Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

4

1951 ÁPRILIS 15 VASÁRNAP

pírt és pártémtés

Mbajlá»ok

és ferdítések Pártiunk parasztpolitikájának

végrehajtásában

Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának II. Országos Kongresz- szusa nagy feladatokat szabott a Párt, a kommunisták, de az egész dolgozó nép elé, amikor napirendre tűzte a falu szocialista szektorának fokozott növelését; hogy „minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amijcor egy lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a másik lábunk a falun a sokszázezer egyénileg müveit paraszti gazdaságokon nyugszik".

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésénél, átalakításánál is a nagy Szovjetúnió segítségére támaszkodunk. Pártunk a Bolsevik Párt harci tapasztalataival szélesíti, növeli a szocialista szektort a mezőgazdaságban, vezeti a harcot a mezőgazdaság szocialista átalakításáért.

A Bolsevik Párt harcát a mező- gazdaság kollektivizálásáért a lenini hármas jelszó alapján vívta meg. „Lenin hármas jelszavának veleje az, hogy találó módon határozza meg a Párt falun kifejtett munkásságának hármas, de mégis egységes feladatát, amet^ef egy tömör formulában juttat kifejezésre: a) támaszkodj a szegény- parasztságra, b) egyezz meg a középparaszttal, c) egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a-kulák ellen."

Vájjon a mi Pártunk helyezked- hetik-e más alapokra a mezőgazdaság kollektivizálásáért vívott harcban? Nem, nem helyezkedhet. B hármas jelszót kell a mi viszonyainkra is alkalmaznunk. Pártunk tagjainak, sőt funkcionáriusainak egy része azonban nem érti meg jól e jelszót. S Pártunk parasztpolitikájának gyakorlati végrehajtásánál, a mutatkozó elhajlásokban és ferdítésekben látszik, hogy nem látják világosan: egységes, elválaszthatatlanul,., egy a hármas feladat, — hacsak egyik részét tartják szem előtt, a többit nem, — Pártunk egész parasztpolitikájának alapját sértik meg.

A lenini hármas jelszó — nyugodtan mondhatni — központi kérdéssé teszi a középparasztsággal való helyes viszony kialakítását, a középparaszttal való tartós szövetség kialakítását. Éppen azért, mert a középparasztsággal való helyes viszony nélkül, a vele tartós szövetség nélkül nem Is lehet eredményes a falusi osztályharc, nem valósítható meg a mezőgazdaság kollektivizálása. Emellett bizonyítottak azok a ténvek is, amikor nálunk, az ősz és a télidő folyamán, a szövetkezeti mozgalom fellendülésekor egy-egy községünkben hibákat követtek el egyes elvtársak Pártunk parasztpolitikájának végrehajtásánál ; az elkövetett hibák az „osztálybéke" kialakulását segítették elő, a szövetkezetek további fejlődését akadályozták.

A mi Pártunk már a fordulat éve előtt igyekezett megnyerni a középparasztokat egy-egy akció végrehajtására. Azonban a középparaszttal való tartós szövetség megteremtésének kérdése csak a hatalom kérdésének eldőltével került napirendre.

„Azt, hogy az ingadozó középparasztok zömét 1941. év nyaráig, a magyar reakció ellen vívóit harcunk eldöntéséig a magunk oldalára vonjuk, nem tűzhettük ki célul. Ebben az időben a főtörekvésünk oda irányult. hogyha a középparasztság zöme minket nem támogat, legalább ellenségeinket se támogassa, szóval semleges maradjon, — mondta Rákosi Mátyás elvtárs. — Mihelyt azonban a harc eldőlt és a lcözépparasztsdg meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nem átmeneti, hanem maradandó alkotás, nálunk is megváltozott a helyzet. Ennek a megváltozott helyzetnek megfelelően lOjl —48, telén már irányt vehettünk arra, hogy a középparasztságot, mini a dolgozó parasztság részét, szövetségesül megnyerjük." Persze legfőbb támaszunk falun továbbra is az agrár-proletariátus, a sze- gényparasztság volt és maradt Is;

Áz elhajlások és ferdítések legtöbbje éppen a középparasztsággal

való szövetség kérdése körül mutatkozik. Pártunk egyes funkcionáriusai nem értik meg a középparasztság szerepét, jelentőségét. A legsúlyosabb hibák abból erednek, hogy sokhelyütt kényszert alkalmaznak a meggyőzés módja helyett. helytelenül — bürokratikus rendszabályokkal „pótolják” a fel- világosító munkát. Kirívó eset a szamosszegl, ahol elvtársaink egy- része úgy vélekedett: „rosszabb a középparaszt, mint a kulák", S a meggyőzés helyett olyképen cselekedtek, hogy leadatták a földet a középparasztokkal. A Párt politikájával ellentétben, a kulákok elleni harc helyett Szamosszegen éppen a középparasztokkal bántak el. Osászlón, Gacsályon hasonlóképpen vélekedtek, a középparasztokat rosszabbaknak tartották a Mákoknál, s nem olyanokat láttak bennük, akikkel a munkásoszálynak tartós szövetséget kell kötnie. Igen élesen mutatható be ez elhajlás az ófehértói példával, ahol a gépállomáson dolgozó elvtársak szóba sem akartak állni Sebők Mihály 14 holdas középparaszttal. Sebök Mihály géplmunka-szerződést akart kötni, élni azzal a lehetőséggel, amelyet népünk állama a traktorállomásokon keresztül a középparasztságnak Is nyújt. A gépállomásbeli elvtársak megtagadták tőle a segítséget, megtagadták a szerződés megkötését, S hogy mennyire az elméletben való járatlanság okozza legtöbb esetben az elhajlásokat és ferdítéseket Pártunk parasztpolitikájának végrehajtása során, ml sem bizonyítja jobban mint az ófehértói eset. Amikor a gépállomáson dolgozó elvtársak politikai iskolán alaposan áttanulmányozták Pártunk paraszt- politikájának kérdéseit, felismerték, milyen hibát követtek él a kö- zépparasztokkal való tartós szuvét- ság megkötése területén. Fel is vetették rögvest Sebők Mihály példáját s ezután gyakorlatban is kiköszörülték a csorbát. Sokáig [ elbeszélgettek együtt, megkötötték a géplmunka-szerződést is, megkötötték vele a tartós szövetséget, j Meg kell mondani, voltak községek, ahol elferdítették a munkás- i

paraszt szövetség lenini-sztállci értelmezését. A termény-begyűjtés során fordult elő megyénk nem egy helyén, / ty a középparasztokat nem serkentették az állami kötelezettségek teljesítésére, mondván, hogy „a középparasztokkal csínján kell bánnunk, nehogy elriasszuk a szövetségest”. S az ilyen nézetekből gyakran következett, hogy inkább a szegényparasztok és kispa- rasztok felé léptek fel szinte túlzott eréllyel. Rákosi elvtárs pedig világosan rámutatott: „Mi a középparasztot nem azzal fogjuk megnyerni, ha udvarolunk neki és azzal még kevésbbé, ha a választó- vonalat a szegényparasztság és a középparasztság házátt vonjuk, meg. Udvarlás a középparasztnak nem imponál. Neki imponál az, ha látja, hogy a népi demokrácia állama vaskézzel sújt le a kulikra, következetesen erősíti a szegényparasztságot és nemcsak polit:kai felvilágosító munkával, de kézzelfogható tettekkel segít a középparasztoknak is." Sztálin elvtárs pedig megszabta, a középparasztsággal nem akármilyen szövetségről van szó: „4 leninizmus feltétlenül a parasztság alapvető tömegeivel való tartós szövetséget s a középpa> rasztsággal való szövetséget akarja■, de nem akármilyen szövetséget, hanem olyan szövetséget, 'amely a munkásosztály vezetöszerepét biztosítja, erősíti a proletariátus diktatúráját és megkönnyíti az osztályok megszüntetésének müvét".

Példaképünk, a Bolsevik Párt a kulákság elleni harcát két szakaszban vívta meg. Az egyik szakaszban a kulákság korlátozásának politikája, a kulákság gazdasági és politikai erejének megtörése volt napirenden. A másik szakaszban a kulákság, mint osztály felszámolásának politikája következett. Ez a politika lényeges fordulatot jelent a korlátozással szemben. Nálunk most a kulákság korlátozása van folyamatban.

Ugyancsak megnehezítik Pártunk parasztpolitikájának végrehajtását azok a funkcionáriusok, akik nincsenek tisztában a kulákság. kérdésével. Engedményeket tesz-. nek, — mint ahogyan nálunk al

földmüvesszövetkezeteknél dolgozó egyes elvtársak kirívó hibái mutatják ezen a területen. A különféle termelési szerződések (melyek kizárólag a szegényparasztok és középparasztok számára nyújtanak jelentős kedvezményeket) előnyeihez hozzájuttatták a Mákokat is olymódon, hogy szerződéseket kötöttek velük. S engedményeket tettek a kulákoknak sokhelyütt elvtársaink, akik a „Jó kulák” hamis, hazug „elméletére” támaszkodva, mint középparasztokat tartották őket nyilván gazdalajstromon és egyebütt. Tyúkodon például 18 Mákot tartottak azelőtt nyilván a tanácsházán. Az utóbbi időben ez a szám hétre „soványo- dott”, mintha a kulákok bizonyos idő elteltével „megjavultak” volna. Belényesi és Zs. Nagy kulákok pedig „középparasztokként” nyugodtan befurakodhattak a csoportokba, sőt, mint Belényesi is, vezetőszerepre tettek szert. Ugyancsak ilyen „elmélet” következményeként hirdették az „osztálybékét" egyes szövetkezeti községekben, ahol bevették a szövetkezetekbe a Mákokat, s nyugodt lelkiismerettel kezdtek el egy tálból cseresznyéz- ni a dolgozó nép esküdt ellenségeivel. Elvtelen indokuk pedig az volt, „becsületes, magyar emberek a kulákok is" — s ügy vélték, „békésen belenőnek majd a szocializmusba".

De voltak, s vannak elvtársaink, akik gyakran előreszaladnak s a korlátozás politikája Idején a kulákok felszámolásához fognak. — Síint a fehérgyarmati járásban, a nagyari vagy kisari funkcionáriusok, akik egy időben lovat, szekeret, házat is elszedtek, vagy el akartak szedni a kulákoktól. Elfelejtették ezek a funkcionáriusok, hogy a kulák kapva-kap az. alkalmon, a kulák csak örül annak, hogy az elkövetett hibák következményeként a középparaszt nem vele fordul szembe, hanem éppen hozzá kerül közelebb. „A kulákok elleni harcban soha egy pillanatig el nem szabad felejteni, hogy a középparaszt a kulákot is parasztnak tekinti és ha nem jól válogatjuk meg módszereinket, minden csapásunkat, amelyet a kuláícra mérünk, a középparasztság is a maga elleni támadásnak tekinti" — figyelmeztetett Rákosi elvtárs.

S természetes, hogy még inkább vonatkozik ez abban az esetben, ha egyes funkcionáriusaink előreszaladtak a kulákok korlátozásának politikájáról a likvidálás po- litikájáraNem egy esetben vetődött fel, úgy vitték a kulákok elleni harcot, hogy az ütések a középparasztokat érték. A szovjet példák, Sztálin tanításai itt is sok tanulsággal szolgálnak. „Megesik, — niondotta Sztálin elvtárs az egyes elhajlókról, — hogy harcolnak ugyan a kulákság ellen, de ezt a harcot olyan otromba és értelmetlen módon folytatják, hogy az ütések a középpdfásslot (s a Szegényparasztot érik. Az eredmény az, hogy a kulák ép bőrrel ússza meg a dolgot, a középparaszttal való szövetségen csorba esik, a sze- gényparasztsdg egy része pedig ideiglenesen a szovjet-politika ellen aknamunkát folytató kulák hálójába kerül."

Ilyen h • 'Rat követtek el sokhelyütt egyes elvtársaink. Pasza- bon például becsületes bözéppa- rasztok ellen, indítottak harcot. Kulákokként kezelték őket, s a pa- szabi kulákoknak szánt csapások az ő hátukon csattantak. Síikor azután feltárult elvtársaink előtt, milyen súlyos hibát követtek el s javítottak munkájukon, a régebben helytelenül Máknak minősített középparasztok hajlani kezdtek a szövetkezet felé, majd be is léptek és most aktívan, becsületes munkát végeznek.

Az elhajlások és ferdítések Pártunk parasztpolitikájának végrehajtása során cseppet sem véletlenül keletkeznek. Forrásuk a kis- átúltermelés létében, a kapitalista környezetében, a dolgozók tudatában meglévő kapitalista csokevé- nyekben rejtőzik, de nem utolsósorban az elméleti képzettség hiányos voltában. A mi Pártunk egyaránt harcot folytat az ellenség erejének lebecsüléséből eredő jobboldali s az ellenség erejét túlbecsülő „baloldali” elhajlások ellen. Parasztpolitikánk alapja — melynek még szilárdabbnak kell lennie most, amikor napirendre került a szocialista szektor erőteljes kiszélesítése falun — a lenini hármas jelszó, amelynek „veleje az, hogy 'aláló módon határozza meg a> Párt falun kiejtett munkásságának hármas, de mégis egységes feladatát". S mindenféle elhajlás, ferdítés káros, gátolőja szocializmus felé haladásunknak, gátolója i falu szocialista építésének.

AZ AVEROF BÖRTÖNBEN

Olyan a tál mint egy megalevene. dett festmény, Napsütötte síkságon kanyarog az ut, a fákröl mosolygó naranosok kandikálnak le. északról, a messze távolból ide látszik az Oiymposz hófedte csúcsa, ahol va. lamíkor Zeusz vívta rettentő harcát a titánok ellen s a szőke Aphrodité versengett a komoly pállasz Athénivel, meg a büszke Hérával. Dél felől idő csillognak a sugarasan tiszta I?. vegön át a város tornyai, háztetői, fölötte égretörő sziklabérc: az Akro- polisz, csúcsán az emberi művészet egyik legcsodálatosabb alkotása, a romjaiban is felemelően szén Parthenon.

Falu közeledik. A mezőn görnyedt háttal dolgoznak a parasztok, olyan kezdetleges eszközökké!, mintha még most is az olymnoszi istenek idejében élnének, A falu; nyomorúságos viskók, Köcpület alig néhány akad A templom, a papiak, a faluháza, meg a börtön. A börtönön görög zászló, az a görögöké, A faluházán csillagos lobogó, hiszen az ország valódi urai az amerikaiak.

Kint az országúton már-már hajlandó volnál ismét elfeledni a kellemetlen emlékeket, annyira lenyűgöz a vidék szépsége. Ám hirtelen vad tülköléssel, átláthatatlan porfelhőt kavarva Jeep szágu d el a város félő, a részes amerikai katonák kur. lengatása úgy hat. mintha valaki sarat fröccscnteti volna egv rózsaszínű márványszoborra.

Athén külvárosa. Rongyos emberek, félmeztelen gyerekek kóvályognak szerte az utcákon, A rendőr arcán vastag c3i kokban folyik lefelé az izzadtság. Beljebb, a belváros felé egyre több az ogyenruha. cifrálkodó monarchóíasiszta tisztek páváskotí- nak a kávéházak teraszain. Szájuk úgy mozog, mintha imádkoznának, de alakosabb megfigyelő' után rájöhetsz, hogy nem Zeusszal társalognak. hanem ez ui istennek hódolnak a tengereníuli Mammonnnk, amely Caldarisz tisztjeihez ráglrumi fór. májában jutott el. Cvakori a keki. szinti amerikai egyenruha is. Lu r án elterpeszkednek a nádszí kokon, hamisíthatatlan oregoni szokás szerint lábukat a márványasztalok a rak!"k s szemtelenül fikszirozzák az e haladó nőket. És ha még kételkednél hogy milyen országban vagy, a Coca- Cola ötmétercs reklámhirdetései tűs

tént eloszlatnak minden félreértést. A parthenant nem szállíthatták át Amerikába, ideplántá.íák hát Amsri. kát rágógumistói, coca Colástel, görög nyelvre fordított ponyvaregé- nyesíől és chioagoi gengszterestül. Ez utóbbiból ugyan a racna: oilófasiszták nem szorulnának behozatalra, de hát a Marshall-íerv kedvéért sok mindent megtesz egy Caldarisz,

A Parthenon; görög dicsőség. A város: görög gyalázat.

És most hirtelen komor, szürke kőépülethez érsz. A kapu fölölt szöges drótsövény, a kapu előtt szuio. nyos monarchofasiszta katona. Az Averof börtön. A börtönudvaron kimért egyhangúsággal Itop-gnak a szürke köveken az őrök lépései. Benn az épületben öökös a félhomá y. Fülledt, forró, fojtó levegő, száz betegség, ezer nyomoru ág csirájától terhes, a folyosó két oldalán keskeny cellák. Egy-két peres szalmazsák, kökorsó és bádogvödör — eny- nyi a felszerelés. A poros szalmazsá. kokon két-három ember.

Kik ezek? Milyen bűnökért ítélték őket ilyen szörnyű sorsra?

1948 februárjában jajgatás, sikoltozás verte fel a mindig komor börtön, csendet. •

— AD 217-es fogolynő vajúdik — Jelentette közömbösen a foglár a börtönparanc3noknak, — Hivjunk o.- vost?

— Minek az? Legalább eggyel kevesebben lesznek — vigyorgott gúnyosan a parancsnok s mélyet szin- pontott az illatos amerikai o garet.

.ából.

De a hosszú Papandreu tévedett Estére a gyerek mégis a világra lölt. Ez volt a kisebbik csoda. A nagyobbik az. hogy életben is maradt. A parancsnok néhány nap eltelte után hajlandó volt „létszámba venni” az újszülöttet, aki — miként Dickens Kis Dorritjának hősnője — a börtönben született.

Dimitrisz Mr remntisz ma hó"om éves. Arca sápad szinte áttetsző, "•m is csoda, seit nem volt még a ön falain kivü , Napi fé óra s'ta jrtiin udvarán, eleinte anyja kar- később a ke ét fogva — e- minden érintkezése a külvilággal, A séta késő délután van. amikor a magas kőfalak elfogják a nap sugarait. A

nem is látta. A te lányod éppen annyi idős, mint Aieka Sztaszi. Min. den nap uj öröm a számodra, mert szépen fejlődik, növekszik s tudod, hogyha nagy lesz, kitárul elölte a boldog jövő. De Aleka nepról-napra sápadtabb arcocskája egyre keskenyebb. És reggelenként köhög, ful- doklóan köhög, amikor édesanyja egy törött fésűvel a szalmaszálakat fésüli ki a hajából.

De ne hidd, hogy mindenki örül az én fiam kacagásának, a te lányod boldog jövőjének. A newyorki Wall- Streeten, a washingtoni Fehér Házban feketeielkU pénzímádők mohón, lesik az alkalmat, hegy az én fiamat Dimitrisz Mavromatisz, a te lányodat Aleka Sztaszi sorsára juttassák. A görög gyerekek sorsa leselkedik a mi gyermekeinkre is. ha nem teszünk meg mindent azért, hogy elhárítsuk fejük felől a veszélyt. D8 eihárithatjuk-e? Igen. Felcsendült n Kremlből egy jóságos hang és m'g- mutatta, hegy lobstséges: , A béka

fennmarad és tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitaranak mellette..." A hang eljutott mindenüvé az egész világon. Erőt msriíetiek belő e a sza. bad országok szabad dolgozói, ds erőt merítettek azok is, akik még nem szabadok, de már látják a szabadság felé vezető utat Megborzong, tak töüe a Fehér Ház emberiség ellenes összeesküvői, a Wat! Street koreai gyilkosai. Meghatották at athéni külvárosok munkanélkülijei és az Averof-börtön meek'nzott fog. lyai, Papandreu és pribéktársai beie- sápadtak. A kicsi Dimitrisz még nem érti a szót. Da aznap éjjel talán életében először mosolygott álmában.

*

Megérhetí-o Dimitrisz Mavromatisz a huszadik életévét? Tő'ed is függ és éntölem is I Hanyagul végzed a munkádat? Uiabb szöget vertél a görög kisfiú koporsójába I Jól dolgo. zol? Segítetté! neki, hogy megérhesse I A béka megvédése fölünk függ I Meg tudjuk védeni? Akkor nrgvéd- tűk a kis Dimitrisz életét is. Akkor nincs már messze az az idő, amikor a görög nép elsönri magá: ól mon- archofasíszía gyilkosait és amerikai főnökeiket. A görög nép ítélni fog és ez az ítélet könyörtelen lesz.

És azután majd verőfényes délutánonként Dimitrisz és Aleka. meg az újjászületett Athén többi gyermekei ott játszanak majd a Parthenon kétezeresztendős mái váriyszebrai között.

PÓSA PÉTER

oella piciny ablaka is magas, vasrács van rajta, tio meg amúgy is északra néz. így ért meg Dimitrisz három esztendőt, anélkül, hogy a napfénye I rásütött volna az arcára. Apjával és 'anyjával együtt alszik a sza mazsá- ken. Mindkettőjüket húsz évi börtön, re ítélték, mert tagjai voltak a Görög Kommunista Pártnak. Húsz éves lenno mire szabadulnak. Do megér, heti-e a húsz esztendőt ez a sápadt, vézna, tüdőbeteg kisfiú, aki Athén bért született, do nem látta még a Parthenont? Rabokon és böríönőrö- kön kívül még nem került * szeme álé más ember, az állatvilágból ned g egyedül a patkányt ismeri, melv éj- szakánként éles cincogással futkos a oeila földjén. Ilyenkor a kis Dimitrisz ijedt szorongással simul hozzá alvó édesapjához.

Aleka Sztaszi még ezt sem teheti meg. ö is a börtönbon született, de apját sohasem látta. Születése előtt három nappal hurcolták bitófára a

monarohofásiszta hóhérok. Mi volt a bűne? szerette görögsrsrágot. a n'- aet és nem akarta, hogy a német rablók után amerikai rabiók telepedjenek a nyakára.

Aleka elmúlt már kétéves. A kislány, ha lehetséges, iti'g Dimitrisz Mavromatisznál is vékonybb. és üdőbajos ő is, mint a kisfiú. De nem ők az egyetlenek. Rajtuk kívül még húsz, 1a évesnél fiatalabb gyermek van elzárva az Avsrof-börtön. en. Egy emberségessbb őr esvszer fejet szerzett a kis Alexának, Mikor észrevették, az őrt azonnal elcsapták.

— Pártfogolod a kommunistákat — vicsorgatta a tógát Pap-ndreu, a bőr- tünparancsnok, a kétségbeesetten mentegetőző őrre. — Hallgass! örü'J hogy ilyen elné'ö ember vagyok és nem küldelok Pőakronizo3zra,

*

A görög hadsereg amerikai tanácsadói látogatást tettek rz Averof- börtönbon. Papandreu cifra egyenruhája teljes díszében fogadta őket. Az amerikaiak legmagasabb nugelége. dósukét fejezték ki a látottak fő öít ís távozásukkor hárem csomag Ches- terfiolddei lepték meg a böríönpa. ranosnokot.

*

D:mitrisz Mavroma’isz félévvel idősebb az én fiamnál. Éppen olyan szőke a haja. mint az övé. Az én fiam mindig vidám és kora reggel ujjong, va üdvözli az ui napot. Dimitrisz mindig szomorú, hiszen a napot még