Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-04 / 53. szám
1951 MA Eeros 4 vasárnap ■< A BEKEHARC UJ SZAKASZA irta: FÉlER JÁNOS, a Béka Vslájiaiaács einükségének tagja Közvetlenül a Bóke-Világtanács berlini tárgyalásai előtt hangzott el Sztálin generalisszimusz nagyjelentőségű nyilatkozata és történelmi ígérete: „Ami a Szov- jetúndót Illeti, a Szovjetúnló továbbra la tántoríthatatlanul folytatja a háború elhárítására és a béke megőrzésére irányuló politikáját”. Ez a nyilatkozat döntően járult hozzá, hogy a Világtanács tétovázás nélkül és jó reménnyel keresse a béke megmentésének reális útját és jelölje ki a béketábor időszerű, új tennivalóit. Szerte, a föld egész kerekségén a béke híveinek száz és százmilliói örömmel állapíthatják meg, hogy Béke Vüávfanács jó mnnkáí végiek A berlini tanácskozásokon elhangzott felszólalások és a kihirdetett határozatok hü kifejezői annak, amit a békevágyó népek a mai nemzetközi helyzetről gondolas'; és biztos reményekre jogosító íj fejezetet nyitnak a békéért \ htott harcban. A Béke-Világ- tar :e-, tudatában van történelmi felelősségének. Tudja, hogy milyen felelősséggel tartozik a békéért küzdő száz és ízázmU'i óknak és hogy milyen fontos eszköze r. bikavágyók akaratának a háború elhárítására. A Béke-Világtanács- nak minden egyetemes emberi értéket féltő felelősségét, a berlini tanácskozások légkörét jól ja'lem- zlk ltja Erenburg,. a -nagy szovjet író megrázó erejű beilinl felszólalásának záró szavai: „mindazokhoz, akiknek a számára kedves és drága az ősi európai kultúra, akik a firenzei Uffizi-képtá- rat, és a párisi Louvre-t, a kievi Zsófia-templomot és a chartres-i székesegyházat, a prágai egyetemet és az oxfordi egyetemet, a krakkói egyetemet és a kölni egyetemet olyan értékesnek tartják. hogy nem akarják elvakult bombázások prédájául dobni, mert a népek életének szerves részei és ! r í szívünk számára drágák, — ti azokhoz ezzel a felhívással .1 úok: ne engedjük ezt a ka- 1. rüszt'■ ófát megtörténni”. A Béke-Vllágtanács abban a felelősiégben 'és tudatban végezte munkáját, hogy ennek a katasztrófának elhárítása, a béke megmentése nem könnyű feladat. Az imperializmus maroknyi haszonélvezőinak agresszív szándékai egyre élesebbek. A neü»d!i5it helyzet feszültsége az utóbbi hónapokban is egyre nőtt Pietro Ncnnl, a tanácskozások elnöke egyenesen így jellemezte a helyzetet: „A béke hajszálon függ”. A háborús veszély ilyen világos tudatában fogalmazta meg a béke megmentésének jó; reményében a ÍVnágtanács az új tennivalókat. Az agresszív szándékok leleplezé- fce, a vitágbéke erőinek tömörítése, — ha a békevágyó száz és százmilliók Keleten é3 Nyugaton (egyaránt komolyan kézbe veszik £ béke védelmének ügyét — ke- aesztül tudja húzni a népek ellenségeinek szándékait és rá tudja üiényszeríteni a Háború gonosz híveire a népek békeakaratát. Bh- üiez azonban öntudatos munka és komoly küzdelem szükséges. A népek őszintén megsokalták &> türelmetlenül nézik, hogy az amerikai imperializmus az eléggé t-l nem ítélhető koreai embertelen .Vérontásban, Jugoszlávia felbérea üeriiru tanácskozásokon meghirdetett új követelés kétségte'e- jiül még hatalmasabb tömegeket nyár meg a béke ügyének. Kele- < en és Nyugaton egyaránt az imperializmus országaiban is, minden jóakaratai, békeszerctő, be- ([■sületes ember fel fogja ismerni •:bben a követelésben ä béke reális útját. Az emberiség eddig soha nem látott vliágtüntetése lesz p.z az állásfog’alás, amely ezt a követelést magáévá teszi és eleve fe-gressziós szándékúnak bélyegzi *i.zt a nagyhatalmat, amely a követelés teljesítése elöl kitér. A béketábor új alkalma ez növekedésre, küzdelemre és gyöze’emre. A mai nemzetközi helyzet minden aktuális kérdésével foglalkozott a Világtanács és a kérdésekre konkrét feleletet adott. Olyan Xnlkeprogramot hirdetett meg, timely a következő hónapokban a földkerekség minden országának Bakóit foglakoztatja. Máris híre jött annak, hogy a Világtanács határozata értelmében Parisban [rövidesen értekezletre ülnek ösz- tsze azoknak az országoknak a •képviselői, amelyek saját népeik nkarata ellenére tagjaivá lettek tíz úgynevezett atlanti tömbnek. Megtárgyalják ezen az értekezleten az atlanti tömbben résztvevő országok békeszeretö népeinek küzdelmét Németország újrafel- fegyverzésc ellen. A népek békés ■együttműködése elmélyítésének és ßz alkotó nemzetközi békeprogramok megváló munkáját végzi tehát a Béke-Vi- lágtanács, amelyet a második Világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezetétől szerettek volna a világ népei várni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében azonban csalódtak a békét akaró népek. Ahelyett, hogy alapokmányához' híven a népek békéjét, szabadságát, függetlenségét szolgálná, új meg új határozatokkal sérti a népek békeakaratát. Egyöntetű volt a berlini tanácskozásokon annak a megállapítása, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az imperializmus és az agresszió eszköze lett. Abban a reményben, hogy sikorül még az Egyesült Nemzetek Szervezetét saját alapokmányában kifejezett feladataihoz visszavezetni, küldte ki delegációját a Béke-VHágtanács az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ennek a küldöttségnek az a feladata, hogy a varsói Stalsrozafokaí. a népek bé!iesl»araíáí képviselje kifejtse és meggyőzően magyarázza az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes képviselői előtt. A világ valamennyi békeakaró népével együtt saját követeinknek tekintjük a delegáció tagjait,. Bebizonyította tebát a Béke Világfa nács, hogy valóban éber és tevékeny őre a népek békeügyének. Ezt a munkáját minden nehézség és akadály ellenére tántoríthatatlanul folytatja tovább. A Világtanács magyar tagjai mind a plenáris ülésen, mind a politikai és szervezési bizottságokban tevékenyen Járultak hozzá a Világtanács munkájához. Az egyházi élet számos kiváló és ismert képviselője vett részt Keletről és Nyugatról egyaránt a Világtanács munkájában. Erőteije_ ran hívták fel a nyugati országokban élő egyházi emberek figyelmét is arra a feladatra, hogy az egyház emberei álljanak a népek ügye mellé, segítsék . elő, hogy a béke hívei minden világnézeti különbségtől szabadon, zárkózzanak fel egymás mellé a béke határozott védelmében. A béke magyar táborát nagy mértékben erősítette, hogy időben majdnem egybeesett a Magyar Dolgozók Pártjának XI. Országos Kongresszusa és a Béke Világta- nács berlini ülése. A Kongresszus minden beszámo’ója és határozata szoros összefüggésben van a béke ügyével. Felszabadult országunk eddigi életét és a Pártkongresszuson kijelölt új feladatokat is az jellemzi, hogy nálunk minden alkotó munka — gazdasági és kulturális téren egyaránt — a béke védelmében történik. Minden új termelőszövetkezet, minden új gép a falu határában, minden új gyár, iskola, kórház és otthon nemcsak - életünket javítja, hanem békénket, eddigi eredményeinket is védi és hozzájárul az egyetemes emberiség nagy ügyének, a békének az erősítéséhez. Ezért mindannyiónl; fogadalmát mondta el Rákosi Mátyás beszámolójának ezekben a szavaiban: „ígérhetjük, hogy lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt otl leszü st! ahol a Léke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell“. Minden békeszerető, becsületes magyarnak, aki szereti drága hazánkat, népünk életét, gyerme- keink jövőjét, az a feladata, hogy lelkiismeretesen vizsgálja meg a berlini békehatározatok minden szavát. Az így megértett határozatot, a béke védelmének határos eszközeként felismerve, aláírásunkkal , békegyülések határozataival, egész népünkkel egy emberként tegyük magunkévá. Hatalmas népszavazásunkkal erősítsük az egész világ nagy béketá- borának békekövetelését. A népi demokráciánkat, a szocializmust építő ötéves tervünket szolgáló munkánkkal fejezzük ki hűségűnket, odaadásunkat a Szovjetunió vezetésével győzelemről győzelemre líaladó béketábor iránt. A népeknek ilyen öntudatos és eltökélt összefogása, küzdelme eléri közös célunkat, melyet Sztálin generalisszimusz így fejezett ki: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.” A SZÍ ALIM GONDOSKODÁS nagy szerű megnyilvánulása volt a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovje unió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizoit- sága határozata az élelmiszerek és ipari áruk állami kiskereskedelmi árának új csökkentéséről. Nem■ az első eset ez már a győztes Honvédő Háború óm- sorrendben ne gyedszer csökkentik az árakat a szocialista Szovje.unióban és pz az árleszállítás a hivatalos számítások szerint évi 42 és fél milliárd rubel megtakarítást jelent a szovjet embereknek. Olcsóbb lett, szinte valamennyi közszükségleti cikk és így március 1 e óta kenyeret 15 százalékkal, bútort 20 százalékkal. hús- és húskészVményekel és egyéb cikkeket általában J5 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a szovjet dolgozók. Egy esztendővel ezelőtt volt utoljára árleszállítás a Szovjetunióban. Moszkvában tartózkodott altkor a tanulmányúton lévő Bor. ka Zoltán elvtárs, aki Debrecenből került ki a szovjet fővárosba. Néhány nappal ezelőtt tért haza és elmondotta, hogy élete egyik nagy élménye az 1950.es árleszál Htás volt. ,,Képzeljék, elvtársak — hangoztatta Borka Zol án —* március 1-én bementem az egyik nagy áruházba — cigarettát és pezsgőt vásárolni. Nagy meglepetésemre az előző nap még 1 rubel 25 kopekbe kerülő cigarettáért csak 28 kopeket, a 36 rubeles pezsgőért pedig csak 8 rubelt foga- dott el az elárusító elvtárs. Az! hittem tévedés, de azonnal megmagyarázták, hogy olcsóbbak leltek azok az áruk, amelyek a dolgozók kényelmét, kulturális fel- emeUczdjsé , szórakozását szolgálják. Így gondoskodik rólunk a mi Sz'álinunk! — telle hozzá az elmondottakhoz az áruházvezető “ Az új árleszállítás elsősorban a szovjet dolgozók számára jelent előnyt, d?. jelentősége túlnő á Szovje unió ha'árain Bizonyítja a szocialista ország magasabbrendű-: ségét a kapitalista államokkal szemben Míg a Szovjetunió árcsökkentésével a dolgozók jólétét: szolgálja, addig a kapitalista országokban egyre magasabbra szöknek az árak, egyre több dolgozó kerül az utcára, válik munkánál- kiIlivé. Trum.an úr viszont nem rz~,n lóri a fejé!, hogyan enyhít- l.oír.é a munkásosztály nyomorát. hírem éppen ellenkezőleg: hogyan tudná még elviselhetetlenebbé} még nehezebbé tenni életüket. A Szovjetunióban történi árle- szállí ás fokozott harcba szólítja a magyar dolgozókat is. Amit elértek a megvalósult szocializmus országában — az nálunk is elérhető. Jó úton járunk — mint Rákosi elvtárs a Pár'kongrcsz- szuson zárszavában mondotta — és ,,az elmúlt hat esztendő megmutatta, hogy a nagy célokkal együtt nőtt az akarat is megválást' ásukra“. Ha a magyar do'gozó nép magáévá teszi a Párlkonpresz- szus határozatait és végre is hajtja, akkor újabb hatalmas lépést lesz előre felemelkedése útján s népünk jóléte szüntelenül emelkedni fog! Megjelent a „Tarlós békéért, népi demokráciáért1’4 Jegújabb száma A i.Tarlós békéért, nép: demokráciáért” . legújabb száma közli a Béke ' Világtanács bskeegyezmány megkötésére irányuló felhívását, valamin: a Béke Világtanács első ülís- szakán hozott ha ározatokat. A lap vezércikke a Béke Világta- nács határozataival foglalkozik. Megállapítja: E határozatok nemcsak az§rt felmérhetetlen jelen őségűek. mert könyör:elenül leleplezik az lm- perialisíák agresszív politikáját. Ezek a határozatok a világ minden népe elé konkrét feladatokat űznek, amelyeknek segítség Ível a nép- tömegek, kezükbe véve a béke vé- ősimének ügyét, minden ke s:get kizáróan meg tudják fékezni az új háború gyujtogatóit. A lap beszámol a Béke Vilégia- nács ülésének munkájáról. Közlemények foglalkoznak a Magyar Dolgozók Pár ja II, Kong.esz- szusinak, va'amnt a Csehszlovák Kommunista Párt Központi B zott- ságo plénumánek munkájává'. Kivona osan közti a lap Rálicst Mátvás elvtárs kongresszus' beszámolóját. Boleslaw Bisrut elv árinak. a Lengyel Egyesült Munkás- pár. Ki'zcntí Bizottsága nemrég véget ért plenáris ülésén- va'.sm nt Kienen Go'.twe.lö elvíársnak s CschTz'ovák Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumán elmondott beszédét. K'izlí még a lep Ruben Levy elvtárs, a Bolgár Kommunista Pírt Központi Bkot sága tagja' c'&két Tl o fas'sjta ki idejének ez igaz! néz kultúra ellen ind'to t hadjáratáról. végül Jen Marék „Politikai jegyze:e‘'-it és krónikát. dreiiille kajsil Mjüzalási karaíByalakÜásra Bidault megbízott miniszter- c nők kudarcot vallott kormányalakítási kísérletével és visszaadta megbízását a köz- társasági elnöknek. Bidault — mint ismeretes — a De Gaulle- el való nyílt szövetség híve. Vincent Auriol köztársasági elnök ezután Queuille belügyminisztert, volt miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra. Miközben a jobboldali pártok folytatják tárgyalásaikat a széthullott kormánytöbbség össze!ákolására, Auriol köztársasági e’nök egyre nagyobb számban kanja a határozatokat a francia dol'i~',ck:ól. A dolgozók egyhangúlag demokratikus egvségkcrmányt követelnek a dolgozók helyzetének megjavítására és a béke megvédésére. Eisenhower curóuni küldetés« I.C£Ú*cbI> Queuille megbízott miniszterelnök szombaton délu án íé légykor meg- je’ent az Elysée-palotában, hogy választ adjon Vincent Auriol köztársaság! elnöknek. Queuile vissza adta megbízatását az elnöknek, . Fsgytferíartási engedélyek kicserélése A Magyar Közlöny 1951 márcms 2-án megjelent 6záma közli a bel- iigymin sz'er rendeletét a fegyver- tartási engedélyek kicseréléséről, A rendelet kimondja, hogy az eddig kiadott fegyvertartási engedélyeket a rendelettel rendszeresített újmintájú fegyvertartási engedélyre ke.; kicserélni, mert azok július 1. után érvényüket veszt k. A rendelet megszegése és kijátszása büntetést von maga után. Az új fegyvertartási engedély k;- c seré lésére vonatkozó bejelentés? a lakóhely szerint I'letékes rendőrőrsön kel! teljesíteni. Egy dejűleg egy darab 4xi em-es fényképet Is I be kell nyuitani. ! ésében, Nyugat-Németország' é. Japán felfegyverzésében, a köze! keleti és a gyarmati népek háborús kihasználásában folytatja t népek félreérthetetlenül kifejezeti békeakaratának semmibevételét Ezért a Béke-Világfanács min dón józan és becsületes ember ki. vánságát fogalmazta meg abbai a követelésben, hogy az öt nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egye süit Államok, Nagybritaimia Franciaország és a Kínai Nép Demokrácia felelős vezetői talál kozzanak egymással békeegyezmény megkötése érdekében; Ilyei találkozó létrejötte komoly lehetőséget nyújt a háborús ve.szelj elhárítására. Már a Stockholm békefelhivás is ötszázmillió em bér nyílt aláírását és még nagyobb tömegok őszinte, de többi kevésbbé titkos támogatását nyerte meg és ezzel u !>é’íd:ii!inrt komoly nagyliaíaioinmá tette.
