Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

9

1951 MÁRCIUS 3. SZOMBAT

nehézségek legyűrése és ezzel kapcsolatban a kommunista példamutatás és áldozatkészség. Azoknak az elvtársaknak a szavait, akik büszkén vállaltait a ránk váró nehézségok elhárításának áldozatát, az egész Kongresszus viharos helyeslése húzta alá.

Hat év tapasztalataiból tudjuk, hogy Pártunk, a magyar munkás- ósztály, de ezen túlmenően az ■ egész magyar dolgozó nép öntudatosan és a siker biztos reményében vállalja az ilyen áldozatokat, mert tudja, hogy eredményük népünk jólétének, kultúrájának, biztonságának további erő. södése lesz. Azt is tudja, nogy azt az elszántságot, amelyet e kér. elésben a Kongresszus autatoct, az egész dolgozó nép magáévá teszi és újabb győzelmes tettekre váltja át.

Kongresszusunk és mindjárt hozzátehetem, egész

Pártunk, dolgozó népünk hálásan, lelkes örömmel fogadta testvérpártjaink, élükön a felszabadító Szovjetunió, 1aí_ nin és Sztálin nagy Bolsevik Pártjának küldötteit (nagy taps), alóli megjelenésükkel ős felszólalásukkal emelték tanácskozásunk jelentőségét.

A 25 testvérpárt képviselőinek itt elhangzott nyilatkozataiból kiviláglott nemcsak az, hogy milyen rokonszenvvel és megelégedéssel látják a sikereket, melyeket népi demokráciánk Pártunk vezetésével elért, hanem azt is, hogy a magyar népi demokrácia sikerei az ö munkájukban is új ösztönzést, új erő forrását jelentik. Ezek, a számunkra oly örvendetes megállapítások azt a köte'.ezettsé. get róják ránk, hogy további munkánkban egy pillanatra sem tévesszük szem elöl cselekedeteink nemzetközi kihatását. A magyar népi demokrácia minden sikere tovább gyűrűzik és erősíti a béke és á haladás nagy, nemzetközi frontját. Viszont minden hiba. amit elkövetünk, ugyanúgy kihat és nemcsak saját fejlődésünket gátolja, de visszaveti, vagy megnehezíti annak a 800 milliós béketábornak a harcát is, amelynek tágjai vagyunk. Ez a felismerés lebegjen szakadatlanul szemünk előtt, fokozza felelősségünk tudatát, segítse erőfeszítéseinket és serkentsen bennünket újabb sikerek kivívásában.

Végül, de nem utolsó sorban szólni kívánok két olyan eseményről, amely éppen Pártkongresszusunk tartama alatt a nemzetközi békeharc frontján történt. Az egyik az a jelentős árleszállítás, amelyet a Szovjetunió három nappal ezelőtt végrehajtott (lelkes taps). Ez

az árleszállítás tovább emeli a Szovjetunió népeinek élet. színvonalát és jólétét.

Ezen túlmenö’eg azonban újabb világos és megcáfolhatatlan bizonyítéka nemcsak a hatalmas Szovjetunió békevágyának, hanem magabiztosságának is. A ml szeretett vezérünk, a világbéke legfőbb őre, Sztálin elvtárs, nemré. glben mutatott rá, hogy az ilyen gazdasági intézkedés mennyire ei- vá.l..szthatatlanul szerves része és egyben bizonyítéka a Szovjetunió békeszándékának és béksakaratá- r.ak. így is fogta fel ezt az új lépést az egész világ, nem utolsó sorban az imperialista országok dolgozói. Ez az árleszállítás újabb hatalmas érv a béke mellett, újabb jelentős hozzájárulás a békeharchoz.

A másik esemény a Béke Világtanácsának a felhívása arra, hogy .az öt nagyhatalom kössön egymással békeogyezményt. Az öt nagyhatalom nemzetközt helyzeténél fogva elsősorban felelős a béke megőrzéséért.

Minden becsületes ember előtt világos, hogyha ez az öt nagyhatalom egymással 'békeegyezményt kötne, az rendkívüli je'entöséggel bírna a világ békéjének megőrző, ee és megszilárdítása szempontjából. A béke híveinek sok százmilliós tábora most újra mozgósít a Béke Világtanács felhívása mellett. Minden országban megindulnak a béke sokmilliós tömegei, hogy aláírásukkal adjanak nyó- matékot a Eéke Világtanács határozatának. Ebből a küzdelemből a-magyar dolgozó nép is méltóan ki akarja venni a maga részét. Újra

meg isell mutatnunk, hogy országunk egy emberként támogatja minden nép közös ügyét, a béke védelmét.

(Nagy taps.) Odaadóan és fárad, hatatlanul fogunk 'küzdeni azért*, hogy megmutassuk, hogy a magyar nép követi nagy tanítójának, Sztálin elvtársnaik tanácsát, kezébe veszi a béke megőrzésének

ügyét és mindvégig kitart mellette. (Viharos nagy taps.)

A béke megvédése, mely Kongresszusunk célkitűzései között az első helyen állott, legyen a jövőben is a legfon. tosabb feladatunk. A tartós béke további boldogulásunk, egész jövőnk alapja. Kongresszusunkat nem fejezhetjük be méltóbban, mint azzal, hogy újra hitet teszünk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor szent ügye mellett és ígérjük, hogy munkát, verejtéket, ál. dozatot nem kímélve küzdünk érte.

Kongresszusunk kijelölte Pártunk és dolgozó népünk feladatait. Ezek a feladatok nagyok, merészek és megvalósításuk sok erőfeszítést, sok áldozatos mun-1

kát követei meg. Az elmúlt hat esztendő azonban megmutatta, hogy a nagy célokkal együtt nőtt az akarat is megvalósításukra. Most sem lesz másként. Amit a Kongresszus elhatározott, az mind dolgozó népünk javát szolgálja és ezért meg kell valósítani. (Hosz- szantartó nagy taps.) A Magyar Dolgozók Pártja a biztosíték ar. ra, hogy a kitűzött célokat maradék nélkül magáévá teszi a magyar dolgozó nép és fáradságot, verejtéket, áldozatot nem kímélve Végre is hajtja. (Nagy taps.)

Éljen népünk vezetője és motorja, a Magyar Dolgozók Pártja!

(Viharos, hosszantartó taps és éljenzés.)

Előre a szocia'izmus útján új sikerek, új győzelmek felé'

Friss István elvtárs a szocialista felhalmozásról

— A mi országunkban a szocialista felhalmozás törvénye érvényesül, a munkásság és a dolgozók

jólétének- életszínvonalának állandó emelése — mondta.

— Vannak azonban még Sokan, akik sem azt nem értik, hogy az éle színvonal emelkedése magához rendszerünkhöz tartozik, sem azt, hogy gz életszínvonal emelkedésének mik a feltételei- akik az élet- színvonal emelkedéséhez úgy viszonyulnak, mint a lökés rendszer kizsákmányolt proletárjai: igyekeznek a legtöbbet keresni, megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben. nem látnak tovább az orruknál. Ezeknek szól Rákosi elv- t ärgnak az a figyelmeztetése, hrviy ml nem vagyunk hajlandók a ma: verébért odaadni a holnapi túzokot.

— Az életszínvonal emelése feltételezi a felhalmozást: az anyagi javaknak egyre szélesebb alapon, egyre több termelőeszközzel folyó és éppen ezer; egyre bőségesebb termelését.

— Bizonyos arányoknak kell fennállótok az életszínvonal emelkedése között egyrészt, a termelés és a termelékenység emelkedése között másrészt. Amit az életszínvonal emelésére nézve monda.‘-amaz vonatkozik természetesen a munkabér emelkedésére is.

— Miiyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között?

— A tegnapi kiosztott határozati javaslat szerin; öt év alatt, legalább 90 százalékkal kell emelkednie a munka termelékenységének és legalább 50 százalékkal a dolgozó nép életszínvonalának.

— Világos, e’vlársak. hogyha a terv előírásait akár az egyik akár a másik területen megszegjük- az egész terv teljesítését tehe jük kérdésessé.

— Az utolsó hónapokban meglehetős általános és kiterjedt mértékben megsértjük azokat az arányoka-, melyeket tervünk a termelékenység növelése és a munkabér emelése közt előír.

Ezután néhány számot idézett ennek bizonyítására, majd Így folytatta:

— Azt találjuk, hogy több munkással dolgoz'unk és löbb munkabért fizettünk ki- m'nt amennyit a terv előírt, viszont az egy munkásra eső és a 100 forint munkabérre e^ő termelés elmaradt a terv mö- gö;t.

— Ezek a számok azt mutatják, hegy nemcsak a tervet nem telje- sí'ettük hanem megszegtük azt az alaptörvényt is- hogy a munka termelékenységének nagyobb mértékben kell emelkednie, mint ahogy a munkabér növekszik.

— Ezek a számok bizonyítják, hogy a múrszteríanács szeptember 26-i rendeletét gyáriparunk általában és iparcsoportok szerint is megszegi bár ez a rendelet képezi egyik alapját népgazdasági tervezésünknek is.

•— A minisztertanács elrendelte a normák okmányszerü nyilvántartását. előírta a munka utalványozásának és a munkalapok kiadásának rendszerét, hogy csökken'eni kell a becsült idő használa át és hogy. csak felelős személyek utalványozhatnak.

Friss elvtárs most több olyan üzemet sorol fel, amelyek nem tarj íotiák be a minisztertanács erre- vona kozó rendeletét.

I — Sajnos, még kongresszusi versenyünk folyamán is nem egy üze- j műnkön foltot ejtett az a feihábo- | xáíó gyakorlat -— folytatta —' hogy ! a 100 százalékon alul teljes! őket a norma feilazí.ásával tüntették el.

— Igen gyakori ez a jelenség, hogy új munkára rossz, laza norma állapítanak meg.

— Tudom, hogy ezeket felszámolni nem könnyű dolog, do nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállaljunk el. Az utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy idei terveink feszítettebbek a tavalyiaknál, teljesítésük nagyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál.

— Tegyük fel- egy pillanatra, hogy feszített termelés: tervünké'; teljesítjük, csal: éppen arra a ,-csekélységre" nem ügyelünk, hogy a termelékenység emelkedése az előír: mértékben meghaladja a mun; kabérek növekedését. Mik következnének ebből? Az. hogy az előírt mértékben növekeejhék a?; élelmiszer ruha* icipo; s'b; mennyiség, omi munkásaink: rendeiközősére tűk do ennél jóval nagyobb mértékben az a pénzmennyiség amivel élelmiszert-, ruhát, c pő:. síb. akarnak vásárolni. Általános verssnyíu'ás indulna meg a keresettebb áruk u An és amennyive', egyesek, akik ebben a versenyfutásban győznek jói járnának annyit fizetnének rá a többiek. Az ilyen versenyfutás bátoriiás a társadalmunkban még meglévő spekulációra hajlamos elemeknek, melegágya a feketézésnek és érufelhaj'ásnak. Az elmúlt hónapokban a közellátás különböző fertile'ein tapasztalt nehézségek bizonyítják, hogy nem mesterségesen kiagyalt- hanem nagyon is valóságos veszélyekről beszélek.

— A normák fellazítása, a jogo. sulatlan keresetemelkedések gátjaivá, fékeivé válnak a termelés emelésén "U. Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal. bizonyítják az utolsó három hónap termelésszámai Is.

— Ha ezen a téren nem teremtünk rendet és nem tartunk fegyelmet- akkor egész biztosan nem fogjuk teljesíteni a termelési tervet sem. De mi a tervet teljesí eni akarjuk és teljesíteni fogjuk, mégpedig nemcsak a termelési tervet, hanem a tervet minden vonatkozásban.

— Ha azt akarjuk, hogy a jó eredmények necsak a kongresszusi versenyhez fűződjenek, hanem állandósuljanak iparunkban, ha tel- jesl eni akarjuk — és ki kételkedhet benne, hogy teljesíteni akarjuk — 1951. évi tervünket, akkor helyre kell állítanunk és biztosítanunk kell a megfelelő arányt a termelés emelkedése és a munkabér emelkedése között. Akkor ügyelnünk keli a tervezett munkabéralap szigorú betartására. A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mértékben, a gyáriparban á’tálában 23.4 százalékkal, egyes vállalatoknál ennél még lé- nyögésén többel kell emelkednie és ez az emelkedés sem fog bekövetkezni magától, sőt nem is bizha ók egyszerűen újítóink spontán kezdeményezéseire. A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell készí'eni és meg kell szervező', ez gyárigazgatóink egyik legfontosabb feladata.

— Feladatukat mégis csak akkor

fogják tudni teljesíteni- ha mellettük áll. támogatja őket üzemük munkássága, a szakszervezet és elsősorban a pártszervezet is.

— A normák fellazítására csak úgy. m'nt n munkafegyelem lazításéra irányuló minden törekvés S múlt támadása á jelen ellen, a szociális^ öntudat ellen. Ebben a

harcban a minden nappal erősödő szocialista öntudat fog győzni.

A kongresszus: verseny nemcsak bizonyítéka volt annak- hogy az új eszme már valóban megragadta a dolgozók legszélesebb tömegeit, hanem eszköz is volt arra, hogy az új eszme befolyását tovább terjessze és elmélyítse. Ugyanennek a folyamatnak jelentős állomása Kongresszusunk is. Az itt elhangzottak- ból és elsősorban Rákosi elvtárs szavaiból sokan meg fogják érteni, akik eddig még nem értették, jobban meg fogják ér.eni akik eddig is értették hogy ennek az országnak gazdája a dolgozó nép és esősorban a munkásosztály. Ez pedig jogokat és kötelezettségeket jelent- Kongresszusunk megmu'atta, hogy Pár unk megérti és vállalja a kötelezettségeket. hogy valóban az ország vezetőiének érzi magát, fe. lelösnek mindazért- ami az országba n történik.

Ez a legfőbb kezessége annak, hogy terveinket teljesítsük és :úl- teljesüsük. .

*

Házi Árpád clrtárs felszólalása

A Kongresszus ötödik napjának délutánján, ebédszünet után Hidas. István eivtárs, a Budapesti Pártbizottság t tkára nyitotta meg az

ülést.Elsőnek Borcsányi Is’ván eivtárs, a Váchartyáni tszcs elnöke szólalt fel.

Ezután Házi Árpád elvtárs, az Állami E'lenőrző Központ elnöke mon-' dotta el felszólalását.

Házi Árpád elvtárs az ellenőrzés kérdésével foglalkozott.

Hiányolta, hogy a li búk melleit nem tárják lel kellő mértékben a jó eredményeket, majd így folytatta.

— Az eüenó’rzés nem állhat meg a hibák megalapításánál Fe! ke'l kutatnia a hibák okait és a javítás módja*, meg kell állapítania a felelős személyeket.

Súlyos, mulasztás terhel: azokat a niln’szlénumokat és főliatóságo- kat is, ekik nem, alkalmazzák a íc- lelősségrevonást sokszor még abban az esetben sem. ha az ellenőrzés. a hibák méri éké' és a felelős személyekéi megállapította.

A káderek és a dolgozók nevelésének ügyét szolgálja, ha a fe!e- lösségrevonást nem „négyszemközt” Intézik el, hanem ha okát és a felelősség mértéket egyes esetekben a széles dolgozó tömegekkel tudatják, hogy az e’követett hi. bakból mások is tanuljanak.

Ez az egyik útja annak Is, hogy a széles dolgozó tömegeket mindinkább be lehessen vonni az alulról jövő ellenőrzésbe.

Számos olyan vezető van, akf még ^mindig rosszul v'szonylik az ellenőrzéshez. Ezek a vezetők nem érik meg. hogy a bírálat a vezetés legfontosabb segítőtársa.

A bírálat cfojtása, a bírálatot gyakorló üldözése türhe'etlen. .Sztál n eivtárs ezt barbárságnak m' nősíti. A bírálat elnyomóival szemben a Párt és a kormányzat kemény fellépése máris érezteti" jó hatását: egyre ritkábbak a meg’or- lások és egyre bátrabb a biráta*.

Hozzászólt a referátumhoz Somos András .elvtárs, az Agrártudományi Egyetem Kossulh-dijas tanára IS.

Az agráregyeíem felada’a — mondatta — felnevelni azoknak a mezőgazdasági, szakembereknek tízezre t, akik .szövetkezeti és ál ami gazdaságaink, mezőgazdasági nagy üzemeink irányitól lesznek Alihoz, hogy ezt a hatalmas feladatot tó! meg tudjuk oldani, döntő módon meg kelt változta'nunk ‘oktatásunk módját és emelnünk kell annak színvonalát.

amely eljött a Párt Kongresszusára. időközben már elutazott. A'küldöttség vezetőjének Just E ppe élvtársnak üdvözlését Hidas elvtárs olvasta fel.

Ezután Ratkó Anna elvtárs egészségügyi miniszter szólalt fel.

Emeljük a gyósyít«- nmnka minőségét

— A magyar egészségügy egy k legfontosabb fe'adata a gyógyító- munka m'nőségi emeléséért, az orvosok szakképzettségének növeléséért folytatott harc. A magyar egészségügy ezt a kérdést csak a kórházak és políklinikák . egységével tudja jól megoldani és azáltal, hogy a kérdés megoldásába bevonja a magyar egyetemek, kl'nikai tanszékeinek magasan képzett szakembereit, tudományos munkásait.

A magyar egészségügynek konkrét tervet ke'! kido'goznl a tömegbetegségek, a tbc, a rák, a nemibetegségek ellen: küzdelemben.

A gondozó intézmények széles hálózatát kell lélrehozni, megfeVlö tudományos kutatóintézetek vezetésével, egyesítve ilyenformán a tudományt a gyakorlattal. Meg ke'l oldani a magángyakorlatot folytató orvosok kérdését Is. Munkájukat a'.á kell rendelni az állam érdekeinek.

A múlt rendszer osztálypo'itiká- jának tudható be, hegy egyáltalán nem, vagy csak forrná Fsán foglalkozott a munkahelyeknek, a csoportos élelmezésnek, a lakásnak, az iskoláknak közegészségügyi küldéseivel. Természetes, hogy az egészségügyi minisz’.ér'umnak kü'önös figyelemmel kell fordulnia közegészségügyi feladata nk megoldása felé is.

A Szovjetunió tapasztalatai nyomán mi is. megszervezzük az állaül; közegészségügyi .felügyelő et. Olyan felügyelőiét, amelynek meg lesz a hatalma ahhoz, hogv az előírásokat nrndenkor ellenőrizhesse és azokkal szemben, akik az előírásokat nem tartják be, szigorúan eljárjon. Do az a munka csak úzy lehet eredményes, ha a dolgozók széles rétege támogatja..

Ezután

S/abó l ás/ló elvlápp,

a Vasas >Szak»/,mczc( figyfezdője

emelkedett szólásra:

Szakszervezetünk munkájában van javulás a termeléG lerén, a munkaverseny k'szélesítése terén — mondotta, — de gyökeres változásról még nem beszélhe'ünl*. Az alapbéremelés és a normarendezés, de kü'öpösen most. a kongresszus: verseny szervezésénél élesen jelentkezett az az alapvető hiányosságunk, hogy az acríáclós iömegfe’- világosíló munkát elhanyagolva, csak szervezéssel, adm'msztrác ós intézkedésekkel akartuk a kongresz- szusi verseny s’kerét Vz'osítaV.

Az ellenség különböző formákban jelentkezik. Decemberben, mikor az üzemekben az 1951. évi tervet ismertettük, a jobboldali szociáldemokraták rossz hangulatot igyekeztek a do’gozók között'kere- n’, a terv teljesítésévé), a vergeny- vállalással kapcsolatban. Ennek , listására egyes szakemberek úgy nyilatkoztak, am'kor a tervet megkapták, hogy pl, a kemencék kaoaci'á4 Norvég Kommunista Féri knldőítségr