Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
ISSi MARCTW5 1. CS LETÖRTÖK 3 Előre a szocializmust építő ötéves terv teljesítéséért! feedett. mint ezt ötéves tervünk előírta. A gyá r'párban dolgozók I béralapja, o különböző kedvczmé- [ nmeket . nam számíiva — egy év alaat. 37,6 százalékkal növekedett j meg, Míg 1949 decemberében az élhgmunkabér a gyáriparban 103 ■ferint volt, addig 1950 decembere-. ben az átlagmunkabér 767 forintra -Tiött, Egyetlen év alatt. 1950-ben, 1949 hez képest 232.000-rei emelkedett, a foglalkoz atot-tak száma, eb- b5j kereken 195.000 fő emelkedés 3 gyáriparra és az építőiparra ju- tót*. Különösen jelentős volt a dolgosé parasztság életszínvonalának emelkedése. A dolgozók és családtagjaik élet. sr i n ve ne 1 á iWk emeléséhez nagy mértékben hozzájárul; ak azok a hatalmasan megnövekedett összegek, amelyeket államunk a munkások és alkalmazottak szakképzésére, a parasztok szakképzésére, társadalmi biztosítósra, üdültetésre, népünk kul.urális igényelnek kielégítésére, fslvarnk villamosítására* stb. fordított. A nemzeti jövedelem, vagyis népgazdaságunkban termeit összes új eríék 1950-ben nrntegy 20 száza* lékkai volt mag sabb, mim az előző évben. Ez esc,Imim egyharmada annak a növekedésnek, amelyet .ötéves népgazdasági tervünk az 1950— 54-Cá évi .'előszókra előirányoz, ö teve 5 tervünk első évében tehát s nemzeti jövedelem emelkedésé-, nek üteme a Horthy-rendszerbeni átlagos év: növekedésnek 24-szere- se volt. Már a ' hároméves terv utolsó évében. 1949-ben a nemze;i jövedelemnek csaknem 80 százalékát cdta népgazdaságunknak az a része. ahol nincs kizsákmányolás, vagyis a népgazdaság szocialista része és az idegen munkaerőt nem foglalkoztató klsáfutermelők, dolgozó parasztok, kisiparosok. 1950- ben a szocialista szektor és az ide- g:,i munkaerőt nem kizsákmányolok részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 91 százalékra emslkédett, a tőkés szektor részesedé::: pedig 9 százalékra csökkent. Népgazdaságunk szocialista szektorának részesedése a nemzed jöve- dzlemből ugyanezen idő alatt 53-3 százalékról csaknem 70 százalékra ; emelkedett, a szocialista ipar részesedése a nemzeti jövedelemnek az egész iparra jutó részében egy év a’att 77.5 százalékról 91.4 százalékra növekedett, míg a tőkés elemik részesedése 18.5 százalékról 4 3 százalékra csökkent. 1949 ben a nemzeti jövedelmen belül az ipar részesedése 77 százalékkal múlta felül a mezőgazdaságot- 1950-ben pedig már 124 százalékkal. Mit mutatnak az említett számadatok? Mindenekelőtt az; mutatják. hogy népgazdaságunk komoly szocialista felhalmozást képes megvalósítani és ténylegesen meg is valósit. Azt mutatják, hogy a nem- za:,i jövedelem mind fokozottabb mértékben válik ténylegesen a r.cmzat, a nép jövedelmévé s mindinkább összezsugorodik a nemzeti jövedelemnek az a része, amely a tőkés szektorra jut. Másrészt népgazdaságunknak 1950-ben elért fejlődését vizsgálva, ezt is meg kell állapítanunk, hogy országunk szocialista iparosításának terhét döntően iparunk viseli. A valóság az, hogy 1950 folyamán gépek, építkezési hitelek, vetőmag- kedvezmények, a mezőgazdasági munkánál a gépállomások útján nyújtott előnyök- s;b. formájában államunk sokkal többet adott a mezőgazdaságnak, mint amekkora összeget a mezőgazdaságtól visszakapott. 1950-ben államunk különféle célokra kereken 4130 millió forintot juttatott a mezőgazdaságnak, de csajt 2.578 millió forintot kapott vissza a mezőgazdaságtól és bár érthető, hogy államunk komoly áldozatokat hoz a mezőgazdaság fejlesztése érdekében cs fog hozni a jövőben ír. mégsem lehet helyesnek és igazságosnak tekinteni az iparosítás jelenlegi terheinek nagyon is aránytalan megoszlását az ipar és mezőgazdaság között. Az igen komoly fejlődés ellenére. mely népgazdaságunkat jellemzi. meg kell említeni egy sor hiányosságot. amely népgazdaságunk egészére; vagy legalábbis jelentős séssére .vonatkozik -*1 legfontosabb ezek közül a hiányosságok közül: a még mindig laza állami j és népi fegyelem, s a javuló> de ■ még távolról sem elég szilárd munkafegyelem, rendszeres, szervezett j takarékosság hiánya, a legutóbbi j időkig rendelkezésre illő ipán felszerelés, gépek elégtelen kihasználásai a nyersanyag pocsékolása a termelésben s álMlábcm üzem, einlc viszonylag alacsony szervezettségi fol<a: a felelős egyéni vezetés el- mosottsága. A gyakori szervezés átszervezés, ami sok felesleges költséggel jár és zavarja a folyamatos munkát: a vezetőkáderekben s általában a szakképzett munkaerőben mutatkozó hiány mellett, ezeknek sokszor rossz felhasználása: a bürokratizmus elburjánzása a gazdasági szerveinkben, a bírálat és az önbirálat gyengesége, a dolgozók javas’.a.ai- nsk- kezdeményezéseinek elégtelen felkarolása és hasznosítása, ami megkönnyíti az ellenség aknamun-; Icáját a nép: demokrácia gazdasága ellen. j Azonban a gazdasági munkánkban és népgazdaságunkban fellelhető összes hiányosságok és hibák sem- { mit sem változtatnak az alapvető j tényen, melyet ötéves tervünk első; évének eredményei napnál vi’ágo- j sabban bizonyítanak: országunkban ; sikeresen rakjuk le a szocializmus! alapjait, sikeresen építjük a szocia- , lista népgazdaságot, sőt a számok ezt is bizonyítják, hogy népgazda - j Ságunk szocialista építésének üteme jóval gyorsabb, mint ezt ma- . gunk egy évvel ezelőtt feltételez-) tűk. Különösen vonatkozik ez a j megállapítás szocialista gyáripa- j runkra. mely az öt évre előírt termelés -emelkedésének egy év alatt 40.G százalékát valósította meg. (Taps.) Az ötéves terv első évében elért eredményeink azt is mutatják, hogy bizonyos tekintetben lebecsültük saját lehetőségeinket. Nem láttuk világosan a rejtett tartalékok nagyságát népgazdaságunkban, amelyeket az utóbbi év folyamán népgazdaságunk alaposabb felmérésével, tervezésünk megjavításával- helye- • Eobb szervezéssel, a szocialista munkaverseny és a Sziahánov-mozga- lom segítségévei az eddiginél nagyobb mértékben sikerült feltárnunk. De ezek a rejtett tartalékok még távolról sem merültek ki s nem is esyszersmindenkorra adottak hanem fejlődésünk folyamán, a népgazdaság szocialista építése folyamán újra és újra termelődnek. Fejlődésünk ütemének megnövekedésében, népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntő súllyal esik latba a nagy Szovjetunió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet tapasztalatok mind következetesebb hasznosítása országunkban, a népgazdaságunknak nyújtott szovjet; műszaki és tudományos segítség. A Dunai Vasmű felépítése. kohóipari üzemeink teljes újjászervezése, a budapesti földalatti vasút megépítése lehetetlen volna számunkra a Szovjetunió hatalmas segítsége, a szovjet népek nélkül. Meggyőződésem, hogy egész dolgozó népünk nevében szólok, amikor innen, a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusi tribünjéről kifejezem köszöneiünket és soha el nem múló hálánkat felszabadítónknak. a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak, a szovjet tudósoknak, mérnököknek- sztaháno- visíáknak s mindenekelőtt népünk igaz barátjának, a világ dolgozói nagy vezérének, valamennyiünk bölcs tanítómisterének, a mi forrón szeretett Sztálinunknak! Az ötéves terv első évének eredményei. elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredményeket a Szovjetunió támoga.áaa és állandó segítsége mellett munkásosztályunk, dolgozó népünk, Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével. kemény, szívós küzdelemben harcolta ki az imperialisták a ku- lákság, a klerikális reakció és az áruló jobboldali' szociáldemokraták ellen folytatott szakadatlan küzdelemben. Népünknek ezek a megrögzött ellenségei mindent elkövettek, ami tőlük tellett, hogy megkíséreljék akadályozni- fékezni népgazdaságunk szocialista építését, lazítani a munkáscsz. á’.y szocialista fegye'mét lazítani a munkafegyelme: és a népi demokrácia állami fegyelmét, megingatni dolgozó népünknek sajá erejébe és a’.ko-.óké- pissVebi vt et hitéi. Em élezzünk a bér- és normccsa’.átck.a, az aljas aknamunkára a szociális , a munka- verieny és a Sztehincv.mozgalom ellen, ame yet a jobboldali szociáldemokraták. az imperials éknak ezek a hazaáruló ügynökei, a kle- rikális reakcióval egységfrontban szerveztek. Emlékezzünk a kubák- ság támadására az aratás. a begyűjtés és a terménybeadás e'.Ien. Emlékezzünk a nép ellenségeinek ismételt, támadásaira, közelié ásunk ellen, amelyről előbb már szólót- lünk Az ellenség aknamunkája és tá- medása azonban, ha itt-otr ideiglenesen sikerül - elérnie némi eredményi- meghiúsult. Meghiúsult azéi;. mert Pártunk Rákosi elvtársak munkásosztályunk a mi nagy Párunk0.:, dolgozó népünk munkásosztályunkat követte. Mert Pár- tipli,* munkásosztályunk eziklaszilárdan állott és á*-l a Szociális.a építős frontján, mert tömegmozgalommá vált országunkban., a szocialista munkaverseny* mért, mindinkább téft hód:: a Sziaháncv-mozga. lem. Az ö éves terv első évében elért komoly eredményekért köszöne: a mi nagyszerű munkásosztályunknak. mely szövetségben a do gozó íArssz.ságglt Pártunk vizoésevel, elő.-Glsndí-etts a népgazdaság szocialista építésének ügyét. Népgazdaságunk szociális a építésével magvalósf ott sikerein’.: egy- ben zz imperialista háborús gyújtogatok ellen, a béke megvédéséért fo ytatott harcunk eredményei teElmondhatjuk, ho°y ha sz.sr.épy mér: ékben is da gazdasági ered- minyeinkkel mi is hozzá járu'-.imk a világDt áifogj ha*almás bákét&r bor erejének gycrapodáoáhcr. n vl- légbékafroht megerősítéséhez, mely- n:k vezetője.• egyben iegezilárdahb bástyája: s szociális'a Szovjetunió 11. További feladataink a nég>gazdusá«>' szocialista építése terén Elvtársak! Népgazdaságunk fej- '"d-sének meggyorsulása azt jelönit- hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt felrdaickat az ipar és közlekedés terén mintegy 3— 3 és fél év alatt meg tudjuk valósi'ani. És ha behozzuk a mező- gazdaságunk fejlődésében mutatkozó e maradás . akkor m nden ’ehs- tőségünk megvan arra, hogy a2 ötéves tervtörvényben előír: ösz- sz.es feladatokat, tehát egész mostani öléves tervünké: négy évala.i vegv ennél is rövldebb idő alatt meg v a lósí isuk. Mint látha ják az elv'ársak. ötéves tervünk mejbu’ott. (Derült- aég.) Legalább is, ha hinni lehet a ,,Newyork Times'1 tudósítójának' aki — Rákosi elvtárs referátumát kommiiTálva — az, írta: „A Kommunista Párt főtilkára bejelentette, hogy az ötéves terv megbukott.“ (Nagy derültség.) Szóval. elv;árssk, megnyílt előttünk az a lehetőség, hogy országunkat az eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk át virágzó szocialista országgá. Mindennek érdekében szükséges ötéves tervünknek olyan átdolgozása, melynek értei, miben a még hátralévő négy évre az eredetinél sokkal nagyobb feladatokat .'állítunk országunk elé, amely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek népgazdaságunk fejlődésében az ötéves terv e.,s:> évi részlegének magvalósítása során kerültek felszínre. ötéves népgazdasági tervünket olymódon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamo.sener.gia és a gépgyártás, s általában a termelöefczközöket előállító iparágak fejlődését, mert Csak ilyen módon tudjuk még in. kább fokozni könnyűiparunk termelését, kielégíteni a mostaninál sokkai nagyobb mértékben népünk gyorsan növekvő sokféle szükségleteit, hatalmasan megnövelnünk munkásosztályunk, jolgo. zó parasztságunk, egész népünk kulturális színvonalát. Továbbá, mert althoz, hogy mezőgazdaságunk sokkal több gabonát, húst, zsírt, vajat, tejet, gyümölcsöt, főzeléket és sakkal több ipari nyersanyagot adjon népünk ellátására, a kis. és középparaszti gazdaságoknak önkéntes társulás útján fokozatosan nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése mellett arra is szükség van, hogy az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegesen több gépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot juttassunk a falunak. ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményei, népgazdaságunk alaposabb megismerése, a szocialista m unkaverseny fellendülése bebizonyították, hogy népgazdaságunk beruházásait az ötéves terv Időszakára lényegesen magasabb összegben irányozhatjuk elő mint azt eredetileg gondoltuk, s ahogyan ezt az ötéves tervről szóló törvény megállapítja. Megvizsgálva lehetőségeinket és szükségleteinket, arra az eredményre jutottunk, hogy — amint ezt már Rákosi elvtárs említette az ötéves tervtörvényben elő. irt kereken 51 milliárd forint beruházással szemben 1950—54-ben mintegy 80—85 milliárd forintot tudunk és kell beruháznunk nép- gazdaságiinkban, másszóval: az ötéves tervről szóló törvényben előírt beruházás összegét mintegy 63—70 százalékkal tudjuk és keli megemelnünk. A mintegy 80—85 milliárd forintnyi összegű beruházásból ko.. 40 milliárd forintot javasolunk juttatni a gyáriparnak, szemben az ötéves tervről sző’ó törvényben e'.öí:t 21.3 milliárd forinttal. Te. hát, míg népgazdaságunk egészében a beruházások összegét a tervtö; vényben megállapított ösz- tzeghez képest mintegy 65—70 czázalékka! emeljük, addig az ipari beruházások összegét mintegy 90 százalékkal növeljük meg. A gyáriparra jutó, mintegy 40 milliárd forintnyi beruházásból ;ava_ solunk 37—38 milliárd forintot a nehézipar beruházásaira, nehéziparunk fejlesztésére fordítani, szemben az ötéves tervtörvényben erre a célra megállapított 18.5 mii. liárd forinttal, vagy azt javasoljuk, hogy a nehézipar fejlesztésére beruházandó összeg, több mint kétszeresére emelkedjék annak az összegnek, amelyet az eddig- érvényes határozat és tervtör. vényünk a nehézipar fejlesztésére előirányzott. Ugyanekkor javasoljuk mintegy 13—14 százalékkal megemelni a könnyűiparra jutó beruházásokat is. A felemelt beruházási összegnek említett megoszlásában kifejezésre jut a szocialista iparosítás szia. lini törvényének fokozott érvényesítése népgazdaságunk fejlesztésében. A beruházásoknak mintegy 80— 85 milliárd forint összegben való megállapítása é-'f e feladat megvalósítása nemcsak reális, hanem inkább óvatos előirányzat, hiszen, elvtársak, már 1950-ben, az ötéves terv- első évében, mint említettem, több mint tízmilliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg. De, elvtársak, ez .semmiképpen sem jelentheti és nem is jelenti, hogy ezt a feladatot könnyen vegyük, hogy ne volna szükség erőink ko. moly megfeszítésére. e hatalmas feladat megvalósít sásához. Azonban nemcsak nagyobb erőfeszítést ás nagyobb fegyelmet kérünk népünktől,. hanem bizonyos áldozatokat is jövőnk szilárd mega'apo. zása érdekében, munkásosztályunktól, dolgozó parasztságunk, tói, népünktől azt kérjük, hogy addig is, amíg hatalmas beruházásaink révén iparunk és mező. gazdaságunk nagy tömegben fogja ontani a iegkülöaféléob fogyasztási javakat, takarékoskodjék a magánéletben. Hiszen ez az áldozat az ötéves terv további éveiben sokszorosan megtérül. Ez az áldozat össze sem hasonlítható azokkal a hatalmas áldozatokkal, amelyeket a Szovjetunió munkás- osztálya, a szovjet nép, a szocialista népgazdaság megteremtéséért, a fasiszta barbárok szétzúzásáért, Európa és nemcsak Európa népeinek feiszabadítá-sáért, a vvág összes dolgozóiért, tehát érettünk is hozott. A mintegy 80 —85 milliárd forintra' felemelni javasolt beruházási ös^zeg’böl 11 milliard forintot tartnnlt szükségesnek beruházni mező- gu zda sá g u n kba, .szemben az ötéves tervtörvényben előirt 8 milliárd forinttal. Tehát az javaso'juk, hogy a mezőgazda- sági beruházások összegét kb. 40 százalékkal emeljük fel. A mező- gazdasági beruházások Ilyen jelentős felemelésé e azért van szükség, hogy felszámolhassuk mező- gazdaságunk elmaradottságát. hogy elláthassuk mezőgazdaságunkat új, korszerű gépekkel, a többi között nagy teljesítőképességű lánctalpas szántótraktorok, kai, univerzál traktorokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, különféle ültető, vető, szedő és rakodógépekkel, továbbá különféle műtrágyával, épületekkel, egyszóval mindennel, amit a korszerű, magas jövedelmezőségű, sok árut termelő nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása megkövetel. Természetesen a 11 mi Tárd forinton felül meg fog . növekedni a mezőgazdaság részesedése azokban a beruházásokban Is, .amelyeket nem •közvetlenül a mezőgazdaságra fordítunk. Közlekedésünk fejlesztésére a lei- emelt beruházási összegből kereken tizmUTárd forintot javasolunk fordítani szemben az ötéves terv-törvényben előírt 7.5 milliárd forinttal. llymódon az új e’ŐTányzat mintegy 35 százalékkal haladja meg az ötéves tervben a közlekedésfejlesztésére e'ő'rányzott összeget. Felemelt 80—85 mT.iárd forintnyi beruházási elő rányzatunkból mintegy 10 milliárd forintot javasunk jutfa'n: lakásépítésre, község és városié ilcsz’ésre és különféle kulturális létesi'menyekre, szemben az ötéves tervről szóló törvényben ezekre a cé’ckra megállapított 7.1 m Uiárd forlnt'al. Vagyis az emelkedés itt mintegy egyharmadnyiAz építö'pnr beruházásaira kereken 3 milliárd forintot javasolunk fordítaná Egyébként is ahhoz, hogy leieméit ötéves tervünket meg tudjuk valósitan', kuönősen gondo kél! fordítanunk 'porunk, közlekedésünk, egész tcrmelövépeze'ünk míisz-tki fei'esztésére, különös gonddal keil ügyelnünk a'ra. hegv termelésünkben a legkorszerűbb eljárásokat, gépeket, felszereléseket alkalmazzuk. Ennek megfelelően Országos Tervhivatalunk a termelés különféle ágaira k'dolgozta a műszaki ej- lesztés ö'éves tervét, amelyet Nép- köztársaságunk m'nlsztcrtapáesa jóváhagyott és ezzel kötelezővé tett. Az ötéves íerv e'ső evének tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, liogy a beruházások megtervezésénél ' v'szonylag jelentős tartalékokat ke’l b'zioritani olyan, menet közben felmerülő szükségletek fedezésére, amelyeket még aránylag jó tervezés mellett sem lehel előrelátni. Ilyen tartalékokról új. felemelt ötéves tervünk beruházásainál is gondoskodni kelt. Részben a beruházandó összegnek Ilyen jelentős felemelése, részben a termelékenység növelése és az önkö'íségosökkentés lehetővé
