Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-17 / 267. szám
5 1950 NOVEMBER 17, PÉNTEK ' Asért vagyunk a háború ellen, mert mi szovjet emberek vagyunk Vjtaimxkij, a Szovjetunió Liilä» jmEnis/tere fogadta az ..Amerikai nők a béke védelmében“ szervezet küldöttségét Október közcp&i az ,,Amerikai nck a bóka védelmében" nevű haladó szarvezaíhsz tartozó ezer nőből ói tó csoport érkézéit Newyorkba, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezi ének közgyűlését felszólítsa- szi- látditta meg ez Egyesült Nemzeteit Szervezett, rant a béke eszközét az egész világén. Aj említett nőküldőttséget nem bocsátották október 24 ón az ENSZ Flusfr'.rvg-Misrdows-i épiiletéb.sz. Ezrei kapcsolatosan a nőszervezet bi- zo-fsága levélben felkért? Visinszkij elvtársat, a szovjei küldöiígj-g vezetőjét, válaszoljon an a a. hat kérdésre. amely erősen foglalkoztatja a szervezet tágján és az egész világ asszonyait. Ugyanilyen kérdéseket Intézték az amerikai, angol, a francia és iz indiai küldöttség vezet fűti éz te. November 11-én Visinszldj elvtárs fö?cd a a szervezet hat képviselőjó'. rzolcflé ár„ a küldöttéé,! vezetői® elmondotta, hogy a szervezetnek hét alapvétő célja ven. A- első, hogy kővé.etje a tömegsyiütoló fegyvereknek megsenenUitésé!, mi" sc-düc célja- hogy elérje a je enleg muia kozó különféle nehézzégek- ne- Víteiesen a kórtó kérdőt megoldását békéi tárgyalások ú ján. Vis.'nszkij elvtára a beszélgetés során megjegyezte, hogy ez az ügy, amely mcst nemzetiségre való te- klnb; nőikül az amer.kai nők fő ügye, egy bin az orosz asszonyok ügy a is- de nemesek az oroszoké, hátiam a Szovjetunió valmsirnyi castittyáé. de nemcsak a nőké, három az egész szovjet népi. nőké és férfinké egyaránt. Nemcsak ezért vegyünk a háború elten — mondotta Visinszkij elvtárs —. mert. tudjuk, mit jelentenek, a háború szenvedései és borz-almai, Iranern ezért is, mert mi szőttjei emberek vagyunk, akik számára a háború az< ami leg' inkább megnehezíti az új szocialista társadalom megszervezésének lehetőségét. Csak esztelenek. y«gy boca- tc’.en emberek sugeUhoőJák azt a gondola oL, hogy azok. okik a szocialista térin da mat építik, háborúra törekednek. Ml azonban — folytatta Visinszkij e v ár.? — megtenuhuk- hogyan vó- d-JmzZük m’g házainkat és tűzhelyeinket. Ér.ütik a védekeziohoz és tudjuk, hogy nincs a világon o yan erő. amely megálihr.tna a jogos, igazságos ügyért harcc-'ő néppel szemben. ViglRSők'j eviárs felszólította a küdő {nőket: Sohaf-e higgyenek a rágalmaknak, hogy a Szovjet nép hábrrút tervez vahmely más nép ellen. Ez sohasem volt így. Ez sohasem lesz így. Mindig l-észek vagyunk azonban visszaverni mindazokat. akik új háború kirobbantására gondolnak. Vlslnszis j elvtárs a beszé gétés során válaszolt a béke oldalán álló amerikai' a szonyok képviselőinek kérdéseire. Arra a kérdésre, vájjon úgy véli-e, hogy az Egyésült Nemzetek Szervez# e ó évet működése u á.i teljesíti eredeti célját, az államok közötti viszályok békés rendezését — Vlsinszliij elvtárs megjegyezte; Jelenleg nem mondható, hogy az Egyesült Nemzéíek Szervező e skersscn tc-j .í.ti az államok közöli v szályok békéi rendezése terén reá háruló feladatot. A Szervezet teljesítheti ezt a fe adatot, ha valóban nemzetközi szervezet 1 -'az és nem válik valamely befolyásos állam, vagy é lamcaoport eszközévé. Arra a kérdésre, ,-Leheűég-s-e az ön kormányának véleménye szerint éa heiyesií-e ön, hogy a fő államok vezetői összegyűljenek és ismét megtárgyalják a békét fenyegető kérdéseket, ugyanabban az együtt- működési szsllembon- amely az Egyesült Nemzetek Szervesedének meg^reni ésőö kísérte?“ Vi&lnsikij elvtárs ezt válaszd ki; ,,Természetesen lehetséges és mi természetesen helyeseljük az olyan lépést, mint a fő államok veze ötnek találhozása a béke megszilúrd.tásá- val kapcsolatos kérdések megtárgya- iásáix Vísinszüt'j elvtárs igenlően válaszéit erre a kérdésre: Helyes ! a szovjet kormány olyan politika íoly- tutáfiát Ázsia népei irányában, amely tehetővé térni'.' hogy egyenlő joggal vegyenek' részt a távo keleti békét fenyegető problémáik megoldásában, ..A Szovjetunió — mcndottsi Vi- slnszkij elvtárs — mindig a világ és bannte Ázsia valamennyi népének teljes egyenjogúsága oldalán állott és áll és az a véleménye» bogy az államok be ügyeibe való külső beavatkozás megengedhetetlen.“ A küldöttség féltette a következő kérdést: .-Milyen biztosítékot ad az ön kormánya a világ anyáinak és gy arm eke: nek arra vonatkozóan, hogy Örtb'ik elősegítik az atomfegyver eltiltását, háborús fkhasználásá- nak meg: fcadáíyozását, mert az atomfegyver a népek becsületével és ialki Ismeretével össze igyeztethe- t etlen.“ » A szevj-st kormány — mondotta Visinszkij e’.vtárs -—, már adott ilyen biz.oaíjékot a világ asszonyainak éi gyermeké nek azzal a harccal. Eme.yet a Szovjetunió álihatö- iosan folytat az emberek becsületével és leikiismere ével összacgyez- tethe oticn atomfegyver felié.len eltiltásáért. A Szovjetunió az atomfegyver teljes és feltétlen el tiltása mellstt állott és áll, bár maginak is van atomfegyvere. Követeltük ez atomfegyver eltiltásit, midőn nem volt atombombánk. Most nőttünk is ven iiyen fegyverünk. De továbbra is nem kevésbbé köve; e. jók az atomfegyver eltiltását ég úgy gondolán, hogy ez igazságos. Azonkívül követeljük, hogy lé1 c sül jön — mint Sz'álin generalisszimusz mondta — nemzetközi elIínőrzés e tilalom végrehajtása felett. Ezenkívül követel- jük. hogy ázt a kormányt, amely elsőként alkalmazza az atombombát, nyilvání sák háborús bűnösnek. Vi* lágos, hogy ez a háború? bűnös- jelölteknek nem tctsz.k- de mi követeljük ezt." Arra a kérdésre: „Kormányának véleménye szerint melyik út a be- gyorsebb és legcélravezetőbb annak érdekében, hogy végeszakadjen a hatalmas ember élei-vés* tetéznek és a tömeges vagyon megsctnmi&Uésé- tiek, amely jelenleg a koreai konfliktusban történik’, Visinszkij elvtárs ezt válaszolta: „A legegyszerűbb, leggyorsabb és legcélravezetőbb út erro a háború befejezése. Az amerikai és egész külföldi csapatok haladéktalan kivonása Koreából.” A küldöttség megkérdezte: „He- lyesfi-e ön, hogy országának asz- szonyai főrészt vállaljanak abban, hogy kezetnyuíisapak a világ többi része asszonyainak a tartós béke szempontjából szükséges szabad vélemény és kultúr cser ékben, valamint barátságban?" ..A mi asszonyaink — mondotta Visinszkij elvtárs — igen aktívan részívesznek a különféle nemzetközi demokratikus szervezetekből, nevezetesen azokban, amelyeknek célja a nemzetközi békének és a népek biztonságának megszilárdítása, a harc áz új háború veszélye ellen. A Szovjetunió a vélemények, eszmék szabad cseréje, mellett áll. helyesli valamennyi nép kulturális együttműködését, barátságuk fejlesztését, ezért tehát arra a kérdésbe, helyeseljük-®, hogy országunk asszonyai vezetőrészt vállaljanak a nemzetközi béke megszilárdításában, természetesen igenlően válaszolunk. Igen. helyeseljük. Mi több. asszonyaink kötelességének tartjuk ezt.” Paokvne asszony, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy október 24-én ezer amerikai asszonyból átló küldöttség fe! akarta keresni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Midőn azonban megérkeztek, az őrség kijelentette, utasítást kapott, hogy ne bocsássa be a küldöttséget. Lake Suecesben még rosszabb vol a helyzet. Ott az őrség közölte, hogy szükség esetén erőszakot is alkalmaz, hogy megakadályozza a küldöttek behatolását. „Szeretnénk tudni — mondotta Paolonc asszony, — nem gondolja-e Visinszkij, hogy a történtekért teljességgel az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárul a felelősség? Nem jelenti-e ez az alapokmány megsértését? Mit tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy ne kerüljön ismét ilyen méltatlan helyzetbe?’’ Erre 3 kérdésre válaszolva VI- sinaakíj elvtárs kijelentette, hogy az utóbbi időben, különösen egyes befolyásos küldöttségeknél a közgyűlésben elfoglalt álláspontja miatt az alapokmány szinte egyáltalán nines érvényben. „Igaz — mondotta Visinszkij elvtárs —, hogy az alapokmány semmit sem mond arra vonatkozóan, lehet-e, avagy nem. küldöttségeket bocsátani az ENSZ üléseire. Ha azonban az ülés nyílt, akkor feltételezhető, hogy mindenki bebocsát. ható, aki belépőt, vagy jegyet kapott, ha van hely. A sérelem azonban, amelyről önök beszélnek, nem lep meg engem. Az EBíSZ-ben jcleíileg egyes befolyásos küldöttségek m m akarják tiszteletben tartani azokat a demo-kratikns elveket, amelyeken az alapok- _ m£ny épül. Az alapokmány* . emiatt napről-napra sérelem éri. Mi harcolunk ez ellen, de nem ml vagyunk a többség. A kisebbség' sohasem vállalhatja a felelősséget a többség önkényéért, ha a kisebbség tiltakozik a sérelmek ellen. Ml pedig mindig megtesszük ezt. Reméljük, hogy midőn a mienk lesz a többség, akkor nem fog sérelem esni a demokratikus elveken. Most az alapokmányt fontosabb kérdésekben is megsér. tik. Magát, a főtitkárt jogsértő módon nevezték ki három esztendőre. Ha a főtitkár kinevezése jogsértő módón történt, akkor ö maga is jogsértő módon fog eljárni.’’ A beszélgetés végén A. J. Visinszkij elvtárs sikert kívánt az „amerikai nők a béke védelmében” szervezetének a békéért, vívott harca nagy és nemes ügyében. Á koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelenfése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának november 15-i jelentése közli, hoj?v az elmúlt 24 órában a fronton jelentős változás nem történt. A néphadsereg egységei tevékeny hadműveleteket folytattak a Szeiszen-Ko folyó vonalán és Tokuszen közelében. , Amerikai vadászgép megtámadta a Maurice TIwez elvtársa! száliíió szovjet polgári repülőgépet Csujkov hadseregtábornok, a németországi Szovjet Ellene rzö Bizottság elnöke november 15-én levelet intézet' John Mc-Cloyhoz, az USA németországi főbiztosához. Felhívja a figyelmét arra a tényre, hogy: „1950 november 11-én, niöOzkvai időszui,mííkls szerint 17.03 kor,. Frankfurt am Maintól ötven kilométerre nyugatra« a I*árisl>ól Bor. Iliibe repülő Sz—47. számú szov- jet polgári repülőgépet, mely a beteg Ma ti rice Thorezt, a Francia Kommunista Párt főtitkárát, Iran- da parlamenti It ép viselőt szállította, egy „K—80’* tjp41sú (Shooting Star) amerikai lökliajt&sof; vadászgép támadta meg. Az ame. fikái felségjelet viselő lökhajtá- sos vadászgép a szovjet repülőgép jo!»b szárnysíkja magassá,gáből tíz méterre felszökkent, ájnacló fordulattal elébe került és vele egy magasságban repült. Miután egy kilométerre eltávolodott, 180 fokos fordulat»* tett és újból irányt vett a szovjet repülgépre. Ekkor a szovjet repülőgép elhint a felhők között. Az amerikai repülőgép támadása következtében a szovjet repülőgépet fény ege* <J komoly veszélyt csak a szovjet pilóta lélekjelenléte hárította el. Az amerikai vadászgépnek ezt az el- járását nőm lehet másként értékelni, mint előre megfontolt provokációt, annál is inkább, mivel az amerikai hatóságokat előre ér. tesítették az átrépülésről és az amerikai hatóságok garantálták a repülés biztonságát. A történtek- kel kapcsolatban erélyesen tiltakozom és követelem a bűnösök szigorú megbüntetését. Kérek értesítést a foganatosított rendszabályokról.” SZTÁLIN VELÜNK VAN! őszi esőt gyűjt itthon a föld. Tavasszal majd nőni kezd a bokros zöld vetés és a nyár derekát kövérszemű kalászokkal köszönti az élet. ylz emberek mielőtt munkába kezdenének, fellapozzák. az újságok oldalait és először olvassák el azokat a híreket, amelyek a békéről szólanák: ,,Varsóban minden eddiginél erőteljesebben jut majd kifejezésre a népek rendíthetetlen törekvése <t hike megőrzésére.“ .Varsó büszke, hogy a Békevilágkongresszus szabad hangja falai közül árad szerte a világon ...“ A sziklák nem gyűjtik össze az esőt, a sziklák hideg kőzetein nem terem élet. Makronizosz fekete kősziklái komoran tartják hátukon a szeges drótkerítéseit*t * komoran rejtik szakadéluxik az emberek halálsikolyát, borzalmas kínszenvedését. Sehol semmi vigasztaló. Athén kultúrája valamikor Európa büszkeségé volt, ma gyalázata. Athén felől záport hozó vihar száguld Makronizosz jelé, eső kopog a sziklákon s mindez úgy visszhangzik, mint a távoli korbácsütések . -. A vizet nem issza magába a szkla, vágtatva, tűnik el a szakadékokban, A szakadék fenekén emberroncsok vonszolják magvkat szárazabb helyre. Legtöbbje <i földem csúszik s a testhez tapadó átázott rongyok szörnyű csontvázakat takarnak. .4 »réivihtir beront a mélybe is. Csattogva vágja szét a kórházsátrak ponyváit. Idegen szem ide be nem láthat, csak víleilenül. Reszkető, idegbeteg emberek hevernek a szalmán. Furcsa kai ok és lábak ... rosszul hegedi törések, félig nyílt sebek. Amott borzalmas látvány. Egy ember, akinek nyakán k'stányér nag'i/ságú nyitott seb s karjain friss égések üsz- hei. ,,Láttuk a tüzes vas okozta friss égési sebeket, <tz eltört kezeket és térdeket és ami a legszörny&bb, a néma férfiakat, akiknek a gégéjét zúzták szét“ — így ltja a reakciós svájci „Die Tat“ című újság jlUius 20-én. Némák ezek az emberek, szétzúzták gégéjüké:, összetörték testüket, de ne gondolja senki hogy helyettük nincs, aki kiáltson! Mllliék kiáltanak a makronizoszi haláltáborban szenvedő görög hazafiak nevében s milliók kiáltását tolmácsoljál: a küldöttek Varsóban! Li dice már felépült Lengyelor- szágban. Ézl a faluakit a hitleri SS-legények rombolták szél, gyújtották fel s irtották ki minden lakóját, asszonyokat és gyermekeket egyaránt. Azonban Lidicét nem felejtik el sem a lengyel emberék, sem a világ egyetlen népe sem. Gondolataink ezekben a napokben bejárják az egész világot. Eszünkbe jutnak azok a kicsiny argentin gyermekek, akiket bebörtönöztek, mert szeretik édesanyjukat s nem akar. nak egyedül maradni. Ezért írtak levelet az atombomba ellen. Eszünkbe jut az a fiatal francia lány, aki a fegyvert szállító vonat elé vetette testét. Emlékszünk arra az őszi napra, amikor a zuhogó erőben a londoni anyák, gyermekkocsikat tolva maguk előtt, felkeresték az amerikai nagykövetet és azt mondták: „Mi nem azért szültük gyermekeinket, hogy az atombomba áldozatai legyenek.“ Olvastuk a Daily Miror tudósítását Koreából: Láttam huszonöt férfi és két nő kivégzését.. Egy rendőrkapitány kiáltotta nevüket a börtön folyosóján. A rabokat háirakötött kezekkel vezették elő és két nyitott tehergépkocsiba tuszkol, iák őket. Az együk nő keze elől volt összekötve, mert hátán egy kendő- ben tizenöthónapos kisfiát vitte." Ismerjük a fasiszta Maian Délafrikai Unióját, ahol a bennszülöttek falvak bombázzák, légitámadást rendelnek el ellenük, kikergetik őket kunyhóikból s halomra lövik öltét. A bennszülötteknek csak a városok határában szabad letelepedni s a lokációkat drótkerítés veszi körül. A bennszülöttek közül évente több, mint 800.000 ember sínylődik börtönökben! Gondolataink ott vannak a brazil gyerrmekéklzel, az angol anyákkal, Korea szenvedőivel. a Dé’afrikal Unió színesbőrű lakóival, Makronizosz haláliáborának rabjaival. Szívünk gyűlölettel telik meg azok ellen, akik a lidicei hóhérok nyomdokaiba léptek és gyilckkal fenyege. tik az egész világot. A felháborodás kiállásban tör ki: Megvédjiik a béliét! Varsó, a sokat szenvedett város, amelynek romjait is lerombolták a náci vadállatok, ezerszeresen veri vissza a kiáltást s visszhangja szerleárad ez egész világon! Ez a kiáltás eljut á makronizoszi komor sz klák, szakadékok közé is, eljut Afrika szenvedőihez lí. A makronizoszi halállábor egyik sziklájára valaki vérével irta fel ezt a drága nevet: „Sztálin“. Maian fasisz'a pribékjei öreg néger parasztot vallatták. ,,Te kommunista vagy!" — rivaltak rá a rendőrök. „Nem vagyok kommunista, de. mi nagyon szeretnénk, ha Sztálin gyermekeinek neveznének bennünket." Drága Sztálin elvtárs! A sokat szenvedett népek, akik szeretik békés családi otthonaikat• ezekben a napokban újra Moszkva felé tekintenek, ahol Sztálin elvtárs él, dolgozik sok-sokmillió egyszerű ember boldogságáért. Vért, pusztulást, nyomorúságot akarnak a földkerekség mindkét felén a háború örült meg- szállottal, de az emberek tudják, hogy a sztálingrádi győzök szlkla- szilárdan őrködnek a béke felett. A kolhozmezőkön új vetések zöldéinek, a hatalmas szovjet gyáróriások acélt, szövetet termelnek, a földkotrógépek új csatornáknak vágnak, a kujbisevi építők új erőműnek ágyazzák a helyét. A szovjet emberek megőrzik az alkotó munka békéjét. Láttuk a ,,Berlin eleste“ című szovjet filmet s annak egyik sztálingrádi jelenetét. Az őrmester ezt mondja Csujkov tábornoknak: ,,Hír- lile. hogy Sztálin elvtárs megérkezett, itt tartózkodik." A tábornok így válaszol: „Hát volt olyan idő, Ivancv elvtárs, amikor Sztálin nélkül voltunkf Itt van és mindig velünk van.“ Mindig velünk van Sztálin elvtárs! Ezért oly érces a népek küldöttei, nek hangja ezekben a napokban Varsóban! Ezért kiálthatjuk mi diadalmasan: Megnyerjük az élet caa« tájét.
