Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

2 1951 FEB RU AB 27 KEDD Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársiak! A Magyar Dolgozóik Pártjának 1943 június 13-án és 14-én megtar­tott alakuló Kongresszusa ó a ©Ítélt jó két és fél esztendő munkájáról szóló beszámolómban elsőnek is­mertein: kívánom a nemzetközi helyzetet. U ána a Magyar Népköz- társaság belső helyzeté . Pártunk fejlődését és az előttünk álló felada­tokat. I. A neniseikiisi helyset A nemzetközi helyzetet a Szov­jetunió vezette béke óbor sikerei és növekvő erőfölénye jellemzi, mely- ivei szemben az Amerikai Egyesült Államok és csatlós országainak im­perialism': — okik joggá: félnek a szcc-a'-izm.uíi'Sal való békés verssny- . tői — a Távol-Kele’.cn a nyílt há­borúd provokáció, az agresszió poli­tikájára tértek át. A haladás és a béke táborának tengelye és motorja felszabadítónk, •a Szovjetunió. A Szovjetunió min­den téren erőteljesen fejlődik. Gaz­dasága gyorsaik kiheverte a háború szörnyű sebeit* sikeresen befejezte ez 1945 ben megkezdett ötéves ter­vét é; ma már messze túlszárnyalta az 1140-03 cv termelését. A Szov- je.unió ipari 'termetese az 1950-es év folyamin 23 Százalékkal nőtt és 7ö százalékkal volt nagyobb, mini ez utolsó bákzévben. A mezőgaz­daság, a vasú-, a közlekedés is ha- ecn'.ó sikereket mutat fel. A nemzeti' jövedelem 21 sz>áz'a'.ókikal emelke- d3lt. a dolgozók jövedelme 19 szá­zalékkal nőit. A gezduági eredmények együtt jár ak a szovjet nép szociális jólé- tén:k emaikídásével, a szovjet kul­túra, tudomány hatalmas fellendü­lésével. Ezek együttesen tették le- he cvé- hogy míg a tőkés táborban a békaeijesí'-ményeket egyre inkább hátiérbe szorítja a háborús készü­lődés, addig a Szovjetunió most foghat olyan korszakalkotó művek magvalósításához, mint a voigai, dny-eperi, amudarjai vízi erőtele­pek r.meyek egész szárazsjjisuj- tol a országrészek éghajla át meg- vái.őztalják s a pusetaaágokat vi­rágzó termőföldekké alakítják á:. Ezek a tervek' mint erre a Pravda munkatársának kérdésein adott vá­laszában Sztálin elv-társ rámutatott — szervas részei a Szovja.unió be­ké; politikájának. A 890 milliós bákietábor és a száz- nvllió-k. akik a tőkés országokban küzdenek a békéért, ezeket a dol­gozó nép jólétét előmozdító hatal­mas teljes! ményeket szembeállítják a háborús gyuj.ogatók aljas tervei­vel, összehasonlítják az imperialista országokkal, melyekben a békés, polgári szükségletekre dolgozó ipart esyrc inkább a pusztító- - romboló, - h dlanyaggyértásra állítják át s erőt. bátorságot merítenek belőlük további harcaikhoz. Ez érthe.ővé teszi, hogy a Szovjetunió, bár tu- da ában van törhetetlen erejének, nvért áll a béketábor élén. A Szov- jeluniónak nincs szüksége rá. hogy terjeszkedjék, hogy gyarmati' hódí­tásokat, tervezzen. Béke szeretető és békevágya szervesen összefügg egész létével: ennek természoies követ­kezménye cs folyománya. Ezért kö­ve éli a Szovje Unió szafeadatianni a Németországgal és Japánnal kö­tendő békét. Ezért javasolta a nagy­ba almáknak a vitás kérdések bé­kén megoldását. Ezért követeli az atombomba betiltását, a fegyverke­zés csökkentését., a koreai kérdés békés megoldását. Eziért tengelye és központja a béke táborának, • az egé'z haladó emberiségnek. A Szovjetunió megerősödésével szervesen összefügg a népi demo­kráciák megerősödése. Hogy a népi demokráciák a Szovjetunió támog»- tásával milyen eredményeket, ér ek el, annak igazolására elég. ha fel­sorolom ez országok ipari termelé­sének növekedését 1950-ben- 1949- hsz viszonyítva: a bolgár ipar 23.3 százalékkal, a lengyel ipar 30,8 százaléldna! a csehszlovák ipar 15:3 százalékkal, a román ipar 37 3 szá­zalékkal emelkedett. A magyar ipar emelkedése 35.1 százalék és ma már duplája az 3933. évi termelésnek- Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a termelés számaival együ;t nő a népi demokrácia dolgozóinak jóléte, életszínvonala. A népi demokráciák gazdaságii megerősödésének, kulturális és szo­ciális felemelkedésének egyik leg­főbb összetevő)* nemcsak az. hogy a Szovjetunió őrködik békés fejlő­désük felett hogy gazdaságilag sogí i őket, hanem ez is- hogy szinte koriá.ionul merí.heinek a szovjet tapasztalatok mérhetetlen kincsestárából, hogy a Szovje unió készségesen bocsátja rsnde kezesük­re minden eddigi eredményét. A népi demokráciákra is áll az, amit a Szovjetunióról monda.tunk. Hosszú esztendőkre szóló gazdasági terveik, melyek megvalósításán a Szovjetunió segítségével oly siker, rel dolgoznak, békevágyuk és bé­kás politikájuk folyománya és mu­tatója. A Szovjetunió és a szocializmust építő népek meleg bará.i szellem­ben folyó gazdasági- kulturális és politikai együttműködése megs ok. szorozza a felszabadult niópek fejlő­désének ütemét. Egyben új fejezet íz országok nemzetközi kapcsolatai­ban. Aki ezzel összehasonlí.ja pl- a marshallizáit országok viszonyaL az Amerikai Egyesült Államokéhoz, a kap: alista országok önző, mara­kodó haszonleső, egymást kizsák­mányolni törekvő politikáját, az csak rokonszenvvel és tisztelettel tekín hét a szocialista államok vi­szonyára. A Szovjetunió é3 a népi demokrá- c’-ák sikereit és erősödését nagy ér­deklődéssel éi rokonszenvvel kísérik a lökés országok széles dolgozó tö­nkéi. E sikerek serkenek és táp- lálják a kapitalista országok dolgo­zó népének küzdelmét a béliéért, saját kapitalizmusuk és az imperia- lis'a háborús gyújtogatok elleni küz­delemben. Ez ad erűt a francia és az olasz kommunista pártoknak, melyek munkásoszitályuk és dolgo­zó népük zömét képviselők, valamint a többi kapitalista országok kom- munis a pártjainak és haladó moz­galmainak. A béketábor erősödésének és meg­szilárdulásának mindenki számára érthető és világos mutatója a kínai forradalom győzelme, melyet a hős kínai nép a Kínai Kommunista Párt. Mao-Ce-Tung elvtárs vereté, s-ável aratott. A kommunts.ák a kí­nai nép felszabadító harcainak leg* válságosabb, legnehezebb szakaszai­ban sem kételked'-ek abban, hegy ez a küzdelem a haladó- népfelsza- bndí.ó erők győzelmével log vég­ződni. Közismertek erre vonatkozó­lag Sztálin divtára megállapításai, melyek altkor hangzottak el, ami­kor a ldnai reakció erői látszólag felülkerekedtek és amely, ma már szinte jóslásnak tetsző megállapítá­sokat a kínai események azóta tel­jes mértékben igazoltak. A kínai dolgozó nép jövendő felszabadulá­sának reménye azóta valósággá vál­tozott és egycsapásra megváltoz-'atta a béke és szoc’-átizmus erőinek ja­vára Ázsiában el —■ hozzátehetjük — világméretben az erőviszonyo­kat. Egy 475 milliós nép, mely több. m'ní egy évszázad óta a ka­pitalisták és imperialisták egyik legfőbb vadászterülete és bázisa volt, a Szovje.unió baráti segítsé­gévei lerázta magáról az Imperia­list igát és a béke és a szocializ­mus táborába lépett. Ez világtörté­nelmi jelentőségű győzelem, mely az emberi haladás legnagyobb lé­pése az 1917-es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és a fasizmus szétverése óta. A kínai nép szabadságharcának sikere hatalmas, csapást jelent az imperializmus egész rendszerére s a reakciós, világháborúra törő tá­bor súlyos veresége. A kínai nép győzelme a Szovjetunió vezette békeíábor erejének óriási megnö­vekedését eredményezi. E győzelem nemcsak alapjában véve változtatta meg a kát tábor erőviszonyait, de olyan hatalmas lendületet ad a gyarmati felszabadító mozgalomnak, melynek hatása: csak a jövőben fognak a maguk teljes jelentőségé­ben mutatkozni. Az évszázados gyarmati uralom korszakának lik­vidálása megkezdődött. Vietnám, Malájföld, Burma- a Fillppl-szigo- tek gyarmati népei és hősi kommu­nista pártjai felszabadít- harca új erőre kapott. I K;rea dolgozó népének élet-halál- j harca az amerikai agresszorok és | koreai bábkormányuk ellen nem- J csak annak, bizonyítéka, hogy mire j képes szabadságáén egy nép, ha i év-izedeo rabság után iavirik ke- j zér-öl a bilincset, de azt is mepmu- : tatba hogy a gyarmatosítók kora j leiárt és hogy új korszak nyíl: mos . az elnyomott gysrma 1 cs félgyar­mati napok tör.éne éban. Ez a harc m'-ndan vonatkozásá­ban mulatja a megváltozó.; erő­viszonyokat- mu atója annak, hogy az amerikai imperializmus erői tá­volról sem voltak olyan nagyok, mint amilyeneknek ezt az amerikai hírverés beállította. Sz álin. elvtárs rámu'a'ot; arra. hogy az amerikai j és angol katonák iga ,ság.alann.sk j tar.jók a Korea és K na elleni hó- j borúi, hogy köztük ez a háború a log,nagyobb mértekben népszerűt- j len. Ezael szemben a felszabad!.ók , katonáit füti a meggyőződés, a sa- j ját jó ügyük igazságába vetett h:t : és ez olyan erőt kö cs-önöz nekik, olyan tettekre képesíti őke,- melyek kiegyenlítik és felülmúlják az ame­rikai hadianyagfölényt. Ezért is je- lsnt fordulópontot és ezért is mu­tatója az új időknek, a megváltozott erőV.szemy okna-k a koreai -nép sza­badságharca és ezért vallja ezt a szabadságharcot magáénak szerte a j világon a béke és a haladás min- i den híve, m'.ndsn elnyomóit, vsgy ; félgyarmati nép. Felismerte ezt a í magyar dolgozó nép is ezért for­dult rokenszenve a: amirikai ag­resszió első napjiá ói kezdve a sza­badságukért küzdő koreai hősök falé s ezért nyilvánította ki min- , den formában, hogy rokonszenve a vérgőzös imperia lista barbárokkal szemben, a koreai dolgozók oldalán áll és biztos abban- hogy igazságos harcuk, mélyet a Koreai Munkapárt cs K m Ir-Szen elviárs vezet, győz­ni feg. (Nagy taps.) A kapi.alls a liberón belül is gyö- i kerasen megvl í az erőviszo­nyok. A: Am Egyesüli Álla­mok e táboron 1 olyan fölényre le tek szer:, ha m'nden „szövet­ségesüket“ májul; alá gyűrik- min­dén ,szjve.ságé3'jkeí'‘ világhódí 6 terveik szolgála iára kényszerítik. Erre felhasználják az Egyesült Nemzetek Szervezetének többségét s erre szolgál a Marshall-terv is. A Marshall-tervnek igazi célja az, hogy megkönnyítse az amerikai tő- kiíiick a behatolását a marshallizáit országokba és gyarma 1-a.ikba, vala­mint, hogy az amerikai nagytőke gazdasági függésbe hozza ee-eket az államokat. A tervnek ez a részo «1- kerrel járt. A/, amerikai nagy'őke gyore-an terjeszkeda.t. nemcsak Angliában és Franciaországban, va- kmnt a többi marshallizá'-t orszá­gokban, hanem ezek gyarmataiban is és egymásután kaparintotta ke­zébe ez országok gazdasági kulcs­pozícióit. A Marshall-íerv fokozta a kapitalizmus belső ellen mondá­sait. 1949 őszén komoly kapitalista válság jelei mutatkoztak szerte a világon. Ugyanazokban a hónapok­ban, amikor a szocialista építés si­kereinek nyomén a népi demokrá­ciákban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség, a kapiialista álla­mokban 40 millióra növekedett a teljesen, vagy részben munka-nélkü­liekké váltak száma. 1948 október végétől 1949 október végéig az Amerikai Egyesült Államok ipari termelése 18 százalékot es-ett- a munkanélkülié* száma ez alatt az ídö alatt magkétszereződött és * részleges munkanélküliekkel együtt elérte a 14 milliót. Ebban a hely- ze'.ban a marshallizáit országok Angliával az élükön, az amerikai tőkések nyomására sorozatosan haj- totl&k végre pénzleérCékelést, ami még jobban megkönnyítette az amerikaiak behatolását ezekbe az országokba anélkül azonban, hogy a fenyegető gazdasági válságon vál- toz atnl tudtak volna. Ezekben a hónapokban aratta a kínai 'népfelszabadító harc döntő győzelmeit. Csang-Kai-Sek az ame­rikai imperialisták bábja volt. Ve­resége amerikai vereség is. Az amerikai imperialisták ebbe nem nyugodtak bele. A kapiialista országok fenyegető gazdasági vál­ságára és a kínai forradalom óriási győzelmére azzal válaszoltak, hogy meggyorsították a harmadik világ­háborúra irányuló előkészületeiket. Ezekhez az előkészületekhez iarto- úk egész Korea meghódítása. renden vannak. A dolgozó töme­gek természetesen védekeznek és a'fokozódó harc mutatói azok a hatalmas sztrájkok, melyek a ka­pitalista országokban fellángol­nak. Ezekben a harcokban min­denütt a kommunista pártok jár­nak az élen. Minket az imperialista tábortól kii'önösen két olyan ország sorsa érdekel, amelyekkel évszázado­kon keresztül kölcsönhatásban él­tünk. Ez Jugoszlávia és Német­ország. A jugoszláv szomszéd nép sorsa évszázadokon át hasonló ve t a magyaréhoz: elnyomta .a török hódító, a német Habsbur­gok, saját földesúri és tőkés rend- I ' i. Az elnyomók évszázadokon át felszították a régi gyűlölkö­dést, egymás ellen uszították a iv':. répát. Annál nagyobb volt a magyar demokraták, a magyar kommunisták öröme, annak a szabadságharcnak iáttán, melyet a hős jugoszláv nép a fasiszta el­nyomókkal szemben a második világháború alatt folytatott. Hit­lerek szétzúzása után a magyar dolgozó nép abban az örömteljes várakozásban élt, hogy a régi keserves idők egyszer és minden­korra, lezárultak s. hogy a jugo­szláv néppel a jövőben békésen, testvérien, vállvetve építhetjük a Szovjetunió vezetésével szocialista jövőnket. Minél nagyobb volt a várakozás, annál mélyebb volt né­pünk megdöbbenése, amikor 1948 nyarán a Kommunista és Mun­káspártok Tájékoztató Irodájának határozatával kapcsolatban felis­merte a jugoszláv vezetők helyte­len és bűnös politikáját. Titónek és bandájának ebben az időben sikerült megtéveszteni a jugo- ' :láv népet. Erősködtek, hogy a ■ jotunió vezatté béketábor és ; csak félreértések vannak. F-. -.óztak, hogy tovább építik a : alizmust és álnokul úgy ál­lították be a Tájékoztató JI oda helyes kritikáját, mint támadást a jugoszláv nép ellen. A Rajk-ügy 1949-ben bizonyos fokig megmagyarázta, hogy miért sikerült a Titó-bandának ez a manőver: kiderült, hogy Tito, Rankovics. Gyilasz és a tfch'riak régi rendörspíelik, Gest:-' é- mek, provokátorok, akikniri a megtévesztés, a tömegek mege a- lása kenyerük, második természe­tük volt. Megé: tjük, hogy a jugo- sz'áv tömegek egyrésze zavaro­dottan, sőt hitetlenkedve fogadta a Rajk-per -leleplezéseit, mert va­lóban párját ritkítja az az eiet, hogy egy hősi, harcos nép veze­tését ilyen aljas söpredék tudja magához ragadni. Sok jóhir-zapü jugoszláv hazafi nem hitte el ne. künk akkor, hogy Tito és bandá­ja már azelőtt is az ellenség szol­gálatában árit é3 hogy álnol-iul vissza akarják lökni a jugos-J.áv népet abba a reakciós, népei lenes, szovjetellenes táborba, amely el­len vívott harcokban a jugoszláv nép annyi hős fia pusztult el. Az események mindenben min­ket igazoltak. Titóék azóta segí­tettek vérbefojtani' a görög sza- badsághárcot és nyi’.tan össze, fognak a görög monarchofasisz. tákkal, Titóék éles harcot folytat­nak a győztes kínai forradalom, a koreai nép szabadságharca el­len. Sajtójuknak, rádiójuknak egy szava sincs a nyugati imperialis­ták ellen, viszont tajtékozva éa aljasságban nem egyszer felül­múlva az imperialistákat, nap. nap után támadja fe'szabadftóját, a Szovjetuniót és a szomszéd népi demokráciák békés dolgozóit. Az­óta Titó és bandája megnyitotta a börtönöket a jugoszláv fasisz­ták előtt, likvidálta az ötéves ter­vet és a jugoszláv hadsereget is átjátszotta az amerikai imperia­listák kezére. Ez annyira nyilván­való, hogy Truman alig néhány hete kifejezetten és nyíltan se­gélyt küldhetett a jugoszláv had­sereg. mint az amerikai imperia­listák seg.édcsapata részére.- Jugo­szláviát két és fél év alatt átiök- ték az imperialisták olda'á.'i, oda, ahol áruló vezetői már régen állottak. Azoknak a jugoszláv hazafiak­nak. akik másfél, vagy két évvel ezelőtt nem hittek nekünk, c té­Az amerikai Imperialisták köny- i nyű. gyors győzelemre számítottak, j A hi)3 koreai nép ellenállása telje- J sen váratlanul érte őkel. Veresé- j gük tanulságát egy amerikai torié- j nász- Owen La.l.more így foglalta , ösizer ( .,Az ázsiai háborúk jellege fo-r- ^ radaámasodo.í. A .gyarmati" hábo­rúk iöbbj mm olyan háborúk, me­lyekben egy kis nyugari válogalott sereg te.szés szer.n operálhat a rosszul felíegyverzelt. kikápze len , benszülöttek’1 tömege: között. Száz esztendővel ezelőit 50—63 ezer., fő­nyi angol sereg le tudta verni In­dia lázadását. Félévszázaddal ez- elcit a boxerlázadásban 20 ezer ka. tona utat tudott törni Pekingi?. De most az északkoroaiaik megmutat­ták. hogy néhány rövid ejzter.dő alat félelmetes járiasságra tesznek szert a tankek és a tüzérség kése­lésében. Az Egyesült Államók kénytelenek velük szemben olyan ess pakkal mozgósítani, mint ami- 1 lyanekc; Éssak-Afrikában az e'.ső" I rendű német erőkkel szemben ve- i le.tek be. Háborút kezdeni Ázsiá­ban — állapítja meg Lattimore —- ugyanolyan komoly döntést igé­nyelne- .mint háborút, kezdeni Európában". Az cmarlkai imperialisták ezt még j nem látták be. Koreai vereségükre háború; előkészületeik lázas mag- gyorsí ásóval feleltek. Hasonló erö- : feszítéseket követelnek meg mar- shsllizált vazallusaiktól és azon- [ kívül nyíltan felvetik Nyugat-Né- i ma-;ország, Olaszország és Japán felfegyverzésé:. A volt fasiszta országok felfegy­verzés© tormésze szsrü.eg azt je­lenti. hogy az ott szervezendő had- 1 seregeke, ugyanaz a tisztikar ve- ' z-e:né, amelyre Hitler, Mussol ni és a japán fasiszták támaszkodtak. Az amerikai 'imperialisták mos: d:mö­k.ra: kus frázisok hangozta',ása mel­leit a világreakció éléra •állanak s randán c-rő; mozgósílanaCc. melyről I fel tételezik- hogy a békefront eile- I ni harcukban. hasznukra lehet. Eriért vi ték keresztül az Egyesült Nemzetek, Szervezetében 3. fasiszta France Spanyolországénak rehaöi- 1: álását, ezért támogatják Cs-ang- Ká'-Saü' és Li-Szln Man mellett Bao-Dajt. a vie'.Aámi bábos-ászár, fügí ik az- angolok maláji gyármáti háborúját'; ezért mozgásíij-ás; min*, dcnüít ötödik hadoszlopukáí. titlcos cegidcsrpa aikat- az áruló szoclái- demó-kraIákat, az egyházait, a régi, megyést reakciós rend hívéit. A német fasiszták felfegyverzésé­nek iervo felháborította azoknak az országoknak a tömegeit, amelyók 1039-: ől 1945_ig annyit szenvedtek Hl :,:r hordáitól. A japán fasizmus felfegyverzésének tervé különösen Ázs'ábad költ megfelelő ellenha­tást. Magában az imperialista tá­borban iá zavar keletkezett, mert az európai imperialisták attól félnek, hogy áz Egyesült Államok minden erejét leköti, ha túlságo­san -belekeverednek a távolkeleti háborúba. A koreai vereségek ha­tása alatt az amerikai tömegek hangulata is megváltozott. Egyre többen, követelik, hogy hozzák vissza, az amerikai katonákat. Részben ennek a hangulatnak a hatása alatt vetette fel egy sor amerikai reakciós politikus, hogy nem volna-e helyesebb, ha Ame­rika saját határai mögé vonulna vissza. Ezeknek a fellépéseknek természetesen az is a céljuk, hogy -a csatlósokra nyomást gyakorol­janak. Ellentéteket támaszt az Impe­rialista táboron belül az a tény, hogy az Egyesült Államok a fegy­verkezés biztosításának ürügyével világszerte felvásárolta a legfon­tosabb nyersanyagokat, úgyany- nyira, hogy Anglia, Franciaország és a többi marshallizáit országok ipara kezd ilyen nyersanyagok hiányával küzdeni. Ezzel kapcso­latban új munkanélküliség jelent­kezik nemcsak Angliában, Fran­ciaországban és Nyugat-Német- országban, de magában az Egye­sült Államokban is. A munkáso­kat a fegyverkezés jelszava : ,.Több ágyút, kevesebb kenyeret” létérdekükben támadja meg. A háború e'íjkészítés ének elke-. rüihetetlen velejárója a dolgozó tömegek elnyomása. A tőkés országokban a fasizá- iódás,. a dolgozók életszínvonala ’’és jogai elleni támadások napi- •

Next

/
Thumbnails
Contents