Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-17 / 293. szám
ISM DECEMBER 11 VASÁRNAP AMERIKA - AZ ISÁ-A KIVEL ' Amöwr AmerifcáróL mint a vi- láfjr«alcejó bástyájáról, amerikai agresszióról, vagy az amerikai légi banditák gaztetteiről beszélünk, nem a földrajzi értelemben vett Ame rikáról beszélünk, hanem Amerika légit* tál masabb országának, az Amerikai Egyesült Államoknak (an goi nevén United States of America, rövidítve USA) a vezető körei ről. Az Egyesült Államok azonban tulajdonképpen csak az északamerikai földrész középső felén terülnek el, rajtuk kívül Amerikában még 23 másik ország fekszik, melyek — az egy Kanada kivételével — nyelvűkben is egészen mások, mint az amerikaiak és habár az USA imperialistáinak befolyása igen nagy mértékben érvényesül a reakciós kormányokra, de az ame rikai országok népei, különösen azok, amelyek közvetlenül is érez ték a múltban a jenkik erőszakos kodásait, egyáltalában nem rokonszenveznek az USA világuralmi törekvéseivel. A különböző pánamerikai konferenciákon, , melyeket szintén az USA nyomására hívtak össze, a reakciós kormányok mindig behódoltak a washingtoni külügyi hivatal nyomásának, ám a népek nem azonosítják magukat velük. Az rszakamcráltai földrészen az USA-n kívül még két ország terül el. Kanada és Mexico. Kanada északra fekszik az Egyesült Államoktól és területe lényegesen nagyobb, mint amaz», lakossága azonban igen gyér. Az ország jelentős része ugyanis túlesik az északi sarkköröl s a városok legnagyobb része az ország déli részén, közel az USA-hoz fekszik. Kanada a Brit Birodalom domíniuma volt és forma szerint ma is a brit „nemzetköziség" tagja. A mohó amerikai imperializmus azon- han itt ütött először sebet az angol világbirodalmon, Kanada kormánya ma már teljesen a washingtoni diplomácia játékszere és néhány alkotmányos frázison kívül semmi sem fűzi Angliához. Mackenzie King miniszterelnök kormánya csatlakozott az Atlanti szerződéshez és egyre inkább igyekszik elnyomni Kanada haladó mozgalmait, melyek élén a Kanadai Haladó Munkáspárt áll, Tim Ruck elvtárs vezetésével. A kanadai nagyvárosok laboratóriumaiban tudósok és kutatók készítik elő az újabb fegyvereket, az USA agresszió szolgálatába szegődött kanadai kormány háborús támaszponttá akarja kiépíteni Kanadát. Mexico az USA déli szomszédja. Bár területileg még északamerikai ország, lakosságának európai származású része spanyol és így tulajdonképpen Közép- és Dél-Amerika- va! együtt, az ú. n. Latin-Ameriká- hoz tartozik. A mexicoi nép szenvedett a legtöbbet az e'muit évtizedek folyamán az USA durva, erőszakos politikájától. A pénzéhes amerikai kalmárokat meggyűlölle a mexicoi nép s ez kifejezésre jut abban a megvető „gringo” kifejezésben is, amellyel az amerikaiakat illeti, s nem egyszer helytelen irányba is csúszik azzal, hogy egy kalap alá veszi az egész amerikai népet. Mexicoban a legrégibb a munkásmozgalom az összes amerikai országok között, azonban a múltban anarchisták, trockisták, különböző jobb- és „balo'dali” elhajlók gyűjtőhelye volt. A Mexicoi Kommunista Párt ma már megtisztította sorait és töretlenül halad a ■kommunista pártok számára egyedül helyes lenini-sztálini úton. A Párt a napokban tartott XI. kongresszusán élesen elítélte az USA- imperialisták agresszív terveit. Délamerikáhan tíz ország van: Venezuela, Kolumbia, Equador, Peru, Bolivia, Pa-* raguay, Chile, Uruguay és Brazília. A földrész északkeleti sarkában lévő Guayana részben brit, részben holland, részben pedig francia gyarmat. A dé’.amerikai államok valamennyin burzsoá köztársaságok, népük nyelve a spanyol, kivéve Brazíliát, ahol a portugál a hivatalos nyelv. A legjelentősebbek az ú. n. ABC-áilamok, Argentina, Brazília és Chile. Argentínában Peron köztársasági elnök fasiszta diktatúrája dühöng, de alig jobb a helyzet Braziliában és Chilében is, ahol a komunista pártokat szintén illegalitásba szorították. JeHemző, hogy a világhírű brazil író, Jorge Arríado állandó üldöztetésnek van kitéve, a világ ma élő legnagyobb költőinek egyikét, a chilei Pablo Nerudát pedig halálra keresték Gonzales Vkiela chilei elnök rendőrei s csak a chilei munkásosztály segítségének köszönheti, hogy ki tudott menekülni az országból. A többi délamerika: országok kormányai is az USA imperializmus kiszolgálói. Equador a Biztonsági Tanácsban hűségesen falaz az amerikaiaknak. Bolivia, a délamerikai országok közül Í6 a legreakciósab- bak egyike, több szovjetellenes és népi demokráciaellenes javaslattal tűnt ki az ENSZ-ben. Az uruguayi kormányt csak a tömegek nyomása tartotta vissza attól, hogy csapatokat küldjön a koreai háborúba. Venezuelában és Kolumbiában a konzervatívok és a liberálisok ádáz harcot vívnak a hatalomért, csak egyben egyeznek meg, a dolgozó nép elnyomásában és kizsákmányolásában. A munkásmozgalmat mindenütt a kommunista pártok vezetik. Különösen erős a mozgalom Chilében, Braziliában és Uruguay- han. Köxépaxnerika keskeny földsáv, mely összeköti. Észak- és Dél-A mer fkát. A rajta lévő hat ország : Guatemala, Honduras, San-Saivador. Nicaragua, Costa Rica és Panama lényegesen kisebb és jelentéktelenebb, mint a délamerikaiak, de kormányaik magatartása nagyjából hasonló. Ezeket a jelentéktelen országokat az USA igen gyakran haszna!:a fel az ENSZ-ben, olyan javaslatok beterjesztésére. amelyet Amerika taktikai okokból netn akar elsőnek felvetni. Fokozottan ez a helyzet az USA két legalázatosabb amerikai csatlósával, a Középamerika keleti partjai mellett elterülő szigeteken fekvő Kubában és a Dominicai köztársaságban. A Dominicai köztársaság, meiiy Haiti sziget keleti felét foglalja el, kegyetlenül elnyomja néger alattvalóit " s emiatt állandóan éles ellentétben van a sziget nyugati fe’én fekvő Haiti néger köztársasággal. A nép azonban itt is ellenáll, különösen erős az USA- elienes hangulat Kubában. Egészében véve megállapíthatjuk, hogy az amerikai földrész népei, bár kormányaik többnyire az USA szolgái, egyre élesebben szembenállnak az USA imperialista törekvéseivel, Amerika népe nem azonosítja magát az Egyesült Álla- mok dollármilliárdosaival. KISS TAMÁS: Ének a fnrwelábú Wongról A Vatikán kitüntette a háborús bűnös Dinkelbachot Fringa bíboros érsek, a „pápa őszentsége” nevében Heinrich Dinkelbach nyugatnémet nagyiparosnak „érdemei elismeréséül” átnyújtotta a „Szent Slr-rend lovagkeresztjét”. Dinkelbach a Vereinigte Stahlwerke-nek, a hitler; Németország egyik legnagyobb kohászati müvének volt elnökigazgatója. Pénzelte a náci pártot uralomra jutása előtt és után, és résztvett Hitler világuralmi terveinek kiagyalásában. A nyugat-német imperialisták az ő közreműködésével éleszMk újjá a nyugatnémetországi hadi ipart, mint az agresszió számukra legfontosabb fegyvertárát. A Vatikán, amely, a második világháború éveiben oly szorosan együttműködött Mussoiinivel és Hitler, rel, minden támogatást megad a fasizmus és nácizmus kipróbált egyverhordozóinak, akik tú'cltck a világra zúdult katasztrófát, Ez a tény újból megmutatja a világ népeinek a Vatikán igazi arculatát, a háborús bűnösök védnökét. NEMZETKÖZI SZEMLE Az imperialisták folytatják kardesörtetö politikájukat. Truman és Attlee harcias nyilatkozatai a koreai agresszióról, a nyugat-német hadsereg felállítá. sa tervének elfogadása az atlanti csatlósorazágok részéről, Jugoszlávia növekvő amerikanizálása — mind arra mutatnak, hogy az amerikai finánctőke zsoldjában álló kormányok agressziójuk kudarca és a béketábor sikerei láttára még dühödtebb gyűlölettel akarják szennyes profitjuk érdekében lángbaborítani a világot. A kapitalista világ védelmezői tehetetlen dühvei látják, hogy amíg az ö világuk recseg-ropog a növekvő gazdasági válság súlya alatt, addig azokban az országokban, ahol felszámolták a kapitalista rendszert — elsősorban pedig a Szovjetunióban —, megszűntek a válságok és évröl- évre javul a gazdasági helyzet, növekszik a lakosság életszínvonala. A saovjet pénsreform harmadik ér for dúl ti ja December 14-én múlt három esztendeje, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és a Szovjetunió Minisztertanácsa létrehozta történelmi határozatát a pénzreformról és az élelmiszer, valamint az ipari árukra a jegyrendszer megszüntetéséről. Valamennyi szovjet lap vezércikkben hangsúlyozta, milyen hatalmasan nőtt az elmúlt év alatt a Szovjetunió dolgozóinak anyagi jóléte. A „Pravda”, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi lapja megállapítja, hogy a nemzeti jövedelem megnövekedése a legáltalánosabb és legékesebb bizonyítéka a szovjet nép jóléte emelkedésének. Az ötéves terv szerint 1950-ben a nemzeti jövedelemnek 38 százalékkal kellett felülmúlnia az 1940. éri színvonalat. Ezzel szemben ezt a számot már 1949-ben túlhaladták és az idén a nemzeti jövedelem több mint 60 százalékkal magasabb a tíz évvel ezelőttinél. A „Pravda” összehasonlítja a Szovjetunió dolgozói jólétének növekedését a kapitalista országok dolgozóinak helyzetével és rámutat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a dolgozók jövedelme napjainkban sokkal alacsonyabb a háború előttinél, az árak jelentősen megnövekedtek a tömegek vásárióképessege erősen csökkent és még egyre tovább csökken. Rámutat a lap a szovjet rubel vásárlóerejének növekedésére. A szovjet rubel értéke magasabb a hivatalos árfolyamnál. A szocialista gazdaság új, hatalmas fellendülést mutat. A Szovjetunióban a pénzreformról és a jegyrendszer megszüntetéséről, a három évvel ezelőtt hozott történelmi határozat ragyogó bizonyítéka a dolgozók jóléte iránti szakadatlan sztálini gondoskodásnak. A „Trud”, a szovjet szakszervezetek lapja viszont megírja, hegy jelenleg Amerikában egy dollárnak annyi a vásárlóereje, mint 1939-ben 50 centnek (tehát egy féldollárnak) volt. Webb, angol élelmezésügyi miniszter nemrégiben volt kénytelen kijelenteni, hogy Anglia gazdasági helyzete jelenleg rosszabb, mint egy évvel ezelőtt és éppen ezért szó sem lehet az élelmiszerjcgyek megszüntetéséről. A kapitalisták, látva, hogy a két rendszer közti békés versengés elkerülhetetlenül bebizonyítja minden ember előtt a szocializmus óriási fölényét, dühödt gyűlölettel uszítanak a Szovjetunió ellen. Román—magyar barátság A Szovjetunió példája nyomán a szocializmust építő népi demokráciáit, a Szovjetunióval és egymással szoros gazdasági és kulturális viszonyban állva, szintén nem ismerik a holnaptól való félelmet, amely olyan elválaszthatatlanul hozzátartozik a kapitalista országok dolgozóinak életéhez. Megváltozott a népi demokratikus országok egymáshoz való viszonya is. Legmeggyőzőbb példát erre a most lezajlott Román- Magyar Barátsági Hét bizonyította be. A román és a magyar népet az elmúlt évszázadok során mindig egymás ellen uszították, egymás elnyomásának eszközéül igyekeztek felhasználni. A két világháború között magasra csapó sovinizmus lángja, a magyar revizionisták és a román vasgárdisták fasiszta faji gőgje tenger szenvedést ^okozott mindkét ország dolgozóinak. A két nép viszonya a Szovjetunió felszabadító harcai nyomán gyökeresen megváltozott. Azelőtt sem a román és a magyar nép, hanem a román és a magyar ural- \ kodó osztály között voltak ellenMegjelent az 1951. évi KINCSES KALENDÁRIUM TARTALMÁBÓL: képek és cikkek a béketábor legyőzhetetlen erejéről, a nagy Szovjetunió politikai és gazdasági életéről, a népi demokráciák békéért folytatott harcáról, beszámoló népi demokráciánk 1950. évi eseményeiről és még számtalan mezőgazdasági tanács a falusi dolgozók számára. Kapható minden újságárusnál.Ára:3 Ft tétek, s most, hogy mindkét országban a nép maga vette kezébe sorsának irányítását, románok és magyarok egymásra találtak. — A román-magyar barátság napról-napra erősödik — hangsúlyozta a Barátsági Hét alkalmából Budapesten tartózkodó román kormányküldöttség vezetője, Eduard Mczinescu elvtárs. — Mindkét nép örömmel vesz tudomást azokról az eredményekről, amelyeket a másik ért el. Lengyelek és magyarok legjobbjai együtt harcoltak évszázadok óta a szabadságért. A két nép közös lialaúó hagyományait Horthyék és Pilsudszíiyék a két világháború között a lengyel és magyar uralkodó osztályok érdekeinek szolgálatába igyekeztek állítani. A két nép barátsága, amely a múlt század szabadság- harcainak idején kovácsolódott ki, csak a felszabadulás után fejlődheted ki igazán. Szép szimbóluma volt ennek az őszinte igaz barátságnak a két nép közös nemzeti hőséről, Bem József tábornokról, az 1848—49-es magyar szabadságharc legendáshírű Bem apójáról való megemlékezés mindkét országban. Románok, lengyelek és magyarok egy célért, a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért együtt harcolnak a többi népi demokráciákkal, a Szovjetunió vezetésével. Ezért acsarkodik ezekre a népekre is feneketlen gyűlölettel az imperialista tőkés reakció. A szabad népek világa azonban az imperialisták háborús készülődéseire, további sikerek elérésével válaszol, ők egyre gyöngü'nek, mi egyre erősebbek leszünk, s ha az imperialista fenevad mégis bele merne harapni a szabad népekbe, nem a szabad népek acélfala törne össze, hanem a fencvad foga. (P. P.) Pekingben a kufik között ő volt legszilajabb, fújhatta fullafiztó szelét a Góbi sivatag, futott hajnaltól esteiig, egy kuli meg nem állhat.. Kínában szapora a nép s kevés a háziállat. Egy misset egyszer meghatott az állati iram s rászólt: „lassabban egy kicsit már szédülök, fiam!’ Mint amit nem ért meg az agy s valaki olyat mond, úgy nézett hátra s nevetett a fürgelábú Wong. Wong még nem ismert gyarmatot tökéről nem tudott. Riksája volt a mindene és mint a szél, futott. Csak azt tudta, hogy futni kell tíz hosszú éve már. Fönn Buddha nézte nagy hasát: hisz lázadozni kár. Egyszer lehullt az Eg Fi?., a Nagy Sárkány szobor, udvarát benőtte a gyom, a palotát a por, Jöttek rabló tábornokok, semmi sem változott, mert aki jött, csak bajt, nyomor csak háborút hozott. De egy nap megbolydult Peking meg a BTodalom. Vörös zászlót lobogtatott a szél a Nagy Falon. Nem is vitt gyalog hintáján akkorriap gazdagot, s este kigyulni látta fenn a vörös csillagot. Mint a megütött kavicsok, ha sz'krát szórnak szét, Észak Országa lángragyúlt, csupa tűz lett a ncp. „Megleltük, amit keresünk s van hozzá fegyverünk ...” — egyszer így szólt rá valaki: „Wong elvtárs, jöjj velünk !” Látta, hogy tűnnek az urak, emelve pénzt, vagyont. Fegyvert fogott, már úgy futott a fürgelábú Wong. Géppisztolyát szegezve ment, kergette a Halált. A hős a harcban születik: s Hongkongig meg sem állt.
