Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

1950 DECEMBER 3, VASÁRNAP-'darab fétgyalút éte'500 darab Irá- gyázólajtot.

5. Egyéb állatgondozási és takarni ihiyozási munkák elvégzésére l&51-ben 500 darab, 1952-ben pedig G00 darab különböző egyéb fnyíró, fejő sitt) munkagépei,

c) A földművelésügyi miniszter az 1950. évi december Jló 31-ig állapítsa meg az .álami gazdaságok és termelőszövetkezetek állatállományának vizsziikségieti normáit, gondoskodjék a gazdaságok víz- szükségletének zavartalan biztosításáról. ; Azokban áz -állami gazdaságokban c3 termelőszövetkezatek- ben. ahol villany-energia áll rendelkezésre, víztartályokat kel! létesíteni, ahonnan a napi vízszükséglet külön ízáilítóbercnd.zés igénybevétele nélkül biztosítható. Állami gazdaságunkban s fejlettebb íerme- lőszövelkezetékben meg kell kezdeni a tehenészetben az önitatásos rendszer megvalósítását.

nyésziránynak megfelelő apaállat legyén. Gondoskodjék a t-snyész- iránynák megftleíő apaállat- és anyaállat-kiválasztás és telncy elés bevezetéséről.

1. Az apaállat-ellátását úgy szervezze meg. hogy

1951 ben 70, 1952-ben 75 darab tehénre és trnyészérett _ üszőre essék eg'y darab természetes ólon fedező bika,

1951. és 1952. években 70 természetes úton fedeztetésre kerülő kancára 'essék egy mén,

az állami gazdaságokban 1951- ben 25, 1952-ben 30 kocára, a termelőszövetkezetekben 1951-btn 20,

1952- ben 25 kocára, a köztenyésztésben pedig 193l-b?n 35, 1952-ben 30 kocára jusson egv kan.

2. A ««arvasmarha és ióálo- many számbeli és minaségi fejlesztése érdekében a földművelésügyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyészhatásának jelen- tös kiterjesztése, a meddőség' csökkentése, a szaporodási százalék emelése céljából, fejlessze tovább a mesterséges megtermé- kényítési hálózatot'.' Létesítsen.

1953- bén kettó, 1952-bén újaü-b

kettő mesterséges szarvasmarha megtermékenyítő állomást. 1951- ben 31, 1952-ben pedig 30

szarvasmarha megtermékenyítő fiókállomást, ezenfelül 1951-ben 30. 19$2-ben 20 mesterséges ióter- mékenyítö állomást. Biztosítsa ezzel 1951-üen a fedeztetésre ke. rülő tény ész és tenyészérett üsző- állőmá-ny 6 százalékát, a kanca- állomány 12 százalékát, 1952 ben pedig a fedeztetésre kérillö telién és tenyészérett üszöállomáüy 8 százalékát. Az 1951. év végére el kell érnie azt, hogy a mesterséges termékenyítésnél 15 százalékkal több légyen a veinhéaség, mint a'természetes fedeztetésnél. Ar, állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben irányt kel! venni a mesterséges termékenyítés általános bevezetésére.

3. A földmüve'ésagvi miniszter

kötelezzen minden állattartót a tenyésztésre (szaporításra) álkal.. mű nőivarú szarvasmarha, ló, sertés és juhállományának a fedeztetés! idény alatt az ivarzi3 időpontjában vaó fedeztetésére. Kötelezzen minden állami gazdaságot. termelőszövetkezetet és Községi Tanácsot elietésl terv készítésére. Az ellletézi tervben a sertés-' és juháromány menns'isé- gének gyorjütemü növelése érdekében írja elő az évenként' kétszeri. illetőleg kétévenként három, szőri elletéseket. különösen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szaporító gazdaságaiban. ...

4. A. földművelésügyi miniszter tegye kötelezővé minden tenyésztésre és-tqvábbtartásra alkalmas növendékéi:at (szarvasmarha, ló. sertés; juíl) hasznosítási célnak megfíde'ő felnevelését. Az állami gazdaságokban külön növendék- nevelő telepeket- kell létesíteni a t'-mr őeKövetkezetek és az egyégazdálkodó do gozó parasztok jóminöségú növendékállatok- k?.'t való ellátása érdekében.

5. Az állami gazdaságokban és

á termelőszövetkezetekben a termelékenység fokozása érdekében selejtezni kell a terméketlen és alacsony teljesítőképességű, rossz takarmányértékesítö, gyenge szervezetű egyedeket. A selejte. zést évente kétszer, ősszel és tavasszal ke'i végrehajtani.

A földművelésügyi miniszter a se ejtezésre vonatkozó rende,kezeseket, irányelveket az 1951. év január hó 1. napjáig adja ki és rendelje el a selejtezés végrehajtását.

d) A földművelés ügyi miniszter dolgozzon ki új törzskönyvelési rendszert, amelyoen a tenyészál. latok elbírálásánál a külső testformák adatain felül elsősorban a>z adott tartáun kö.üimények között elért tenyésztési és termelési eredményeket kell figyelembe venni. Ezeknek együttes kiértéke, lése főként a tejliozam, zsíszázalék, szaporaság;. felnevelés! tulajdonság alapján állapítsák meg az állat tenyészértékét.

1. Az új törzskönyvelést az 1951. évi január hó 1. napján kell bevezetni.

A tiirzslíönyveléet az állami gazdaságok és a terinelőszö- \etkczetelí tcujésiefelben alkalmazni kell,

az egyénileg dolgozó parasztság

pedig a törzskönyvelést mint a minőségi állattenyésztés egyik leghatásosabb eszközét minél ki- terjedtebb mértékben használja fél áTatállományának minőségi fejlesztésére.

2. A tenyésztési verseny kialakítása. a tenyésztési és termelési eredmények során elért módszerek átadása, a tenyésztői kedv fokozása a tenyésztői munka elismerése és jutalmazása érdekében országos, megyei és járási

állatklá'lításokat, állatdíjazásokat kell tartani. Az állatlciá’lltá- sok és áilatdijazások szabályait az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter állapítsa meg.

e) A földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszter a te- nyész és vágóállatforgalráf vállalatok útján az egyénileg gazdálkodó do'gozó parasztokkal, a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal mindkét ivarú nö- vendékáilatokra kössön minél szélesebb körben’tenyésztési, illetőleg tartási szerződéseket, a haszonállatokra pedig hizlalás:, szállítási, tenyésztési, tartási szer. zödések3t. A tenyésztési, tartási, hízla’ási és szállítási szerződéseket úgy keli ütemezni, hogy a szállítások az év minden szakában a szükségletnek megfelelőén történjenek.

Az 3 952. évi január hó 1. napjától kezdődően

tenyésztési célra csak termelési és tenyésztőid ellenőrzés alatt ál'ó. vagy törzskönyvezett leszármazáséi egyedekre lehet szerződést kötni.

A szerződéses ár mindenkor magasabb legyen a piaci áraknál.

IV.

Az állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekében az ál!atfenyésztési terv célkitűzéseinek biztos tása végett megelőző intézkedésekkel és megfelelő kezeléssel a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állatbetegségek kártételét. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a fertőzőbetegségek megelőzésére és elfojtására előírt rend- szabályokat (fertőtlenítés, betegségek bejelentése, áratforgahni korlátozások, hullaeltakarítások stb.) az állami gazdaságok, ái’a- mi vállalatok, termelőszövetkezetek. valamint az egyénileg do’go- zó parasztok maradéktalanul betartsák.

1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban még kell szervezni és nagy arányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdaságok és .a termelőszövetkezetek szarvasmarha és lóáilományát ne. gyedévenként vemhességre meg kell vizsgálni és szükséghez képest meddőségi kezelés alá ken

venni. Az. egyénileg 'dolgozó parasztok szarvasmarha és lóáüo- mányábaD fellépő meddőségeket működési körzetükben a mesterséges termékenyítő állomások, illetőleg az állatorvosi ambulanciák kezeljék. A szarvasmarhák járványai elvetélése ellen az állami gazdaságok és a termelő szövetkezetek e’sösorban az ellető istálók létesítésével védekezzenek.

2. A szarvasmarhagümökór elterjedésének megakadályozása érdekében

évenként kétszer luberkuli- norni kell az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állományát,

a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) illatokat a gazdaságon be. iül szigorúan el ke l különíteni, közülük a gyenge termelöképes- sé- üeket ki kell selejtezni, a reagáló állatok borjait pedig mesterségesen kell felnevelni. ,

A seriésgiimőítór e‘terjedésének megakadályozására a gümőkóro-s állománytól származó tejet, továbbá mindennemű konyhahulladéko“, vagy állati ercditü takarmányt csak eő?e.c3 felfűzés után szabad a sertések etetésire használói.

A baromllgütnüirór k'küsz'jbőlése érdekében az állami gazdaságok és termelőszjvztkszeick baromfiállományukat minden évben tuberku- linoztűssák és a reagált állatokat húsra értékesítsék.

3. A seriéspeiíis elleni védekezés teréá irány, keli venni az élő vírussal tör.é.-.ő oltás fokozatos kiszorítására é3 r kristá’.ytbtlj-ovakclnának m'nsl szélesebb körben való bt vezető-érc.

4 A feinevelési betegségek (ma- iaclnfCuenza, huruios tüdőgyu'.ladáö, borjak tüdő és bélgyulladása) szempontjából át kell vizsgálni az állatokat és az anyaáTatot>. ti ú>szü- lötíek 'és a növendékáilatok tartásában, takarmányozásban mutatkozó hibákat fokozatosan ki kell küszöfl) A'iattenyészté&ünk. minőségi fejlesztése és iervseerű ellátása érdekeben irányt kell verni arra, hogy az állattenyésztés és állat- egészsééüffy különböző teiüietcln foglal kosta'ott szakmunkások és vezető káderok az alábbi szakkép, ze liégge. rendelkezzenek ;

1. Alapfokú szakképzettséggel: Az áilatíenj'ész 5. szaporító és áru- te meló állami -gazdaságok, valamint

c íermV.őizövetkezetek állattenyésztéssel fo-gJalkozó brigád- és munkacsapat vezetői* a3 állami apaál:at- govdozó és az állategészségügyi szalu;

2. Középfokú szakképzettséggel:

A járási tanács végrehairtéblzottsága mezőgazdasági osztályának állattenyésztés: (íakarmányaozdálkodási)

előadói, t&rzskőnywezetői és körzeti ellenőrei, az állami gazdaságok tenyésztő, szaporító és árutermelő gazdaságaiban az állattenyésztő majorok és a tcrmö'ő-zövctksze'.ekben az állaítenrészlőtelepek vízétől* ez ezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok ;

3. Felsőfokú szakképzettséggel: A földművelésügyi niin'sztérium állattenyésztési főosztályának és az állami gazdaságok igazgatósága állattenyésztési osztályának előadói, a Megyei Tanácsok végrehajtób'zoü- -,ágának mezőgazdasági osztályán az állattenyésztési csoport előadói, az állami gazdaságok megyei központjainak állattenyésztési előadói és a nagyobb állattenyésztő áilami gazdaságok és termelőszöveikezetek állattenyésztési vezető1', az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői.

b) A célkitűzés megvalósítása érdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék megfelelő számban magásszín vonalú tanfolyamok szervezéséről, megfelelő számú állattenyésztési és állategészségügyi technikum felállításáról, a mezőgazdasági akadémia, továbbá az agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának a szükséghez képest történő felemeléséről, valamint oktatók biztosításáról.

Az 1951-es és 1952-cs években összesen

110.000 dolgozót kel! taníolyamos oktatásban. 1800 dolgozót

középfokú oktatásban, 800 dől- ]

bölni. Mind az anya. mind pedig a növendékállatok részére biztesítani kell a szabadban való mozgást. Kerülni kell a fiatal állatok hajtását. Szállítását és óvni kel! őket a megfázástól. Gondoskodni kell a beVéS állEtok korszerű gyógyításáról.

5. Az állami gazdasági* és a termelőszövetkezetek juhállományát évente kétszer rühesség szempontjából át ke l v zsgálni és az esetleg fertőző nyájakat megfelelően kezelni kell. Ugyancsak át kell vizsgálni rüherség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok nagyobb létszámú juhállományát, minden év május hó első napjü'g. A fertőzött nyájakaj; kezelte ni kell.

6. A tonyész,bénaság és a takonykor megelőzése céljából évente egyezer vérv'zsgálaínak kell alávetni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek lóíUományát és a reagáló állatokat teüyészbé.oaság esetén, meg kell jelölni, takonykor eseten Pedig ki kell irtani.

7. Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni, a baromi ipsstis ellen Az évközben esetleg fellépő betegségeket gócottásokkal kell elfojtani.

8. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szarvasmarha-, ló és juhállományát a legelőre való kihajlás előtt 3—4 héttel ugyancsak be kell oltani. Az egyésiúeg dolgozó parasztok ló- és juhállományát — ha ezeket fertőzött legelőre hajtják — kihajtás elölt 3—4 héttel ugyancsak be kell oltani.

Hr> az állami gazdaságok, a tér- mslőszöve'kezelek, valamint az egyé nileg dolgozó parasztok szarvas- marháit ssreegő üszőkkel fertőzött legelőre hajtják ki, a kihajtás elölt védcl'ésban kell részesíteni.

9. További intézkedéseket kell végrehajtani a baromfítifusz, a mételykor, a gödölylárva, a gyomor és tüd&íérg esség visszaszorítására és k'íttátára. Az állategészségügy ér. dekébeu. 1951-ben tíz ambulanciát,

1952-ben pcd'g 15 ambulanciát kell építeni.

gozói pedig felsőfokú oktatásban részesíteni.

A földművelésügyi' miniSzíer gondoskodjék az állat tenyésztés és az állategészségügy területén dolgozó szakkáderek és szakmunkások tervszerű beosztásáról, akadályozza meg az indokolatlan és káros személycseréket.

c) A szakmai oktalás és a lucío- mányos továbbkutatás fejlesztése érdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését, a tcrme'ési költségek csökkentését. Ennek e’éréie végett a kutatóintézetek oldják me£ a következő feladatokat:

1. Állítsanak elő zöldszáron érő, szárazságtűrő, bőtermő kukorica- íajíákat. Nemesítsenek ki nagytömegű. nagy takarmányértékü lucernái, dolgozzák ki azokat az agrotechnikai és Irágyázási szabályokat, amelyeknek segítségével a ré- tek és legelők hozamát lényegesen emelni tehet, dolgozzák ki a szá'as- takarmár.v-növények c-lyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amely- lyel kát. holdanként legalább száz mázsa szénatermést khe' clérm, á'- lapítsák meg a tömegtakarmányok helves felhasználásának módját, ál- laoíísák meg a legjobb takarmányértékesítési módszereket. •

d) Dolgozzák k' álla.fajonként a szaporaság emelésének módszereit.

Tenyésszenek ki az eddiginél magasabb termelékenységű állatfajtákat, elsősorban: magas

tejhozamú, emellett nagy húshozamú magyar tarka szarvas- marhát, szapora, nagytestű, zsír- és hússertés fajtát, magas gvapjuhozamú juhíajtát. állapítsák meg a legjobb felnevelési eljárásokat.

e) Az állategészségügy (erén legyen főfeladalunk a brucellózis, a sertések fertőző gyomor- és bél- gyulladása, a felnevelési betegségek, a gümőkór és a sertéspestis megelőzésével kapcsolatos alapvető kérdések tisztázása, illetőleg ezeknek a betegségeknek leküzdése.

A földművelésügyi miniszter gon-- doskodjék arról, hogy a tudományos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A kutatók

niiniízier rendelkezésé;-«- bocsáiá- iását:

1. A száiastakarmány időben való betakarítása céljából 1951-b.n 250 darab traktoros fűkaszát. 700 darab fogatos fűkaszát, 1000 darab lógercbiyét, 1952-ben pádig 400 darab fogatos fűkasza., tOOO drb fogatos fűkaszát és 800 darab légi rebly ét.

2. A takarmányök ' jobb előkészítése érdekében 1951-ben 190 d b kalapácsos darálót. 350 drb motoros szecskavágút, 1952 ben pedig 300 darab kalapácsos darálót és 340 darab motoros szecskavágót.

3. A siiózás nagymérvű kiterjesztése érd kében 1951-ben 700

darab, 1952-ben pedig 730 darab silóiöltőt.

4. A rétek és legelők ápolási munkáfnak elvégzéséhez. lööTben 500 darab réiboronáí. 1952-ben pedig 2500 darab rétboronát, 500

2

A tenyésztői munka megjavítás:

érdekében

aj Az egyes állatfajoknál--a kö vetkező tenyésztési irányt k«l megvalósítani:

Szar vas marhatenyésztésben

magyar-tarka marha mainál jobi lej« és hú;termelő képességén;! kialakítása.

Lótenyésztésbtn a lovak munka képességének, szívósságának fo: kozása. valamint »"hasznosítás célnak megfrlelő testalkat kiaíakí Iáka'.

Ssrtédteayésztésben a fejlődés eréiv. fokozása, a hűk- és zsírter- melőképeseég emelése.

Juhtenyésztésben a. magyar, lé sús és-cigája ..jühfajták megjavítása, gyapjú- es tejhozamuk növelése.

• Baromfitenyésztésben a tojás-és

hústermelés fokozása.

1j) Az egyes állatfajoknál 'a? alábbi tényészkürzEteltben a követ, kéüő icnyéíziidnyokaj kell kövclni

1. A szarvasmai'liáiial áz ország egész területén a magyar tarka fajta, ebbő; . Zala, Somogy, Baranya. Csongrádi és Békés megye terűi été ;i a gyorsabb fe.j'.ődésű és magas t. jhozam mellett nagy, hús- hozamú (hús. tejjellegű). az ország többi részén az elsősorban nagy tejhozamú, de eme’.leU jó húshozamú (iejés-liúsjellegű) fajta,

2. Lőnííl az Alföld déli és líejetl ré*zliben, valamint Nógrád megyében a Nőnius, Borsod-Abaúj- Zemp-én megye északt hegyvidékén a Lipicai, a Dunátút déli éS nyugati megyéiben a hidegvérű kis Muraközi. az ország többi részében pedig a magyar ffivér fájta.

3. Sertésnél a Dunántúl északnyugati és de.i részén, továbbá Békés megye déli részén és Pisi megyében a fehér .'hússertés. Békés megye többi részén, a Balaton környéké!!, ti'cj-pr és Komárom megye területén a fehér hússertés és a mangalica, a Duna és Tisza-közének és Szolnok megyének déli rc- szí-n, továbbá Csotigxád megyében- a berkshirei és a mangalica, az ország többi részén pedig a mangalica fajta.

A -hús- és zsírjellegű errtésállo- mány százalékos aránya országos viszonylatban az 1951, évbin 30— 70 százalék, az 1952. cvben pedig 40—hű százalék legyen.

4. A juhnál Bács-Kiskun megyében a cigája. az ország többi részén a magyar fésűs-fajta. ,

5. A baromfinál az ország egész területén a fehér, sárga és kender- magos magyar ivük és tojástermelő gazdaságokban a Leghorn tyúk, a teljesen* * fehér tollazatú magyar lúd, a pekingi és a pekingivel javítóit fehér toll-cZatú magyar kacsa, a bronzpulyka és a söíétebb kékesszlirke szinvállozaiú gy ö n gy í y ú k -- f a j t a.

c) A földművéiésügj i min'szter a*fenti irányain k alapján rásztele- seri állapítsa mag.a tenyészkürze- teket és eunrk során legyen figyelemmel a tenyésztési cs kterészteréin célokat szolgáló zárt tenyészetekre is. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a te-