Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
' 1951 FJSlUítiÁK 27. KEDD 9 Éljen a dicső, harcedzett, öntudatos magyar munkásosztály! Künknek, az új tagok {©.vételének gátlóvá váltak. Különös súllyal- éreztet'ék hátainkat a tagfelvétel körül elkövetett Irhák a la.vakon. Szocialista fejlődésünk egyik velejárója az, hogy a falusi szegénységből k'kcrült kommunistáknak jelentékeny része elment ipari munkásnak, vagy beállt a szociális la szektorba, a gépállomásra, az állami birtokra, a termelőcsoportba. A termelőszövetkezetbe lepett át pl. több, mint 40.000 párttagunk és tagjelöltünk. A szoc’alista szektor pártszervezete-l kiváltak a falu területi pártszervezetéből. Ez a kiválás gyakran azt i,s jelentette, hogy nem a. faluban maradt a szervezet, mert a gépállomás, az állami birtok, vagy a szövetkezet központja gyakran a falun kívül esett. Envatt a régente egységes fiatal falusi szervezet száz és száz községben 2—3, sőt négy szervezetre vált szét, melyhez gyakran még valamely újonnan felállított ipari vállalat szerve- ze'e is járult. Ezeknek a különböző szervezeteknek az összefogása új feládak crriei'ye-l még sok helyen nem tudtak kielégítően megbirkózni és ezért ez a fej'ődés átmenetileg egy sor falusi szervezetünk komoly meggyengülését- eredményezte. A falusi szoc'alista szektor építésének megkezdése óla elterjedt az a nézet, hogy műiden figyelmet a szocl.-d'eta részre kell összponiosi- ;:ni. Ebből adódott ezután az a tendencia. hogy még a nép? demokráciát mindenben támogató, a termelésijén, szerzödéskö'ésbcn, ten-nés- h-adásban k'tíínő, a termelőszövetkeze'’ mozgalommal szemben nem ■í o középparasztot sem gyekez'ek bevonni a Pártba. M: felléptünk ezzel az eljárással szemben, ameiy komoly károkat okozott nekünk s kétségkívül meglassította a falusi szövetkezét) fejlődést. Ennek a kérdésnek az egészséges mego'dása jövendő feladataink egy'ke a falun. Pártunk szoe'áhs összetételének megjavítása mehett az egyesülés térve fokozol'an előtérbe állította Pártunk deológ’ai színvonalának emelését. Az 1948—49-es oktatási évadban már Kétszer annyi tagunk lanu't pártiskolán és az esti tanfolyamokon, m'nt a mege'őző évben. Azóta propagandánk évről-évre szélesedik és nemcsak mennyisége, de m nősége és szfnvona'a is meg- ■ avult. Je'en'eg 300.000 tagunk tanul esti tanfolyamokon. Gyorsan fejlődött páriiskola’ renó- «zeriink is. melyben most évente 29.000 e'v’ársunk tanul. Pártiskoián lanu! ál'andóan több. mint 5‘czsr tagunk. Lé'rehoz'uk.az egy- és kétéves pártfő skolát, melyekén 260 an tanulnak. Ebben az évben majdnem ké'czer párt1 agunk végzi el a 3 és 5 hónapos párt'skolát. Pártunk elméleti folyóirata, a Társad lm! Szeme 44.000 pé'dányban je mik meg. A ,.Pártépítés” 176.000 p.éhiányban, a ..Népnevelő" 246.000 pél'lányban. Kiadtuk Marx-Engels vá'-matott művének ké1 kötetét, azonkívül megjelent Lenin összes nuíve'nek magyar kiadásából az első kötet. Sztákn e'vtárs összegyűl ölt müve’nek hat köte‘e jelent meg, egyenként 100.000 példányban s ezzel Sztálin elvtárs magyar nyelven kiadott könyvei háromm I- l’ónál nagyobb példányszámban forognak közkézen. A marxizmus-lenlnizmus tanításának további kiterjesztésére az állami egyetemeken és föisko'á- kon is bevezettük a marxizmus- Icninizmus tanítását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy főiskolai hallgatóink ehhez a tantárgyhoz jól viszonyulnak és jó eredményeket érnek el. IS hatalmas politikai nevelő- munkánk eredményeképpen jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiái színvonala. Amikor ezt így leszögezzük, egyben rá kell mutatni, hogy az eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentkezett e téren, melyekkel szemben Pártunk vezetőségének külön határozatban kellett fellépnie. A pártoktatás gyakran inkább a mennyiségre, a nagy számra, mint a minőségre törekedett. Pávtiskoláir’’".r az elméletet n, n egyszer a gyakorlattól elválasztva és elvonatkoztatva tanították. Elhanyagolták az agitá- ciót, a tömegekre való közvetlen hatás és apellálás e nélkülözhetetlen módszerét. Az agitációt, a felmerülő aktuális kérdések népszerű, közérthető, helyi érvekkel való alátámasztását, az érvelés helyi viszonyokra való alkalmazását sokszor általános propagandával, vagy szervezéssel akarták pótolni. Ez a hiba azzal Is összefügg, hogy pártfunkcionáriusaink tekintélyes része nem ismeri se kultúránk, se népgazdaságunk konkrét kérdéseit, sem a saját területén, sem országosan. Nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb párt- és minisztertanácsi határozatokat, azokat sem, melyek a napi sajtóban jelennek meg. Emiatt munkájuk középpontjában gyakran nem e határozatok konkrét helyi alkalmazása és végrehajtása áll, hanem valami elvont ,,mindenhol és mindenkor érvényes” agitáció, propaganda és szervező munka. Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat jól tudják végezni, az általános elméleti ismeretek mellett rendelkezniük kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális konkrét ismeretekkel és jártassággal a Párt és a kormány határozataiban, hogy a maguk területén végre tudják hajtani és ellenőrizhessék azokat. Amikor Pártunkban felmerült a szocializmus építése a falun, — lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg a kommunista paraszt- politikának azt a lenini-sztálini alapelvét, amely megköveteli, hogy minden erővel támaszkodjunk a szegényparasztságra, tegyük szövetségesünkké a középparasztságot és harcoljunk kíméletlenül a kulákok ellen. Nagyon sok falusi szervezetünk nem ezt a politikát folytatta, inkább az ellenkezőjét. Ahelyett, hogy a kö- zépparasztdkat igyekezett volna elválasztani a kulákoktól, vagy kivonni őket a kulákbefolyls alól, a választóvonalat a szegényparasztság és középparasztság között vonták meg. Ez természetesen gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, a munkások és dolgozó parasztok összefogását és megnehezítette a kulákok elleni harcot. Központi Vezetőségünk ezért a falu szocialista átépítésének egyik fontos előfeltételeképpen 1949. márciusában taitott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel s ráirányította Pártunk figyelmét falusi politikánk hibáira. Amikor a szocialista szektor' a falun növekedésnek indult, újabb zavarok jelentkeztek. Pártszervezeteink jelentékeny része kezdte elhanyagolni a parasztságnak a szocialista szektorban nem dolgozó részét, azzal az indokolással, hogy most a szocialista rész a legfontosabb. Ezzel elterelték figyelmüket a 85—90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztokról, ami végeredményben oda vezetett, hogy az egyénileg dolgozó parasztok közt nem folyt megfelelő felvilágosító munka a termelőszövetkezetek kérdésében. Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt sok szervezetünkben kezdett elsikkadni a pártdemokrácia; ez azzal Is ösz- szefüggött, hogy az ellenséget megvertük, kiszorítottuk a nyílt porondról. A pártdemokrácia, az egészséges pártélet hiánya és vele kapcsolatban az egészséges pártkritika elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett. mellyel szemben fel kellett lépnünk. E jelenségek láttára Pártunk Központi Vezetősége múlt és február 10-1 teljes ülésén felfedte ezeket a hibákat és kiküszöbölésükre • elhatározta, hogy országszerte újra választatja a vezetőségeket. A határozat célul azt tűzte ki, hogy a vezetőségi választások folyamán a pártdemokrácia és a kritika teljes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat, és helyükbe új, friss, fiatal erők kerüljenek. Ezt a célkitűzést jelentékeny részben el is tudtuk érni, mert a párttagság széles tömegeinek aktív részvételével megválasztott alapszervezeti vezetőségekbe és pártválasztmányokba nagy számmal kerültek új, fiatal, fejlődőképes erők. Az összes alapszervi vezetőségi tagok 55.9 százalékát újonnan választották. Egy részük már azon ifjak és nők közül került ki, akik az utolsó esztendőkben jó munkájukkal kitűntek. Az alapszervi vezetőségek felfrissülése az egész pártmunkán éreztette jó hatását. A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek újraválasztására azt is célul tűzte ki, hogy a vezetőségek összetételét megjavítsák, hogy a bennük lévő kispolgári elemek számaránya csökkenjen. A határozatnak ez a részé már ném került megfelelően végrehajtásra. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban újra gyakran tapasztaljuk a pártdemokrácia megsértését, a tagsághoz való formális, bürokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtt. pl. Borsod megyében megállapítottuk, hogy 360 párttag felvételi lap fekszik a járási párt- bizottságoknál, amelyekkel hónapok óta senki sem törődött. A miskolci járási pártbizottságnál az ellenőrzés több mint 100 darab régi ke'tezésü, felbontatlan levelet talált. Nem egy vidéki pártfunkcionáriusnak ajtaján ott lóg a figyelmeztetés: „Csak hivatali ügyben lehet belépni”. A pártdemokrácia biztosítása és a bürokrácia ellepi harc nem olyan kérdés mint egy egyszeri konkrét feladat végrehajtása, hanem állandó, szerves része pártéletünknek és különös jelentőséget nyer most, amikor Pártunk nakigyür- közik annak a nehéz feladatnak, hogy a mezőgazdaságban, a falun is felépítse a szocializmust. Rátérek most Pártunk számszerű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, melynek alapján megállapítottuk, hogy Pártunk jelenleg 13.751 alapszsrve- zetben 802.114 taggal és tagjelölttel rendelkezik. Ehhez a számhoz hozzá kell venni még -kb. 20 ezer olyan tagot és tagjelöltet, aki egyik szer vezetből a másikba való átigazolás alatt áll. Ezekkel együtt Pártunkban valamivel 880 ezren felü’i tag és tagjelölt van. A statisztikai felvételben szereplők közül párttag 699.688, tagjelölt 162.426. A tagságnak kb. 40 százaléka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten van összpontosítva a magyar ipari dolgozóknak kb. fele. A tagság nemek szerinti megoszlása: 71.3 százalék férfi, 28.7 százalék nö. A tagjelöltek között valamivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten 37.8 százalék. Ebben már bizonyos fokig kifejezésre jut az az irányzat, mely az eddiginél jobban akarja a nődolgozókat Pártunkba bevonni. A korcsoportok szerinti megoszlás: a tagság 12.9 százaléka, számszerűit 111.493 — 24 évnél fiatalabb, 28.3 százaléka, számszerint 243.646 — 25 és 35 év között van. 36—50 év között van a tagság 37.2 százaléka, 50 éven felüld 1S6.362, azaz 21.6 százalék. Ezek a számok azt mutatják, hogy tagjaink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság. Ezzel szemben egészen más képet mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 30.2 százaléka 24 éven aluli. Ez az arány majdnem 2 és félszer akkora, mint a tagoknál. Ez a szánt azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfelelően szerepe’nek a fiatalok. Ami a tagság származás szerinti c::-z- szetételét illeti, 447.323 munkás- származású: ez tagságunk 51.9 százaléka, 242.177 dolgozó paraszt, ez 28.1 százalék, értelmiségi 21.066. azaz 2.4 százalék. A többi alkalmazott, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti foglalkozás szerinti megoszlása a következő: munkás 56.9 százalék, 490.046, dolgozó paraszt 15.4 százalék, 132.187. Ez a két kategória együtt 72.3 százalék. Értelmiségi 4 százalék, a többi alkalmazott és egyéb. A tagság jelenlegi foglalkozása szerint a következő összetételű: ipari munkás 348.630, azaz 40.5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11.7- százalék, alkalmazott 226.700, azaz 26.3 százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb. Ezekre a számokra érdemes felfigyelni, mert azt mutatják, hogy Pártunkban több mint 100 ezer olyan munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államapparátusba, a gazdasági apparátusba ment át. Ez a szám egyik útmutatója annak, hogy hogyan vette birtokába a dolgozó nép az államot. Rá kell mutatnunk arra is, hogy az alkalmazottak közül 112.000, tehát tagságunk 13.1 százaléka eredetileg is alkalmazott volt, — ami ennek a rétegnek bizonyos túlten~jsét jelenti a Párton belül. A tagság száma a lakosság létszámához viszonyítva természetesen legnagyobb Budapesten, ahol 20.7, a legkisebb Bács-Kis- kun megyében, ahol 3.8 százalék. Országos átlagban a lakosság 9.4 százaléka van a Pártban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán valamivel több mint 30 ezerrel nőtt. Ez a szám azt mutatja, hogy pártszervezeteink még mindig nem tartják fontosnak az új tagok felvételét. Mutatja azt is, hogy a szocialista termelés terén kitűnt Ifjak, nők, bányászok, építömunkások, egyéni parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését változatlanul napirenden kell tartanunk. Pártsajtónk fejlődésére vonatkozólag megemlítem, hogy a Szabad Nép éppen a II. Kongresz- szusunkkal , kapcsolatban sikeres kampányt vitt előfizetőinek felemelésére. Egyetlen hónap alatt több mint 280 ezer új előfizetőt gyűjtöttünk és most a Szabad Áttérek most Pártunk legíonto- sabb feladataira. Munkánk középpontjában az előttünk álló esztendőkben gazdaság: téren öléves tervünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünknek egyik legnehezebben megoldható része a munkaerő. 670—689 ezer új munkás és alkalmazott beállítása a termelésbe szervezett munkaerő- toborzást követel meg. Az új munkások zömét átképzés útján nyer- he jük. Tervbe vesszük a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelésbe. A kisiparban foglalkoztatott munkások is átmennek a gyáriparba. Végül előre láthatjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfelelj számú munkaerő; szabadít fel. Tervünk a* termelékenység további, növekedését is számbaveszl. Lehetőleg minden területén bevezetjük a termelést ösztönző darabbért. Műszak- kádereink kiképzését mnden módon elősegítjük. Fokozzuk a fele ös, egyszemélyes vezetést, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a széles dolgozó tömegeket. Az ötéves terv magában foglalja a mezőgazdaság szocia’.is'a építésének az eddiginél fokozottabb fejlesztéséi. Ez az ötéves terv egy;k legfontosabb kérdése, melyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk s melyne-k jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további merte''e. Ml jelenleg a helyzet? Több mint egymillió gazdaságban dolgozó parasztságunk zömének földje egykét ho'dao, vagy még annál is kisebb parcellákból áll. Az ilyen kis Nép hétköznaponként 800.000 példányban jelenik meg. Napilapjaink összes példányszáma egymillió 228.000. (Nagy taps.) Ami tömegszervezeteink létszámát illeti, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mely a múlt év júniusában alakult, jelenleg 620.000 taggal rendelkezik. A szakszervezetek száma 19, taglétszámuk 1,430.000, amelyben nem foglaltatik a DÉFOSz-nak kb. 300.000 et meghaladó munkástagozata. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a múlt év decemberében 647.000 tagot tartott nyilván. A Magyar-Szovjet Társaság taglétszáma 798.000. Ez a szervezet a múlt év folyamán megháromizbrozódott. A Dolgozó Paraszt ele és Földmunkások Országon Szövetsége 766.000 taget tart nyilván. E számok mutatják, hogy nagy és összességükben egész dolgozó népünket átfogó tömegszervezetekkel rendelkezünk. Közuük itt csak a Dolgozó Ifjúság Szövetségének kérdését akarom érinteni. A DISZ alakúié o óla eltek háromnegyed év fejlődése még nem volt elég arra, hogy nálunk '-9 Pártunk mellet; a a szerepe: tudja betölteni, amtlye. példaképe, a Komszomtl játszók o Szovjetunióban. Ehhez nemcsak az kell, hogy a DISZ maga tudatában legyen ennek a fe'.adanak- hanem a? is, hogy Pár.unkban nőjön a mJíérté* a DISZ szerepével szemben. Végül, de nem u elsősorban említést kell tennem a magyar békemozgalomról. mely országszerte min egy 27 ezer békebizotlságo: fog össze. A béke megvédése a legközelebbi esztendők központi kérdése és a magyar békemozgatomra, mint, a béke hívei világmozgalmának magyar osztagára, ezen a téren ránc- kívül fontos és felelős munka vár A stockholmi btkenyllaikoza; aláírásával kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy ez az a kérdés- amelyben a magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk, pirlszarvezc elüknek ezért az eljövendő esztendőkben változatlanul egyik legfontosabb feladata a békemozgalom támogatása, erősítése és fejlesztése. Az itt felsorolt adalék és számok azt bizonyt.jak hogy Pártunk a magyar dolgozó n.ép egészsége», erős mély gyökerekkel rendelkező szervezete és hogy tömegszerveze- telvei együtt átfogja és vezeti (*z egész dolgozó népet. darabokat a modern n agyúiéról gazdálkodás eszközeivel és gépeivel megművelni szinte lehetetlen, vagy rendkívül drága. A traktor, mely s mélyszántást végezné, a mi nadrág- szíj-parcelláinkon a'-íg' tűi megfordulni. Még kevésbbá lehet használni az ara ó cséplőgépeket és egyéb modern gépeke.. Mezőgazdaságunk tovább; fejődését a rég;, módszerekkel megnehezíti az egyéni kisparzszt kettőssége is. 1919-ben ép;en a magyar munkásokhoz írt levelében Len.n hiv a fel a figyelmet erre n ketiős- ségre. Saját tapasztala unitból is tudjuk- hogy a paraszt, mn- dolgoz), sz Ipari munkás szövetségese, de amikor a piacon mint árutermelő illetve árueladó lép fel, akkor kereskedő. A piacon megjelenő dolgozó parasztnak az a jelszava- hogy minden szentnek maga felé hajuk a keze. Ebből folyik, hogy nem mindig azt termeli, amire az országnak szüksége van, hsnem azt, amiről feltételezi, hogy neki a legnagyobb hasznot hajtja. Mindez különösen akkor érezteti hatását- am'kor a rossz termés miatt úgyis hiány van. Nálunk pl. tavaly a rossz takarmánytermés miatt íe- keleárak keletkeztek a kukoricában és az árpában. . Emiatt sek paraszt előnyösebbnek találta a takarmányt nem az állataivá! feletetni, hanem elfeketázni, vagy az emelkedő árak reményében elraktározni. Ez viszont oda veze’. he tv e •"•’•ken a p'rera k.'rü'ö zsír, N::n rr \ ;.r.: atra, hogy az menny re zavarja a közIV. Póriunk feladatni