Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-19 / 294. szám

1950 DECEMBER 19 KEDD 7 MUNKATÁRSAK — liirov: T'shéz elképzelni magunknak olyan óriás alakját, mint amilyen Szr&lin. Az u’olsó éu.fcbcn. az ifiő- fől, hogy Lenin nélkül dolgozunk, nem ismerünk egyetlen fordulópon­tot sem munkánkban, sem egyetlen nagyobb kezdeményezést, jelszót. irányzatot politikánkban, amelynek szerzője ne Sztálin elvtárs lett vol­na. Az egész alapvető munka ezt tudnia kell a Pártnak — Sztá­lin eivtárs úlmutatásai szerint, Sztálin elvtárs kezdeményezésére és vezetése mellett folyik. A nemzet­közi politika legnagyobb kérdéseit az ő útmutatásai alapján oldják meg és nemcsak ezek a nagy kér­dések, hanem iigylá szik a har­madrangú. sőt tízedrangú kérdések is érdeklik öt, ha ezek országunk munkásait, parasztjait, összes dol­gozóit érintik. Meg kell mondanom, hogy ez egészben nemcsak a szocializmus építésére vonatkozik, hanem mun­kánk különálló kérdéseire is. Pél­dául, ha országunk védelmének kérdését vesszük, teljes erővel alá kell húznunk azt, hogy minden si­kerünkért — amelyekről beszéltem — egészében és teljességgel Sztá­linnak vagyunk lekötelezve. Ennek az embernek hatalmas aka­rata, kolosszális szervezőlehetsége j biztosi-ja a Párt számára, hogy idő­ben hajthassa végre azokat a nagy történelmi feladatokat, amelyek a szocializmus győze mes építésével függnek össze. (A lenmgrádi V. terü'e i és It. város: pä-tkemfereneiän 1931 ja­nuár 17-én tar.ott beszédből.) Hruscsov Az egész világ dolgozói szeretettel és hálával emlegetik és így is írnak róla. A dolgozók ellenségei vöd dühvei és piszkolódva emlegetik és így is írnak róla. A világ dolgoz; i Sztálin elvtársban vezetőjüket lát­ják, megszabádllójukat a kapitaliz­mus járma alól. Országunk dolgo­zóinak Sz'álin elvtárs tanítója, ba­rátja és atyja■ A dolgozók ellenségei Sztálin elvtársban legveszélyesebb ellenségüket látják, Sz'álin eivtárs élettörténete a mi Bolsevik Pá-tunk d'crő története is. Sztálin elv árs élet története a mun­kásosztály elnyomói, a fö’desurak és a tőkések ellent forradalmi har­cának törléne-e. ... A munkásosztály és a dolgozók Sztálin e'vtársbcn korszakuk egyik legnagyobb emberét látják, a gon­dolkodót, a harc emberét és szerve­zőjét, a munkásosztály és az összes dolgozó győzelméért a kapitalizmus­sal szemben — a kommunizmusért. .. • Sz'á'.in e:v‘árs a nemzeti kér­dés nagy elméleti tudási is. Már a- első orosz forradalom előestéj én arra tanítja a munkásosztályt.'hogy a nemzeti kérdés helyes megoldása lehetetlen a cárlzmus és a kapitaliz­mus feleit aratott győzelem nél­kül. ... Leninné' együtt dolgoz'a ki Sztd'in elvtárs a nemzeti kérdés b'lscvik programját. A nemzeti kér­dés — tanítása szerint — a prole­tárforradalom egészének egy része. A' nemzeti kérdés elszaki hatatlan összefüggésben áll az egész nemzet­közi helyzettel az imperializmus korszakában. ... Sztálin a nagy szovjet nép él­sz kit hatatlan barátságának szimbó­luma. .4 Szov je ’unió összes népei benne, látják barátjukat, a Újukat és vezetőjüket. Sztálin bölcsességé­vel a nép barátja. Sztálin a nép iránti szerctetével a nép atyja. Sztálin, a nézek csatájának bölcs vezetésével a népek vezetője. Sztd'in eivtárs nagysága abban áll. hogy a népből jött, a nép hű fii és hog-i mögötte áll a nép ér­dekeiért vívo't harcban eltelt nehéz élet. hegy egész forrednlm, kenysegét m-nd'.g a dolgozó javára végezte. (Sztálinhoz 1939 december intézett levélből.) Az tízemi lioniszomol-csoport tévé­nép 21-én A íi§zadobi „láncsics“ (epmeídsziWetkezet tagjai felismerték a bírálat és önbírálat jelentőségét A ti&zadobi „Táncsics” termelő­szövetkezet vasárnap este gyu.ést tartott A csoport helyisége zsúío- lásig telt. Minden bélen tartanak egyszer gyűlést és olykor-o'ykor a vezetőség számot ad az elmu'.t heti munkájáról. A beszámolót élénk viták kővelik. Az eredmé­nyek mellett meghúzódó tiibáktá is rámulatnak a tagok, javaslatokat tesznek: hogyan lehet azokat hely­rehozni Úgyszintén a következő heti munkatervet is a gyűlés elébe tárja a vezetőség. Sok értékes hoz- zászóas követi a beszámolót, me­lyek alapján sokka! tökéletesebben és sokkal könnyebben végzi a veze­tőség a reája váró munkákat. A vasárnap esti gyűlést is ez a szellem hatotta át. Többek közt a vízvezető csa'orna- hálózat építéséről beszé'tek. S:pos Lajos elvtárs arról beszélt, hogy több munkaerőre4 van szükség _ a csatorna építéséhez, ha azt a fa­gyás e'ölt be akarják fejezni. Gyorsan megnőtt a munkára je­lentkezők 6záma, azonban a jelent­kezők szerszámhiányra hivatkoz­tak. A csoport elnöke Farkas Lajos elvtá's válaszolt a szerszámhiányra hivatkozóknak. — Ha csak ennyi a h’ba. holnap reggel veszünk annyit, amennyi csak kell! — „Helyes. . . helves!” — hangzott rn’ndeníelő'. Mikor minden zaj e'cser, de sédéit, Sipes Lajos elvtárs emelekedett szólásra. — Szabad egy szót elvtársak! Az helyes, hogv vegyünk, mert kell. Erről jutott eszembe,_ hogy tavasszal, a nyáron és az. őszön is vettünk már szerszámokat. Azok ho’ vannak? Jövőre megint 100 forintokat adjunk szerszámra? Sri csend támadt, mely arról ta­núskodott. hogv helyesen vetette fel a kérdést Sípos eivtárs. Bizony sok szerszám nem került vissza a csoport raktárába. Munka befejez­tével elvitték haza és ott hanyód’k a padláson, vagy a kocsiszínben. Az sincs nyilvántartva, hogy ki vitte e! a szerszámoka'. Kezek lendültek a levegőbe. Szót kértek a tagok és beszámoltak, mi­lyen szerszámot nem hoztak be a raktárba. Elhatározták, hogy a kö­vetkező nap mindenki vissza viszi a közös szerszámokat. Kovács Gyula új munkamódszert javasol Ugyanis a csatornákat bak­hátra készítik. A földet kéioida’ró! termelik ki és mindössze eov ásó­nyom földet termeinek ki több mé­ter széles sávban. — Elvtársak! Ha traktorra! mé­lyen felszántanánk a földet, köny- nyebb volna véle bánni — mondta Kovács Gyula. Voltak akik helye­selték, voltak, akik nem. — Nem helyes, mert kigázoija a mérnöki karókat — mondta az egyik. — Jó, hogy még gőzekét nem mondtál — jegyezte meg egy má- ,s:.k. Sok . vélemény végül mégis helyes elhatározást szül!. Lovas, fogattal felszántják, meg­lazítják a kíterme'ésre szánt föl­det. Ezzel az egy szerűtick láiszó újítással sok napi fáradságos mun­kát takarítanak meg a csoportlapok és emellett biztosítják a csatornák gyorsabb elkészítését. A tagok arró! is beszámoltak, hogy a csoportvezetők nem tarta­nak megbeszéléseket a tagokkal H ba van a takarmányellátásnál. A kocsisok sokszor esiefe'é viszik az állatok részére a takarmányt és ez akadályozza az állatgondozók mun­káját. A csoportvezetők belátták mun­kájuk hiányosságát. - A kocsisok is elhatározták, hogy váltva és rmo­dig pontosan a reggeli órákban szá'- lítják be a szükséges mennyiségű takarmányt az állatok részére. Ez csak néhány példa a sok közül. Értékesen fölfk el a dolgo­zók a hosszú estéket. Az elmúlt gazdasági évben sok h'bát követtek el. mely nagyobb részben annak ludhat-’’hé? 'hogy' réffl bírálta a tag­ság a vezetőség munkáját és sa­ját munkáját sem. M;nt ahogyan látjuk, ma már másképpen megy minden. A hibákat még a kezdetén feltárják és kijavítják. Megtanulta a vezetőség, hogy sokká; könnyebb és -egészségesebb munkát tudnak végezni, ha segítségül hívják a ta­gokat. A bírálat és önbírálat éles fegyverré vált’ a csoportban. A pvügs befejezése után el­mondtak a csoport tagjai, hogy egész héten figyelik úgy sa’át munkájukat, mint a vezetőség munkáját. Ha munka közben h’bát vesznek észre, azt azonnal kikü­szöbölik, ha pedig nagyobb hibá­ról van szó, amit csak gyűlésen lehet megvitatni é-s azután kijaví­tani. je;entik a vezetőségnek. De nemesek tudomásul veszik a tagok a h’bákat, hanem mindjárt tervez­getitek azok helyrehozásáról. így vári’ aztán az. hogy a gyűlésen nem süket fülekre talál az elbán gf- zott beszéd, hanem már előre át­gondolt javaslatokat terjesztenek a tagok a gyűlés elé. , Koiozsi Dezső. Népbolt nyílt a tiszaiöhi erőmíítelepen A tiszalöki erőműtelep dol­gozóinak sok gondot és bősz szúságot okozott, hogy a te­leptől, több kilóméter távol­ságban lévő boltokba kellett a szükségleti cikkeket bevásárol­ni. Egy doboz gyufáért, vagy egy csomag cigarettáért kilo­métereket kellett gyalogo’ni. Pártunk azt tanítja hogy a mi országunkban a legnagyobb érték az ember, szocialista mó­don kell róla gondoskodni. Ez a tanítás öltött testet, amikor az erőmű területén Népbolt nyílt, a dolgozók szükség1 elei­nek a könnyebb ellátására. Államunk a Népboltot 20.000 forintos beruházással létesí tette. Elkészültek a tiszalöki kultúrház helyreállító munkálatai Országunkban a dolgozó né­pé lett a kultúra. Minden dol­gozó embernek joga van a kul­túrához. Szabolcs-Szatmár me­gyében egymásután létesülnek és állítják helyre, szedik rend­be a rossz állapotban léve kuítúrotthonokat. Legutóbb 8000 forintos beruházással ki javították a tiszalöki kultúr házat. A kultúrház tágas ter­mével várja a dolgozókat. ■ Ugyancsak 8000 forintos be­ruházással javították ki a má­tészalkai kultúrházat. • A ..Komszomol Központi Bízott- Sása j> egy évve' ezelőtt határoza­tó: hozott .Az üzemi Kcnaszomol- cspporlolt munkájának majjavítá- sáiól“. A határozat hangsúlyozza- hagy a Komszomol csoport o van fon os láncszem. olyan eszköz, arnitynek segítségéve! a. Komso­mol. szervizeiknek meg kell szer­vezniük az ifjúság körében végzett munkát és ba kell vonalok ez ifjú­ságot a tevékeny társadalmi élet­be. A határozat nyomán a Komszo- mol-csoportok tevékenyen részt- vesznek munkatermelékenység fokozásáért folytatott harcban. Be­vonják az egész ifjúságo* a munka- versenybe és arra törekszenek, hogy minden egye? ifjúmunkás tel­jesítse és túT.eljasftse normáját és sz gorűon betartsa a termelési fe­gye met. A szocialista munkaverseny az ifjú óig kommunista nevelésének ha­talmas eszköze. A munka verseny Sz'álin elv'árs meghatározása Sze­rint a szocializmus épi élének kom­munista módszere, ame'y a do gozó tömegek millióinak legmagas: bb- fokú akti vitáién alapul. 4 munka­verseny átalakítja az ember tudását. segít legyőzni á munkára vonatkozó régi nézeteket, a kapitalista múlt csőkévényeit és a munkát .-a be­csület dolgává, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség do’gdvi villoz- tatja". Számos olyan példát hozhatunk fel, affloiy fényesen bizonyí ja, hogy mennyit tehat a Komszomol- Cfoport annak érdekében, hogy be­vonja az összes Kwnszcmol-tcgokat és ifjúmunkásokat a szocialista munka versenybe. Sok érdekes tapasztalatot halmo­zott. fel ezzel kapcsoló ban Muratov elvtárs K .mszomol-cs porija a sz á- l-'nzrádi traktorgyárban. A csoport a K'-msromol Központi Bizottsága II- teljes ülésének határoza’ait teljesít­ve arra törekedett ho|y a brigád minden egyes Komstomol tagja és ifjúmunkása sztahánovistává le­gyen. Mi volt a csoport első lépése- mikor hozzáfogott ennek a nagy feladattak a megoldásához? Először is a művet-e ő segítségével a munka befejezése u!4n mkiden egyes ifjú­munkással közölték cznrpi teljesít­ményét. Ha valamelyikük nem tuiia teljesíteni vállalt kötelezettsé­gét, akkor a Komszomo’-csoport megállapította a fennakadás okát és mindent megtett a teljesf'ís aka­dályainak k kilszöbö été érdekében Anao’.ij Muh'.orajev ifjúmunkás közvetlenül az ipariskola elvégzése uián. ez év júniusában került ebbe a műszakba. Mint tapasztalatlan kezdő, az eső időben nem tudott meőb rliosn: felada ávd. A Kom* szcmo'.-'agck azonban sc.gí.ségef nyuj ottak társuk«, k. A cscportgyü- lés haiáro-ata alapján az egyik ta­pasz alt ifjúmunkás vállalta, hegy segít Muh'orajevnek. Az eredmény rém is késeit. Anatolij rövidesen sikerrel te j esi tett-e normáját. Ezen te’adatok me lelt a Ko-mszo* mól igen fon'os feladata az oktatás és politikai felvilágosítás. A K .m-zomo, K izroni; Bizottsá­gának IV. teljes ülése arra köte­lezte a Komszomol-szervsze eket, hogy összpontosítsák figyelmüket a.z es i iskolák megjavítására, állan­dóan gondoskodjanak arról, hogy, megteremtsék a szükséges előíelté- te eket az ifjúság tanulásához és megakadályozzák a lemorzsolódást, E munkának sikere a Komszomol- rsoportlól függ A leningrádi - Sztá­lin“ gyár 1. számú műhelyének Ko-mszomo-l-csoportjában a fiatalok észrevették, ho-gy Anja Ho-desenko elmarad a csoporttól. A Ko-mszo- mo! 'n'é-kedett és javaslatára áthe­lyez! k egy más’k műszakba, foglal- ktz'ck vele s így Anja sikeresen be is fejez e a tanévet. A Komsomol Központi Bizottsá­gának teljes ülése rámutatott arra is. hogy a kulturális tömegmunka az ifjúság kommunista nevelésének eyylk legfoniossbb része s a Kom- szóméinak kötelessége a kommuniz­mus építésiért küzdő kultúrált em­bereket nevtlni. Rámu atott a Köz­ponti Bizottság arra is, hogy azok a Komsnomol-csoportok érik el a legnrgv-obb sikereket- amelyek gon­dot fordítanak a kulturális tömeg­munkára. Az ifjúsági sajtónak is komoly szerepet kel! játszan’a a KcmszO- mol csonor'ok tevékenységének megjavításában. Számos ifjúiági lap rendszeresen megvilágítja hasábjain a Komszomol csoportok éleiének ’e.gícntosr.bb prob écnáiit. népszerű­sí:; -z élenjárók tapasztalatait. A Komszomol fn'evékenv szerve­zet- mely salát kezdeményezése'vél, megmozduláséival lép fel. A Kom- sz'-mó'-csoporlok komoly, clkotó- szollemű életet élnek és hozzájárul­nak a Komszomo' munkatapasztala­tok kincsestárának gazdagításához. A Ko-mszo-mcl-szervek és az ifjúsági sajtó kö'e'essége, hogy fígye’ena­mel kísérje- elmélyülteti tanulmó- ryoTza és széles körben terjessze ezeket a tapasztalatokat. E fe’adatok sikeres megoldása e'.ősegíti a Komszomol szervezetek eoé z ‘evék'nysigénzk jelentős mér­tékű megiavi'ását és nz ifjúsághoz fűződő kapcsolatok további megszi­lárdlását. (Szovjet cikk nyomán.) 39 elfogadott javaslat az Síka citfa ölletnapjáiiak eredménye 13-án tartottuk meg az újabb 5t- íeinapot üzemünkben. Valóban meg­változott a do’gozók viszonya a munkához. Aki nem íudott munka- beosztásánál fogva megjelenni az ötletnapon, az munkatársát kérte meg, hogy helyette adja elő tervét. yárom ilyen esettel találkozhattunk ezen a napon és mind a három öt­let jutalmazva lett. mivé! e’ősegíti az olcsóbb termelést. Az újítások terén is Vak ozás állt be. Nagyobb lett az érdeklődés. Az újítási fele­lős május egytől mostanáig elfo­gadott újításokról díszes oklevelet adott ki. Ebben a hónapban 13 ú'i- íást adtak be, amiből a kiértékelő bizottság 8-at fogadott e!, meg is valósítottuk és "17.500 forinttal gya­rapítja népgazdaságunk vagyonát. Az ötletnap eredménye még nincs forintban kiértékelve, de a 30 elfogadott ötlet bizonyosan so­kat segít munkánk megjavításá­ban, sok újítás is van közte, ami­ért tulajd’onosa’k megkapják jütal­SefejezíígüHl a vállai! &öz$é§i orvosi fakás javításának nüinkála Minden dolgozónak az Alkot­mány biztosítja a fizetéses sza­badságot, betegség esetén a gyógykeze'ést, az üdültetést. Városainkban, falvainkban egyre szaporodnak a szülőott­honok, bölcsődék, orvosi ren delők. A napokban fejezték be Válla jón az igen rossz alapot- ban lévő, a múlt rendszer ál­tal elhanyagolt községi orvosi lgkás kijavítását. mukat. A betanított munkások azzal igyekeztek meghálálni népi demokráciánknak, hogy lehetősé­gük van a tanulásra, hogy m nde-n .udásuk iatbavetéséve! igyekeztek hasznos javaslatokkal előre’.endíieni az üzem munkáját. Egy-egy ilyen javaslatot azonnal megvitattak a csoport tagjai, vaam’nt a szak­képzett munkások. Az üzem minden részéből jöttek a munka termelékenységét javító ötletek, mégis az volt az első perc- tő1 fogva az érzésem, hogy va’.a- nr hiányzott. És valóban így is volt. A munka legapróbb részletére :s kiterjedt a dolgozók figyelme, de nem fordított gondot a szűk keresztmetszet megszüntetésére. Ez természetesen a vál'aiatvezetöség- nek lett volna a feladata. Elő keil készíteni úgy az ö*.!etnapot, hogy a dolgozók ismeriék, hogy ho! van a legnagyobb szükség a segítségre, am've! egycsapásra hatalmasan len­díthetnénk az üzem munkáján. Eddig a besűrítésné! volt a szűk keresztmetszet, most átto’ódott az ázfatőra; Ezt kevesen ismerik és. ez hiba. Legközelebbi öfíetnapunkaf úgy kel' majd megrendeznünk, hogy előre ferner je mindenki, ho! van az a h'ba, amin legsürgősebben kell javítani, amivel az egész üzem munkáját könnyíti, meggyorsítja. Szabadság: Tamaj Gyula Alkaloida levelező]«.

Next

/
Thumbnails
Contents