Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

195) MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK

fy egyben szükségesé fesz k, hogy iétdogozoit ötéves ''"érvünkben párunk termelésé:::!; cm: kedését jóVI. erő'vijesebbvri fokozzuk, mint ezt az ötéves tervről szó ó törvény megállapít ja.

Ipari termelésünket 1954-re 1949- hez képest nem bi.l százalékkal, hanem kb. 200 százalékkal, a nehéz- ip.tr' termeesét ped g mintigy 280 - 290 százalékkal javasoljuk meg- eini-'in1.,

\ könny íipar terme'ésér.ek növe- k .'kését 150 száía ékkal_ javasoljuk eitFrányczn'. Az új öéves >«rv eredményeként meg fog vá.ozm rr.gyparunk szerkezete. Ez a vá.- t ,zis k fedezésre jut abban, hogy

1.1 ö éves terv'dős'zak végére n '>;r- jpe <iv«zkőzöket ctöá lító iparágak r,-,/. sertése az egész ipar 'enneles: éré kében kb. 70 százalékkal on.o- k-rilk. n fogyasztási ckkeke’ e.oai- H'ó iparé ped'g -annak el.önére, hegy mint c’őbb láttuk, termelése abszolút értékben min egy 150 szá* znő, zz egész par terrne- k'-: O'" ékében 30 szaza.ékra csök- 1,.,, I),. k't’tiezésre jut nagy’parunk e.'.'rk • rutének megváltozása abban is. hogy a gépipar termetese 19o-i- bervaz ötéves terv u'o'.só évében az 'egész ipar termelés értékének kb egy harmadát fogja szolgáltatni, szemben a hároméves terv utolsó c"’. éve!, am'kor a gépipar termetese BZ egész ipar 1crme.es érteiének

kereken egyötöde volt. ..............

A mezőgazdasági terme es értedének ö'éves tervünk vegere uo.- re legalább 50—55 százalékkal ke. 1 meghaladni az 19-19- évi mezőgaz- : íági termelés értéké1, szemben az

jj1 éves terviörvényünkben megá !a- P ioti 412 százalékos növekedéssé1. A növén’yterme’és és az á a tenycsz- 1és termelési érmékének no ve ke ele ott •kb egyforma mértékben irányozok elő, noha m ndent e' kell ko- ■vetnünk, hogy az állattenyésztés ter- jTH:ési értékének • növekedése túlhaladja növény termelését. Uj öcves tervünk sikeres - megvalósítása s

egész népgazdaságunk tzoc.al sta lépüéoe szempontjából kii imps -'V Vniőségü a munka termelekenyse- genek emelkedése. ...

Az ö.éves népgazdasági tervről szóló törvényünk nagyiparunk szalmára öt év alatt a munka termo* iHkeny&égének 50 százalékos emel"fkedeséf írja el6, de mi már az öt- léves terv első évében megya.psítot- luk az ötévre szóló tervié.adat 40 dzázaiékát. Az ötéves terv első évében a lermelékenyseg térén _ e - lért eredmény» továbbá íi berunaza- 'l&ok igen nagymértékű megemeled, a termelés jobb megszervezése s tégy sor más köriVmény leheiove teszi, hogy Új modemtő l O.eves tervünkben a tecmeVicenyseg, növekedését mintegy 90—100 sza^-«k- •ban irányozzuk elő (taps)- U^yan a’ kor az ötéves terv utó.so ever© őzt kel! elérnünk, hogy .par m.- n.éke'nket kb. egynegyeddel o.-1 csobban á i suk elő, mnt ameny-.

nylbe ugyanezen termékek a ha- Toméves terv utolsó evében, ben leerü tek. ,

Az ü4éves tervről szó o toiv^y e orr ja, hogy öt év alatt iparunK- ban 480 000 új munkást ^ es alka ma zott a k-e’l munkába á! ií tani. A szánvtásek azt mu'atják. hogy párunknak - s ezt. Rákosi civtars * iiíá’* emlí éltei -— az ötéves, időszakban ;ényiegeaen kb. 600—6o9 ezer új munkásra és aka-ínazo.t:. ksz szüksége. . ..

A liaülmas változás., mc.yet uj, módosított ötéves tervünk jelent, népgazdaságunk fejlődéseben az t .yes fontosabb termelési ágaktej- 1 'édesén keresztül is v’ágosan erze- 1 "Ihet'ük, így pb nyersvaserm:.Misiinknek az 1949. évi 398.0W ton- r áról 1954-re mintegy 1 300.000 tonnára kel! növekedn'e, acei.crmetcsíinknek ped'g megfejelő« toO ezer tonnáról köze. 2,200.009 .on- r.ára kell emelkedni.

1938-ban az ország m nden a.,o- «ára az évi termelésből átlagosan 70 kg acél jutott, 1954-ben 236 kg acél log jutni. , I-.

Az új ötéves terv eredményeken, hazánk a vas és az acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik.

új, módosított ötéves tervben ez; javasoljuk, hogy 1954-re 27.ü miliő topna szén termelését irányozzuk e l). Ami n vT.amosenerg'a i 'r- ms'ését illet , öléves tervünk azt a fe'rda ot tűzi k, hegy 1954-re 4.2 mílTárd kiowatt-óra energiát termeljünk. M ped g mos; azt javasoljuk, hogy az ö éves tervidőszak utolsó évére, a vl'-'.amossns-rg’a termelésünket 6—6 és fé' m' Várd k- lowattórában állapi suk meg. am' azt jelenti, hogy vH'amcsenerglr.vontak számának hatalmas mojnj- vekedésa mojkövc el:- hogy a rendelőin1, ázat: hálózató: is igen nagy- 1 m r ókban fejlesszük, lit 1951-re 1949-he. kápas. m’ntegy 90—95 szá-!

za’.ékD) emelkedést irányzunk ölő.; A mezőgazdaság: lakosság egészség-1

zelfogható; n muta jak- hogy új, módosított ö éves tervünk hazánkat gazda&zbbú és erősebbé, népünket j ómCdúbbt és műveltebbé, országimba’ fejlett ipari országgá és ugyanekkor a. virágzó mezőgazdaság országává alaki ja, át. De az elNehéz:parunk ferme’és' értékének 1954-ben e! keil érnie az 55—56 rmlVárd forintot, vagy's kereken kétszer akkora értéket, m nt amekkorát eredeti ötéves tervünk arre az évre e'őirányoz. Ötéves térvünk szer'nt 1954-ben 18.5 nr'llö tonna szene; kellett volna termelnünk- Az

termelésünket Í949-hcz képest csaknem megháromszorozzuk. A vegy - !par termelési ér ékét az ötéves tervben meghatározót színvonalhoz képest m'ntegy 70 százalékkal javasoljuk növe'ni, ami 1949-lu-z képest azt jelenti, hogy öt év a'at vegy pari termelésünket megnégyszerezzük. A tömegekkíparnak, a finommechairkai Iparnak, az eiös- áramú v üamoslparnak és a híradás- íechn'kaj iparnak 1954-ben új tervünk szer'nt meg kell 'közeliién e a 12 milliárd formt termelés' értéke', vagy's háromszor akkora értéke kell termeln'e, mint amekkorái ötéves. terv örvényünk megállap't és ö*gzör akkorát, mint ezek az 'par- ágak 1949-ben termellek. Ugyancsak gén je’entqs mértékben io; etne'kcdni építoanyag'parunk termelése Is: az 1940. évinek köze

négyszeresére.

A mezőgazdaságnak nyújtandó segítségről némi képet ad, ha megenni' 'ük, iiogv az ötéves tervtörvényben c'ő'rányzott 22.800 traktor helyett a mezőgazdaságnak 26—28 ezer traklort k- vánunk juttain' és az öntöző'1 te- rülc'et- a szovjet tapacz a'atok fel- használásával nem 1 18.000 kát. holddal akarjuk megnövelni, m'nt ahogy ezt az ö'éves tervröi szóló törvény megállapítja, finnem 323.00 ' kát. hclddr.!, m'ne’k íolylán egész öntözött területünk mintegy 370 000 kát. ho'dra növekszik, az 1949-ben öntöző't terület nyolcszorosára. M'g 1939-!x;n egy kát. Iio'd szántóterületre mindössze 6 kg'- műtrágya jutott és a hároméves tervünk utolsó évében !919-ben 12 kg; add g ötéves tervünk u olsó évében, 1951- ben minden kai. liold szántóterületre 73 kg műtrágya iog jutni.

Az ötéves tervről szóló törvény'

azt a feladatot *űz1e ki, bogy nemzeti jövedelműnk öt év a'afí elérje az 1949. évi nemzeti jövedelem 1G3 százalékát. Azt javasoljuk, hogy 1954-re nemzet' jövedelmünket mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tervezzük az 1949. évinél. Emellett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben' az 1949. évi 51 százalékról 64—65 százaekra émel- kcd'k. A tőkés szektor részesedése ped'g a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 20 százalékról 1—2 százalékra zsugorodik össze.

Országunk nemzet; jövedelmének ilyen szerkezeti msgvál ozása egy- részt azt tükröz;, hogy ipari fejlődésünk jelen'ékeny imérékben meggyorsul, másrészt ped'g az! mutatja. hogy az ötéves terv végére hazánkban lényegileg megszün'k az embernek ember által való kizsákmányolása a népgazdaság minden icrü'e'én.

Uj, felemelt ötéves tervünk- ered-, menyeként népünk éle'szír.vonala sokkal nagyobb mértékben fog

emelkedni, m'nt ezt eredeti ötéves tervünk mcgá’lapítja. Módosító t_ úi ö'éves tervünkben népünk életszínvonalának emelkedésé- mintegy 50 -55 száza"ékkai javasoljuk meg- állnpí ani. Ez azt jelenti, hogy az öléves tervidőszak ala t népünk éle'szfnvonala 'ega'ább más-félszeresére emelked'k

így az 1950. évi fogyasztáshoz vi- szcnyí'va az egy főre jutó átlagos fogya.~zlá9 1954-re leibm 45 százalékkal cukorban 30—35 százalékkal zsirboi 25 százalékkal, cipőben

50 63 százalékkal lesz magasabb. Az egy főre jutó könyvfogvasz'á.-i ugyanezen 'dó a'att a ké szeresére ere^lksd k. (Taps.) •

óriási mérc ekbsn fog fejlődni hazánkban úi ötéves tervünk ered- mínyeként a -szociais b'z'o-ft&s és a népegészségügy. A b'z osi .ásba bevon‘r.k száma több mint megduplázódik. Ez az- jelenti, hegy országunk lakosságának m'n'egy 70 százaléka fozja élvezni a szociális biztosítás előnyeit. A mezőgozda- s-ággal fog'a’kozák aránya a szociális b'ztosí ásba bevon'al: közölt az 1949. évi 3 százalékról 37 száz - ikra növek'-zik. A bizlositártia boügyi ellátásának javr.asara m.nt- eg/ 350— 3G0 új falusi orvosi szakrendelő n éze e: építünk.

A-z üzem: mosdók. zuhanyozók,

öltő.ők és egyéb üzemi egészség- ügyi lé'.erí minyek teljesi:őké;es- ségé az 1919. évinek a kétszeresére emeljük. A bö-Ciőde: férc-he.y-k

száma 1954-ben kereken sz ötszöröse lesz annak, mint ami volt 1949- ben.

Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsulására jellemző, hogy új- módosí o t ötéves tervünk értelmében egyetemek, fö.skolák. Ipari és mezőgazdasági technikumok. középiskolák és ipari tanulóintézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1-7

milliárd forihto. ruházunk be. Négy új müegyoem mellett új nagy mezőgazdasági egyetemet te építünk Gödöllőn. Tudományos kutatásra öt év alatt összesen 1-7 milliárd forintot fordítunk. ebből csaknem 800 millió forint beruházás. Az ötéves tervidőszak végere hazánkban kereken 2 503 ku- úrotthon fog működni- vagyis kb. ötszöröse annak, amivel 1050-ben rendelkeztünk.

A talús; lakosság számára rendkívül fontos úthálózatunk gyökeres megjavi ésa, ha aimas útépítési programunk msgvalósí'ása. Uj, mó- dosí.ott ötéves tervünk ér elmében a tervidőszak alatt 2600 km hosz- szúságú új úIhálóza o építünk. Gazdaság: vasú E'lnkat az új ötéves terv szerint országosan egységes hálózattá építjük ki és szervesen

összekapcsoljuk a nagy vasút: hálózattal. M'ndez '.ehe övé teszi, hogy a falusi lakosság az év bármely időszakában könnyen elju hasson a városokba és meg fogja könnyíteni a város és falu közötti áruforgalmat is. Az ötéves tervről szóló törvényünk 180 ezer új lakás épí.eléírja elő- melyből 90 ezor a városokra és 90 ezer falvakra jut, Uj. módosított ötéves tervünkben 220 ezer új lakás épívését javasa.juk azzal, hogy a város és a Jalu között az arány változatlan maradjon. De ‘alán a nagy, az egész ország fejlődésére vonatkozó számoknál :s kézzelfoghatóbban mu atjálc. milyen ha'rlmas á'alakuláson mogy át ha- zánk az új ötéves terv a'-apján- ha többé kevérbbé találomra kiragadnánk nshánv községet és várost, klsob' városokat s megnézzük, mit kapnak ezek az ötéves érv dőszak- ban. Nézzük csak: Sa’.gó’arján kap 800 új lakást, egy új 400 ágyas kúr- háza'- két általános iskolát és egy kul'úrházat. Gödöllő kap a már emlíle':' új mezőgazdasági egyetemen kívül 209 új lakást- egy új g'mnáziumoi, egy új kult-úrházat, úi orvosi rendelőt, úi strandfürdőéi sportuszodát. Szgetszen'.m'klós kap 1900 új lakás 500 személyes munkásszállót. 3 új általános iskolát. egy új men'őál’omást, két új cs:csem(io‘'hont, 4 új óvodát, egy új kul'úrházat egy új szülöot honi- egv új s rar.dfürdőt, egy új nép- fü'dőt. egy új sportpályát és új gyígyszertárat. Várpalota kap a több' közöt: 1450 új lakást, egy úi szülőotthont, egy napközis óvodát, egv új bölcs d f. egv új men ő-1 á lomást. egy új iskolát, egy új kul'úr házat. Tatabánya ( kap 1630 új .lakás - egy új szakorvosi rende.ő. n'éze'e , 3 új óvodát, 4 új bölcsö- d:t. egv új kultúrházr.t, egy új Szakiskolát- 2 új általános iskolát, ezv új sportpályát, egy új népfürdőt gyógyszer árat s b. é. ezt így Irha'nt elv árjak felsorolni órákon és órákin ^résziül az ors’ág minden városira, m'nden községére v nr'kozóan. S a felsorolásból szándékosan k'hagy : m hazánk gyönyörű fővárosát- Budapestet, melyről eddig sem feledkeztünk m?g. Kihagytam máris ha'-almas ütemben f i'.ődő másed k Ipar: és kul urá.ís közpon'unka* Miskolcot és általában nagyobb városainkat, mert idő hányában egyszerűen lehetetlen felsorolni m'ndaz*, amit új, felemelt ü íves tervünk hozá-.k fővárosának és nagy vtdlki városainak jü lak Ei nem szól'rm új szoc a- 1:3Í3 városainkról sem melyeknek; r-’-'kl1 Dunzpon'e'é’- m'nt isme- rr'Tg már telje- g'lz 1 épí Kik.

A.Z elmondó lak nz hiszzm kéz: I

mondottak azt is mutatják, bogi/

új módosított ötéves tervünk• még lokozol abb mértékben, mini eddigi ö'éves tervünk volt, a béke ép lésének a terve, a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve.- Az új, múdo-icott ötéves tervünkben meghatározott nagyszerű célokéit, e magasztos, egész népünk gyorsabb felemelkedését, a béke erősítését szolgáló hatalmas feladatok megvalósításáéit érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is.

Ezért biztosait vagyunk benne, hogy Kongresszusunk jóváhagyja új, felemelt ötéves tervünket. És biztosak vagyunk abban is, hogy az új ötéves, terv megvalósításában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb od»adftcsal fog rösztven- ni, mint amilyen szorgalommal és odaadással vett részt eddig az or. szágépítö munkában. Meg vagyunk

győződve erről azért is. mert ahogyan Sztálin elvtárs mondotta: A terv mi vagyunk, a munkások, a dolgozó parasztok, népünk miiliós tömegei, akik a tervet magukénak vallják, Pártunk vezetésével, Iiákosi elvtárs vezetésével, biztosítani fogják új ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását.

Az ötéves tervidőszak második évére, tehát a folyó évre megállapított terv megvalósítani sokkal nagyobb erőfeszítést, magasabbfokú szerve, zettséget, az összes rendelkezésünkre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasz- nálá-át követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk.

Megköveteli a szocialista munka, verseny,

az újító, a Sztahánov-mozgalotn további kifejlesztését.

Megköveteli, hogy a mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az cd-di ginéi is határozottabban, forduljanak a termelés felé, s az 1951.re kitűzött népgazdasági terv teljesítésének és túlteljesítésének motorjai legyenek.

Módosított, felfelé javított ötéves népgazdasági tervünket sok tekintetben új feltételek között kell megvalósítanunk.

Hároméves tervünk idején, de még az ötéves tervimk első félévében is az vo't a kérdés számunkra, miként fogir.lkozta.5suk teljes mértékben a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelenleg pedig és a további években az lesz egyik legnehezebben megoldható kérdésünk, hogy miképpen biztosítsuk ipari üzemeink, építkezéseink, köz- lekedésünk és az idénymunkák torlódásakor mezőgazdaságunk számára a szükséges munkaerőt.

ötéves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett Jelenleg azonban és a további években szervezett, tervszerű, céltudatos munkaerőgazdálkodás nélkül nem tudjuk megvalósítani az előttünk ál ó megnövekedett feladatokat, mert visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tökéi rendszer átkos örökségét, munkanélküliséget.

Mär ebben az évben mintegy negyedmillió új munkaerőt kel!

' Izto.eitanunk népgazdaságunk

A r ínkaerö szervezett tbbbrzá. a mellett fokozott gondot ke l ordítanunk a szakmunkásképzésve, részint fiatalokból, részint azonban átképzés és a technikai minimumok rendszerének beveze- I ésc útján.

Ami a fiatalokból való szakmunkásképzést illeti, IDŐI b:n már ■17 ezer ipari tanulónk les, vn’a. •nennyit ellátjuk egyenruhává" ér őrből 22 ezer tarben í." mintegy 20 ezer In- Umnbo"

'yer elhelyezést.

•' Sikereink mellett nem szaba4

e.hallgatnunk egy komoly hiá^ nyossagot: ipari tanulóink között; kevés a leánytanuló.

A segédmunkások és a betanított munkások átképzése szakmunkásokká viszonylag jelentős mértékben indult meg országunkban. A baj azonban az, hogy termelő minisztériumaink nem fordítanak kellő gondot erre a kérdésre.

A technikai minimumok rendszerét ez évben kezdjük bevezetni. Ennek lényege az, hogy aki a

szakmai ismeretek bizonyos meg- határozott minimumából vizsgát tssz, az jogot szerez a magasabb besorolásra, tehát a magasabb h.e_ reset re is...

Arra is figyelnünk keil, hogy a

szakmunkásiétszám gyorsabban emelkedjék, mint az összmunkás- i étszám.

Fokozott figyelmet kell fordítanunk újonnan épülő üzemeinknek a szükséges munkerövel való ellátására. Népgazdaságunk növekvö/

munkaerőszükségletének biztosítá- ■ Sára lényegileg a következő források állnak rendelkezésünkre:

1. A termelésbe lépő fiatalok.

2. A falu munkaerőtartalékai.

.‘5. A nőknek a termelésbe való tömeges bevonása. 4. Munka- erő átirányítása a magánkisiparból és a magánkereskedelemből a szocialista iparba. 5.

A már foglakoztatotf munkaerővel való helyesebb gazdálkodás. 6. A különösen munka- igényes termelői oly ama tok fokozott gépesítése.

Jóllehet különösnek látszik, de való, hogy ugyanakkor, amikor munkaerőhiányról beszélünk, számos üzemünkben, vállalatunknál

még eiég je'entös számban van kihasználatlan munkaerő. A vállalatok igazgatói ezt a tartalékot arra az esetre tartogatják, hogy hátha később, majd egyszer szükség lesz rá, s akkor nehezen fogják tudni megszerezni a szükséges munkaerötöbbletet. Ez a magatartás szocializmust építő népgazdaságunkban megengedi' Vet- Ion, államellenos, a népgazdaság, a szocializmus érdekeit sértő dolog. Ezért ezt a káros jelenséget meg kell szüntetnünk, s a felszabaduló •munkaerőt oda kell irányítani, ahol erre szükség van.

A munkaeröszükséglet fedezésében igen komoly segítséget, je'ent az is, hogy az eredeti ötéves tervben az előirányzottnál sokkal fokozottabb mértékben "fogjuk gépesíteni népgazdaságunkban az erősebb munkaigényes munkafolyamatokat. A földmunkákat, a bányászatban a fejtést, a rakodást, szállítást s áJta'ában egész népgazdaságunkban a szállító folyamatokat, valamint a mezőgazdaságban az aratást, a terményeknek a földből való kiszedését éa erdőgazdaságunkat i3, mert ilymódon a do'gozók tízezreit szabadítjuk fel munkára.

Bär ez nem kizáróan munkaerő- gazdálkodási kérdés, itt kell megemlítenünk, hagy a kizsákmány o’ó osztályok kiszorítása és részbeni felszámolása városainkban, nem utolsó sorban Budapesten létrehozott bizonyos réteget, amely nem akar becsületes munkával bekapj csolódni a termelésbe, a népgazdaság' szocialista építésébe. Ezek az elemek spí ku'ációjukkal zavarják népgazdaságunk egészséges fejlődését, aknamunkát folytatnak köze'látásunk ellen, terjesztik az imperialisták különféle rágalmait és hazugságait népi demokráciánk ellen. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak határozott intézkedá- sekkel véget kell vetnünk és biztosítanunk kell, hogy az említett elemek a spekuláció teréről a tér. melömunkába kerüljenek (lelkes taps). A termelésben hiányzó munkaerő fedezetének kiapadhatatlan forrása a munka termelékenységének tervszerű emelkedése, ami szocializmust építő népi demokráciánk á'landóan hátó törvénye.

Ger.) elvtárs beszédének befejezésé; holnapi sz^pnnkbanközöljük- 1