Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-11 / 262. szám

4 1530 NOVEMBER 11, SZOMBAT fe»oha nem felejtem el a szovjet li ül döftek szavait Engem, a Népbolt kisvárdai XIV. árudájának dolgozóját áz a nagy megtiszteltetés ért, hogy dolgozó társaimat a II. Ma. gyár Békekongresszuson képviselhettem. Most, mikor visszatér­tem, boldog érzés fog el. Beszámolhatok arról a hatalmas lelkesedésről, amely elfogott a kongresszuson. Óriási élmény volt ez számomra és nagy erőt nyertem a további békeharc­hoz. Felejthetetlen marad számomra ez az esemény. Minden egyes felszólaló újra és újra kifejezte azt a hatalmas békevá. gyat, amely népünket eltölti és azt az elszántságot, amellyel népünk kész a békét megvédeni a háborús gyujtogatókkal szemben. De minden felszólalás között legjobban a szovjet kül­döttek beszéde ragadta meg a figyelmemet. Különösen Szer- gej Obrazccv beszéde volt rám nagy hatással. Tolmácsolta a moszkvai Sztá'in-gyár, a moszkvai egyetem, a szovjet színé, ízek üdvözletét. Teljes mértékben igazat adtunk valamennyi­en megállapításának : „Aki ma nem küzd a békéért, vak, vagy gyáva, vagy gazember“. A Békekongresszus fintor. határozatot fogadott el s én minden erőmmel harcolok a határozat végrehajtásáért, segít­ségére leszek az itteni békehizottságnak. Ezen írásomon ke­resztül is kérek minden becsületes dolgozót, akinek drága gyermeke élete : kapcsolódjon be teljes erejével, munkájával a békéért folyó küzdelembe. OLÄII LAJOS. Megyénk számos községében évid kultúrház Megyénk számos községében épültek már 5 éves tervünk első évében új, tágas, egészsé­ges kultúrházak. Beszterec, Ti- szalök, Dombrád, Mándck. Nyírkércs, Nyírbogdány é Vasmegyer községekben mór, épül. A kölesei kultúrházat most tervezik Eddig nem volt kul­túrháza. Népi demokráciánk lehetővé tette, hogy Kölesén is Fűljön kultúrotthon és 50.000 forintot fordít megépítésére. Jól vf ssfi ástak a leliérgyurmaii ss (thuds fi "harcosok A Szabadságharcos Szövetség fe. hérgyarmati csoportjánál az elmúlt napokban tartották meg a 90 órás kiképzés záróvizsgáját Ezen a záró­vizsgán a bajlársak bizonyságát ad. ták annak, hogy nem hiába töltötték idejüket. Megjelent az ünnepélyes vizsgán a Néphadsereg kiküldöttje is és hangsúlyozta: Példaképnek kell tekinteni a Szovjetunió DOSZARM- ját, amely a Nagy Honvédő Hábo­rúban óriást segítséget nyújtott a Szovjet Hadseregnek. Jó harcosai­nak kell lenni a békének." A vizsgá­zónak nevében ígéretet tettem arra, hogy mi valamennyien átadjuk tu­dásunkat, tapasztalatainkat azoknak a bajtársiaknak, akik a következő 90 órás kiképzésben vesznek részt# Rabe Ernő I* á r í h s r Értesítjük a íelsőkáderokta­iásban résztvevő elvv'ársakaf, hogy ma déle ott 9 órai kezr et­te; részükre tanköri foglalko­zást tartunk. A vésárcs.r.amé. uyi, csengeri, fehérgyarmat!, mátészalkai és nyírbátori járás vészére a mátészalkai Járási Pártbizottságon, a többi járás részére a nyíregyházi Pártokía- tás Házában. M. B. ágit. prop. o. 4 gyenge politikai munka miatt nem mox-og? Míeihen n esopnrifejiesstés A nagyká'.lói gépállomás trak­tora csütörtök délután az utolsó iöszi barázdát húzta a „Béke” tszcs földjén, öt órakor már büszkén jelentették a tanácselnöknek: A (csoport 120 holdján befejeztük a mélyszántást. A községi tanács házában ott íáll a járási tanács nemrég el­nyert piros-selyem vándorzászla­ja: „Az őszi munkában élenjáró községnek.” Az őszi vetést, beta­karítást elsőnek fejezték be, a já­rásban. A csoporttagok még egy éjjelt is ráhúztak, hogy sikerüljön. Igaz, most még az arrahaladók is elismerően állnak meg a szépen Ibokrosodó, zöld vetés mellett. Ki­válik a szomszédokéból az ö 120 holdjuk. Na meg másképpen mu­tat most a munkájuk egy darab­ban a tagosítás után, mint amikor százegynéhány darabban kínlód­tak. Csak a cukorrépával marad­tak el. van még párnapi ásnivaló. J500 mázsán felül számolnak be­lőle. y „Bizony, kevesen vagyunk a (munkához.” — -erre térnek vissza állandóan. Ezt hangoztatja Tóth György eivtárs Is, az üzemi párt­szervezet titkára. Két hete múlt, hogy hazajött a t teztitanf oly áru­ról. (Ott sem hozott szégyent a községre, a csoportra, a legjob­bak között végzett.) Nagy válto­zást nem talált a csoportban, csu­pán két új családdal találkozott, Aztán a pártszervezet sem erősö­dött, sem tag, sem tagjelöltfelvétel (nem történt három hónap óta. A külső agitációval is csak az Volt a helyzet — nincs rá idejük k— mondták. És ez nem változott mostanáig sem. Tóth elvtárs is belevetette magát a napi munká­ba, annyira, hogy politikai mun­kára „nem jut még ideje”. Most, hogy szünőben ’.'annak a (munkák, elsősorban a csoportta­gok közti politikai nevelőmunkát kezdik meg. Szerdán a csoport­ban is megindult az alapfokú po­litikai iskola 20 hallgatóval. Ezzel nem szabad megelégedniük, arra kell törekedni, hogy a csoport minden tagja résztvegyen a té> oktatásban. Meg kell tanulnia minden tagnak a munkaegység számítást is. Emlékezzünk csak mennyi bajt okozott a nyáron, ' hogy a legtöbben nem voltak ez­zel tisztában,. nem törődtek az­zal, hogy minél több munkaegysé­get szerezzenek. Ezért maradnak el még mostanában is nyolcan-tí- zen a munkából. A képzettség hiánya nem kis mértékben gátolja a kívülállók közti felvilágosító munkájukat. Nem látják eléggé az elvtársak a nagyüzemi gazdálkodás jövőjét, csakfíi mára, vagy a holnapra gondolnak. Nem olvasgatnak új­ságát, nem olvasták a paraszt-kül­döttség tapasztalatait. A millio­mos kolhozok boldogulásának út­ja sem nyílegyenes, zökkenőimen­tes úton haladt, hanem ezernyi harcon, kemény munkán keresz­tül. Ugyanúgy támadták őket a kulákok, mint Bíriben Bakati és alattomos társai a csoportot. A kemény harcban születnek meg a szocialista falvaink is. Ezt nem értik meg még eléggé Tóth elvtársék, azért csak azt tervezik, hogy egy pár földnélkülit vesznek fel a 290 holdjukhoz, hogy így segítsenek a munkaerőhiányon. Nem a középparasztokat keresik fel, hogy csoportjukat erősítsék. nem segít a községi PARTSZERVEZET de nem is nagyon tudna mostani összetételében. Földdel rendelke­ző dolgozó parasztot alig találunk a párttagok között. Maga a köz­ségi párttitkár, Tóth István, a tszcs tagságát felcserélte szövet­kezeti boltossággal, a pártelnök hivatalsegéd a községi tanácsnál és még egy tanító felesége egé­szíti ki a vezetőséget. Rákosi elv. társ 27-i beszéde óta megtartott taggyűlés sem javított a pártépí­tés hiányosságain, mindössze egy tagjelölt felvétel volt. A községi tanács titkára kérte felvételét. Előző taggyűlésen nem volt fel­vétel, unnakelőtte pedig hat tag­jelölt felvétele volt, de dolgozó pa­raszt egy sem volt köztük. Rákosi elvtárs útmutatása alapján a köz­ségi pártszervezetnek is gyökere­sen meg ke.l változtatni eddigi pártépítési munkáját, hogy a ter­melésben, felvilágosító munkában kitűnt közép- és kisparasztság Bi- riben is bizalommal, örömmel kö­zeledhessen Pártunkhoz. AZ CZEMTERVKÉSZIT6SSEI Is igyekeznie kell a csoportnak. Még nagyon az elején tartanak, mindössze három napot töltöttek eddig azzal. Eddig négyen vettek benne részt az intézőbizottságból, de most, hogy szűnik a munka az egész csoporttagság közös felada­tává kell tenni az tizemtenikészí- tést. Hiszen már az egyéni gaz- dá'kodók is érdeklődéssel álltak meg az asztaluk mellett, a tapasz­taltabbak véleményét ki is kérik közülük. Ez az üzemterv már a növeke­dő, erősödő csoport terve lesz. Más lesz már a munka a tagosított föl­dön, meg hát ez az első év, a jég. verés aszá.y a község többi ré­sze mellett a csopo'tot sem kímél­te. Mégis jobban állnak már most, mint legtöbben a községben. A fejadag, a várható készpénz mel­lett tudják, hogy Blazsán bácsi 39 anyakocának meg 96 szépen fejlett malacnak viseli gondját, A négy lovukhoz az üzemtervben még negyet számolnak. Tavaszra meglesz. Ehhez jön még az év elején 15 fejős tehén, meg tíz üsző. Azután, bár még nem biz­tos, egy juhtörzsre is számíthat­nak. Fontos feladat 411 most a párt- szervezet előtt. Minden szabad időt fel kell használni a csoport­tagok politikai nevelésére, hogy tavaszra összeforrott, öntudatos tagokkal kezdhessenek az idei év­ben jól megalapozott munkához. Az üzemtervbe vegyék bele a munkaerőnél a csoportfejlesztés során várható növekedést is, az­után pedig úgy szervezzék meg felvilágosító munkájukat, hogy ezt a növekedést el is érjék. Csak így lehet jó, megvalósítható az üzemterv. Ahhoz pedig, hogy va­lóban mindannyiuk közös terve le­gyen, az szükséges, hogy minden, ki kivegye részét elkészítéséből. Milyen előnyükhöz iuinak falvaink tiofpzó parasztjai a szerződéses návéay lermelésssi? Saját maguk tapasztalataiból tanulták meg falvaink dolgos pa­rasztjai, hogy az idejében és nagy gonddal végzett mezei mun­ka mindig meghozza a fáradozás szép gyümölcseit. Pártunk szavá­ra hallgattak és teljesítették kor. mányunk határozatát, amikor az idei őszön október húszadikára már mindenütt elvetették az őszi kalászost. Máris látszatja van a korai vetésnek, szemet-szívet gyö­nyörködtető, amilyen szépen fej­lődik, erősödik mindenütt az őszi vetemény, a jövöesztendei bősé­ges ara'ás ígérete. — Amikor hozzáfogtak falvainkban az őszi mélyszántáshoz, akkor is az ve­zette dói gozó parasztjainkat mun­kájukban, hogy jó trágyázással, traktorok használatával jól élőké- .szítsák földjeiket tavasziak alá: gondos munkával alapozzák meg a tavaszi kalászosok és kapások magasabb hozamát is. Azok a dolgozó parasztok, akik már az elmúlt esztendőkben is szerződésesen termeltek különféle növényeket, főként mezőgazdasági iparunknak való nyersanyagot, igencsak tisztában vannak azzal, hogy a növénytermelési szerződé­sek adta ezernyi lehetőségben is államunk segítő keze van a ter­méshozam állandó emeléséhez. Mert vájjon nem segíti-e elő a föld jobb hozamát, ha a szerződő dolgozó paraszt kamatmentesen hiteibe jófajta nemesitett vetőma­got kap, műtrágyát, növényvédő- szereket is seregnyi jó tanáccsal _ s mint ahogyan a cukorrépa­termelésre szerződők — még szán­tási utalványt is, amelynek bemu­tatásával a traktorállomás gépe hitelben szántja meg alaposan a szükséges talajt ? Nyilvánvaló, hogy mindezek előmozdítói annak, hogy dolgozó parasztjaink egyre többét tudjanak learatni; betaka­rítani földjeikről, minden eszten­dőben gazdagabb aratást ünnepel­hetnek. így van ez rendjén, így kell lennie. Munkások a gyárakban azon versengenek, hogy egyre több gépet, szerszámot, ruhafélét ter­meljenek. Dolgozó parasztjaink a földeken azért igyekeznek, hogy minél nagyobb legyen esztendőiéi esztendőre a mezei munka gyü­mölcse. A munka, a hatalom kap­csolja őket szövetségesekké; együtt harcolnak a nagy állami terv valóraváltásáért, együtt ha­ladnak a nép munkájának győzel­meivel a szépülő élet útján. Megyénkben most folyik a nö­vénytermelési szerződések kötése. Amikor a dolgozó paraszt szer­ződést köt államával, olyan mint­ha saját magával szerződnék. Hi­szen az állam ö maga. Az egyik versenyszerzödést köt üzemében, a másik a föld magasabb termés­hozamát ígéri szerződésében. A vállalt feladatok megvalósultával pedig gazdagodik a haza, egyre jobban élünk. — Tiszamogyorós, Nyírderzs, Benk, Ivaskód és még seregnyi községünk befejezte már a termelési szerződések kötését. Dolgozó parasztjaink közül egyre többen látják világosan a szerző­déses termelés értelmét. A szerző­déskötés munkájának lendítöje el­sősorban az, hogy falvaink népe szívesen igyekszik többet termel­ni, hiszen maga látja hasznát ja­vuló sorában, ha többet takarít be földjeiről. S hogy szereti ha­záját, hogy minden tettével gaz-, dagítani, gyarapítani akkrjá, hogy termelési eredményekkel igyekszik megvédelmezni békés életét — ennek számtalan példáját adta már. És példáját adja most is, a termelési szerződések köté­sével. A másik pedig az, hogy a ked­vezmények egész sora szerződés­kötésre serkenti dolgozó paraszt­jainkat. Nézzünk meg néhányat e kedvezményekből. A cukorrépa szerződéses terme, lésénél a nemesített vetőmag, mű­trágya, a szántási utalványok, a növényvédöszerek és a művelési előlegek mellett igen jelentős, hogy esztendőre még termelési ju­talmat is kapnak azok a dolgozó parasztok, akik a szerződésben megállapodottnál magasabb ter­méshozamot érnek el. Ha a szer­ződő 100 mázsás átlagnál maga­sabb terméshozamot ér el cukor­répából, akkor két forintot, ha 130 mázsától 160 mázsáig terjed a hozam, akkor 4 forintot, 160 má­zsán felül pedig hat forint terme­lési jutalmat kap. A meghatáro­zott terméshozamnál magasabbat elérni pedig jó, gondos munkával nem nehezen lehet. Az idén Her- mánszegen például 308 mázsás volt a cukorrépaátlag, Csegöldön pedig 354 mázsát takarítottak be holdanként a dolgozó parasztok. Hogy a termelési jutalom jelentő­ségét egészen világosan lássuk, vegyük példának a nagyecsedt „Vörös Csillag” termelőszövetke­zet cukorrépahozamát. Átlaguk az idén holdanként 243 mázsa volt, egy-egy hold cukorrépáért 3.938 forint 54 fillért kaptak. Ha hoz­zászámoljuk a termelési jutalmat, akkor pz az összeg éppen 5.084 fo­rint 26 fillérre emelkedik holdan­ként. Ha a szövetkezetiek jövőre is 243 mázsás átlagot érnek el, 2.145 forint 72 fillérrel kapnak többet egy hold termésért, mint az idén. (De jövőre minden bi. zonnyal még magasabb termésho- zamot igyekeznek majd elérni.) I>e tériünk vissza még1 a szán­tási utalványokra, amelyeket a cukorrépa szerződéses termelői kapnak. Igen jelentős az a ked­vezmény, hogy a traktorszántás díját csak a termésből kell kifi- zetni a gépállomásnak. _ Minden kulákhíresztelés dacára cukrot is kapnak a szerződéses cukorrépa­termelők. Szabadon választhat­nak: tizennyolc forint készpénzt akarnak-e a cukorrépa mázsá­jáért, vagy 12 forint készpénzt és egy kiló kristálycukrot, illetve hat forintot és 2 kiló kristálycukrot. Mindezeken felül minden mázsa beszállított cukorrépa után 65 ki­ló nedves, vagy három kiló szá­raz répaszeletet és fél kiló 45 szá­zalékos melaszt kapnak do’gozó parasztjaink. (A cukorrépa má­zsánként! árát 15.40-röl tizennyolc forintra emelték fel!) A szerződéses napraforgóíe’rne- lésröl szólva meg kell említeni, hogy a szerződő dolgozó paraszt kerek száz forint művelési előle­get igényelhet holdanként és a szerződéses napraforgóval — meghatározott sorrendben — tel­jesítheti terménybeadási kötele­zettségét. (Ugyanígy a sörárpánál is megvannak e kedvezmények.) Szerződéses' dohánytermelőink örömmel vették hírét annak a ta­valyihoz képest igen-igen nagy kedvezménynek, hogy ha száraz dohányból az átlagtermést túlha­ladják, 100 kilóig 25 százalékkal, 200 kilóig harminc százalékkal, 300 kilóig 35, 300 kilón felül pedig a'többlet minden kilója után negy­ven százalékkal magasabb árat fizetnek, mint amennyi a hivata­losan megállapított átvételi ár. Sok-sok előnnyel jár tehát'” a szerződéses növénytermelés. Ezek az előnyök egytöl-egyig dolgozó parasztjaink boldogulását, élete sorának állandó javulását segítik. S a szerződésben vállalt kötele­zettségek betartása, a gondos munka, a meghatározott eredmé­nyek elérése pedig megint csak ezt segítik elő. — Éppen ezért igyekeznek a kulákok ezernyi ha­zug híreszt éléssel gátolni most a szerződéskötés menetét. Falusi pártszervezeteink és tömegszerve­zeteink népnevelői segítsék a tel­jes felismeréshez dolgozó pa­rasztjainkat, hogy a szerződáskö. tés munkája a november harmin- cadiki határidő előtt befejeződhes­sék.

Next

/
Thumbnails
Contents