Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

1951 MÁECIDS 4 VAa.UL\AP Hidas isiván eivtárs beszéde a Pártkongresszuson a Szervezeti Szabályzat mádositásárá! A moszkvai Állami Egyetem Javasoljuk továbbá új fejezet felvételét szerve­zeti szabályzatunkba a párt szervezeteiről a néphadse­regben, mert nyilvánvaló, hogy ez a kér­dés szabályozásra szorul. A java­solt szabályozás minden tekintet, ben megfelel az eddig kialakult gyakorlatnak és ezt a gyakori a- tot kívánja rögzíteni, Pártunk írott törvényévé tenni. A szervezeti szabályzathoz ja­vasolt módosítások között egész sor olyan kisebb-nagyobb módosí­tás szerepel, amely azt a célt szolgálja, hogy erősítsük pár. tunkiban a belső demokráciát, biz­tosítsuk a párttag jogait, meg­akadályozzuk, hogy bárkit önké­nyesen kizárhassanak Pártunk tagjai sorából és a lehetőség sze­rint kiküszöböljük a bürokratikus akadályokat, amelyek olykor megnehezítik a tagjelöltségre, il­letve a párttagságra érdemes dol­gozóknak Pártunk soraiba való felvételét. így az egyik módosító javaslat szerint szervezeti szabályzatunk­ban javasoljuk kimondani, hogy a tagjelölteik sorából felvett párttag tagsága attól az Idő­ponttól, attól a naptól kezdő­dik, amikor az alapszervezet taggyűlése a tagjelöltet párt. tagnak felvette. Jogos é* Igazságos, hogy a párt­tagságot attól a naptól számít­suk, amikor a tagjelöltet az a’ap- szervezet a Párt tagjai sorába felvette. Ugyancsak a párttag jo­gait kívánjuk biztosítani akkor, amikor azt javasoljuk, hogy szer. vezeti szabályzatunkba olyan mó­dosítást vegyünk fel, melyszerint a pártból való kizárást min­den esetben a megyei bizott­ságnak, Illetve a Budapesti Pártbizottságnak kelljen jó­váhagynia. Erre azért van szükség, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes alsóbb pártszerveink szá* mos esetben kellő Indok nélkül zártak ki párttagokat, „A párt­tagság elvtársak — erre tanít bennünket Sztálin elvtárs, — szent dolog és a Pártból való ki­zárás a legnagyobb büntetés, ami párttagot érhet, ezért igen alapo­san meg kell fontolni, hogy mi­kor, milyen esetben éljünk a pártbüntetésnek ezzel a legsúlyo­sabb mértékével." A párttagság jogait kívánja biz­tosítani az a javaslat is, hogy a budapesti, a megyei, a vá­rosi, a járási és a Központi Vezetőség által kijelölt nagy­üzemek választmányi tagjai közül fegyelmi bizottságot; válasszon, amely kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és javas­latot tesz a pártbizottságnak. Eure a módosításra azért van szükség, mert gyakran előfordult, hogy a fegyelmi ügyek igen so­káig elhúzódtak. Javaslatunk al­kalmas arra, hogy ezt a helyze­tet megváltoztassa. A , fegyelmi bizottságok azonban csak javas­latot tehetnek, maguk nem dönt­hetnek, nem veszik le a felelőssé­get a pártbizottságokról, a fe­gyelmi ügyekben való .döntés kér­désében. Szervezett szabályzatunk elv­társak, eddig úgy intézkedett, hogy azokban a nagyüzemekben kell a Központi Vezetőség enge­délyével pártbizottságot létrehoz­ni, amelyekben legalább ezer párttag és tagjelöltünk van. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy a Központi Vezetőség hozzá­járulásával már azokban az üzemekben is pártválaszt­mányt és pártbizottságot le. hessen létrehozni, amelyek­ben a párttagok és tagjelöl­tek száma meghaladja az öt­százat. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a nagyüzemek pártszerveze- i telnek a helyi kérdésekben na. gyobb önállóságot biztosítsa hogy saját hatáskörükben in hessék pl. a tag- és tagjelöltfelv tel kérdéseit, hogy a vezetést k ■ zelebb vigyük a tagsághoz. Szervezeti szabályzatunk’}, olyan módosítást javason:.' amely szerint az eddigi gyakc \ lattól eltérően a falud pártszervezetek tag gyűlése által felvett tagjelü’- tóket és tagokat ezentúl nem kell a járási pártbizottság útján felterjeszteni Jóváha­gyás végett a megyei pártbi­zottsághoz, hanem a felvétel kérdésében a járási pártbi­zottság dönt. A pártonbelüli demokrácia meg­szilárdítását szolgálja az a javas­latunk, hogy szervezeti szabályza­tunk mondja ki: a budapesti, megyei, városi, kerületi, nagyüzemi és járási választmányokat legalább kóthavenként össze kell hívni. Ismeretes elvtársak, hogy az Egyesülési Kongresszus óta jelen­tős változások történtek a falun. Ezek nyomán megszűnt az a helyzet, hogy a faluban csupán egyetlen területi pártszervezet mű­ködik, mert a valóságban igen sok községben a helyi pártszer­vezet mellett üzemi, gépállomási, termelőszövetkezeti, állami gazda­sági pártszervezet is van. Nyil­vánvaló, hogy szervezeti szabály­zatunkban ezt az új helyzetet rögzíteni kell és meg kell hatá­roznunk a falun müködö külön­böző pártszervezetek összefogásá­nak és irányításának módját. Ennek megfelelően javasolunk különféle módosításokat felvenni szervezeti szabályzatunkba. Szervezeti szabályzatunkban a részben megváltozott helyzetnek megfelelően javasoljuk, pontosabban meghatározni az ala-pszervezet fogalmát. Mint az elvtársak tudják, a múltban, nálunk az alapszerveze­ten belül úgynevezett tízes cső. portok voltak, egy-egy tizes bizal­mival. A gyakorlat megtanította Pártunkat arra, hogy az alap- szervezeten belül nem kell feltét, lenül ragaszkodni a tízes szám­hoz, hanem elsősorban a termelő- munka s általában a munka alap­ján összetartozó párttagokat és tagjelölteket kell az alapszerveze. ten belül összefogni. Ennek meg­felelően azt javasoljuk, hogy szervezeti szabályzatunk mondja ki általánosabb formában pártóso portok létesítését az alapszervezeteken belül a Párt által kitűzött feladatók végrehajtásának elősegíté­sére, a politikai és felvilágosító murk megjavítására, a párttagok job', megismerésére és a pártmunkába való fokozott bevonásukra. Szervezeti szabályzatunkba új pontként javasoljuk felvenni olyan pontot, mely világosan le. szögezi, hogy a termelőüzemekben a párt- szervezetet megilleti az ellen­őrzés jogti, amíg a hivatalokban, intézmé. nyeltben, minisztériumokban mű­ködő pártszervezeteket ilyen jog nem illet meg. Ez az új pont, melyet szervezeti szabályzatunk­ba felvenni javasolunk, a követ­kezőképpen szól: „A termelőüzemek — köztük az állami gazdaságok, gépállo­mások, termelőszövetkezetek — alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem, a gazdaság igazgatóságának tevékenységét ellenőrizzék”. „A hivatali pártszervezetek a munkában tó;,asztalt hiányos. Ságokról szóló észrevételeiket, a munka megjavítását elősegítő javaslataikat a hivatal, az in­tézmény vezetője, szükség ese­tén felsőbb pártszervek elé ter­jesztik, de a hivatal, az intéz­Hataimas ütemben folyik a moszkvai Állami Egyetem építé­se a Len; 11-lit’gyen. , mény vezetését, azok sajátos feladataik folytán nem ellen, őrizhetik." Pártunk II. Kongresszusát meg­előző hetekben szervezeti szabály­zatunk kérdésében igen nagy­számú javaslat érkezett Központi Vezetőségünkhöz pártszerveze­teinktől, párttagjainktól, sőt pár. tonkívüli dolgozóiktól is. A javas­latoknak ez a nagy száma azt mutatja, hogy pártszervezeteink és párttagjaink Igen fontosnak tartják a szervezeti szabályzatot, de mutatják, ezenkívül a párton- kívüli dolgozók érdeklődését, ra­gaszkodását, meleg szeretetét is Pártunk iránt. A Központi Veze_ tőség az összes beérkezett javas­latokat gondosan megvizsgálta. Azokat a javaslatokat, amelyeket helyénvalónak tartott, felvette a módosítások közé. Még a Kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a szer­vezeti szabályzat módosításához, mely körülmény szükségessé teszi azt, hogy a javasolt szervezeti szabályzaton a Központi Vezető­ség módosításokat javasoljon. Hidas elvtárs ezután néhány ilyen javaslatot ismertetett, majd így folytatta: Természetesen azonban nem minden javaslatot lehet elfogadni. Azok közül a javaslatok közül, amelyeknek elfogadását nem tartjuk célszerűnek, csupán két. tőre kívánok kitérni. Számos olyan javaslatot kap­tunk, hogy változtassuk meg Pártunk nevét, s hogy vegyük fel újból a Kommunista Párt nevét. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek ü javaslat elfogadá­sát, mert úgy véli, hogy a Párt jelenlegi neve megfelelő, s mert azok a körülmények, amelyek az egyesülési kongresszus idején amellett szóltak, hogy Pártunkat a Magyar Dolgozók Pártjának nevezzük, jelenleg is fennállnak. Ezenkívül: Ismeretes, hogy az egyesülési kongresszus kimondotta, hogy a Magyar Dolgozók Pártját a marxizmus.lenln izmus tanítása vezérli, s hogy Pártunk lényegét, tar­talmát tekintve kommunista párt. Azt hiszem, hogy az egyesülési kongresszus óta eltelt id.l' alatt Pártunk egész munkájával kéz. zelfoghatóan bebizonyította, hogy ez a valóságfb-an i3 így van. JDzéit nem javasoljuk Pártunk nevének meg-változtat áisát. A másik javaslat, amelyet nm tartunk célszerűnek elfogadni, arra vonatkozik, hogy változtas­suk meg a tagok és tagjelöltek felvételének feltételeit. Kaptunk olyan javaslatokat, hogy emeljük fel a tagjelöltség idejét. De ér. keztek hozzánk olyan javaslatok is, amelyek éppen az ellenkező irányban haladnak, vagyis a tag- jelöltségl idő leszállítását kérik Voltak javaslatok arra nézve is. hogy a tag. és tagjelöltfelvételnél az eddiginél több ajánlóra legyen szükség, de kaptunk ellenkező ér­telmű javaslatokat is. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek, hogy most megváltoztassuk a tagok és tagjelöltek felvételének folté, teleit, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jelenlegi feltótóiek helyesek, megfelel­nek a helyzet követelményei, nek. Meggyőződésem, hogy a java­solt módosítások elöfogják segí. tani a pártmunka megjavítását, hozzáfognak járulni ahhoz, hogy a mi nagy Pállunk — Kongiesz- szusunk által megválasztandó új Központi Vezetőség és népünk szeretett vezérének, Rákosi elv. társnak az irányításával — sike­resen megoldja a Magyar Dolgo­zók Pártja II. Kongresszusa ál­tal meghatározott nagy fölada­tokat. A Központi Vezetőség ülése A Kongresszus által megvá­lasztott Központi Vezetőség március 2-án megtartott első ülésén egyhangúan újravá'asz- totta a Magyar Dolgozók Párt­ja főtitkárát, Rákosi Mátyás elvtársat. A Központi Vezetőség meg­választotta a Párt vezető szer­veit: a Polititkai Bizottságot, a Titkárságot és a Szervező Bi­zottságot. A Politikai Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Kádár János, Kovács István. Horváth Márton. Apró Antal, Rónai Sándor, Harustyák Jó­zsef, Szabó István, Zöld Sán­dor, Hegedűs András, Vas Zol­tán, Napv Imre, Zsofinvecz Mi­hály, Kiss Károly; póttagjai: Piros László, Dénes István, Kristóf István, Hidas István elvtársak. A Titkárság tagjai: Rákosi 'Mátyás. Gerő Ernő, Farkas Mi­hály, Révai József, Kádár Já­nos, Hegedűs András, Nagy Imre és Kristóf István elvtár­sak. A Titkárság tagjain kívül Kovács István elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség titkára. A Szervező Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Kádár János, Kovács István, Horváth Már­ton, Hegedűs András, Hidas István, Rónai Sándor, Apró Antal. Nógrádi Sándor, Kiss Károly és Dénes István elv­társak. A Központi Vezetőség a Párt központi lapja, a Szabad Nép Szerkesztő Bizottságának ve­zetőjéül Betlen Oszkár elvtár­sat jelölte ki. Tisztelt Kongresszus 1 Kedves' elvtársak és elvtársnök! Pártunk szervezeti szabályzatát a Magyar Dolgozóié Pártjának I. Kongresszusa fogadta el. E szer­vezeti szabályzat volt az egyesü­lési kongresszus óta Pártunk al­kotmánya. Jelenlegi szervezeti szabályzatunk alapjában megfelel a mostani követelményeknek is “s így nincs okunk arra, hogy rajta elvi jelentőségű módosításo­kat eszközöljünk. Ellenben igenis szükséges, hogy módosítsuk szer­vezeti szabályzatunknak néhány olyan pontját, amelyek már nem feleinek meg a jelenlegi hely­zetnek. Ezek a módosítások szin­te természetesen következnek az egyesülési kongresszus óta meg. változott helyzetből. A javasolt módosítások egyik csoportja azzal kapcsolatos, hogy Pártunk I. és H kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mint a Pórt leg­közvetlenebb szervezett tar­taléka. Ennek megfelelően módosítani javasoljuk szervezeti szabályza­tunk 2. pontját, amely szerint a Pártnak az lehet tagja, aki 16. életévét betöltötte. Ehelyett azt javasoljuk, hogy n Pártnak az lehessen tagja, akt a 18. életévét betöltötte. Minthogy most már van nagy egységes ifjúsági szervezetünk, a DISZ, amely Párt unit legközvet­lenebb tartalékát képezi, a politi. kailag tevékeny fiatalság számá­ra adva van a lehetőség, hogy en­nek soraiban fejtse ki működését, megtanulja becsülni és szeretni a mi nagy Pártunkat és a DISZ soraiban odaadó munkával és jó­tanulással felkészüljön arra, hogy Pártunk tagjelöltjeinek sorába léphessen. Szervezeti szabályzatunk 7. pontjánál azt a módosítást Java. so'juk, hogy a DISZ tagok felvételénél a két ajánlás közül, amely szervezett szabályzatunk ér­telmében a tagjelöltté való felvételhez szükséges, az egyiket az üzemi, a buda­pesti kerületi, vagy járási, városi DISZ bizottság aján­lása helyettesíthesse. Hasonlóképpen a DISZ létre, jöttével kapcsolatos az a javaslat, hogy szervezeti szabályzatunkban olyan új fejezetet iktassunk be, amely világosan meghatározza a Párt és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapítja a DISZ fel­adatát és a Párt, illetve a párt- szervezetek és a pártbizottságok kötelezettségeit a DISZ iránt. Ez az új fejezet, melyet szervezeti szabályzatunkba felvenni javas, lünk, a következőképpen szól: „A DISZ a MDP ifjúsági tö- inegszervezete, a Párt aktív se­gítője, a szocializmus építésé­nek, az ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a Párt irányítja. A DISZ bizottságok és szerveze­tek munkáját a megfelelő párt­bizottságok, Illetve helyi párt szervezetek irányítják, segítik.,, A módosítások között, melye­ket szervezeti szabályzatunkba javasolunk, szerepel politikai osztályok létesítése, illetve pártszervezok kiküldé­se a szocialista építés olyan területeire, melyeken különö­sem fontos a párt munka meg­erősítése. Az elvtársak tudják, hogy ilyen politikai osztályok és pártszerve- zök nálunk egyes területeken már működnek, így a vasútnál, a gépállomások szervezeténél, fegy. veres testületetek egyrészénél. Pártszervezők működnek általá­ban a legnagyobb építkezéseknél. A gyakorlat megmutatta, hogy helyes volt ilyen szerveket az em­lített területeken létrehozni, illet, ve pártszervezőket kiküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents