Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

ft

1931 FED HU AH 27 fi EDD

ellátást és mennyire megnehezül az élelmezés, helyzetet.

Tetéz e helyzetet a kulák munkája, A legjobb szántóföldek 13 százaléka meg a kulák kezén van, aki természetes, hogy igyekszik a tlépi demokrácia egészséges tej ő- dcsét megzavarni. Tudatosan, po- : ‘‘kai okokból zavarja a közellátás, •és a begyűjtés menetéi. Zavarja két oldalról, egyrészt igyekszik a legkevesebb éleimet és ipari nyersanyagé... adni az államnak, másrészt igyekszik a meglévő közszükséglet. cikkekből a lehető legnagyobb mennyiséget kivásárolni, elraktározni, hogy árulTányt okozzon. Nyugodtan c.mondhatjuk, hogy ha mezőgazdaságunk már most szövetkezeli nagyüzemekben volna, az olyan aszályos esztendő, mint a tavalyi, nem okezot volna nagyobb zökkenőt közei látásunkban.

Ebben a helyzetben tűztük nap- re xire a falu szocaüsta szektoréit: > fokozo t növelését.

A mezőgazdaságban a szocia’iz- muf. épilését az állami mezőgazdasági gépállomások, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek segítségével kezdtük meg.

(jépál'omása nk száma jelenleg 3ól, gépeink között 1950 végén 6895 traktor volt: 'dolgozóik száma

29.000. A mezőgazdasági gépállomások fejlődése még csak részben ví ito'ta be a hozzáfűzött reményeké . Itt nicg rengeteg a tennivaló, ;i politkai színvonal emelése, a munkafegyelem, a jobb szervezés, az anyagtakarékosság, felelős egyért vezetés síb. terén. E kérdésekben kell gyorsan javítanunk, hogy az á'Jarni mezőgazdasági gépállomások, különösen az átmenet esztendeiben a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek.

Az állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek, szántóterületük 570000 hold. Helyzetük hasonló a gépállomásokéhoz, tele vannak gyermekbetegségekkel és csak lassan b rköznak meg a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csak úgy, mint a gépállomásoké hasonlít azokhoz, amelyekkel az' ipar államosításának kezdetén küzdöttünk Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gazdaságok beváltsák a hozzájuk fűzö't reményeket. Ök ősznek a szocialsta tnezőgaz- i’i ág legjobb árutermelő mintabrtoka, melyek nemesített vetőmaggá, fajállatokkal is támogatják a mezőgazdaságot, úi kultúrák,'új termelési módok k kísér létezésé vei, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mezőgazdaságunk további fejlődését.

A termelőszövetkezetek kérdését uap’rertdre tűzte szocialista fejlődésünk. mely parancsolóan megkövetel', hogy m'nél e'őbb szűnjék meg a je'én'egi. állapot, amikor egyik lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a más'k lábunk a falun a 'sokszázezer egyenleg müveit paraszti gazdaságon nyugszik. Ennek a helyzetnek ny !- vánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők.

Tisztában kell tennünk azzal, hogy ez elaprózott, több mint egy- mi'l ó gazdaságban c'ő fa'ú szoca- l'Sja építésé nehezebb, bonyolultabb és hosszabb feadat lesz, m'nt uz amit néhány száz, vagy legfeljebb 2—3000 nagy-' és középüzem

"mosításával és a szoc:a ista épr- téf-be. való beállításával végeztünk. Dolgozó parasztságunk egyre növekvő része megértette, hegy ez az egyetlen út életszínvonaluk és kut- 'úrá'uk tovább' emelésére- Látja, hogy ezt az utat jár;a egyre fokozódó s kerre’ a Szovjetunó parasztsága és erre az útra lép rá egyre nagyobb tömegekben a népi domo- krác'ák eddig egyénileg dolgozó porosz sága is.

Az e’rnu't esztendő folyamán a fermeiöízövctkeze'ekbc Icd'í parasztok száma megkétszereződött és a legújabb adatok szer nt termelőszövetkezetben ez év február 20-g 118 ezer parasztcsalád több. mint’ 100 ez.’r taggal, 826.500 hoki szántón gazdálkodik. Ezenkívül 559 előkészítő b zot'ság müköthk, 11.000 csatáddal, 60 000 ho'd szántóval. Az állam' b'rtokok és a szövetkezeik, a mezőgazdaság szocialista szektorának terjedelme szántóterületünknek most már kb. cgyhe'edét fogai ia magában és éppen az utolsó hetekben újra gyors növekedésnek n- dult, A termelőcsoportok és szövetkezetek mostani növekedésének egyik oka az, ltogy a parasztság most szánja el magát « belépésre,

miután a régi szövetkezetek no-, vember', decemberi elszámolásaiból meggyőződött a szövetkezet' termelés nagy fölényéről; erre mutat a szövetkezetbe belépő középparasztok egyre növekvő szánta Is.

A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében szaporodnak azok a községek és falvak, melyekben a földműves lakosság többsége már a termelőszövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban dolgoz k. Az élre Turkeve város ugrott, ahol a 3200 földműves családból 3177 tagja már a termelőszövetkezetnek és a 34-000 holdas turkevei határ több mint 96 százaléka a szocal'sta szektorhoz tartozik.

Van már olyan járásunk is, ahol a termelőszövetkezetek és áliami gazdaságok kezében van a szántóterület több, mint 50 százaléka. Az első ilyen járás a villányi volt, ahol a szántóterület 52 százaléka tartóz k a szocialista szektorhoz és. » járás dolgozó parasztcsaládjainak több, mint 50 százaléka van a termelőszövetkezetekben.

A magyar tér melőszö vetkezett

mozgalom és a szociális a építés, megkezdése a falun, elválaszthatatlanul össze van kötve azzal a segítséggel, melyet e téren a Szovjetuniótól kapunk. A kolhozók mutatják az u.at a mi mezőgazdaságunk ■szoc aksta építésére. Az a két nagy parasztdelegác'ó, mely a Szovjetunióban járt, valamint a Szovjeí- Ukrajnából hozzánk ellátogatott magyar kolhozparasztok felvilágosításai adtak lendületet a mi szövetkezeti mozgalmunknak.

A falun, a mezőgazdaságban _ s megindult tehát a szocializmus építése. Mi a teendőnk, hogy eiőbbre vigyük ezt a fejlődést?

A döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, magátok saját belátásából és meggyőződéséből lépjen erre az útra, Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a meggyőzés és meggyőződés eszközével lehet. Az erőltetés, vagy éppen erőszak ezen a téren feltétlenül az ellenkező hatást fogja kiváltani. Es megfordítva: A meggvőzés, a

jó példa biztos eredményhez fog vezetni. Ezt mi éppen a Kongresz- szusi mege'őző hetekben láthatjuk; ahol, m'nt Turkevén és egyebütt, a termelőszövetkezetek nagyon jó eredményeket mutatnak fel, ott a parasztság, benne a középparasztság is, várakozáson fe’ül indult meg a szövetkezés útján.

Ezért első és legfontosabb feladatunk, megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla. hogv ezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságok Be kell vallanunk, hogy nem egy helyen ettől meg messze vagyunk.

Ezért trenden erővel támogatnunk kell a termelőszövetkezetek munkáját, segítenünk kel nek'k a nehézségek elhárításában. A segítségben 'árjón élen a Párt, a DISZ, az állam, a tanácsok, az állami gépállomások, az állami' gazdaságok.

Azt szokták mondán', a ió bornak nem kell cégér. A gyakorlat nem egészen ezt b'zonyitja, A gyakorlat azt mutatja a termelőszövetkezetek terén, hogy a legjobb példa sem elegendő, ha elmulasztják zz

ismertetését, propagálását.

Fontos, hogy ahol a fedődé» úrra nem érett meg, ott ne javasoljuk a legmagasabb, a lit. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, az I. ez. típussal, rne’y- nek előnye az, hogy módot ad ez egyéni gazdálkodó, még ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldatait akkor, am kor még félnek a te i'.etíebh, számukra tu'sáaoASi kollektív, magasabb formátok Nem kel tartanunk n I. sz. csoportokról. A szőve'kezet! termelés fö'énye már ezen az egyszerű fokon is annyira meg fog mu'atkozír, hogy ■— mint az elmúlt esztendők t-nasztaiatai tnuta'úák — az e?“'ek többségében ez első Mpu- rú szövetkezetek tagjai az <úső aratás v ín már ránv1 vesznek a ma- ga,"’bb szövetkezeti ('punra,

Píármonn.vT' kívánatos, hogy terme'őszővetkezet''': mindjárt megalakulásukkor lehetőleg olyan nagy területe* 'öleljenek 'el, melven qy>r- ean érvényesii'bet a mezőgazdaság nagyüzem minden előnye, még s óvakodnunk ke'l al'ól, hogv arra szorítsuk n szövetkezni akaró pn rzszmkat, hogy feltétlenül a már meglévő csoportokba lépjenek be

Napról-napra látjuk, hogy a jó ter- me.őszöve.ke.zeti csoportok vonzóak és minden nyomás né'küt növekednek. De a tapasztalt azt is mutatja, hogy a kisterületit szövetkezet. csoportok gyorsan egyesü'ni szoktak. Ezért ezen a téren is legyünk türelmesek.

Gondoslrodnunk kel; arról, hogy a termelőszövetkezetbe belépő birtokos pcrasz'oknak feltétlenül biztosítsák a behozott fö'.d után a földjáradékot. Minden szövetkezeti tagnak nagyobb a basznia, ha megnagyobbodik a terület és így bőven megtérül a földjáradékért kifizetett összeg. A tapasztalat azt is mutatja. hogy a szövetkezeti vagyon és terület növekedésével csökken az egyes tagok által behozott föld je- len őségé. Viszont kezdetben a földjáradék elutasítása nagyon megnehezíti. visszatartja a szövetkezet növekedését.

Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar kommunistáknak a példamutatása. A tér. melőszövetlreze.ek létrejöttének, vagy fejlődésének sok helyen az a legkomolyabb gátja, hogy a helyi kommunisták egyrészt vagy vezetői kívül maradnak. A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy póri tagjainktól Í3> mint minimumot meg kell köve.élnünk azt, hogy támogassák e téren Pártunk politikáját. Vonatkozik ez a DÉFOSZ elnökökre, a helyi tanácsok elnökeire, titkáraira is.

A mezőgazdaság áttérése a szövetkezés útjára, a nagyüzemi termelésre, hazánk ;ovább: felerrtelke. désének és felvirágzásának elkerülhetetlen útja. Epén ezért támadja tajtékozva a kulák és népi demokráciánk minden ellensége. Aki eb- ben a fontos kérdésben egy követ fúj a kulckka’. az akarva nera akarva, dolgozó népünk ellenségeinek kszérs jár. A szőve kez.e,be

még bs nsm lepő kommurdsia is ]e- gyen tudorában annak, hogy tétovázása komoly károkat okoz. Ma. mikor több m'nt 100 ezer pár.ton- kívü'i paraszt tagja van a termelőszövetkezeteknek, egyre nehezebb a helyzete a szövetkezeten kívül álló kommunista párttagnak. Az ilyen kommunista egyrészt büszkén vallja magái az élenjáró vezető párt tagjának, másrészt pedig ebben a döntő kérdésben a szövetkezet pár- tonkívüli paraszttagjai mögött kullog.

A mezőgazdaság; tenmelőszövetke- ze ek ismertetésén és propagálásán kívül nagy súlyt kell helyezni arra, amit Sztálin elvtárs a .-mezőgazdaság kívülről való átkarolásának" nevezett: legyártani a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági gépeket, traktorokat. ara;ó- cséplőgépeket. stb. és módot adni az egyénileg dolgozó paraszt oknak, hogy saját tapasztalatukból meggyőződjenek a gépek hasznosságáról. Szerződéses termeléssel, azzal, hogy az egyénileg dolgozó paraszt tok ne a piacon hanem a földmű, vesszövetfcezeteken keresztül értékesítsék termolvényelkot, fokozatosan közelebb hozzuk őket a szocialista gazdálkodáshoz.

Támogatni kall azoka; a mozgalmakat, amelyek a kis rzőlőtermelő- ket, zöldségtermelőket, a íöldmü- vesszö vetkezet eken. belül egyesítik.

Sztálin elvtárs rámutatott arra. hogy minden attól függ. hogy a kolhoz szocialista formáját milyen tartalommal töltik meg. Ezek a megállapítások állnak a mi termelőszövetkezeteinkre is. Ha a Párt és a kormány nem figyeli őket a jövőben is, ha nem támogatja minden téren, nem gondoskodik • róla. hogy ellenséges elemek, kulákok fasiszták bele ne kerüljenek, s megelégszik a szövetkezés puszta tényével, akkor természetesen nem fogunk célt elérni. Ezért a termelőszövetkezetekkel való gondos és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, növelésük- fejlesztésük álljon a legközelebbi esztendőkben Pártunk és kormányunk szakadat lan gondoskodásának középpontjában.

Végül fel akarom hívni Pártunk figve'mé, arra, hogy a termelőszövetkezet kérdése nem mezőgazdasági és szövetkezeti osztályunk, vagy a földtnívelésügyi mlnisz'érium szakkérdése, hanem jelenleg egész szec’aüs*a építésünk fon-'os problémája. Amíg ez a kérdés megoldást nem nyert, elkerülhetetlenek az á> menetí nehézségek, többek között ez élelmezés- s az iparnak mező- 7 "ö-rágl nyersanyagokkal való ej. látása terén. Ezt nemcsak Pártuoknak. do ipari munkásságunknak, sőt egész dolgozó népünknek meg kell értenie. Olyan óriási á.alakulás, mint a szocializmus felépítése a mezőgazdaságban, nem folyhat le átmeneti nehézségek nélkül. Mi rajta leszünk, hogy ezeket a nehézségeket lecsökkenísük- hogy az átmenetet mcgkönnyí.sük. Ehhez azonban az kell. hogy Póriunk és dolgozó népünk tisztában legyen velük. fel legyen rájuk készülve, fegyelmezetlen, áldozatkészen fogadja őket és kíméletlenül utasítsa el az ellenség kísérleteit- mely egészséges szocialista fejlődésünk vele járó jakén: jelentkező átmeneti nehézségeinkből tekét akar kovácsolni.

Minél jobban oldjuk meg a feladatot, annál kisebbek lesznek az álmenst nehézség i, annál rövidebb az átmenet, ideje. Remélem, hogy legközelebbi Kongresszusunk már a teljes sikerről vehet tudomást. (Nagy taps.)

Uj ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátusra, elsősorban, a községi, járási és megyei tanácsokra.

A tanácsokat a falun, a járásban, a megyében, de még Budapesten is száz szál fűzi a mezőgazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz, gépállomásokhoz. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz. A tanácsokról azt mondotta Sztálin elvtárs, hogy ezek a politikai szervezet szocialista formái ugyan, de minden attól függ, hogyan tudjuk ezt a formát szocialista tartalommal megtölieni.

Mi a tanácsokat a legszélesebb de. mokrácla alapján választottuk. A demokráciának ilyen széles és bátor alkalmazása azonban magábanvéve még nem biztosíték arra. hogy a tanácsokat szocialista tartalommal tudjuk megtölteni, hogy "a tanácsok már tagjak demokratikus összetételéből kifolyólag meg tojnak fölélni azoknak a feladatoknak, melyek a szocializmus építésében rájuk hárulnak. Sztálin elvtárs a szovjet tapasztalok alapján megmutatta., hogy a szovjetek, melyekhez a mi tanácsaink hasonlóé^, nem egyszer az ellenség eszközévé váltak ha a Párt nem volt elég éber.

Ez a veszély nálunk is megvan. Nemcsak a veszély van mag, de egyes tények azt mula, ják. hogy az ellenségnek ez már bizonyos fokig sikerült. Kiderült, hogv azon a elmen, hogy biztosítani ‘kell a közigazgatás zökkenőmentes folytatását és támoga ni kell a közigazgatás; tapasztalatokkal nem rendelke- ző tanács-elnököket* ugrásszerűen megszaporodott a tanácsok appará- tusában dolgozó volt horthysta tisztviselőknek a száma. Különösen megnőttek a községi és járási végrehajtó bizottságok ti:kárai között a horthysta elemek. Etekre a ti károkra van bízva többek körött a gabona- és élelembegyüjtiés. Meg lehet állapítani, hogy élelmezési ne- kézségeink éppen a tanácsvá'.aszlá- sok óta fokozódtak.

Mikor közelebbről szemügyre vettük a kérdést, kiderült pl., hogy a Borsodmegyei Tanács belkereskedelmi osztályán, melyhez a begyűjtés is tartozott, — egyetlen kommunista sem volt. Ellenben 27 régi tisztviselő, volt földbirtokos, volt aktív tiszt, nyilas körzetvezetö stb. foglalkozott az élelmezéssel, aminek következtében Borsodban, legnagyobb ipari megyénkben komoly közellátási nehézségek jelentkeztek. Szabolcsban, mely legnagyobb burgonyaellátó megyénk, megállapítottuk, hogy a 11 járási tanács ritkára közül 8 régi horthysta tisztviselő, köztük volt földbirtokos és hasonló.

A tanácsokra is áll az, ami a termelőszövetkezetekre. Fiatal, új szervezetek ezek, melyek a legközelebbi esztendőkben szakadatlanul rá lesznek szorulva Pártunk és a kormány folytonos segítségére, támogatására, tanácsaira. A termelőszövetkezetek is ott nőttek meg leggyorsabban, ahol a tanácsol; teljes erővel támogatták őket.

Ha a termelőszövetkezeteket győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus városban és falun egyaránt. A- tar.? esői? kifei■

.............................. 11---------1-----lődése és megerősítése a szocialista állam alapjait szilárdítja meg. Ha ez a két feladat sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy • leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban. Amíg ezt a két feladatot jól meg nem oldottuk, addig elkerülhetetlenek ' z ingadozások és mindazok a nehézségek, amelyek fejlődésünket fékezik. Kongresszusunknak . gyik föfelactata, .hogy erre a két egymással összefti,ggő kérdésre ráirányítsa Pártunk és rajta keresztül az egész magyar dolgozó nép figyelmét.

Megnövekedett és új feladatok állanak tehát Pártunk előtt, melyek megoldása csak úgy eikeuil, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeivel. Erre annál nagyobb a szükség, mert ötéves tervünk megkezdésével, a tanácsok kiépítésével és egyéb feladatokkal kapcsolatban sok, a Pártban dolgozó elvtársunkat átengedtük más munkára, ami érezhetően gyengítette -'tervezeteinket. Az előttünk áSp nagy célok megkövetelik ezért, hegy figyelmünket újra pártszervezeteink megerősítésére, páit- kádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk.

El kell Ismerni, hogjr pártkádereink a legmagasabb funkcionáriustól az egyszerű pártmunkásig és tagokig zömükben jói végezték feladataikat, bár soraikból tízezrével vittünk át más területekre elvtársakat. De Ideje, hogy megerősítsük Pártunk gerincét, különben az a veszély fenyeget, hogy nem tudjuk Jól megoldani a magunk elé tűzött nagy feladatokat.

Pártszervezeteink megerősítéséhez tartozik az elméleti színvonal, a példamutatás és áldozat- készség fokozása mellett az új káderek bátor kiemelése és l'c.e- lősebb munkába állítása. Különösen a nőket és Ifjakat, kall .bátrán előléptetni: ezen a téren minden figyelmeztetésiünk és követelésünk dacára, még^lassú a. fejlődés, még vontatottan folyik a női káderek előléptetése.

Legsürgősebben azonban falu-t szervezeteinket kell megerősítenünk. A szocializmus építése a falun, csak úgy, mint a Tanács munkájának beindítása és kifejlesztése. elsősorban falu 4 szervezeteinkre hárul. Viszont -- amint mondtuk éppen szocialista fejlődésünk következte,; un falusi szervezeteink jórászc átmenetileg meggyengült.

Bizonyos fokig még a tanácvk létrehozása is falusi pártti.káraink befolyásának meggyöngülését eredményezte. A falusi tanácselnök függetlenített tisztviselő és ha Pártunk tagja, akkor a pártonkívüiiek, de néha még elvtársaink is öt tekintik a l*;iu tényleges vezetőjének. Egész Pártunknak, de különö-en megyei és főleg járási szerveinknek mindent meg kell temr.ök, hogy a falu üzemi és helyi szervezeteit újra egy erős, egységes szervezetbe fogják össze. Minden módon erősítsük falusi párttitkáraink tekintélyét, befolyását. Fel kell erősíteni falusi szervezeteinket új tagokkal, a szocialista szektorban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szolgálatában a termelésben és helyeslik szövetkezeti politikánkat. Meg kell gyorsítani a falun a Dolgozó Ifjúság Szövetségének fejlődését és gondoskodnunk kell róla, hogy a DISz. ott is minél előbb a Párt jobbkezc.'é vá'jék.

A sikerek mellett a békés fejlődés árnyoldalai a mi Pártunkra is kihatottak. Bár tagjaink zöme ma is jó példát mutat, élenjár i termelésben, a beszo'gáltatásban. tt állampolgári fegyelemben és kötelességteljesítésben, ugyan akkor okr.dnak szép számmal Pártunkon belül is olyanok akik szí