Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-03 / 281. szám
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről az 1951-es és 1952-es években baromfi és sertéspestisnél, valamint a tenyészbénaságnál. Állattenyésztésünk1 a 7. ónba n •— különösen a Szovjetunió élőn járó szocialista ál la He. nyésztéséhez viszonyítva — erősen elmaradt és tervszerűtlen. Nagyon alacsony az állattenyésztés termelékenysége, a tej, zsír, gyapjú, tojáshoz,.]« és a szapora- ság. Nem folyik megfelelő a micsurini biológia alapján á'ló — tenyésztési munka; Nem fordítottak kellő gondot az állatbetegségek megelőzésére s nem használták fe. az élenjáró szovjet tudomány állategészségügyi tapasztalatait. Különösen elmaradott szántóföldi takarmány termelésünk, a rétéi; és legelők hozama pedig alacsony. A meglévő takarmányokat sem használják fel gazdaságosan. Ez a helyzet' veszélyezteti az állat- állomány mennyiségének és minőségének további fejlődését, 1. tekben pedig 1951-ben 70. 1952drb-al. 1952-ben ovábbi 10 drb-al kel! emelni. Az állami 7£ja/d ásásokban 1951-ben 120, 1952-ben 150 drb-ra. a termelőszövetkezetekben pedig 1951-ben 110, 1952-ben 130 drb-ra kell emini i\ükönként u évi tojáshozamof. A sertések Iiizla'ásánái országos állagban 100 kg abraktakarmány után 1951-ben 17. 1952-be n 18.5. ezen belül az állami gazdaságokban 1951-ben 20. 1952-ben 21 kg. a termelőszövetkezetekben pedig 1951-ben 17.5. 1952-ben 19 kg súly- gyarapodási ke! elérni. ti) Az á'lami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatlétszámának emelkedésé' , I é- a termelékenység fokozásával egyidejűleg az 1952. év vegére el kell érni. Iiogv a íermeíő--zöve!kezeli tagok háztáji állatállományának fejlesz- téáe és az. állatni gazdaságok áf- landó dolgozói részére állattartás lehelövé tétele segítségével. — ezek a gazdaságok fogyasztási célokat szolgáló állati termékeiket egészében, k "tví'«'£, .'/ ’ a snak .Híják át. '> Ötéves népgazdasági tervünk egyik föfcladataként mezőgazdaságunk is ezzel együtt állattenyésztésünk elmaradottságának felszámolását és a dolgozók éle színvonalának fokozatos emelését tűzte ki. Ennek megvalósítása érdekében a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elrendeli, hogy az ország állattenyésztését és takarmány termetesét az 1951. és 1952-es években mennyiségileg' emelni, minőségileg pedig jelentősen fejleszteni kell. Ezért a minisztertanács a kő. vetkező határosatokat hozza: a) Állatállományunk létszámát olyan mértékben kell emelni, hogy az 1952. év végére 2.8 kát. hold szántóföldre, ezen belül az állami gazdaságokban 2.4 kát. hold, a termelőszövetkezetekben (csoportokban) a közös és háztáji állományt figyelembevéve legalább 2.7 kát. hold szántóföldre jusson egy számos állat. A sertésállományt az 1951. év végéig' 400 ezer, az 1952. év végéig további- 600 ezer darabbal, azon belül a kocaállományt 1951- ben 46.000. 1952-ben további 70 ezer da:abbal kell emelni. A szarvasmarha állományt az 1951. év végéig 170.000, az 1952. év végéig további 200.000 drb-al,; ezen bellii a tehénállományt 1951- ben 113.000. 1952-ben további 118.000 darabbal kell emelni. A lóállományt elsősorban minő. scgi'eg kell feljavítani. A juhállományt az 1951. év^ végéig 230.000. az 1952. év végéig további 270.000 dr-b-ai, ezen belül az anya juhállományt 1951-ben 120.000' 1952-ben további 150.000 drb-al kell emelni. A baromfi törzsállományt az 1952. év végéig 5.300.000 drb.-a.l kell emelni. b) A szarvasma,rhatenyésztéáben minden száz tehén után - országos átlagban 1951-ben 69. 1952-ben 70 borjút, á'lami gazdaságokban 1951-ben 72, 195.2-ben 75 borjút, a termelöszövetkezeben 72 borjút kell felnevelni. A lótenyésztésben a 100 kanca után eső csikók számát országos átlagban az 1952. év végéig 15 százalékkal keli emelni. A sertöstenyésztésben országos átlagban el keli érni, hogy minden koca után 1951-ben zsírser- tésnéi 6, keresztezett sertésnél 7. hússertésnél 8 ma'aeot. 1952-ben zsírsertésnél 7, keresztezett sertésnél 8. hússertésnél pedig 9 malacot neveljenek fel. Ezen belül az állami gazdaságokban 1951-ben egy koca után zsírsertésnél 8 malacot, keresztezett sertésnél 9, hússertésnél 12, 1952-ben zsírser tésnél 9 malacot, keresztezett sertésnél 11, hússertésnél: 15, a tér melöszüvetkezetek'oen pedig 1951 ben zsírsertésnél 6. keresztezel sértésnél 7, hússertésnél 11 mala cot, 1952-ben zsírsertésnél 8, keresztezett sertésnél 10, hússertés nél pedig 13 malacot kell éven ként felneve'ni. A juhtenyésztésben országos ál- állagban minden száz anyajuh u án 1951-ben 90. 1952-ben 95 bárányt. az állami mezőgazdaságokban 1951-ben 120. 1952-ben 125. a íermeiőszöveíkezc ükben pedig 1951- ben 100. 1952-ben pedig 110 bárányt neveljenek fel. c) Az é»i tejhozamot a zsírtartalom fokozása mellet: országos “átlagban tehenenként 1951-ben 200 literrel, 1952-ben további 200 literrel kell emelni. Ezenbeliil az állami gazdaságokban 1051-ben 3000, 1952- ben 3300, liter', a lermélpszü- veíkeieteknél pedig 1951-ben 2200. 1952-ben pedig' 2500 liter évi átlagos tejhozamot kell tehenenként .elérniük. , A gyapjúhoz;!«) állagát felnőtt .iáitoknál oj-szágo* állagban 1951- ben 4.2, 1992-ben 4.5 kg-r.a kel; emelni. Az állami. grófságokban 1951 -bén 5. 1952-ben 5 5 kg. a lórin előszőve!kezetekben pedig 1951- ben 4.6, 1952-ben' 4:9 kg évi gyapjúhozamot kell elérni. Az évi. tojáshozamot országos állagban 1951-ben tyúkonként 10 B. Az állatlétszám emelésének és az állatién vészi és termelékenységének érdekében fokozni kell a takarmánytermelést és biztosítani kel! annak hasznosítását. A kukorica- termelés országos állagait az 1950- hez viszonyítva, az- 1952. év végéig kát. holdanként 4 mázsával, ezen belül az állami gazdaságokban { mázsával, a termelőszövetkezetekben pedig 4.5 mázsával kell emelni A szántóföldi takarmányterme- lés országos termelési á lagait 1950-hez viszonyítva, az 1952. év végéig 30 százalékkal, ez: nbeliii az állami gazdaságokban 40 száza lékka!, a termelőszövetkezetekben pedig 32 százalékkal kell fokozni A rétek hozamai az 1952. év vé gé:g kai. holdanként 2.5 mázsával a legelők hozamát pedig 2.8 mázsával ke|] emelni. A termésátlagok fokozása m 1- leit növelni kelt a szántóföldi takarmányok vetésterületét. Szálas- takarmányt kell termelni 1951-ben 3 szántóterületnek II százalékán. 1952 bon pedig 12 százalékán. Másodnövényekkel kell bével ríj 195!- ben 600.000, 1952-ben pedig egymillió kát. holdat. A kitűzött cé'o-k elérése érdekéje« „ Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a következő feladatok megvalósítását írja elő: I. A takarniánylermelés fokozása érdekében a) :i földművelésügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi tanácsok gondoskodjanak a takarmány fél él; vetőmagéiba tásánV (a termelési körzeteknek megfelelő nemesíted árpa, zab és kukorica vetőmagról. 1951-ben a ve'és- eriilet 10 százalékának, »1952-ben pedig a vetésterület 20 .százalékának megfejelő mennyiségben). A kukorica, s általában a kapás- növények legalább háromszori kapálásáról, a szántóföldi szálgstakarmányok'gyomirtásáról és a kaszálások után fogasolásáról. A szántóföldi takarmánynövények öntözéséről az 1952. év vér géig 40 ezer kát. holdon. A kukorica termelésénél — elsősorban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben - a Szovjetunióban a'kalmazotl négyzetes vetésű, pótbeporozásos mód* sz.er alkalmazásfirói 1951-ben 209 ezer kai. holdon. J952 b'’n pedig 500 ezer kát. holdon. b) A földművé'ésügyi mn.szter, továbbá megyei, járási s községi tanácsok a dolgozó parasztok bevonásával gondoskodjanak : — A‘ réteken és a legelőkön a vizek tárolására szolgáló sánco-k os árkok í-endbehozásáró'- a gyomok ás gyombokrok irtásáról, az idegen any egek eltávolításáról,1 a vakondtúrások és zsombékok e’.egyengöíésé- röl. fa itatóbsrendeséssk és utak környékének rendebrhozúéárói. — A legelők szakaszos beosztásái'ól .szakaszhatárok megjelöléséről és a szakaszos legeltetés bevezetéséről. A Icge’ő- és szakaszhatárok fi st'ásóról. szélvédő pászíál; és fás- de'clők lé.esítésérő’. — A lege ökön (a laza'talajú legelők k’vételévé'), özszel és tavasszal, a ré'eken pedig kaszálás után a fo- grso’ás' elvégzéséről- továbbá a legelők 10 százr'.ckán-ak trágyalével való öntözéséről vagy trágyázásáról. — A helyi vizek kihísználásávnl ez 1952. év végéig 100 ezer kát. holden a folyók, patakok, állóvizek és bővizű kutak közelében fekvő rétek és legelők elárasztásáról, vagy csürgedezíető öntözéséről. c) A rejtett takarmány tartalékok feltárása és felhasználása érdekében a földművelésügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi tanácsok biztosítsák a kukorica- szárnak október 15. napjáig való bs- takarítását, a napraforgó tányérnak és a sző »törkölynek takarmányo- zásra való összegyűjtését, a füvek elvénü ése előtt a ki nem használt legelő;?' kiszoknak, továbbá az áro-k pártoknak, töltéseknek, erdei tisztásoknak rendszeres kaszálását valamint a különböző kapásnövénysk takarmányozására alkalmas szárának- levelének, (pl. borsószár, répa- levél, napraforgóiévá’. stb.) takarmányozási célokra való felhasználását. — Gondoskodjanak arról- hogy elsősorban a kukoricaszár és a répa- szelet felhasználásával az állami gazdaságok és termelöszüve 1 keze, ok, de lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is — az utóbbiak egyszerűbb eljárással: fő d- árok.silózással. zsombolyázásscl , — számos állatonklnt hé: köbméter si- lótakarmányt • készítsenek. d) A takarmánytermö íerületek növelése érctekébstí a földműve'és- ügy; miniszter gondoskodjék 1951- ben 50.000 kát hold. 1952-bsn további 53 000 kar. hald olyan legelöiorület feltöréséről- amelyen szántóföldi ta- karmánytermelésssl nagyobb eredményeket lehet elérni. e) Az állami gazdaságoknak íná elő a földművelésügyi m'-nisz.er, bogy zö d és vizenyős takarmány szükségletüket- valamint széna és szalma szükségletüket teljes egészében saját termőiéi ükből fedezzék 4 ezért 1951-ben szántó területük 19 százalékán. 1852-ben pedig 20 százalékán termeljen;:'- száiastakarmá- j nyok-i és m ndké: évben (ermelje- jnek másodvetésü tskarmánynővé- I nyékét szántóterületük 25 százaié. I 1) A földművelésügyi mtn'szter ja. vasotja « termelősaövatkesetekaék. hogy 1951-ben szántóterületük 13 százalékán- 1952-ben pedig 16 százalékán. terme'jenak- szálas.ak: rmányt és ezen felül vessenek másodvetésü Íakarmányhővínyeket szántóiéra'-«, tűk 20 százalékán. Az abr.-kk karra ínyszükséglet b'z'.csitáaa céljából 1951-bsn szántóterületük 27 százalékán, 1952-bf.n pádig S0 százalékán termeljenek takarmányféléket. A termelőszövetkezeti tagok is termeljenek té ka r mányiéi éket háztáji gazdaságuknak legalább egyharmadré. szén. g) Az állam; gazdaságok és az 500 kai. hó dnál nagyobb területű ter- méöszövetkezeiek már az 1951. év folyamán vezessék be zoldlakarmá- nyok folyamatos termelését (zöld futószalag) és biztosítsák kora tavasztól késő őszig zöld;akarma;y- és téli silótakarmány-szükség'eíükef. Gondoskodjanak takermányozó-bri. gádok felállításáról é.s azek munkájának helyis megszírvszésiről. h) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az állami gazdaságokban és ó torme'őszövatke- zetekt-en a tejelő 1 eh :ne',íi á; és kancáknál vezessék be az egyedi takarmányozást. SF. Az építkezés, gépesítés és. vízellátás fejlesztésére a) A földművelésügyi és építésügyi miniszter gondoskodjék az állami g:zdaságokban részben helyreá-lítá- sokkel' részben új építkezésekkel 1951-ben 63.500 daraó számos állatra, istállók és ólak, 26.800 drb számos állatra pedig silók. 1952-ben 108.700 dar b számos állatra istállók és ólak. 32 000 számos állatra pedig silók építéséről. Barom fial: elhelyezésére 1951-b?n 133 300. 1952-ben pe- d'g 101 600 négyzetméter új férőhelyet kell b'z'osítanl. A ternöa’.ő- zza ve-kezetekben tú'nycmó-é=z* átalakítások, részben új épí'kezések útján tehs-iként 6, lovanként 9. juhosként' 0 9. anyakocánként 5 és fél- hízósertésként 1, hat baromfira 1 négyzetméter alapterületű férőhe- , lyet- kell létesíteni. Az állami gazdaságokban házilag kell elvégezni az épiik-zésekét abban az esetben, ha az építkezések értéke százerez forintnál kisebb. vagy lia nagyobb is. de az ötszázezer forintos értékhatárt néni haladja meg és az épí kezése!; elvégzése nagyobb műszaki felké- szii’iségei nem igényel. Az anyasr* sz.iikségiet p.-dig a helyi források, hói fedezhető. Hasonlóképpen házilag kei] (Ivégezni -az építkezéseket a term lőszövet-kezetekben, ha az építkezések értéke 50 ezer forintnál kisebb és azi 40—50 százalékban saját munkaerővel és. anyaggaj végzik. b) A nehézipari miniszter a fa- karmánytermeiés fokozása, eredményesebb összegyűjtése és gazdaságosabb felhasználása érdekében biztosítsa az alábbi gépek gyártását és a l'üidműveh’.-ijgyi sziiotts-sziilTa í ; i Hl MAÍ SZÁMUNKBÓL: Szép eredmények születtek a 1951). XIL 3. 11 l>ur^<>nyafelnjánlási napra. (5. Mb, ", old.,) Harminc családdal erősödik J tiszada^ ^ ^ztáliii^ alvtáJ's | A hároméves terv időszakában és az ötéves terv első esztendejében a Magyar Dolg'ozók Pártja, a kormány és a munkásosztály se. gitö támogatása s a dolgozó pa- rasztság szorgalmas munkája eredményeként az ország állatállománya -jelentősen megnövekedett. A fasiszta háborús pusztítás az ország" állatállományát felére csökkentette, mégis ma n>«r a szarvasmarha és serlésáliomány meghaladja a háború előttit, a lovak ■ ós a juhok száma pedig azt megközelíti. Megtettük az első lépéseket a nagyüzemi szocialista állattenyésztés megteremtésére, a tér. nielöszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Az állami gazdaságok mind nagyobb mértékben adnak tenyészállatokat a do!- ■ gozó parasztság állatállományának feljavítására. Vannak eredmények az állat-’ betegségek megelőzése és visz- szaszorítás;! terén, különösen a i
