Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

1931 A PUT MS 4 SZEUDA ÉVEZREDES ELLENSÉGÜNK A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap síkjaiméból tartott előadást Tzombaton este 6 órai kezdettől Nyíregyházán a Magyar-Szovjet Társaság székházában, cli Simon Jenő író a szovjdt és ma- íí.var irodalomról.* Abban a nehéz küzdelemben- amelyet a dolgozó emberek a békúort folytatnak, a Magyar_Szovjet Barátsá­gi -Hónap különösképpen hangsúlyoz­za, hogy a magyar nép a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozik — mon­dotta az előadó. — Szocialista mun­kánk úgy lesz eredményes, ha át. vesszük a tapasztalatokat a Szovjet- imió'ól. Nem lehetünk, eléggé hc.lúsak ezért a segítségért, amelyet a Szovjet- nnió cg Sztálin elvtárs nyújtanak, szá­munkra. De ez a segítség a lövőben meg növekedni fog és öléves tér., vünk ;ó végrehajtásának, egész jö­vőn'.-. építésének ez a segítség a leg- l>jzto:abb záloga. Egyik döntő segítség, amelyet a Szovjetuniótól kapunk, a kultúra, az Irodalom területén jut kifejezésre. Igen sok azoknak a szovjet köny­veknek a száma, amelyek magyar ki, adásban már eddig is megjelentek és amelye* et szívesen vesz a magyar ol- vasóközönség. Kedvéli az olvasókö­zönség azért, mert ezek a könyvek » dolgozó emberek életéről, pvoblé- máikról, nehézségeikről és saját jö_ vőjükröi beszélnek. Igazságot írnak a szovjet könyvek. Ellentétben a . bur­zsoá irodalommal, amely hazugságot tartalmaz. Az osztályharc, a küzdelem nem­Mcgtört, bcesettarcil, idősebb asz- szony áll az egyik mindszenti ház kapujában és nézi, figyeli, hogy a járókelők közül kiket fedez fel régi ismerősei közül. — Hiszen ez Kovácsné... Aki pe­dig ott jön a sarkon, talán csak nem Varga Julis? . . . Olyan jól esik ezt a sok régi, is­merős arcot látnia. JDe megváltozott itt a világ, mióta elment. Nincs egyetlen munkanélküli! A kis isko­lások nem rorgyosch többe. Az em­berek vidámak, derűsek. £s az üz­letek? ... tele ruhaanyaggal, cipővel és egyéb áruval. A kenyér pedig*! Fehér, mint a kalács. A dolgozók:? Szabadok — nem félnek már a •csendőr szurony októl! Özv. Nagy Istvánná bizony régen vágyódik erre az életre. Nem' tudott hazajönni Mindszentre, négy gyer­mekéhez, mert Tito állama nem en­gedte ... JMi előtt Szabadkán élt. Aztán jött n háború. Azóta ott vergődött, ott nyomorgóit, ott éhezett és ott várta azt c napot, amikor kiszabadulhat a Titó-bandák rémuralmából. A belgrádi magyar követség révén már 1948-ban megkapta útlevelét, de a Titó-banda NEM ENGEDTE HAZA az idős asszonyt, özv. Nagy Istvánná ellenségnek számított Titőék szemé­ben, hiszen gyűlölt nemzetiség volt. A Magyar Népköztársaság állampol­gára! Kérvényezte a visszatérését ötször, tízszer, húszszor. Titőék mindannyi­szor elutasították. — Két hónapja már, hogy csak rán- tottievesen éltem — mondja egyik régi ismerősének, mikor észrevették egymást, ott a kapu elölt. — De még ez a kis leves is csak kukoricaliszttel volt berántva, mert búzalisztre nem telt a szegény em­bernek. Egymásután következnek a kérdé­sek és Nogyné mindegyikre felel. Először is az ottani árakra ad fel­világosítást. Kiderül, hogy a mai Ju- gorzláinában egy dolgozó csak 1S00- '000 dinárt keres havonta. Ezzel szemben egy kiló zsír jcketeúron 4M dinárba kerül, egy kiló cukor ára 50ű dinár. csak a politikai, gazdasági téren van meg. hanem ez a harc érezhető a kultúra, az irodalom területén is. A burzsoá irodalom, a régi polgári de­kadens irodalom, az amerikai iroda, lom itteni maradványai igyekeztek érvényt szerezni maguknak a szovjet ; könyvek, a szovjet irodalom felett. A magyar irodalom előtt ez állt. a dekadencia fog-e tovább fejlődni, vagy sem. A választás a magyar nép­re volt bízva. A magyar nép válasz­tott és jól választott, mert a Szovjetm unió irodalmának útját választotta, amelynek nyomán halad most már hazánkban is az irodalom. A szovjet irodalom mutatta meg nekünk azt az utat, amelyen járnunk kell. A burzsoá irodalomnak nem az volt a célja, hogy a dolgozók széles réte­geit ellássa jó könyvekkel, nem az volt a célja, hogy felvilágosítsa a dolgozókat, ellenkezőleg: az volt az érdeke, hogy félrevezesse, vagy egye­nesen elzárja a kultúra kincsei elől. Hasonló a helyzet a burzsoá költők- nél is. akik csupán konstrukciót al­kottak és nem lényeget. A burzsoá rothadt Irodalomnak még soha nem volt olyan virágkora“- mint ma Ame­rikában. A haladó írók. költők ott most éppúgy hallgatásra vannak kényszerítve, mint nálunk a kapita-1 lizmusban a József Attilák, a népet szolgáló irodalmárok. A dolgozó nép helyesen cselekedeti, ; hogy a szovjet irodalmai választotta. Szívesen olvassák a dolgozók Ázsájcv: • Távol Moszkvától“ című könyvét, amiből erőt merítenek munkájukhoz, a „Volokalamszki országút** című könyvet, Gorkijtól „Az anyá“-t — mert ezekből saját életüket ismerik meg. A dolgozók megértették Marx mondását és ezért tanulnak: , Az icieo, lógia. ha behatol a dolgozók tudatá­ba. anyagi erővé válik “ Solohov: ,.UJ barázdát szánt az eke“ című könyve ezt világosan megmagyarázza. Mi, amikor a szocializmust építjük, a szoéiaiizmus építéséhez szükség van rna. hogy a magyar írók művel a dolgozókban anyagi erővé váljanak. 5 r ö:-.-; ;. van arra, hogy a magyar írók : . nép élőiéről írjanak cpijen úgy, mint a szovjet írók. Hogy irodalmunk fejlődjön, szükség van az olvasóközönség segítségére is. Íróinknak u munkához a legnagyobb segítséget az olvasóközönség adja meg. Akkor tud igazi művet alkotni egy egy író, ha a nép között el. isme­ri életét, problémáit. I-Ia a népről ír. azt előbb megbeszéli n néppel, annak véleményét kéri a mü, vagy cikk megírásához. Kekünk, olvasóknak Jel kell hasz. nálnunk mindazt a kincset, amelyet a szovjet irodalom jelent számunkra- A szovjet irodalom olvasása és a szü­lető új magyar irodalom olvasása jiagyban segít bennünket szocialista hazánk építésében és a béke megvé­désében — fejezte be előadását Si­mon elvtárs. Hazánk ezer éven keresztül célja és áldozata volt g német hódító törekvéseknek.“ (Rákosi Mátyás) Alig vert tábort az új hazára talalt magyar nép a Duna és a Tisza part. jain, s nyugat felől máris ellenség jelentkezett. Az idő homokóráján még csak a korai középkor éveit pergette de már harci kürtök hívták hac'ba a magyar vitézt, hogy megvédje a hazát a német birodalom hóditó tö­rekvéseivel szemben. És ezek a harci kürtök allg-allg hallgattak el a hoaz- s'zú évszázadok alett. mert a német birodalom uralkodót egy percre sem mondtak le arról, hogy elhódítsák Európának ezt a részét is. A Habsburg.császárok befészkelték magukat Magyarországra. Megketclöd- tek a szörnyű elnyomás évszázadai •Nésyszáz évig nem lelte a nép ,-hon­ját e hazában", négyszáz esztendeig sínylette az ország, a nép a német jármot. Nehéz iga volt. Történelmünk akkori legjobbjai újra és újra megkí­sérelték, hogy megszabaduljanak a gyűlölt császártól, hogy szabaddá, függetlenné tegyék az országot. Ttá. kóczi és Esze Tamás szabadságharcé, Petőfi. Kossuth. Táncsics forradalma 1848 márciusában — történelmünk legszebb fejezetei közé tartozik. A hős kurucok, a szabadságot forrón szerető vörössipkások vérüket hullat­ták a hazáért, mégis a porba hanyat­lott újra és újra a szabadság zász­laja, mert a császár a nemzetközi re. akcióval összefogva tiport et bennün­ket. A habsburgokkal. nácikkal paktáló magyar urak kétízben vezették az or­szágot imperialista világháborúba. Nekik . köszönhetjük“ a két háború minden pusztítását- azt, hogy százezer- szám pusztult a nép, s milliókban, milliárdokban fejezhető csak <1 a megsemmisült gyárak, hidak, épüle. tek értéke. A két nép békében, a legjobb ba­rátságban élhetett volna itt ezer esz­tendő óta, de mindig akadtak Ferenc Józsefek. Hám Jánosok. Vilmos csá- i szárok, Tisza Istvánok, Hitlerek, Hor_ thyk és Szálasilc, akiK hol összeugrat- ták a két népet, hol pedig rablóhá­borúba vezényelték a magyarokat németeket egyaránt. Évszázados, év.- ezredes ellenségünk a német hatalmi vágy, s az évszázadok alatt nem tud. ta megfogni egymás kezét a két nép úgy, mint két igazi szövetséges. *<ét hü jóbarát. Közlünk álltak az urak- s úgy cselekedett a ncp, ahogy ők parancsolták. Most, néhány esztendeje lett csak igazi barátunk a német nép, azóta, hogy a Szovjetunió bennünket is. őket is felszabadította, azóta, hogy szétzúzta közös ellenségünket, a fa­sizmust. Magyarország — népi demo­krácia. És van már Német Demokra­tikus Köztársaság is amely program, jaba vette a békés, demokratikus, egységes Németország megteremtését. Nagy esemény volt a demokratikus köztársaság kikiáltása. A világ béke- ért. szabadságért, szocializmusért küz­dő népeinek nagy vezére, maga Szia, lin elvtárs üdvözölte meleg szavakkal az új államot, s a Szovjetunió min_ denben támogatja az új utat próbáló német népet, a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélye erősíti a Né­met Demokratikus Köztársaságot is. Támogatja a Szovjetunió a német nép törekvéseit, mert igazak, becsü­letesek ezek a törekvések;, mert össz­hangban vannak a világ népeinek ér. d'-keivel, összhangban vannak azzal a megegyezéssel is, amelyet hat éve ír­tak alá a győztes szövetséges hatal­mak: Amilyen örömöt keltett a Német Demokratikus Köztársaság megalakít, lása a szabad népek táborában, épp. oly nagy dühvei fogadták a megala­kulás hírét az imperialisták: az új há­ború amerikai, angol, francia szerve­zői. Pedig a hat évvel ezelőtti egyez, ményen az 8 aláírásuk is ott van. de alig száradt meg a tinta ezen az ok­IÍOZSA MOZI Telefon: 30—86 Márc 29—ápr. 4. Csüt.—szerdáig BAJAZZOK Előadások kezdete 4, 6. 8 órakor mányon az imperialisták máris me,ir sértettél:. IIol törekszenr.k ők az egy­séges Németország létrehozására? Hi, szén Bonnban, összecsődíteíték a fa­siszta Németország szemetét és külön • kormányt“ alakították belőle. Hol törekszenek a demokratizálásra? Hi­szen az SS-eknek és minden nácinak legjobb dolga van Nyugat.Németor­szágban. Kruppnak, Hitler ágyúgyá- rosánalc sem kell börtönben ülnie mert Nyugaton ,,szükség van“ ...szak­tudására“. Gyárai ismét működnek- fegyvereket készítenek Hitler utódai számára. Hói törekszenek az imperia­listák Németország lefegyverzésére? Hiszen újjáalakították a náci hacEe. reget, ,-egyesült euiópai haderőt“ szérveznek és ebben nern kis szere­pet szánnak Hitler tábornokainak, a többi között Speidelnek. Heussinger- nek. Hol törekszenek a potsdami ha­tározatok végrehajtására, hiszen a legelemibb demokratikus intézkedése, két se hoztak meg. Ez a politika sem nevezhető újnak. A nyugati imperialisták ütptték ,,naggyá“ Hitlert, ők liird<-.tték a be nem avatkozás" elvét, amiből nem kevesebb lett. mint a második világ­háború. A nyugati imperialisták szál­lítottak wolframot és egyéb hadi­anyagot Hitlernek mé* akkor is. mi, kor Amerika, Anglia, Franciaország hivatalosan háborút viselt Hitler NC-- metorsága ellen. Érthető, hogy miért, bocsátották szabadon Kruppot. hiszen holló a hollónak nem vájja ki a sze_ mét. Akit a második világháborúban támogattak, csak nem hagyják most börtönben „sínylődni“, amikor szük­ségük van a szabad népek ellen min­den reakciós erő összefogására. Eggyel azonban nem számol sem az amerikai imperializmus, sem Ade­nauer bábkancellár, sem Krupp. aki„ nek megbocsátották a tőkések min­den bűnét. Nem számolnak azzal, hogy űzelmcikbe a nép is beleszól. Az ország keleti részén hat eszten­deje szabadon élő németek laknak tízmilliószám és ezek jobb életét is» merik Nyugat-Némctországbaa is. Grotewohl elvtárs javaslatára —ame­lyet az ország egyesítésére tett — Nyugat-Németc-rszágból két válasz ér, kezett. Egyik amerikai válasz volt; Adenauer küldte. A másik választ azóta adta meg Nyugat-Németország népe. És ez a válasz: együtt küzdünk az egységes, demokratikus Németor­szágért. együtt küzdünk az Glien, hogy Nyugat_Németország^t az imperialis­ták újra felfegyverezzék. Ezt a vá­laszt adta a Berlinben összehívott Európai Munkásértekezlet is, amelyen Európa csaknem minden nemzetének képviselője megjelent. Nyugat-Németországnak nagy szere­pet szálnak az amerikai imperialisták tervezet j harmadik világháborújuk, ban. De figyelmen kívül hagyták- hogy Nyugat-Németország felfegyver, zésének ügye német ügy. svéd ügy- francia ügy, angol ügy, belga ügy» magyar ügy egyidőben. Elfelejtették, bogy Nyugat-Németország újrafél. fegyverzése ellen elemi erővel lángol fél a tiltakozás egész Európában, sőt az egész világon. A felfegyverzést el­ítélő, a hatalmak közti megegyezést követelő nyilatkozatra százezer és millió számra gyűlnek az aláírások és néhány nap múlva, április 8 án mi is megkezdjük az aláírást. A békeívet minden magyar dolgozó úgy vegye a kezébe, hogy az harci fegyver évezredes ellenségünk és minden háborús uszító ellen. írjuk alá és az aláíráson túl úgy végezzük munkánkat, hogy abból haszna szár, mázzon a világ béketáborának. Ebben a harcban olyan hatalmas szövetsége­seink vannak, mint a szocialista Szov­jetunió, olyan államok támogatják harcunkat, mint a 475 milliós Kína, mint a népi demokráciák hosszú sora. Ha jól harcolunk, győzni fogunk s egyben megsemmisítjük évezredes el­lenségünket, a német hódító lőrék, véseket is. rmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmm BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon: 33—22 Márc. 29—ápr. 5. Csi'.t.—csüt.-ig Különös házasság Előadások kezdete hétköznap: fél 5. fel 7. fél 9. Szemtlanii beszél a Tltó-banda terrorjáról, » nép nyomoráról és a jugoszláv dolgozók ellenállásáról Rántotflevesen és fekete kenyéren élnek a dolgozók Tito Jugoszláviájában Az a hatalmas, inflációszerü ár­emelkedésk amely Jugoszláviában van, bizonyítja Tito államának tel­jes gazdasági csődjét. Elmondja Nagyné, hogy például Szabadkán árut csak a kirakatban lehet látni, az üz­letben semmi sincs. Egy pár cipő — amennyiben kap­ható — 3—4 ezer dinárba kerül. A ruhát, lábbelit csak „pontra“ adják Az élelmiszereket pedig jegyre. A kenyérfejodag havonta mindössze 6 kiló Ráadásul még fekete, akár a szurok. Nincs abban egy dekányi búzaliszt, csak korpa és kukorica. A Titó-banda az ország lakosságát élelem, helyett inkább giccses, cr- kölcstelen amerikai filmekkel tömi Ezzel azután annál nagyobb mérték­ben. A munkanélküliek kevés száméval sem nagyon dicsekedhet Ti tó orszá­ga. Ennyi munkanélküli ugyanis még soha nem volt Jugoszláviában, mini manapság. Az utcákon ezrével iá zen­genek a munkából elbocsátott dolgo­zók. Ezek u szerencsétlen emberek a munkából való távozás után két hé­tig kapják az élelmiszer jegyeiket, az­tán azt is elveszik tőlük. Így ,, gondoskodik" Titó-Jugoszlá- via dolgozóiról, így „emeli" az élet­színvonalat. A Tito- banda különösen a nemzeti­ségek ellen lázit. A külföldi állam­polgárokat állandóan rettegésben tart­ja az UDB. Tudatosan azt híreszte- lik lépten-nyomon, hogy hamarosan internálják a külföldieket és koncen­trációs táborban gyűjtik őket össze. A becsületes jugoszláv dolgozó nép azonban egyre inkább kezdi felis­Betonjárdát építenek Császlón A felszabadulás elölt megyénk nagyon kevés községében láthat­tunk még betonjárdát. A népel­nyomó állam nem fordított gon­dot a falusi utak járhatóvá téte­lére. Ha utal építtetett is, nem a dolgozók megktméléséért, hanem az urak, a földbirtokosok nagyobb kényelméért tette. Járda is csak ott volt, ahol földbirtokosok jár­merni, hogy a Titó-kormány mennyi­re a jugoszláv nép érdekei ellen tör és az amerikai imperialisták nótáját fúja. Mind több cs több helyen szer­vezkedik az öntudatos dolgozó nép, hogy ellenálljon a rablóbanda ter­rorjának. özv. Nagy Istvánná elérte régi vá- gyút. Három évi szakadatlan kervé- nyezés, kiliricselés után végre az el­múlt hetekben SIKERÜLT HAZAJÖNNIE MAGYAR­országra, családja körébe. Mikor kezébe veszt a puha, fehér kenyeret, megcsillan a könny szemé­ben. Visszagondol arra az időre, mi­kor még rántottlevesen élt és fekete kenyeret ei'ett. özv. Nagy Istvánná három év nyomorúságos tapasztalata alapján tanulta meg, hogy mi a kü­lönbség a kizsákmányolok országa, és a dolgozók hazája között. A most otthonában, a dolgozók hazájában élő ÖZV. NAGY 1STVANNC GYŰLÖLI AZ IMPERIALISTÁKAT, Titóékat, a nép fasiszta elnyomóit, akik kiéheztetik, sanyargatják a dol­gozó embereket. Győlöli azokat, akik a béke helyett háborúra spekulálnak és az élet helyett a halál útját ke­resik a nép sztTmára. Aki nem hiszi, milyen a Titó-banda Jugoszláviája, kérdezze mag a most már kisimuló arcú, mosolygó as­szonyt, a mindszenti özv. Nagy Ist- vánnét és gyűlölni fogja őket, akár­csak a világ dolgozóinak soo milliós tábora! (Megjelent s „Délmagyarország‘‘-ban) tak. A íiszadobi főjegyző például a szeretője lakásáig építtette ki a járdát. A nép állama igen nagy össze­geket fordít bekötőutak és járdák építésére. Ezzel is csökkenti a falu és a város között lévő kü­lönbségeket. Most Ceászlón építe­nek hosszabb betonjárdát. A járda 1 építését a napokban kezdik meg. A szovjet és magyar Irodalomról tartott előadást a Magyar-Szovjet társaság székkásában Hr. Ninton Jenő. a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents