Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-19 / 294. szám

1950 DECEMBER 19. KEDD A VILÁGMINDENSÉG TITKAI Földünk anyja, a Díap hőség, decemberben viszont (nem számítva az idei meglepően enyhe decembert) alaposan fel kell öltöz­ni. hogy meg ne fázzunk. Annyit máris elárulhatunk, hogy a napsugárzás ereje nem attól függ. hogy milyen messze vagyunk a Naptól. Júniusban vagyunk a leg­messzebb, decemberben a legköze­lebb, mégis júniusban van a me­leg. s decemberben szokott lenni a hideg. Nem a távolság tehát a döntő, hanem az, hogy milyen szögben érik a napsugarak a Föl­det. Reggel és este azért van bű­vösebb, mert a napsugarak a látó­határ széléről érkeznek s délben azért emelkedik a hőmérséklet, mert a sugarak csaknem merőle­gesen hullanak a Földre- Éppígy van nemcsak a napszakok, hanem az évszakok változásában is. Té­len „a’ant repül a nap”, tehát nem várhatunk tőle annyi hőt, de annyi fényt sem, mint nyáron, amikor (i7 égbolt képzeletbeli tete­jéről küldi sugarait hozzák. A NAP SUGÁRZÁSÁNAK EREJE alig mérhető földi mértékkel. A Nap minden irányban szórja suga­rait, a Földre csak egészen kis hányada jut el.. És ez az energia is olyan hatalmas, hogy 543 mil­liárd, egyenként 400 lóerős éjjel- nappal szüntelenül működő gőzgép erőkife.jtésév.'l egyenlő. A gya­korlatban kimcríthetetlennek ve hetjiik ezt az energiát, mert — a tudósok számítása ezerint — még 30 milliárd évig tarthat ez a sza­kadatlan kisugárzás. Ez az idő le^ nyűgözöm sok, mellette eltörpül nemcsak egy ember kora, hanem a Föld születésétől eltelt idő Is. Az új nagyjelentőségű fizikai felfedezések azt bizonyítják, hogy a Nap energiája — atomenergia. Úgy keletkezik, hogy a Nap kö­zéppontjában sorozatos atombom­lás megy végbe, az energia a Nap felszínére kerül, innen pedig kiáramlik a világűrbe. A Nap tehát leghatalmasabb energiaforrásunk, és mondhatjuk: A terv befejezésével újabb feladatok állanak előttünk levegőbe, összesűrűsödik felhővé, hűvösebb helyre kerül lecsapódik, s a földre hull eső vagy hó forrná jában. A csapadékot patakok szál- látják a folyókba, a folyamokba, s ha összegyűlt a nagy víztömeg, a folyó partján erőművek épülhet­nek. A természetet átalakító szov­jet emberek új, minden eddiginél hatalmasabb erőművek építését kezdik meg a Volgán. S a szocia­lizmus alapjait lerakó magyar nép a mi eddigi erőműveinkhez képest szintén nagy alkotásba fogott: nem messze tőlünk épül a Tiezalöki Duzzasztómű. A villamoserőtelcpek energiája tehát napsugárenergía- És ugyan ezt mondhatjuk el a hajókat, mal­mokat hajtó szélenergiáról is. Ez is onnan keletkezik, hogy a Nap nem - enlő mértékben melegíti fel a Föld felszínének különböző részeit. ennek következtében egyenlőtlen a légnyomás, megindul a levegő áramlása, a szél arrafelé, ahol a légnyomás alacsonyabb, A növényvilág — amint a szén­nél láttuk — a napsugár segítsé­gével fejlődik. Napenergia tehát a fa, a tőzeg energiája is. A kommunizmust építő szovjet embereit, a világ tudományos éle­tének élén haladó szovjet tudósok most azon fáradoznak. |K'Y a Napnak ezt a gvakorlatil^kime- ríthetetlen energiáját HOGYAN LEHET KÖZ­VETLENÜL FELHASZNÁLNI? EGYETLEN ENERGIAFORRÁSUNK . Persze, ismerünk más energiá­kat is- A legismertebb, korunkban a legjelentősebb a kőszén. De mi tulajdonképpen a szén? Egykori növények megkövesedett maradva nya. Millió és millió évvel ezelőtt a nedves levegőn a napsugarak jó­tékony hatására nagyon elburján­zott a Földön a növényi élet. Ez a növényvilág változoíj át bonyolult kémiai folyamatok következtében kőszénné. A széncnergia tehát: napenergia. És mi a villamosenergia, ame­lyeket, mondjuk, nem szénből, ha­nem erőtelepek útján vízből állí­tanak elő? Szintén napenergia. A napsugarak melegítik fel a földet, a meleg következtében indul meg a párolgás, a vízpára felmegy a Fentebb már láttuk, milyen ha­talmas mennyiségű energiát ka­punk a Naptól. Teljes felhasználá­sa lehetetlen is, mert nincs rá szük­ség. Csupán a Szaharasivatag annyi napenergiát kap. amelynek egy százaléka fedezi az egész em­beriség energiaszükségletét. A napenergia viszont a sivatag­ban kárbavész, mert semmi hasz­not nem hajt az emberiségnek. A nap energiájának kihasználása már többezer év óta foglalkoztatja az emberiség, t, a gyakorlatban azon­ban az utóbbi évtizedekig nem sok eredményt láttunk. A Szovjetunió felkarolta a tudo­mányos kutatásnak ezt az ágát is és komoly eredményeket mutat fel máris. Az utóbbi húsz év folyamán igen sok kísérletet végeztek nap­motorok készítésével- A taskenti geofizika' obszervatóriumban egész sor berendezést helyeztek műkö­désbe' napenergiával fűlött szobát, fürdőt. ■ mosodát, forróvíztárolót, vízfrissítő berendezést, gyümölcs­szárítókat stb. Az utóbbi időben még egy mód­ját fedezték fel a napsugárenergia kihasználásának: fűtőelemek segít­ségével átalakítják, villamosenergiá- vá. s így korlátlan mennyiségben juthatunk a könnyen kezelhető, szállítható fényt, kultúrát terjesz­tő, az emberiség jólétét emelő vil­lamosenergiához. Ilienréoy és félezer hold hez jövőre éöescsillagfiirttermésl Szabolcs-Szatmárban Tudjuk, hogy Földünk a nap­rendszerhez tartozik, annak egyik nagy bolygója. Tömege a Napból szakadt ki- Kihűlésben lévő bolygó a Föld. Fényét rég elvesztetté, s melege is kevés volna g földi élet f nntartásához. Hogy mégis van fény, van kellő hőmennyiség: a Fülelőn, ezt a Napnak köszönhet­jük. amely szakadatlanul ontja a világűr felé — így mifelénk is — sugarait. Földünk: a Nap gyerme­ke. Élete, jelenségei a Nap életéhez, jelenségeihez kapcsolódnak. A NAPSZAKOK VÁLTAKOZÁSA Derült időben valam nnyi em­ber számára szabadszcmmel meg­figyelhető a napszakok változása. Mindenki látott már hajnalt, ami­kor a Nap még nem is látható, máris félhomály dereng az egész vidéken- Mindenki látott reggelt, in kor aNap aranysugarai eláraszt­ják a Föld félgömbjét (mi úgy lát­juk. hogy az egész Földet). Ismer­jük a delet, amikor legmagasabban ál! a Nap. az alkonyt, amikor látó­körünkből eltávozik a Nap, az es­tét, az éjszakát, amikor Földünk­nek ez a része saját árnyékába ke­rül. Régen az emberek különös jelen­ségnek vélték azt. hogy napfel­kelte előtt és napnyugta után is világosság van. Azt gondolták, hogy van külön nappali világos­ság: és van napfény- A vallás taní­tására támaszkodtak, amely sze­rint a Teremtő megalkotta az egész világot, a Földet, s a világos­ságot elválasztotta a sötétségtől, a Napot viszont csak a negyedik na­pon teremtette meg. Hajnalban és az est beálltakor tehát nem a Nap világít, hanem valamiféle istente- rvmiette ősvilágosság. Ma már tudjuk? hogy ez nem így van. A légkör azért világos, mert a felkelő vagy lenyugvó Nap sugarai . megvilágítják, a légkör­nek pedig olyan tulajdonsága van, hogy szétszórja a Nap sugárzását, félárnyék keletkezik olyan Helye­ken is, amelyeket nem világít meg a Nap. A FÖLD HŐMÉRSÉKLETE szintén a Naptól származik, s vál­tozik aszerint ahogy megváltozik a Nap és Föld állása. A világűr hőmérséklete 273 fok hideg. A Föld felszínén mégis 16 fok meleg kö­rül van az átlaghőmérséklet. A hő megtartását megintcsak a levegő- burok teszi lehetővé. Egyébként nagy hőmérséklétváltozásnak vol­na kitéve a Föld, elpusztulna rajta talán mindenfajta élet. Nappal 50 —60 fok körül volna a meleg, éj­szaka viszont 100 fok a hideg, viszont elnyel és meg is tart jelen­tékeny mennyiségű napsugármele- get. Éz a -felmelegedett felület hőt eugároz ki a világűrbe, viszont ott a levegő, s ez a kisugárzás rajta nem tud áthatolni. A levegőben különösen a vízgő­zök. a széndioxid és az ózon nevű anyagok rendelkeznek melegtartó tulajdonsággal. Különösen nagyje­lentőségű az ózon, bár igen kis mennyiségben található a levegő felső rétegében. Tudjuk, hogy a Nap a látható sugarakon kívül lát­hatatlan ibolyántúli (ultraviolett) sugarakat is bocsát ki magából- Ezek a sugarak nagy hatással van­nak az c!ő anyagokra, el is pusztít­hatják azokat. Kismennyiségben Viszont gyógyító hatásuk van. Az ózon a Napból kiinduló ultravio­lett sugarak hatalmas többségét elnyeli, s így megmenti a földi éle­tet a pusztulástól. Az a jelentékte­len mennyiségű ultraviolett sugár, ami átjut az ózonrétegen, mégsem jelentéktelen számunkra, mert baktériumokat öl, fertőtlenít, an­golkórt gyógyít. A NAPSUGARAK EREJE nem mindig egyforma. Júliusban gyakran szinte elviselhetetlen a A Gyapottermeltető Vállalat szabolcs-szatmári munkatársa­inak az is feladata, hogy irá­nyítsák a felvilágosítást és a szerződésköttetést édescsillag- fürt termelésére. Jól dolgoz­tak. Éppen tizennégy és fél­ezer holdra rúg az a terület, amely jövőre jó édescsillagfürt termést hoz Szabolcs-Szatmár ban. Igen jelentős eseménye ez a falusi, munkának. Főként azért, mert'-— a termőföld ja­vítása mellett — nem a szük­ség fog győzedelmeskedni a jószágtartó gazdák felett, ugyancsak megjavul az ál­latállomány takarmánnyal való ellátása. Megtisztelő feladata a szerződéskötéses csillagfürtter- melő-k mindegyikének, hogy munkájával hozzájárulhat a minísztertnács kétéves állatte­nyésztési és takarmányterme­lési határozatának végrehajtá, sához. IScke filmszínház Tel.: 33-22 Dec. 14—19. Csüt.—keddig Néme: film: Mindennapi kenyér Elö.vdácok: fél 5. fél 7, fél 9 kor Vasárnap d. e. matiné Üzemeink dolgozói előtt egy cél lebeg most. Minél előbb teljesíteni az ezévi tervet, hogy eleget tegye­nek hazafias kötelességüknek. Me­gyénkben sek üzemből jelentették már táviratban . Rákosi elvtársnak: befejeztük ezévi tervünket, győze­lemre vittük ötéves tervünk első évét. A jól végzett munka öröme csendül ki ezekből a táviratokból. Büszkék arra az üzemek dolgozói, hogy határidő előtt teljesítették ez­évi tervüket. A Vulkán dolgozói azt írták Rá­kosi e'vtársnak: „Nem állunk meg a megkezdett úton, fokozzuk eredményeinket, hogy minél előbb érhessük el mindnyájunk vágyát: a szocializmust.” Nem véletlen az, hogy egyik üzem korábban, a másik későbben tel­jesíti tervét. A biidszentmlhályi Alka'oida Ve­gyészeti gyár december 5-re tel­jesítette ezévi tervét. Minek kö­szönheti ezt? Nem utolsósorban annak, hogy dolgozóik egész éven keresztül versenyben álltak egy­mással, egyéni és brigádverseny alakult ki az üzemben és a műsza­ki vezetőség minden segítségei megadott a terv határidő előtti teljesítéséhez. Ebben az üzemben jó volt a politikai munka is. Ahn­den dolgozó résztvesz a politikai oktatás valamilyen formájában — ez erőt adott teljesítménye foko­zásához, a béke további harcos megvédéséhez. Példát mulattak az üzem kommunistái. Reszegi élmun­kás elvtárs mindvégig első volt a termelésben és ehhez az eredmény­hez csatlakoztak társai: Olajos elv-- lárs. Mackó és Medve e’.víársak. A béke katonái ök, akik kezében a munka a fegyver. Kövesse példájukat megyénk va­lamennyi üzemi dolgozója. Különö­sen azoknak az üzemeknek kell fo­kozniuk a békéért , folytatott har­cot, ahol még lemaradás mutatko­zik, mint a nagyhalászi kender- gyárban, a nyírbogdány: Ásvány­olajipari üzemben. Itt javítani kei! a munkán. Nem csoda, hogy a nyírbogdány! Asványó'.aüpari Vál­lalatnál még nem fejezték be ezévi tervüket. Csak egyetlen üzemrész jelentelte tervének teljesítését. Sí- mon e’víárs, üzemi levelezőnk fel­tárta a hiányosságokat és rámuta­tott arra, hogy mi ennek az oka. A kommun sták nem mutattak példát, a munkaverseny csak egyes évfordu'ókra korlátozódott, nem volt megszervezve a munka. A hi­bák kijavításának első lépése volt a toronydestXác'ó tervtel jesitése. Az a feladat ál! most az üzem ve­zetősége, a párt- és sznkszervezc' előtt, buzdítsa a do’gozókat. A pártszervezet komrnun’stái járjanak élen a termelésben. Leszűrhetjük tapasztalatnak azt, hogy ahol a kommunisták nem mutatnak pél­dát, ahol rossz a munkaverseny szervezése, az anyagellátás, ott le­maradás mutatkozik, ott nem telje­sítik a tervet. A terv sérthetetlen törvény, amelynek végrehajtása kötelező minden vállalat, minden üzem számára. Ezt d ktálja nekünk Zsúfolt nézőtér előtt mutatta be 16-án este a Kertészeti Technikum IV. évfolyamának színjátszó csoportja a Csíki Gergely „Ingyenélők“ című háromfelvonásos színmüvét, az MSZT székház kultúrtermében. A XIX. század romlott erköl­csű, földbirtokát vesztett dzsentrik pénzéhségét, úrhat­nám és ostoba alakjait híven A növények, állatok termé­szete megváltoztatásának jel­szavával indulnak munkába a szovjet kutatók, akadémikusok, kísérletezők. A természet meg­változtatása a dolgozó ember javára, a mi országunkban is jelszó lett. Pártunk és Népköz- társaságunk állama minden .tá­mogatást megad a kutatóknak, kísérletezőknek a sikeres mnu- ka folytatásához. Egymásután drága hazánk iráni érzett szerete­tünk és ezt tűzi elénk az állami fegyelem is. Hiba volna, ha csak azok az üze­mek fokoznák a munkát, ahol le­maradás van, ahol még nem telje­sítették ezévi tervüket. Azok sem pihenhetnek babéraikon, akik be­fejezlek a tervet. Az Alkaloida, a Vulkán, nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói büszkék ’ehetnek arra, hogy befejezték ezévi ter­vüket, de ne bizakodjanak el. Nem szabad, hogy ez uralkodjon *1 ezekben az üzemekben: minek sies­sünk, hiszen tervünkkel készek va­gyunk? Ez az ellenség hangja, aki így akar gátat emelni a győzelem felé vezető úton. A terv befejezése utáni feladatokról a kövelkczűket' irta az Alkaloida levelezője, Tárnái elvtársi Azzal, hogy ezévi tervün­ket befejeztük, korántsem ért vé­get munkánk. Állandóvá kell tenni a versenymozgalmat. Ezen a téren van mit tennünk itt üzemünkben. Ez nemcsak az Alkaloidára vo­natkozik, hanem megyénk min­den üzemére. Minden vá'la’atnál komoly ösztönző erőt jelentenek s versenyszerződések. Az év elején kötött versenyt az Alkaloida, csat­lakozott a Rákosi Művek felhívá­sához és most megmutatkozott az eredmény. Teljesítették határidő előtt tervüket, elnyerték az él- üzemszint második fokát. Orszá­gosan szép eredményre tekinthet­nek vissza. .Van olyan üzemünk, ahol az ilyen versenyek, az üzemek egymás között kötött versenye bi­zony a fe'cdés homályába merült. Arra gondoltak, hogy elég, ha azt megkötjük és majd megy minden magától. Elmulasztották a kiérté­kelést. elmulasztották azt. hogy nyilvánosságra hozzák az ered­ményt. Ezen sürgősen javítani kell Ne fe'ejísék el egyetlen üzemünk­ben sem, hogy az adott szó köte­lez, nem tréfadolog az. Az utolsó pontig eleget kel! tenni minden vál­lalásnak! Alig néhány hét választ el ben­nünket a másod'k tervév hivata­los kezdetétől, amely irabb, na­gyobb feladatokat ' á'lit minden üzem, annak minden dolgozója re, És annál könnyebb ezeknek a fel­adatoknak a megoldása, minél job­ban végrehajtottuk ezévi tervün­ket. mlné> magasabb termelési, íct- melékenystgi fokot tudnak felmu­tatni egy-egy gyárban. Minél sike­resebben teljesítjük és szárnyaljuk iú' az 19Ő0-Cs tervevet, annál ma­gasabb 'épcsőfokról indulhatunk el a következő évben. Zavartalan,abb, sikeresebb lesz munkánk. Ne fe­lejtkezzenek meg iizémeink arról sem, lio"v a ‘érv teljesítésének bű­zében előkészítsék a következő évi munkát. Használják fel ezt a né­hány napot arra. hogy felbontsák részlteire a következő évnegyed tervét. Ezzé' ebben az évben Is sok baj volt. Nem készü'isk el időre. Megnehezítenék a do’go- zók munká’át. a terv teljesítését. Tgnu’nunk kel! ebből is. hogy fél­készükén nézzünk az új tervév e’é, hogy kellő időben biztosítsuk a ?!- kert. B. I. tükrözi a színdarab. A színda­rab alakjait megszemélyesítő kertésztechnikusok nagy része szegényparaszt és uradalmi cseléd sorból kerültek a fel- szabadulás után az iskolába s így nem véletlen,- hogy alakí­tásuk sikeres volt. Az előadást vasárnap este ugyanott, az MSZT rendezésé­ben megismételték a kertészek. létesülnek országunkban a kí­sérleti laboratóriumok, kutató- állomások. Megyénkben Kis­várdán létesített Pártunk, nö­vénynemesítő kísérleti labora­tóriumot. A laboratórium a Növénynemesítő Vállalaté. Már meg is kezdte munkáját. Rövidesen megkezdi munká­ját a nyíregyházi Növényne­mesítő vállalat kísérleti labo­ratóriuma is. Sikere volt as „Ingyenélők“ előadásának Kísérleti íaíioralórium a kisvártia: Növésvueniesücnél i

Next

/
Thumbnails
Contents