánlásokkal harcol­tunk a, békéért, most még fokozot­tabban, jobban dolgozunk a békét védő, erős, győzni tudó néphadse­regért. Salonics János bajtárs,. amikor aláírta ez ívet. ezt mondotta: — Érzem, milyen nagy felelős­ség hárul rám, mint a néphadsereg tisztjére a békéért folyó hareoan. Aláírásomnak azzal is súlyt adok, hogy megfogadom: fáradságot nem leiméivé dolgozom a kiképzés sike­réért, néphadseregünk, erősítéséért. — Otthon, Békésen, — szól köz­be Gálos Pál lisztes bajtárs — a tszcs-ben szüleim is most írják alá a. békeivet, vagy már alá is írták, mert apám azt mondta, hogy a legelső lesz, ő, a nincstelen kubi­kus, akinek régen egész élete harc volt a mindennapi kenyérért és négy évig volt a fasiszta urak mi­att a fronton, tudja igazán, hogy mi jelent a. béke! Most tszcs-tao és boldogan, gond nélkül él. Én is aláírom■ a békeívet, saját jövőmért és azért, mert nem■ akaromhogy apámból és belőlem valaha is el­nyomott, robotoló kubikus Ügyen. Kovács József tisztes bajtárs az aláíráskor azt mondta: — Az eredményes kiképzés, a kiváló löeredmények. a május el­sejei felajánlások teljesítése és a becsületesen elvégzett napi kikép­zés a békét szolgálja. Most az alá­írásunkkal is újabb csapást mé­rünk ocsmány, aljas, gyűlölt ellen­ségeinkre. .1.3 imperialisták lássák, hogy nem kivdnju-k a háborút és harcolunk a békéért l örömmel veszik át egymás kezé­ből a tollat becsületes, nyíltszívű, békeszerelő harcosaink. Ha kell, fegyvert markolnak a béke védel­mében, az cletiiket is adják érte. Most a békéin van a kezükben, a békére szavaznak a béke szilárd, kemény, megingathatatlan katonái. Hogyan irányítja a nyírbátori Jái*á§i Pártbizottság a tavasai munkákat MA KEZDŐDNEK A SZABAD FÖL«» VASÁRNAPOK így pl. Hárulok ügyvezetője több mint 300 meghívót készített már eddig; Nyírbátorban a térzene adását Is felhasználják, Tiszaesz- lár felajánlotta vendégszereplését a szomszédos községekbe; Ujlehér- tó a SzFV jó megszervezésében, a Április 15-ével befejeződnek a Szabad Föld Téli Este előadások, hogy átadják helyüket a Szabad Föld Vasárnapok-nak. Ezeken is­merkednek meg dolgozó paraszt­jaink az időszerű mezőgazdasági kérdésekkel, kapnak értékes taná­csokat a többtermelésre, a jobb munkamódszerekre. A do’ \ '.ók ál­lamának, szocializmust építő né­pünknek nem mindegy, hogy mi­lyenek lesznek a Szabad Föld Va­sárnapok eredményei. Éppen ezért a Megyei Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya Mátészalkán és Nyíregyházán ér­tekezletet tartott annak a 100 nép­művelési ügyvezetőnek, akiknek községében a mai nappal a Szabad Föld Vasárnapok megindulnak. örömmel üdvözölték az ügyveze­tők a SzFV beindításának gondola­tát és nagy lelkesedéssel mondot­ták el ötleteiket a megszervezésre. látogatottság emelésében, a viia- rendezésben, a változatos és idő­szerű kultúrműsor összeállításában versenyre hívta ki Ibrányt. A járások oktatási és népműve­lési osztályai gondoskodni fognak arról, hogy megfelelő előadók le­gyenek a Szabad Föld Vasárnapo­kon. A községi tanácsok oktatási és népművelési, valamint mezőgaz­dasági állandó bizottságai minden községben jó és alapos munkát igyekeznek kifejteni, hogy a Sza­bad Föld. Vasárnapok mindenütt értékesek, hangulatosak, tanulsá­gosak legyenek. TAKÜGTIPROBLÉMA A „Nyírség” egyik 1936-1 száma fekszik asz­talomon, melynek vezércikke ezt a címet viseli: „Tanügyi probléma.” Olvasom a cikket: „Mikor ezelőtt SS évvel Nyíregyházára kerültem, volt Nyíregyházán 1 leánygimnázium. Helyesebben, volt Szabolcs vármegyében 1 gimnázium: a nyír­egyházi. Volt ezenkívül Nyíregyházán 1 polgári leányiskola. Ennyi volt városunkban ezelőtt a középiskola. Ma van 3 gimnázium. Van 2 tanító­képző, van 2 kereskedelmi iskolánk, 3 polgári iskolánk, szóval összesen 10 középiskola.” „... Kul­túra szempontjából ezt a fejlődést hatalmas íve­lésnek könyvelhetjük el” ... azonban „ez a fejlő dés társadalmi szempontból, különösen a mi nemzetgazdasági viszonyaink között egyenesen egészségtelen” „... A szó szoros értelmében ma­gunk tenyésztjük a szellemi proletáriá tust. A százezrekre menő diplomás és íéldiplomás tömege­ket nem vagyunk képesek elhelyezni s ezeknek ijesztő száma évről-évre csak gyarapodik. Mi Tá­rcájuk 8—10 esztendő múlva?”... Ez volt a Hcrthy-rendszer tanügyi problémája. Ma van hat általános gimnáziumunk, 3 taní­tóképzőnk, 1 óvónőképzőnk, 2 közgazdasági közép­iskolánk, 1 gépipari technikumunk. 1 építőipari technikumunk, mezőgazdasági technikumunk — valamennyi párhuzamos osztályokkal és megyénk majd minden községében a polgári iskolai képzett­ségnél jóval többet nyújtó általános iskolánk. És ml nem siránkozunk semmiféle egészségtelen­ségről, hanem büszkén idézzük Rákosi elvtárs kongreszussl szavait: „Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480.000 új munkást és alkalma­zottat tartottunk szükségesnek. A megemelt terv­hez ennél sokkal több, 600.000—650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új mér­nök, több mint amennyi mérnök ötéves tervünk kezdetén volt és 17.000 új technikus.” A mi tan­ügyi problémánk éppen az: hogyan biztosítsuk szakembersziikségletünket. Nincsen felesleges kö­zépiskolánk megyénk területén, sőt a középiskolai hálózat állandó fejlesztésén, kiépítésén dolgozunk A szakirányú középiskolák és technikumok létesí­tése: a tanulók kollégiumi elhelyezésének biztosi tása — ez képezi tanügyünk fő problémáját. Nagv örömmel várjuk az új és új iskolástömegeket és örömmel olvassuk a vajai Vili. általános osztá lyos úttörők levelét: „MI tanulásunkkal, mun­kánkkal bizonyítjuk be, hogy méltók vagyunk és ’eszijnk a. Párt, Rákosi pajtás szeretetére. Nem olgoznak hiába értünk. Nem hozunk szégyent sem úttörőcsapatunkra, sem iskolánkra. Bebizo­nyíthatjuk, hogy számít ránk a Párt. Mi a béke és igazság rendíthetetlen harcosai akarunk lenni. Nem szalmaláng ez, hanem a béketábor harcos út­törőinek szent fogadalma.” A következő tanév beiskolázásának kérdésével már szeptember óta foglalkozunk. Az előmunkála­tok során megdöbbentő adatok kerültek birto­kunkba. Ezekből csak egy-két példát említek. Vaja községből 1932-től 1944-ig, tehát 12 év alatt összesen 19 gyermek került középiskolába. A fel- szabadulás ~ utáni öt évben a vajat középiskolások száma már 62 volt s ebben az' évben pedig har- mincketten kérik felvételüket. Nyírkércsről a Horthy-éra 25 éve alatt csak három tanuló jut­hatott el középiskolába. A felszabadulás óta hat tanuló már végzett is s kettő tovább folytatja ta­nulmányait A baktalórántházi iskolabizottság tag­jai nagy gonddal bírálják el az egymásután be­érkező falvételi kérelmeket. Bástl Ferenc nyír- madal jelesrendü tanuló gépészmérnök akar lenni, felvételét kéri a gépészeti technikumba. Kálmándi Sándor vajai nyolcholdas dolgozó parasz* jeles- rendű gyermeke, az úttörő csapattanács elnöke tanári pályára készül, A bizottság döntésé egy­hangú : felvételre javasoljuk. Buzi János laskadi jelesrendű tanu'ó építőipari technikumba jelentke­zett. Apja termelőszövetkezeti csoporttag. Szüksé­günk van építészmérnökre! Marincsák József nyíribronyi tanuló március 1-én gépészeti techni­kumba kérte felvételét. Március 22-én jelentette, hogy nem akar középiskolába menni, nem jelent meg az orvosi vizsgálaton sem. Vájjon ki beszélte le? Nyilvánvaló azok akik „aggódva” figyelik a dolgozó parasztok gyermekeinek iskolába vonulá­sát, akik még mindig sötétségben, tudatlanság­ban szeretnék tartani a falu népét: a kulákok, a klerikális reakció. Az iskolabizottság egyik tagja elvállta, hogy meglátogatja a tanulót és szüleit. Malik Róza őri jelesrendű tanuló. Árva gyermek, nagyanyja tartja, akinek 1 hold földje van. Az iskolabizottság gondoskodik ingyenes kollégiumi ellátásáról. 4 Ilyen és hasonló problémáink vannají most nekünk. Ez csak egy része boldog életünknek. S erre is gondolunk, amikor aláírjuk a békeíveket. Arra is gondolunk, hogy mindenképpen megvédcl- ínezzük gyermekeink számára a tudományt, az iskolák padjait, a könyveket és kollégiumokat. Bonyhádi Alajos a baktalórántházi Járási Tanács oktatási osztály vezetője. „A mezőgazdaság fejlődése el­maradt az ipar fejlődése mögött Ez az aránytalanság gátolja nép­gazdaságunk fejlődését, és egyik fontos oka élelmezési nehézségeink, nek, . melyeket az ellenség kihasz­nál.” — olvassuk a Pártkongresszus határozatában. Felemelt ötéves tervünk számai jelzik számunkra a fejlődés útját, amely során felszámolhatjuk nehéz­ségeinket, megteremthetjük modern, nagyüzemi mezőgazdaságunk alap­ját. Ezen az úton már az ötéves terv végére 50—55 százalékkal kell emelnünk mezőgazdaságunk termés­hozamát, — írja elő számunkra a Terv. Pártunk soronlevő fontos felada­ta ehhez a munkához kapcsolódik. A nyírbátori járás Pártbizottsága is döntő feladatul tűzte ki az el­múlt hetekben a tavaszi munkála­tok irányítását, erre mozgósította a járás dolgozó parasztságát a párt­tagságon, a tömegszervezetek aktí­váin keresztül. Már az elmúlt havi taggyűlések titkári beszámolói ,a párttagok fel szőlalásai arról besi éltek, hogy a jó termés első biztosítéka: az idő­ben földbe, vetett mag, majd a jó talajmunka. A Járási Pártbizottság tagjai az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítottak a titkári beszá­molók jó összeállítására, titkárt ér­tekezleteken, majd falufelclősökön keresztül segítették — főként a kevésbbé tapasztalt titkárokat — a beszámolók megírásában több he­lyen maguk a J. B. tagoa nyújtot­tak közvetlen támogatást. A taggyűlések után népnevelőér- tekezleteken beszélték meg a fe1 világosító munka feladatait. Az értekezleteken számos veisenykihí vás hangzott el a párttagok, majd pártonkívüli népnevelők részéről is a tavaszi munkálatok időbeni minő­ségi végzésére. A megindult felvilágosító munka alapján kiszélesedett a versenymoz­galom. egy hónapnál ezelőtt pedig 'a községek egész sora lépett páros­versenybe a járás területén. Nyírbá­tor — Nyírbogát és Nyírgyulaj dói ózó parasztságát hívta ki hosszú- lejáratú versenyre. A Mslétaiak Máriapócsot, Nyírgel; e Nyíimihály- dit, Nyírvasvári Nyírpilist. Aporli- get dolgozó parasztjai pedig a kis- létaiakkal állnak verenyben a joDb, nagyobb termésért, az allatszaporu- lat, tej- és zsírhozam emeléséért folytatott harcban. A termelőcsoportok támogatá­sára külön felelősöket állított a Járási Bizottság, akik segítséget nyújtottak az üzemterv elkészítő, sében a brigádok megalakításához. A term-főcsoportok külön verseny szerződéseket kötöttek egymással. Lendületükkel magukkal ragadták az egyéni gazdálkodókat is. Aa en.csencsi „Ifjúság” tszcs 80 száza­lékig, a nyírcsászári termelőcso­port 75 százalékig végzett a tavaszi munkával április 8-ig A községek versenvében Nyírbá tor szervezte meg legjobban a fel- világosító munkát. 10 körzetié ősz tóttá k a községet, egy-egy körzetbe átlag 30 népnevelőt osztottak be. 300 népnevelő végzett állandó fel­világosító munkát. A pártszervezet vezetősége gondoskodott arról, hegy állandó konkrét adatokat kapjanak. A helyi tanács javaslatukra heten­ként kétszer számoltatta be a me­zőőröket, jelentéseiket pedig a dűlő felelősök hetenkinti beszámolóival ellenőrzik. így nem fordulhat elő a multévi espt, amikor 200 hóié különbözet mutatkozott a szántási jelentésijén A beszámolók alapján ismertetik az élenjárók ős elmara dók neveit is a népnevelőkkel, lo leplezik a munkát szabotáló kulá- kokat. Legutóbb a burgonyavetés' szabotáló 44 holdat Szakály Já nőst, a korai vetés ellen beszél" Katona Jánost és Barancsi Pá' leplezték le. mint a falust dolgozók ellenségét. így segítette a szívós fel világosító munka Nyírbátort a ver 3eny élére. A Járási Bizottság fontos fel adata lenne, hogy munkatársain, a falufelelősökön, aktvákon keresztül általánosítsa ezeket a jó topaszta latokat az egyes községekben. Ezt a feladatát azonban csak kis rész-* ben oldotta meg. Nagyobb segítséget kellene avul tani az agitációs munka megjaví­tásához. ..A pártbizottságok és pártszervezeti vezetőségek a töme­gek politikai felvilágosításának tényleges irányítása helyett legfel­jebb az agitáció szervezési felada­taival foglalkoznak.” — moidja az MDP Politikai Bizottságának ha­tározata az agitációs munkáról Ezen a hiányosságon csak keveset, javított a nyírbátori J. B. Bár fel. számolták már nagyrészt a régi kifutó munkát és hosszabb időt töl­tenek egy-egy községben, mégsem mélyülnek el eléggé a problémák­ban, nem hozzák fel eléggé a jő tapasztalatokat, a hiányosságokat Akadályozza az is a jobb eredmé­nyeket, hogy a J. B. tagok mun­kája közt nincs meg a kellő kap­csolat, nem értékelik kellően az észlelt tapasztalatokat. Eí látszik a békealáírásgyüjtés agitációja so­rán. A népnevelők elmondják ugyan a község dolgozóinak, hogy nem elég maga az aláírás: jól időben végzett tavaszi munkával kell har colni a békéért, azonban ennyi vpI meg is elégszenek a legtöbben. ’Ez nemcsak rajtuk múlik, maga a J. B. nem ad 'kellő ' segítséget az alapszervezeteknek, hogy konkrét egyénre szóló agitáciőt végezzerek. Mitrócsák elvtárs a J. B agitáció? felelőse egyetlen népnevelőről sem tud a járásban, akinek agitációs érveit, módszerét társai is felliasz nálhatnák. Ezért beszélnek keveset a nép­nevelők a tavaszi mu^ka élenjárói­ról, ezért hallgatnak a Kulákokról, ezért feledkeznek meg az osztály harcról, ezért Ismerik kevesen azok­nak a nevét, akik múlt é\ ben a ku- lákra hallgatva, elmaradjak a ve­téssel és saját kárukon tanulták meg, hogy érdemes ebDen 1« a Fárt szavára hallgatni. Ez utóbbit tartja a múlt esztendő óta Kovács Sán­dor nyírbogátl kisparaszt sokaűma. gával együtt. Szép eredményeket hozott már a községek közötti versenj mozga­lom. Ezt bizonyítja az elmúlt vasár napi nagyarányú határjárás is. Ezért kerülhetett harmadik helyre a nyírbátori járás a tavaszi munka 70 százalékos végzésé-el, ezért tűz­hették ki célul a tavaszi munkála­tok 100 százalékos betejezését má­jus elsejére. További segítséget kell azonban Itt nyújtani a Járási Bi­zottságnak, hogy Nyírbátor, Nyír- gyulaj, Nyírbogát Pi-lcse mellett, a többi községben is életet vigyen a versenybe az öttagú versenybizott­ság. Gyakorlati, konkrét segítséget adjanak a népnevelők agitáció«1 munkájához, amihez nem „újságíró szem kell” — mint Erdei elvtárs gondolja, hanem a tömegekkel, a népnevelőkkel való szorosabb kap­csolat. ,

Next

/
Thumbnails
Contents