Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-18 / 268. szám

4

1958 NOVEMBER 18, SZOMBAT '

BERLIN ELESTE“ - A BEKE FILMJE

A' , JierUo eleste” a béke filmje, elidéví a béke hívei, a világ' dol- 33ói előtt a fasiszta fenevad viikos háborúját. A magyar dol- '•zó nép tapasztalta a Hitier-ba- itség „áldásait”. Egy félmillió »Igozó ember pusztult bele az -ak által kötött barátságba. Hit- r sohasem volt dolgozó népünk irátja, ellenség volt, gyilkos, a >p életére, boldogulására, halasára törő szörnyeteg.

A „Berlin eleste” rendezője és ói megtalálták az eszközöket a Lslszták ábrázolására. Teljes tör. metoni hűséggel mutatja meg a ?kés szovjet hazára törö, gőgös, lig felfegyverzett ellenséget, itler a világuralom terveivel ín- j>t a Szovjetunió ellen. Vércsééi és a vlllámháfcorú csődje után „keresztény világ” megmentének, a kommunizmus elleni küz- :lem keresztes lovagjának tün- tte fel magát. Segítségre, támo- itásra volt szüksége, mert a :ovjet harcosok rendíthetetlen 'enállásán és ellentámadásán ■iörlödtek a világhódító útra in- ilt „hivatásos” győzök.

Hitler és az angol-amerikai lm. íriai isták rokomszenvét nagyterűén ábrázolja az a jelenet, melyben Gőrínget és angol ven- égét látjuk. Az angol-amerikai nperialisták tervei nem sikerül- 'k. Arra számítottak, hogy a hit- ri Németország legyőzi a Szov- ■tuniót, a világ első szocialista llatnát, a győzelem közben úgy gyengül, hogy az amerikai im- rriaiizmus ellenállás nélkül terítheti ki 'birtokait a világ egész rrületére. Tévedtek. A Szovjet hadsereg legyőzhetetlen.

Az amerikai imperialisták politikája most is hasonló, most nem a Szovjetunió „szövetségese” leple alatt, hanem az ENSZ zászlaja alatt harcol a világ békéjének legfőbb támasza és őre ellen, a Szovjetunió ellen. A harc „hideg” formáját igyekeznek .jnelegTe” változtatni. Hitler örökébe léptek. Hitler sorséra is fognak jutni.

A „Berlin eleste” filmalkotás büszkesége lehet a szovjet szocialista művészetnek. Bizonyság- tétel arról, hogy a szocializmus nemcsak gazdasági, politikai, katonai fölénnyel, de a kultúra fölényével is rendelkezik a legfejlettebb imperialista országok felett, A polgári filmgyártás képviselői, akik eredménytelenül küzdenek a téma helyes megválasztásáért, a téma és filmhosz- szúság közti ellentét legyőzéséért, csodálkozva és szájtátva látják, hogy a szocialista művészet olyan feladatok megoldására is képes, amivel a tőkések profitérdekeit szolgáló polgári filmgyártás nem is próbálkozhat.

A filmnek a témája, a békés, alkotó munka éveitől, a Reichstag elfoglalásáig, olyan hatalmas, hogy több flmet lehetne belőle készíteni. Gondoljunk arra: komoly és a. szovjet életre, a szovjet emberekre jellemző témát adna csak annak az ábrázolása, hogyan éri el Alexej Ivánov sztahanovista acélöntő országos csúcseredményét, vagy filmet lehetne készíteni arról, hogyan jut el Alexej Ivánov Sztálinhoz, hogyan és miért találkozik a szovjet nép vezére és a munka hőse stb. A szovjet rendező, Csiaureli és a filmregény Írói egy filmben dolgozták fel ezt a hatalmas témát. Feldolgozták anélkül, hogy beleestek volna ab. ba a hibába, amibe a nagytémájú filmek készítésénél a polgári rendezők. A film nagy témájának feldolgozása nem rd%pt a film érthetőségének rovására. A film nagy témája ellenére is jól kidolgozott, művészi alkotás. Legyőzte a szocialista realista filmművészet a nagy téma és a film- hosszúság közti ellentétet. Hogyan és milyen eszközökkel győzte le ? Rövid, de kifejező jelenetek bemutatásával. Sztálin és a béke, Sztálin és az emberiség jövője, a kcorumuniamus építése, Sztálin és a szocialista emberek viszonya — ezt a hatalmas témát egy szép képsor ábrázolta: Sztálin kertjében dolgozik és ott találkozik » sztahánovista acélöntővel. Nagyon kifejező minden jelenet. Gondoljunk vissza arra a jelenetre, amely azt fejezi ki, hogy hogyan tört a német fasizmus a békés, boldog szovjet emberekre. (Hatalmas búzamező, Alexej Ivánov acélöntő és menyasszonya, a váratlanul megjelenő német bombázók, a felgyújtott búzamező, lebombázott házak.) Vagy az angol-amerikai-né-met politikát ábrázoló képsor: az angol voltram-tröszt képviselője Gő- ringcél. Sorolhatnánk a szebbnél szebb és kifejezőbb jeleneteket,.

A „Berlin eleste” bemutatója ünnepet jelent városunk kulturális életében. Ezt helyesen és jói kifejezte az a szép dekoráció is, amit a moziban láthatunk.

Sz. Oj.

r

Száz Eiyírbátsri szüli fogatta msg, hogy a Szülik Iskolájában tanul és harcol

a világ békéjéért

lüste vem. Csendes őszi eső Jósolgatja Nyírbátor utcáit, főiéit, a házaikat és építőanyaggal berakott tökeit. A csillagokat takarják a fellegek, de a mi -ök csillagaink ragyognak. Az iaceonyafcbra szállt osiilagok gesz serege viszi szét a Párt sza- át a dolgozóiknak. Egy csillag tatául hívja a szil1 őket.

Az I. számú általános iskola agy litert érmében gyűltek össze szülők. Lehetnek vagy négyszázul. Boldog, nevető, vidám ember dnd a négyszáz. Boldogok, gyere- eikre boldog jövő vár. ezer lehe- íség. Most lesz a Szülők Iskoláinak megnyitója. Száz szülő ■átkozott be tanulásra. Százan múljék, hogy ebben az országán minden a mieink, minden a olgozó népé: a gyárak, a dús ve- ásü földek, az iskolák, hazánk ;lett az ég, a jövő. Megtanulják, ogyan kell mindezt megvédeni, yvábbépttcni. Jövőnk alkotói, épí- M vagyunk. Ismernünk kell az pftés tudományát, nevelni kell a atalokat, akik helyünkbe lépek és tovább építik országunkat.

, szülőknek össze kell fogni a mitóklta! és nevelni maguk hegé*» az ú| embereket. A Szülök skolája ezért indul harcba. Mint züst sípok, úgy csendül fel a út- örők hangja. Az énekléshez a ziBflk is csatlakoznak. Mindnyá. in éneklik: „Egy a jelszónk a

éke, harcba boldog jövönkért legyünk...” Ezután a Sztálin antáta: „...Sztálin nevével

p1H a világ.” Mtadöjök vágyát, iarcos akaratát fejezi ki egy vers:

Ezért írjuk most földre, égre, ! hegyekre, bsmgerc’.c vizére, hűségre, szándékra, reményre, a mirdenség mennyezetére — Zuhogjon hát lángolva, égve sugárzó négy betűd fénye:

B*KE r

Boribés Károly, az Iskola igazgatója Ismertette a Szülők Iskolájának feladatait.

__A harc új szakaszba lépett —

_ Az imperialisták hidegháborújukat Koreában meleg- háborúra változtatták. Korea népe, Vietnam szabadságharcosai küzdenek a békéért, fegyverrel védik hazájuk szabadságát, függetlenségét. A békéért harcolni minden ember kötelessége. A szülők, nek gyermekeik jövőjéért, boldogabb életéért keli harcolni.

_Harcolni kell a munka frontján, a tanulásban. Meg kell tanulnunk az építés, a szocializmus építésének, a béke védelmének tudományait. Meg kell tanulni gyermekeinket új emberekké nevelni. Minderre Pártunk tanít meg. Tanuljunk és tanítsuk gyerekeinket, neveljük őket Sztálin és Rákosi békekatonáivá.

_ Éljen Sztálin ... Sztálin, Rákosi ...

,— Éljen a béke, harcolunk érte ... — tört fel a taps és a lelkes kiáltás. Ezután Nagy Irtván. né dolgozó asszony szavalta, mindazt, ami neki és mindőnknek a szívében él.

„Sztálin, aiki mindig győztes.

Sztálin, kinél nincs erősebb.

Sztálin, ki a népnek drága;

kinek sok a katonája !”

Meglécl Jánosné dolgozó parasztasszony. Sokat szenvedett,

nélkülözött, rongyoskodott a múltban. Azóta szabad, azóta boldog, amióta Sztálin katonái felfűzték vörös zászlójukat a nyírbátori házak fölé. Iskolába járt, de nem sokat tanult, mert nem tanították. Nem mindig volt gondja az államnak a dolgozó emberek gyerekeire. Hideg iskolában ültek, rongyos ruhácskájukban dideregtek. Erről beszél felszólalásában.

— Dolgozó asszonytársaim ! A mi államunk, Pártunk lehetővé tette, hogy a mi gyerekeink jó tankönyvekből, meleg, fütött iskolában tanulhassanak, ök már csak hírből ismerik a régi szegénységet és nyomort, ök már nem ismerik, de nekünk emlékezni kell rá és el kell hogy mondjuk gyermekeinknek. El kell, hogy mondjuk mindenkinek, hogy azt a világot szeretnék visszahozni az amerikai uralt, azért kezdenek háborút. De mi kiállunk a béke mellett. Én taníttatni akarom gyermekeimet és én magam is tanulni akarok, pótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottam. Ezzel akarom meghálálni a mi nagy vezetőinknek, Sztálinnak és Rákosinak a jóságát, segítségét. A szívből jövő szó minden dolgozóhoz szól, mindenki megérti.

Egyetértenek vele, hiszen a béke- megvédésének, gyermekeink nevelésének ügye, mindünké, az egész béketáboré.

A Szülők Iskolája minden héten egyszer tart tanulási estét és megbeszélik a többi szülőkkel közösen* a fiatalok nevelésének feladatait. A Szülők Iskolájára beiratkozott 100 szülő megígérte, hogy minden tanulóestre eljön, senki sem marad el.

Apolló liliip/jnhá/

Telefon 30.86___________

November 16-tól 19-ig, csütörtöktől vasárnapig Olasz film

Villas- előtt

Béke filmszínház

Szerdától Szerdáig.

November 15—29-ig A 30 éves szovjet filmművészet koronája

Berlin eleste

Mindennap négy előadás: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 kor és 10 órakor

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE TÉLI KULTÚRVERSENYE ELÉ

A tanácsválasztás volt a kultúr- agitáció eisö komoly erőpróbája. Az az 500 kultúr'origád, amit Pártunk útmutatása szerint megszerveztek megyénkben, megállta a helyét. Bebizonyosodott, hogy a, kuitúrbrigádok a kultúragitáció-, val nagy . segítséget adhatnak népnevelőinknek, pártszervezeteinknek. Bebizonyosodott, hogy a kuitúrbrigádok munkájára szükség van, érdemes támogatni, érdemesek Pártunk segítségére és gondoskodására.

Megyénkbe»! a kultúrbrigád- mozgalom a választások után újabb fejlődésnek indult. A kuitúrbrigádok száma több mint kétszeresére emelkedett. A fejlődés annak köszönhető, hogy pártszervezeteink 'többsége fél ismerte a kuitúrbrigádok jelentőségét és már a tanácsválnsztás előtti héten megrendezett békenapokra kultúrbrigádolcat szervezett. Támogatta a népművelési ügyvezetőket, a járási népművelési előadót. Hibák ott mutatkoztak, ahol a pártszervezet segítsége hiányzott, ahol a pártszervezet nem ellenőrizte a kuitúrbrigádok munkáját. A legsúlyosabb hibák a műsor megválasztásánál és a játék színvonalában voltak. Nem egy községben a kuitúrbrigádok olyan műsort választották, aminek semmi köze sem volt a Párt előtt álló feladathoz, a tanács választáshoz. Sok kultúrbrigád dolgozott csupán központi anyaggal. Beleestek- abba a hibába, hogy kifelejtették szerepükből a helyi problémákat, csasztuskáikfean nem a falu legjobb, élenjáró embereit, nem a falu jelöltjeit népszerűsítették, hanem egyszerűen a központi anyagot adták le, vagy mondták el. Ezek a hibák előfordultak a csengéri járásban és a megy© több községében, Kemecsén, Fe- jércsén, Beregsurányban. Bereg- daróeon, ópályiban, Géberjénben, Nagyhalászon, Rozsáiycn stb. -A kemecsei, vásárosnaményí és ti- sza'öki Járási Pártbizottság sem ismerte fel a kultúragitáció fon- tosságát. A kultúragitáció irányításával megbízott járási népművelési előadót más munkával bízzák meg, kivonják saját munkaköréből. A választások óta semmit' sem tettek, hogy a kultúrbrigád- mozgalmat megerősítsék.

Az Országos Népművelési Bizottság a kultúragitáció fontosságát ismerve, a kultúrmunka megjavítása érdekében országos kultúrversenyt indít. A verseny célja a kulturális tömegmozgalom politikai és művészeti színvonalának emelése, szervezeti megerősítése. A versenyre induló kultúr, csoportoknak alá kell támasztani a politikai feladatok megoldását, a dolgozókat mozgósítani a béke védelmére, az ötéves terv megvalósítására: hazaflságra, munkaszeretetre, az ellenség, a háborús uszítók; a jobboldali szociáldemokraták, a kulákok és a Klerikális reakció gyűlöletére nevelni dolgozóinkat. Feladat az új magyar és a klasszikus magyar, a szovjet kultúra kőzkinccsé tétele, a kultúra területén még meglévő ellenséges befolyás felszámolása, a kulturális tömegmozgalom továbbfejlesztése, a tömegek aktív?-» zálása.

A kultúrverseny célkitűzéseiben szocialista verseny lesz. Szocialista lesz azért, mert főcélja a «social! zmus építésének szolgálata és a verseny tartalmában kifejezésre jut, hogy a művészeti csoportok munkája része az egyeteme® párt- munkának.

A ve meny Sztálin elvtárs születésnapján, december 21-én meginduló bemutatókkal kezdődik.

Csoportjaink Sztálin elvtárs nevével indulnak harcba a békéért. Falusi kultúrcaoportjainkat munkájukban az üzemi kultúr csoportok fogják segíteni, ezzel is erő« sitik a kultúra terén is a munkás, paraszt szövetséget. A februári bemutatók Pártunk kongresszusi előkészületét segítik majd.

A verseny feladata az is, hogy a lemaradt kultúrcsoportokat, a .gyengéket segítse, megerősítse. Fe'számolja a kultúrcsoportok ön- eélúságát, a versenyre alakult kultúrcsoportokat megszilárdítsa. Az elmúlt országos kultúrverseny után tapasztaltuk, hogy több kul- túrcsoport felbomlott, vagy nem dolgozott. A verseny országos döntőjébe nem kerültek be. Nem képezték tovább magukat, nem törekedtek a műsor' helyes megválasztásával a játék művészi színvonalának emelésére. Eredménytelen munkájuk láttán felbomlottak. A versenyben jól szereplő csoportok munkája is rosz- szabb lett a verseny után. így ha. nyagolta el munkáját a Cégény- dinyádi tánecsopart. Az utóbbi időben már nem is hallunk róluk, Kul'túrcsoportjaink nem folytatták olyan lelkesen és eredményesen a kultúragitáció« mimikát, nem segítették Pártunkat az őszi begyűjtés sikeréért vívott harcában. A választások óta a Megyei Tanács népművelési osztálya sem fordított kellő gondot a kiil- túragitációra. Az elmúlt héten dolgozott csak ki egy műsort, ami a terménybeadáasal foglalkozik.

Hozzá kell kezdenünk a verseny előkészítéséhez. Meg, kell erősíteni a gyenge kultúrcsopor. tokát. Segíteni kell a műsor helyes megválasztáséiban. A tanulás, a próbák ellenőrzésére fordítsunk az eddiginél sokkal nagyobb gondot. Teremtsünk szoros kapcsolatot kuitúrcsoportjaink ée párt. szervezeteink között, mert Pár. tünk segítsége, támogatása nélkül a verseny nem fog sikerülni. Fontos feladatot kap a verseny szervezésében és előkészítésében a helyi tanács is. A községi tanácsok a verseny gazdái. Érezze minden helyi tanácsunk, hogy községe válogatott kultúrosoport.- ja Pártunkat, a tanácsot, a béke védelmét segíti szocialista Kultúránk fejlődésinek ezen a nagy erőpróbáján. A tömegszerveze- teknek támogatni kell a tanácsot a versenyek szervezésében, mert a tanácsok nem helyettük, hanem velük dolgoznak és fiaiusl kuitúrcsoportjaink a verseny téli első szakaszára csak Így készülhetnek fel.

Lajtai Endrémé, a Megyei Ttmács

művészeti előadója*

Megyénk öt állami gazdaságában fogtak hozzá a silóépítéshez

Álllami gazdaságaink jószágállománya egyre növekszik, ezzel együtt emelkedik az állatgazdaság takarmányszükséglete is. Dolgozó népünk állama mosc kerek 3.000 forintos beruházással hozzásegíti a gyulatanyai, petneházi, harkányi, dombrádi és kállósemjéni állami gazdaságokat ahhoz, hogy takarmánysilókat építsenek. A megyénk öt állami gazdaságában épülő silók jelentős segítői lesznek annak, hogy nagymennyiségű és értékes tápanyagot tartalmazó takarmányt biztosítsanak a jószág- állomány számára. '