Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-19 / 294. szám
6 1930 DECEMBER 19. KEDD §zabo!cs-Szatmárkán teljesítjük a stíliB Ssztertnnács állattenyésztési és lakarmánvtermelési határozatát Népi államunk minkztertaná csa az állattenyésztés fejlesztő sének és a takarmány termeié fokozásának jövő évi és 1952-es esztendei feladatait határozatban szabta meg1, ötéves tervünk meg- vaiösításával emelkedik a dolgozó nép életszínvonala. SziUoéger ehhez, hogy bőséggel legyen élelmiszer, legyen iparunknak nyers anyaga és tervszerűen folyjék mezőgazdasági kivitelünk. Két ségtelen, hogy mindezek tlztosí tásához fontos állatállományunk minőségi és mennyiségi fejleszt se, állattenyésztésünk hozamának fokozása. Ezért fontosak azok a feladatok, a {helyeket Szabolcs- Szatmárra is megszab a minisztertanács határozata. Bo'gozó parasztjaink, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, megyénk falvai örömmel üdvözllk a határozatot, mert azt látják belőle, hogy — mint a növénytermelés fejlesztéséről szóló határozat _ lendületet fog adni állattenyésztésünknek. A kétéves állattenyésztési terv megszabja, hogy Szabolcs-Szatmár területén n következő évben szarvas- marhaá’Iomán.viinkat !1 százalékkal, 1952 ben pedig újabb 9 százalékkal kell szaporítanunk. Azt is előírja a határozat, hogy jövőre szarv asmárhaáilomá- nvunknnk 43 százaléka, 1852- ben pedig G9 százaléka tejelő tehén legyen. Lóállományunkat a jelenlegi bitszámot alapulvéve 4 százalékkal kell emelni. Itt fölsg a minőségi javítás a ■%ntos. Sertésállományunkat 1951- ben 8 százalékkal, 1952-ben pedig újabb tíz százalékkal kell gyarapi tanunk. Nem kisebbek azok a feladatok sem, amelyek juhtenyésztöinkr várnak. Jövőre 24 száza’ékos, az 1952-es évben pedig újabb 17 százalékos szaporodást kell elérni. Minden lehetőség megvan arra, hogy Szabolcs-Szatmár teljesítse feladatait, végrehajtsák a m: nisztertanácn határozatát. Segít ebben a munkában maga a dolgozók állama is. Elsősorban azzal, hogy pé'dáu! szarvasmarha-tenyésztésünk vonalán megfelelő mennyiségű jófajta apaállatokkal látja el a köztenyészetet. — Jelentőségében nem kisebb az a segítség sem, amely az apaállat gondozók számára ingyenes szaktanfolyamokat biztosít és igen szép összegeket fordít az állam arra, hogy új apaállatistállók épüljenek. Lényeges, hogy jövőre új, mesterséges megtermékenyítő főállomás lesz Nyíregyházán, amelynek segítségéve! igen nagy tenyészártékü állatokkal fog szaporodni szarvasmarhaállomá- nyunk. Nem kevesebb, mint tízezer tehén mesterséges megtermékenyítését fogja elvégezni ez a főállomás. Persze az állattenyésztésünket mennyiségileg és minőségileg fejlesztő munka legjelentősebb segítsége az, ha növeljük takarmánynövényeket termő területeinket. Nagyobb gon do1 fordítunk a takarmányok biztosságára. Igen rosszul álltunk eddig, hiszen az ossz szántóterület S—9 százalékát alig tették ki takarmánynövényeket termő területek és takarmányban most is jókora lüány mutatkozik. Megnöveljük a takarmányok vetésterületét és ehhez népi államunk kormányzata még takar- mányeiló-akció segítségét is nyújtja, hogy falvainkban minél több dolgozó paraszt silózhasson, tartalékolhasson jóminöségü takarmányt jószágainak. 1 Szarvasmarhatenyésztésünknek jelentős segítséget biztosít például a szerződéses tenyésztés. Saafcolcs^Szatmárban 200— 250 bika, 800 ezer darab 11*- nyészüsző tenyésztésére lehet szerződést kötni. Mindazok, — akái szövetkezrtbe- liék, akár egyénileg dolgozó parasztok — akik tenyésztési szerződést kötnek, egy évre mentesülnek a tejbsszolgáltatás alól, 600 forint kamatmentes előleget kapnak három részletben, 5 mázsa abraktakarmányt és a jószág átvételekor a mindenkori hivatalos áron felül tíz százalék felárat is. Ez a kedvezmény a bikaborjú szerződéses nevelésére. Azok, akik üszöborjú nevelésére szerződnek, 6 hónapra mentesülnek a tejbeszolgáltatás alól, 500 forint kamatmentes előleget kapnak három részletben és egy mázsa abrakot. Ezenfelül ugyancsak tíz százalék felárral veszik át tőlük a jószágot. A szerződéses szarvasmarhatenyésztéssel több, mint ‘500 ezer forinthoz jutnak a megye dolgozó parasztjai, ugyanakkor pedig elősegítik, hogy szarvasmai haállományunk mennyiségileg és minőségileg fejlődjék. Lótenyésztőink feladata, hogy megyénkben 4 százalékkal emeljük lóáliományunkat. Érdekes megemlíteni, hogy a Szovjetunió lótenyésztésének tapasztalataiból tanulva- most kormányunk megszabja, hogy tájnak, éghajlatnak, környezetnek megfelelő fajtát tenyésszünk Szabolcsban, a magyar félvér fajta az, amelynek a környezet a legalkalmasabb. Lótenyésztésünk eddigi eredményei szépek. Az idén termeiöcso- portjaink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is több díjat hoztak el a tavaszi tenyészállatkiáilítás- ről. Biztosíték ez arra is, hogy Szaboics-Szatmár lótenyésztői jövőre és 1952-ben megoldják azokat a feladatokat, amelyeket a minisztertanács állattenyésztési határozata számukra kijelölt. Segítségükre lesz a megyében már működő hét mesterséges ló- megtermékenyítö állomás. A sertéstenyésztés fejlődését lendíti, hogy a dolgozók állama termelőszövetkezeteink és termelő- csoportjainknak . tenyésztörzseket juttat, ugyanúgy, m;nt minden állatfajtánál. Mindemellett több- százezer forintot kapnak falvaink dolgozó parasztjai a szerződéses malaenevelésen és sertés-hizlaláson keresztül. Juhtenyésztőinknek 3.99 kiló gyapjút kell lenyírniuk a minisztertanács határozata szerint egy-egy juhról. Ha a juhtenyésztésről beszélünk, feltétlenül ímeg kell említeni, hogy termelőszövetkezeteink és terme'öesoportjaink már is sokat tanultak a szovjet juh'cenyésztök- töl. Megtanulták, hogy „a fajta a szájon át alakítható ki a legkönnyebben*’. He'yesén kell takarmányozni, akkor javul a juhtenyésztés hozama. E mellett bizonyít a bakta- lórántházi „Úttörő” tszcs, eredménye is. Darabonként 5.1 kilós volt a gyapjúhozam. A csoport juhásza versenyre hívta a megye valamennyi termelő- csoportjának juhtenyésztöit és azt vállalta, hogy 5.2 kilós átlagra emeli az átlaghozamot. Mit kell elsősorban tenni állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben és mit kell tenniük egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainknak, hogy végrehajtsák a feladatokat, jó eredményeket érjenek el állattenyésztésünk fej esztésénél ? A takarmányhiány leküzdése az első és legfontosabb feladat. A rendelkezésünkre álló szálas- és abraktakarmányokat a jó gazda gondosságával használják ki. Ki kell kutatni az eddig nem használt gyári me'lék termák eket és bevezetni ezek takarmányként való felhasználását. Fontos, hogy minden dolgozó paraszt száraz helyre rakja szénáját, takar- mány£>3aimáját, beriiözza kukoricaszárát. Minél több szántóföldi takarmányt kell termelni. Lényeges és alapvető feladat, hogy állattenyésztőink nagyobb gondot fordítsanak az istálló tisztántartására, szellőztetésére. Olvassanak minél többet állattenyésztési füzeteket, főként olyanokat, amelyek a Szovjetunió élenjáró, nagy gyakorlattal rendelkező állattenyésztőinek a munkáiról szólnak. Vegyenek részt minél többen azokon az áUattenyésztési tanfoiya- mokon, amelyek meg fognak kéz»- dödni falvainkban és hallgatásuk semmibe sem kerül. A falusi pártszervezetek, a járási és közsági tanácsok és minden tömegszervezet feladata, hogy tudatosítsák az állattenyésztés fejlesztéséről és a takarmánytermelésről szóló határozatot, mozgósítsanak annak végrehajtására falvainkban, hogy -a dolgozó parasztok becsületté! liarco'janak ezzel is ötéves tervünk valóra vá'tásaért. Krakonperger Mihály, a Megyei Tanács áilí'L tenytetésl csoportjának vezetője. DISZ vezetőségválasztások Helytelen, -hogy Kisváráén nem tudták megtartani a vezetőségvá- lasz.ást, mert a Vulkán üzemi párttitkára nem látta ennek szükségességét és nem engedte el az aktívákat a szereppróbáról. • • Helyes, hogy a nyíregyházi járási DISZ titkárság ii ésén a járási DISZ titkár 23 fiatalt vont be a munkába és maga is jó! felkészült a t tkári beszámolóra. Helytelen, hogy a D:6Z városi titkárság ülésére csak három ifjúmunkást hívlak meg, a fehérgyarmati járás DISZ titkára, pedig nem készült fel a titkári beszámolóra. Helyes, hogy a MÁV pályaíenn- tartás DISZ-tagjai a vezetőségvá- iasztó ülésen 24 kívülálló fiatal beszervezését vá! alfák. DlSZ-szerve- zcteink tekintsék föfeladatuknak a tagtoborzást. Helyes, hogy a rakamazi DISZ- flatalok felismerték fontosságát az agitádós munkának a kukoricabe- gyiijtés területén és három utca le- látogatását vállalták s naponként kisgyűléseket tartanak. Mi is befejeztük ezévi tervünket Munkafelajánlást tettünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére. A munkafelajánlások te jesitésével a terv határidejét hoztuk előre! Amikor Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére tettük meg nnmkafeiaján’ásunkat, már mindnyájan arra készültünk, hogy határidő előtt teljesítjük ezévi tervünket. Sikerült. A betonút elkészül, a falvak dolgozói velünk együtt ünnepelték ezt a napot. Soha ilyen szép utat nem láttak a megyében. Nem ragad be többé a sárba egy szekér sem, nem szakadnak meg a lovak. Úgy érezzük, hogy segítséget nyújtottunk a falvak dolgozóinak. £n, aki itt dolgoztam az útépítésen, soh nem láttam ilyen gépeket. Nem volt régen toronvdarn. gépkocsi és ilyen hatalmas keverőgép. Megkönnyebbült a munkánk. A tőkés kizsákmányolok nem fordítottak ilyesmire pénzt. Az emberi erő mnél nagyobb kihasználására törekedtek, hiszen ha egy munka5 kidőlt a sorból, jött helyette tíz másik. Ettől a világtól szabadított meg bennünket a Szovjetunió és így érezhetjük mi munkások mindnyájan, hogy a dolgozók ál.amában érték, a legfőbb érték az ember. Hatalmas segítőnk és barátunk új technikát, új gépeket küldött a segítségünkre és a szovjet ember segítségével tanultam meg én is az úi módszert. Így lettem sztahanovista és szívvel-lélekkel vesszük ki valamenyen részünket az ötévcs terv megvalósításábó1. A terv határidejének előrehozása a béke harcos védelmét is jelenti! Antal János sztahánovista kubikos. II megyei terv: a békés aüiolémunka leire Tcrylieszámoló a megyei tamíe§ülcsen — A Megyei Tanács mega'a kulása óta alig telt el néhány hónap — kezdte meg az 1951. évi megyei terv ismertetését Kocsis László elvtárs, a Tanács tervosztályának vezetője, a megyei tanácsülésen — s most alkalmunk van beszámolni a megye tervéről, ame’y az élet terve, a békés alkotó munka terve. Egv esztendő alatt többet valósítottunk meg megyénkben, mint Horthyék Thuránszkyék, Kállayék tíz év alatt. Az 1951-es terv bizonyítéka annak, hogy a Párt vezette felszabadult dolgozó nép merészen alkot, merészen halad előre a szocializmus útján. —- Az elmúlt néhány hónap alatt jelentős eredményeket értünk el. 700.000 forintot fordítottunk téglagyáraink fejlesztésére. 400.000 forintot a nyírbogdá. nyi üzem korszerűsítésér 161.000 forint jutott a Vulkánnak, 800.000 forint a hús-, szesz-, keményítő- és malomiparra, 800.000 forint a magas- és mélyépítőipar fellendítésére megyénk területén. A- közlekedési beruházások összege, majdnem eléri a 20 millió forintot. — Tíz és félmillió forintot fordítottunk a földművelés, állattenyésztés fejlesztésére, erdőgazdasági beruházásokra 3 millió forintot egészségvé delemre, kulturális beruházásokra szintén 3 millió forintot fordítottunk. . Befejeződött a nyíregyházi pálveudvar felvételi énületének énhkezése. •megkezdődött a tiszalöki Erőmű építése. — Azonban nem hunyha tunk szemet a hibák felett sem folytatta Kocsis elvtárs — Mik voltak a hiányosságok? Nem fordítottunk elég gondot tervfegyelem érvényesítésére. Szamosbecsen az Útfenntartó Vállalat a járdát hanyagul építette meg, a szálkái Magasépítési Vállalat a bakta lórántházi tűzoltó szertárnál végzett rossz munkát. A hanyag munka mind anyagpazarlást jelent, amely megengedhetetlen. Számos váTalat nem tartotta be a szállítási batáridőt. Előfordult engedély nélküli beruházás. így pl. a nyíregyházi nvomda korszerűsítéséhez engedély nélkül fogtak hozzá. — Ezeket a hiányosságokat kihasználja az ellenség a kártot létesítünk, nagy lépéssel haladunk előre a mezőgazda" ság gépesítésében. 253-mal emeljük traktoraink számát a megyében, gépállomásainknak már öt kombájnja is lesz.-—■ Eddigi eredményeink nem hullottak az égből. Harc útján, a Szovjetunió támogatását élvezve valósítottuk meg terveinket. Az elkövetkezendő idők tervei végrehajtásánál is mellettünk áJl a Szovjetunió, a Párt és dolgozó népünk a béke terveit végrehaitja! JÁRJANAK ELÖL JÖPÉLDÁVAL A TANÁCSTAGOK A beszámolóhoz hozzászólt Bcdogán János elvtárs, a Megyei Páríbifpttság képviselője is. ' — Ha megnézzük a megyei tervet — mondotta Bodogán elvtárs -— láthatjuk, hogy a mi, megyénkben is egyre több üzem épül, dogozó narasztsá- gunk egyre jobban élvezheti a munkásoszíá’y segítségét. Nyíregyháza új üzemet kap, de komoly jelentősége van annak is. hogy erősödnek gépállomásaink, növekedik falun a gé* pék száma, erősödik a munkásparaszt szövetség! Ez a terv a szocialista mezőgazdaság fejlesztése terén nagy lehetőséget d számunkra. — A tanácsok feladata, hogy a Párt irányításával a tervet végrehajtsák. A végrehajtás során vonják be a munkába a dolgozók széles tömegeit s e'sógorban a tanácstagoknak kell jópcldával elől járni! Helyes, hogy a pénteki nap folyamán a DISZ járási titkárai kiértékelték a vezetőségválasztás eddigi eredményeit és fnegszalkák a további tennivalókat. Helyte’en, hogy a vásárosnamc- nyi járási DISZ-titkárság ülésén Kiss Zoiián nem értette meg, hogy mert bír döntő fontossággal a dogozó parasztiiatalok bevonása a vezetőségbe. Helytc'en, hogy Jármiban a párt- titkár és a tanácselnök elvtársak a hozzájuk segítségért forduló fiatalokat elutasítják azzal, hogy for - dúljon a titkárhoz, vagy ped'g a titkár küldi őket az elnök elvtárshoz. MEG KELL SZILÁRDÍTANI A TERVFEGYELMET tevésre. Aki megtűr ilyen fegyelmezetlenséget, az akarva, vagy nem akarva, az ellenség malmára hajtja a vizet. A tervfegyelem szigorú betartása egyik biztosítéka 1951 jó munkájának. — 1951-ben beruházásaink az ezévitől jóval nagyobbak lesznek. Tovább folyik a tiszalöki Erőmű építkezése Megkezdődik a középmotorgvá” építése, bővítjük a lakatosüzemet. 42 községben bővítjük a közvilágítást. Uj téglagyárat is építünk, fejlesztjük a szocialista kereskedelmet, az árúmennyiség forgalombabozataláná’ csak egy számot kell említeni: családonként körülbelül 4000 forint érték jut. Ez a szám maga helyett beszél. — 15 korszerű tanyaközpon-
