Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
1951 I'EBEtJAK 27. KEbx r ........................... Éljen Pártunk, dolgozó népünk köles tanítója, szereteti vesére9 Rákosi Mátyás! nyék alapján be kell látniok, hogy Igazunk volt. Emellett a Tltő- banda még mindig igyekezik elfátyolozni valódi lényét, mert nagyon jól tudja, hogy az igazság teljes kiderlilésével méginkább mozgósítaná maga ellen a jugoszláv dolgozó nép zömét. Az amerikai imperialisták is kénytelenek -szakadatlanul szem ott tartani, hogy az árulő TI. „nda helyzete a jugoszláv dolgozó nép ellenállása miatt ingatag. Mi tudunk erről az ellenállásról, tudjuk, hogy a jugoszláv nép egyre növekvő része látja elkeseredve és felháborodva vezetőinek árulását, hogy gyűlöli a nyugati imperialistákat, hogy szimpátiája a felszabadító Szovjetunió-vezette hatalmas béketábor, a felszabadult Kína, Korea hős katonáinak oldalán van. Minden rokonszen- viink a Titó-banda ellen harcoló jugoszláv hazafiaké és számunkra nem kétséges, hogy ez a harc előbb vagy utóbb, de biztosan Titö és bandája megsemmisítésével végződik. (Hosszas taps.) Ami Németországot illeti, hazánk szinte ezer éven keresztül célja és áldozata volt a német hódító törekvéseknek, a „Drang nach Osten”-nak. 400 esztendeig uralkodtak a magyar népen a Habsburg-elnyomók. Az utolsó emberöltő alatt kétszer lökték az országot a német imperializmus vezette háborúba. Hitler megszállta és kirabolta hazánkat. Ezek után a magyar dolgozó nép a, legnagyobb várakozással és reménységgel tekintett a német demokratikus fejlődés felé, amelyre Hitler szétzúzása után megnyílt az út. Minden magyar hazafi lelkesen üdvözölte a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttét abban a reményben, hogy ez kiinduló pontja annak a fejlődésnek, amely egész Németországot a demokrácia és a haladás vágányára viszi. Annál nagyabb elégedetlenséggel láttuk azokat a kísérleteket, ame'yekkel a nyugati imperialisták és a háborús gyújtogatok új életre akarják kelteni Nyugat- Németországban a német milita- rizmust és fasizmust. A magyar demokrácia részéről ezért több, mint egyszerű diplomáciai aktus volt, amikor a múlt év. októberében Prágában a Szovjetunió és a népi demokráciák képviselőivel együtt tiltakozott a nyugati imperialisták németországi iizelmei ellen. i , Hogy ez a tiltakozás nemcsak a mi ügyünk, hanem a nyugatnémetek legjobbjainak ügye is, azt mutatja az a mozgalom, amely az imperialisták aljas terveivel szemben magában Nyugat-Németországban keletkezett. Ismeretes, hogy Heinemann, a bonni bábkormány belügyminisztere, tiltakozásul az imperialisták felfegyverkezési javaslatával szemben, lemondott. Ismeretes az a harc, amelyet Niemöller, a lutheránus egyház egyik vezetője folytat. A nyugatnémet munkásság is, a Kommunista Párt vezetésével, egyre élesebben száll szembe e tervvel, mely a német fasizmus feltámadásának logikus folyásirányaképpen a dolgozók legelemibb életérdekeit is veszélyeztetné. A nyugatnémet fasiszta hadsereg még csak illegálisan szervezkedik, de dr. Lehr, a bonni bábkormány belügyminisztere már egy népgyülésen elmondotta: „Nekünk nemcsak a. Kelet elleni védekezésre van szükségünk hadseregre, de a szakszervezetek túlzott bér- követelései ellen is.” Érthető, hogy ilyen viszonyok mellett Grotewohl eivtárs, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének ismételt fellépése, mellyel az egységes, demokratikus, békés Németország megteremtését javasolja, az amerikai imperialista tervekkel szemben, mély és maradandó visszhangot keltett keleten és nyugaton egyaránt a német népben. Ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták teljes gőzzel fegyverkeznek, amikor déli határainkon Titö amerikai zsold- ban álló bandái csörgetik fegyvereiket, a magyar népi demokráciának kötelessége, hogy honvédségét a békeszerződésben megjelölt határok közt fejlessze. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a honvédségnek nincsen egyéb feladata. mint hogy védje hazánk függetlenségét és szabadságát. Dolgozó népünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédje. Ezért olyan népszerű fiatal honvédségünk és ezért támogatja szívvel-lélekkel, mint •békénk és biztonságunk őrét, az egész dolgozó nép. A béke megvédéséért folyó küzdelemben felmérhetetlen jelentősége van annak a békemozgalomnak, melynek élén a Szovjetunió áll, melyet elszántan támogatnak a népi demokráciák s rajtuk tűi- menöleg szerte a világon a dolgozó, haladó emberek százmilliói. Ez a békemozgalom, mely ez öt világrész minden haladó emberét egy táborba fogja össze, olyan széles1 és hatalmas, ami: lyenhez hasonlót még nem látott a történelem. Ez a mozgalom szóval és tettel leplezi le, nehezíti meg a háborús gyújtogatok terveit. Ennek a mozgalomnak erejét napról-napra világszerte növelik azoknak az anyáknak, feleségeknek, gyermekeknek a tíz- és százezrei, akik éppen a koreai agresszió tüzében az amerikai imperialisták szörnyű embertelenségeinek hatása alatt ismerik fel az imperializmus igazi arculatát és éppen ezért a béke, az emberi haladás híveinek oldalára lépnek át. Es a világ ugyanakkor tanúja annak is, hogy a Szovjetunió minden lehetőséget felhasznál, minden eszközt megragad, hogy megvédje a békét a nekivaduit háborús gyujtogatókkal szemben. Abból, ami az Egyesült Nemzetek Szervezetében a koreai agresz- szió óta történt, újra kiviláglott, hogy mennyire igaza volt Sztálin elvtársnak, amikor az angol-amerikai imperialistákról azt mondotta: „Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést.” Ezt éppen ezekben a hetekben tapasztalhattuk, amikor az amerikai imperialisták és csatlósaik az ENSz-iben keresztüleröszakol- ták a Kínai Népköztársaságot megbélyegző javaslatukat, bár a javaslattal szembehelyezkedő országok lakossága a földkerekség lakosságának több mint felét teszi ki és a megegyezést követelő határozatot támogató országok lakosságának száma pedig 1 milliárd 400 millió. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondotta joggal Sztálin elvtárs —, amelyet úgy alakítottak meg, m'nt a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új "világháború lerobbantásának eszközévé változik... A dolog lényegét tekintve, az Egyesült Nemzetek Szervezete most nem annyira világszervezet, mint az amerikaiak szolgálatára álló szervezet, az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet,” Az Amerikai Egyesült Államok népe eddig közvetlen, tapasztalatból nem ismerte a háború borzalmát és ezért kevésbbé értékelte Európa és Ázsia dolgozó százmillióinak békevágyát és békeakaratát. Ma azonban itt is változh a helyzet. Az amerikai imperialisták koreai kudarcainak ha'ása alatt_ az amerikai anyák, feleségek, nővérek, gyermekek fokozódó tömege áll át a béke oldalára és egyre sokasodnak azok a hírek, amelyek azt bizonyítják, hogy éppen a koreai agresszió következtében ugrásszerűen nő a békemozgalom és a békekövetelések magában az Egyesült Államokban Is, A béke megvédéséért és az imperialista háborús gyújtogatok elleni harcban mindenütt élenjárnak a kommunista pártok. A békemozgalom minden híve új erőt meri; Sztá'.n elvtárs szavaiból: „A béke fennmarad és tartós lesz. ha a népek kezükbe vesz k a béke megőrzésének ügyét és vég'g kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat,-ha a háborús uszítóknak sikerül hazugságaikkal béhálózniok a naptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű békekampánynak, — amely eszköz a háborús uszítok bűnös mesterkedéseinek leleplezésére. — ma elsőrendű jelentősége van.” Mi, a Magyar Dolgozók Pártja s velünk az egész magyar dolgozó nép, ígérhetjük, hogy lankadatlanul. hívén, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell! (Nagy taps.) Beszámolómnak a nemzetközi helyzetről szóló részét nem fejezhetem be, mielőtt nem méltatnám a Kommunista és Munkáspártok Tájékozható Irodájának működéséi. A Magyar Dolgozók Pártja büszke arra, hogy tagja ennek a fontos nemzetközi szervezetnek, Belső helyzetünket a magyar dolgozó nép egysége jellemzi. Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes népköztársaságunk minden döntő kérdésében- Egységesen helyesli azt a baráti jóviszonyt mely hazánkat felszabadítónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz és a nép: demokráciákhoz fűzi. Egységes demokratikus vívmányaink megvédésében, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben. Ezt a nemzeti egységet, melynek politikai szervezete a Függetlenségi Népfront, Pártunk vezetésével a munkásosztály hozta létre, szoros, őszinte szövetségben a dolgozó parasztsággal. Ez az egység a régi k'zsákmányoló rend maradványaival szemben vívott hosszú és következetes harcok eredménye. Ez a harc csak úgy s'kerülhe- .tett, hogy meg tudtuk valósítani Pártunk vezetése alatt a nemzeti demokratikus erők összefogásátRákosi Mátyás elvtárs elemezte ezután a magyar dolgozó nép legutóbbi ' esztendők során szerzett tapasztalatait. Beszélt sikereinkről, az egyház palástja mögé rejtőzött reakcióra mért csapásról, az imperialista ügynökök: a Rajk-banda és a jobboldali szociáldemokraták leleplezéséről. Beszélt alkotmányunkról, liatalmas kulturális fejlődésünkről. . Középiskolai hallgatóink száma — mondotta — 833 százalékkal magasabb, mint az utolsó békeévben volt, Az egyetemi és főiskola; hallgatók száma majdnem háromszorosa annak, mint 1938-ban volt- 1950-ben 63 millió példányban jelentek meg a könyvek é.s a brosúrák. 1950-ben a népoktatásra és népművelésre fordított beruházások értéke 100.5 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen kultúránk minden, terü'een megjelentek az új szoc'aTsta hajtások. A fiatal magyar filmtermelés röv.d idő alatt nemzetközileg is figyelemreméltó Sikereket tudott felmutatni. Irodalmunkban sorra jelentkeznek fiatal szoc'alista íróink. — Képzőművészetünk, színházunk egyre inkább rátér a szoc'ahsta realizmus sikeres a'kaimazására. Mindenütt biztató kezdetnek vagyunk tanúi és rajta leszünk, hogy ezen a téren ,s megfelelően b zto- sítsuk a kezdeti s’kerek egészséges továbbfejlődését, A belpolitikai sikerekkel járt a jó külpolitikai munka. Olyan nem- zeiközi politikát folytattunk, me’y megszilárdította világszerte sokat szenvedett népünk tekintélyét és néhány év alatt lehetővé fe'te. hogy eme’t főve! léphettünk be a Szovjetünk vezeiíe békés, ha.adó nemzetek nagy családjába. mely segít koordinálni a kommunista és munkáspártok működését, segíli tapasztalata k kicserélés.'’ és elterjedését. Kilón meg kell emlékeznem a ..Tartós békéért, népi demokrác áért!” c. lapról, a Tájékoztató Iroda hetilapjáról, mely 16 nyelven, köztük "magyarul is, és több, mint egymT.u példányban kűenik meg. Je'entékenyen hozzájárul a kornmun'-sta és munkáspá'- tok problémáinak ismertetéséhez, a felmerülő hibák k'javításához, a proíetárnemzeiköziség eszméjének terjesztéséhez, megerősítéséhez és mindenekelőtt a tartós békéért folyó harc fokozásához, az irapera- lista háborús gyújtogatok leleplezéséhez. Összefoglalva: A nemzetközi erőviszonyok mérlege azt mutatja, hogy szakadatlanul nőnek a béke, a haladás, a szocialista építés erői, és csökkennek az imperialista háborús gyújtogatok kilátása'. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell minden -erővel tovább küzdeni ellene. De ha a háborús uszítok úi világháborút kezdenek, tapasztalni fogják Malenkov elvtárs megáüa- pítása'nak helyességét: „Ha az im- péralisták harmadik világháborút robbantanak ki, az már nem egyes kani -al sta államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz”. — (Nagy laps.) Rákos' eivtárs ezután rámu'a- tott, hogy a dolgozó nép helyesli és támogatja a Párt politikáját. Ezt bizonyítják az 1949-es ország- gyűlési választások és a ianácsvá- las-ztások eredményei. A tanácsválasztás úira igazolta, — folytatta — hogy do'gozó népünk helyesli a nemzeti demokratikus erők összefogását és egy emberként áll ezt az egységet képviselő Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront mögött. Ebből viszont következik, hogy tovább is változatlanul folytatni kell a helyesnek b'zonyult, annyi sikert eredményező népfront-politikát. Az egységes dolgozó nép Pártunk vezetésével megvívott harcainak folyományaképpen jött leire a népi demokrácia á'lama. az az állam, melynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen és a Szovjetúnióra támasz-' kodva, a dolgozó nép a munkás- osztály vezetése alatt halad a kapitalizmusból a szoc’alizmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra. Ennek az államnak a feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátított földbirtokosok és kap'talsták ellenállását, hogy meglv'usítson minden kísérletet, mely a tőke hatalmának visszaállítására irányul, hogy a szociaTzmus építésének, a gazdasági és kulturális felemelkedésének céljaira a proletariátus köré tömörítse az egész dolgozó nénet és az imperial’s'a külső ellenséggel szemben megfelelő honvédelmet hozzon létre. Az a népi egység, melynek párját hiába keresnők történelmünkben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és k’zsákmányclókat. Ezek a politika' győzelmek" tették lehetővé, hogy fokozatosan kiszorítottuk őket államunk, gazdaságunk legfontosabb területeiről és megnyithattuk az utat szoc’al’sta építésünk előtt. Gazdaság', fejlődésünkről és problémáiról Kongresszusunk 2. napirendjének keretén belül Gerő elvtárs fog részletesen beszámolná Ezért itt csak röviden Ismertetem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat és tényeket. Mikor jó két és fél évvel ezelőtt a Magyar Dolgozók Pártjának első Kongresszusán eredményeinkről beszéltem, büszkén hivatkoztam arra, hogy gyáriparunk már csak 3 százalékkal termel kevesebbet, mint 1938-ban. Az azóta eltelt 30 hónap alatt gyárpari termelésünk az 1938-as cvmek kb. a duplájára nőtt: a pontos számítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan ipar.''két gyáriunk, amelyet a felszabadulás előtt Magyar- országon tv :ii készítei'ek. Szocialista iparunk termelése tavaly 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Többet fejlődött egy évben, mint a kapitalizmus- idején 20 esztendő alatt. Első Kongresszusunkon, mint jelentős síkéit említettem, liogy a munkások és tisztviselők színvonala elérte az 1938-as év 97 százalékát. Most viszont arról számolhatunk be, hogy a .munkások é,s alkalmazottak, "béralapja az ; 1950-es év folyamán több, mliít 3 milliárd forinttal nőtt os bogy a munkások átlagbére 1950 da- cemberében havi 59 forinttal volt magasabb, mint egy év előtt. A nemzeti jövedelem tavaly, ötéves tervünk első esztendejében 20 százalékkal nőtt, többel, mint Horthy Idejében 2 évtized alatt. 1948-bari mint nagy eredményt jelentettem be, hogy 3 éves tervünket, melynek beruházásai meghaladják a tízmilliárd forintot, előreláthatólag két év és öt hónap alatt he fogjuk tudni fejezni. Arra is rámutattam, hogy hároméves tervünk számait milyen kételkedve; sőt gúnyolódva fogadta a polgári kritika. Viszont az ötéves terv eLsö esztendejében a beruházások összege megközelítette az egész hároméves tervét. Mi 1949-ben, mikor az ötéves tervet kidolgoztuk, nzt tűztük ki célul, hogy e terv megvaiósitá-sá- val lerakjuk a szocializmus alapjait s ezzel kapcsolatban hazánk fejlett ipari termeléssel rendelkező mezőgazdasági országtól fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ov.vzággá váljék. En- nek. a tervnek a megva-lósí óására öt év alatt 51 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Az el- mu’.t év tapasztalatai meggyőz- tek bennünket arról, hogy ezek a célldtüz"' alacsonyak cs ezért új tervet k' 'tettünk, mely 80— 85 milliárd forint beruházást irányoz elő. 05 70 százalékkal többet az eredetinél. S hogy ezek a tervék reálisak, annak egyik bizonyítéka az 1950-es év, mélyben a megemelt tervet 109.6 százalékra teljesítettük. Leggyorsabban fejlődött építőiparunk, mely tavaly 13 6 százalékkal termelt többet, mint 1919-ben. Húsz százalékkal nőtt meg a munka termelékenysége: ez az e-edeti ötéves tervben egy évre előirányzott növekedésnek a duplája. Mindez a tény azt mutatja, hogy alábecsültük a szocia'ista ipar lehetőségeit s tartalékainkat, melyekkel rendelkezünk s melyeket most kezdünk csak mozgósítani. Mit jelent az új. megemelt ötéves terv? Elsősorban azt, hogy ez az új terv sokkal tc’bbet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vas-, az acé!-, a szén- és a villamosenergia terma'ésbe. Számszerűleg ez úgy jelentkezik: 37 - 38 mllltárdot kívánunk beruházni a nehéziparba, az eredeti '.oívnék több, mint kétszeresét. 1949-ben. úgy terveztük, hogy gyáriparnak 80.4 százalékkal emelkedik-: az új terv szerint a gyáripar termelése hozzávetőleg háromszorosa a. •— mintegy 200 százalékkal hö s benne a nehézipar csaknem nwg- r.égyszerezödik, A könnyűipar az eredeti terv 72.9 százaléka ir.iyejtt mintegy 150 százalékkal nö. A műit évben a nehézipar ieivnőiesének értéke csak 2.2 százalékkal volt nagyobb, mint a könnyűipari"': az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70 százalékos lesz, a könnyűiparé 30 százalék. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40 százalékkal emeli meg. 11 miTiárd forintot szán az új terv több mezőgazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26 -28 ezret kap a mezőgazdaság, öntözött területet nem 118 ezer holddal, hanem 323 ezer holddal fogjuk növelni. Mindezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelésének több, mint 50 százalékos o: ítéléssé. Város- és községfejlesztésre .33 százalékkal iránvoz elő többet a '..uv: 10 mrjlűKk.:. mely ór-zeg 1 Lói többek közi/.; SZÓ ezer .K !*» ír. A Magyar Népköztársaság belső helyzete
