Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-11 / 262. szám

1050 NOVEMBER 11, SZOMBAT 5 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A megyei elméleti tanácsadó az alábbiakban válaszol az alapfokú po­litikai iskolákról beérkezett kérdé­sekre: VANNAK-E EMBERFAJOK? Az emberiség egyetlen fajt alkot. Ha az emberek bőre szfrKt, test­alkatát vizsgáljuk, látunk némi kü­lönbségeket, de ezek nem jelentik azt, hogy több emberfaj van. Ezek az ;'y fajon belüli fajták megkülön­böztető jelei. Az emberi faj egységét tudomá­nyosan bejjizonyították. A bizonyí­tékok: A véralkat az egész emberi fajnál egy és ugyanaz. A néger és fehér fajta keveredhet, utódaik to­vább szaporodhatnak. Az indiai ke­veredhet a fehérrel és így tovább. A második bizonyíték: az egész emberi faj ugyanazokra a betegsé­gekre hajlamos. A harmad'k: Az agyve.lő bonctani szerkezete az égész emberi fajnál egyforma. (Az értelmi és műveltségben különbsé­gek az illető terület gazdasági, tér- melési és politikai viszonyaiból adód­nak.) Nincs különbség tehát fehérek és négerek között. Ha egy szinesbőrű ugyanolyan gazdasági és társadal­mi körülmények közé kerül, mint a fehérember, akkor az értelmi fejlett­ségnek ugyanolyan fokára emelke­dik. Tisztán kel! látnunk az emberi faj egységének kérdésében, mert a rna­sodifc világháború előidézésében nagy szerepet játszott a fasiszta fajelmélet, amely szerint az embe­riségen belül vannak alacsonvrendü, szolgaságra született és felsőbbren­dű, uralkodásra született fajok. Hit­lerek egy sor népet „alacsonyabb- rendíínek bélyegeztek s így jogot formáltak kiirtásukhoz. Hitlernek a fajelméletben is hűsé­ges tanítványai az amerikai impe­rialisták. Az Egyesült Államokban szintén a fasiszta fajelmélet alapján nem tekintik embernek a négert és ugyanúgy nem tekintik embernek a gyarmati népeket: a koreaiakat, a fülöpszigelieket, stb. A Nagy Októberi Szocial’sta For­radalom lehetővé tette a Szovjet­unió minden népe számára a nem­zeti, politikai, gazdasági és kulturá­lis felszabadulást. A sztálini nem­zetiségi politika alkalmazása min­den néo számára biztosítja a teljes egyenlőséget, a szabadságot. És ;t szovjet népek élnek is a szabad­sággal. Az addig alacsonyabb ren­dűnek bélyegzett kisnének a gaz­dasági és kulturális fejlődés magas fokára emelkedtek. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom világ­szerte elindítóba a küzdelmet a né­pek felszabadulásáért. Ennek ered­ményeképp szabadította fel magát a 475 milliós Kína, harcol Vietnam, Indonézia és úgyszólván az egész gyarmati világ. Ml KÉNYSZERITETTE AZ EMBER ŐSÉT A FARÓL VALÓ LESZÁLLÁSRA? A meleg időjárás lehűlése követ­keztében beálló életkörülményválto­zás. a fákon található kevesebb táp­lálék, az erdők ritkulása (jégkor!) az ember ősét arra kényszerítette, hogy elhagyja a fákat és a füves pusztákon keresse meg élelmét, a rovarokat, gyökereket. Ezzel együtt járt a test felemelkedése és kiegye­nesedése. a kanaszkodó lábnak járó lábbá való átalakulása. Minden éló'lénynek alkalmazkod­nia kell a megváltozott körülmé­nyekhez. A természet kiválasztja a legalkalmasabbat a továbbfejlődésre, a kevésbbé alkalmasak pedig el­pusztulnak. Ez áll az ember ősére is. Az ősemberek közti! azok marad­tak meg, akik alkalmazkodni tud­tak. akik át tudtak térni a gyü­mölcsevésről a húsevésre. A töb­biek elpusztultak. FEJLÖDHETNEK-F. EMBEREK A MAI MAJMOKBÓL? Nem fejlődhetnek, mert ma nin­csenek meg azok az éghajlati és természeti körülmények, amelyek lehetővé tették annakidején az em­ber kialakulását. Ma nem élnek azok az állati ősök. amelyekből az ember a környezet hatására kifejlő­dött. A mai emberszabású majmok oldalági rokonai és nem elődei a mai embernek. Nem a majmoktój származunk, hanem közös az ősünk. De az ember és a majmok útja szét­vált a jégkorszak után és mind- kelten — persze más irányban — nagy fejlődést tettek tneg azóta. A mai emberszabású magnóknak te­hát vissza kellene fejlődniök az ős- formákhoz és úgy megindulni az emberi fejlődés útján. De rhég ehhez is ugyanazok a körülmények kellc nénck, amelyek abban az időben megvoltak. Ez teljesen lehetettén, mert a természetben visszafejlődés nincs. A fejlődés, mindig a fedetle­nebbtől a fejletiebb felé irányul. HOGYAN SZÓRÓDTAK SZÉT AZ EMBEREK A FÖLDÖN? Európa és Ázsia, Ázsia és Ausz­trália, Ázsia és Amerika, Európa és Afrika és Dél-Ázsia között közvet­len földtani összeköttetések voltak, mint ahogy az egyes kontinensek között ma is megvan (pl. Ázsia és Európa közt hosszú szárazföldi ösz- szeköttetés van, Ázsia és Eszak­Nyirszőlős és Nyírcsaholy községben eddig nem volt híd­mérleg. Lehetetlen volt például megrakott szekerek mázsálása is. Kormányzatunk 10.000— A tanácsválasztások eredmé­nyeként számos pedagógus be­került a helyi tanácsokba. A nép bizalma jelölte és válasz­totta meg őket. Minden hata­lom a dolgozó népé s így biz­tosítva van a nevelők számára is a népért való küzdelem min­den lehetősége. A pedagógus tanácstagok mindent elkövetnek, hogy a múlt rendszertől örökölt évszá­zados e’maradottság felszámo­lásából kivegyék részüket, kü­lönösen a kultúra területén. Sokat fejlődött a dolgozó pa­rasztság élete is a felszabadu­lás óta. Elég itt csak utalnunk az analfabétizmus felszámolása terén végzett hatalmas mun­kára a különböző tanfolyamok­ra, a Szabad Föld Téli Esték­re, a dolgozók iskolájára, az ideológiai előadások sorozatára, az iskolák rendbehozására. kor- iskolai szemléltető esz-j közökkel való ellátására, könyvtárak létesítésére, óvo­dák és napközi otthonok meg­teremtésére stb. Ez máris igen nagy haladás, de korántsem oefejezett tény. Ez, csak kezdet, amelynek folytatása még in­kább lehetővé válik a tanácsok megválasztásával. És éppen itt vár nagy feladat a tanácstag nedarrógusokra. Volt alkalmam beszélgetni ilyen nevo’őkkel is; meggyőződtem terveikbő1. hogy tisztán látják a megoldásra váró feladatokat. Céljuk nemcsak az iskolák fej­Amerika közt ott a Bering szoros, Európa és Afrika közt a Gibraltár- szoros, stb.) Az emberiség szétszó­ródása ezeken az összeköttetéseken történt. A nagyméretű elszaporodás következtében az ember újabb és újabb területeket hódított meg, fel­kereste az addig lakatlan tájakat is. MIÉRT VANNAK KÜLÖNBÖZŐ SZÍNŰ EMBEREK? A mérsékelt éghajlat alatt nyá­ron mi is lebarnulunk. A forró égöv emberisége hosszú évezredeken át ki van téve a nap barnító hatásá­nak. A bőrben barnaszínű festék (pigment) képződik, melynek az a rendeltetése, hogy a nap káros ha­tásától megvédje a szervezetet. Ehhez kapcsolódik egy másik kér­dés: Miért barnák az európai cigá­nyok? Az európai cigányok nép- vándorlással jutottak el Indiából Európába, m’nt a hinduk közvetlen leszármazottjai. Bőrük színe ezért egyező a hinduk barna színével. 10.000 forintot fordított a híd­mérleg létesítésére. A dolgozók örömmel fogad­ják a hídmérleget. lesztése, annak jé felszereléssel való további ellátása, a tanácso­kon keresztül az iskola fontos­ságának tudatosítása. Megis­mertetni a tanácstagokkal: „A tudás hatalom.“ Nem frázisok hangoztatásával, hanem észsze­rű érvekkel, gyakorlati csele­kedetekkel. Beigazolni és bebi­zonyítani, hogy mit jelent a tu dás megszerzése s annak fel- használása ötéves tervünkben, Szocialista jövőnk megteremté­sében. Meggyőzni a tanács tag­jait: hogy ők maguk is élhar­cosai, segítői legyenek a peda­gógusoknak ebben a harcban és ők maguk is mutassanak a falu dolgozóinak személyes magatartásukkal jó példát. A továbbképző tanfolyamok első és legpontosabban megje’enö hallgatói ők legyenek. Ilyen példamutatás után dolgozó né­pünk is örömmel fogja őket kö­vetni. A tanácsok megalaku’á- sával meg kell valósítani még a legkisebb községben, tanyán is az olvasóköröket. Helyet, mó­dot és lehetőséget kell adni a falu dolgozóinak a tudás meg­szerzésére, a kultúra birtokba­vételére. Községünkben például terv- bevettük. hogy a helvi taná­csok munkáiénak megkönnví- tése érdekében tantestületünk taglal fe1 váltva ismertetik ese­tenként Aikotmányunkat. segí­tenek a jó számolás, helyes­írás elsajátításában. ALBERT ANTAL, Magy. T Elénk kultúr mozgalom a kisvárdiai ksiHiiroátlionhaii Október 15-én avattuk fel Kisvárdán kultürcttbottn-kat s ezen a szép avatóünnepségen töbtoszáz dolgozó vett részt. Nagy öröm volt számunkra a kultúrotthon s elhatároztuk: élénk életet folyta­tunk majd kulturális felemelkedésünk érdekében. Október 20-án a debreceni Csokonai Színház művészei vendégszerepeitek nálunk nagy sikerrel. Október 22-ón a tanács választás tiszt e'étéi e rendez­tek színes kultúrműsort, 28-án' a KIOSS rendezett előadást. 29-én a békebizottság- rendezte meg küldött választó gyűlését. 4-én a líis- vá-rdai tanító - és óvónőképző intézet rendezett kórusliangve.rsenj’t ér­tékes müsorsz&mokkal. A Nagy Októberi Forradalom évfordulóján szintén gazdag- kultúrműsorral ünnepeltünk. November 11-én a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szak- szervezete ad műsoros estet. Fontos feladatunknak tekintjük a továbbiakban is az élénk kultúráiét kifejlesztését. Hová« eJóxsef népművelési ügyvezatö. Hídmérleget kapóit Nyírszőlős és Nyírcsaholy fi pedagógusé;« szerepe a tanácsokban Javítsák meg DíSZsservexeteink az oktatás előkészítését! Az őszi és téli oktatási munkai megindulásának küszöbén állunk. Néhány nap múlva a DÍSZ politikai körei elkezdik nagyszerű feladataik teljesítését: a fiatalok ezreinek, az üzemek, falvak, iskolák legjobb fiai­nak, lányainak politikai oktatását. Olyan nemzetközi helyzetben kez­dik él munkájukat politikai köreink és „Szabad ifjúság"-!' olvasó kö­reink, amikor a háborús gyújtoga­tok fokozottabban támadnak az em­beriség békéje ellen. Olyan hatal­mas feladatok között kezdődik el a tanulás, mint ötéves tervünk gigan­tikus építkezéseinek megvalósítása: a Dunai Vasmű, a földalatti gyors- vasút felépítése. A békéért és szo­cializmus felépítéséért vívott harc nagy követelmények elé állítja a politikai körök vezetőit és hallga­tóit egyaránt. A politikai körök har­cainkhoz fegyvert adnak aktivistá­ink kezébe: a marxizmus-leninizmus diadalmas, legyőzhetetlen íegyveiét. Oktatási munkánk megindulása elölt ki kell értékelnünk az elmúlt ok'átási évad tapasztalatait, meg kel1 vitatnunk annak hiányosságait. Mik voltak a hiányosságok az elmúlt esztendőben? Súlyos hiba volt az, ho<j;y körvezetőink nem rendelkez­tek kellő tudással, kellő felkészült­séggel. Súlyosbbíto'ta a helyzetet az a tény, hogy a körvezetők nem készülték fel eléggé a szemináriu- imok megtartására, az előadások megtartására. Így a szeminárium szótőre*.', nagy volt a lemorzsoló­dás. Hibás volt a DUSZ megyei tit­kársága és a járási titkárságok is: nem volt kellő ellenőrzés, segítés. Aiindfzekét a* hiányosságokat kikü­szöbölve kezdünk hozzá az idei ok­tatási év megindításához. F.lsf? feladatunk a körzetvezetők kellő felkészítése, elméleti színvona­luk emelése. Politikai körvezetőink kilencnapas iskolákon- és egyéni ta­nulás útján készülnek fel a meg­tisztelő feladat elvégzésére. Termé­szeteden menetközben is gondos­kodnunk kell a kellő színvonal meg­tartásáról. Sokat segít majd a rend­szeres elméleti tanácsadó megszer­vezése és a fokozottabb ellenőrzés. Az ellenőrzés munkájához kérjük majd a pártszervezetek segítségét is. Így ebben az oktatási eÄjdban oktatási munkánk fejlettebb fokon indul meg. Az isko’.ánkívüü ok'latás alapfokai a „Szabad líjúság”-i oh vasókörök lesznek. Ezekre is nagy gondot kell fordítanunk, hiszen nem mindegy az, hogy azok elvégzése után hány fejlett fiatal aktívával rendelkezik szervezetünk. Az oktatási munka előkészítése során már értünk el komoly ered­ményeket, azonban igen sok hiá­nyosságot is találhatunk az előké­szítő munkákban. A hiányosságok nagyrészet a járási titkárságok fe­lelőtlen munká ja okozta. Számos if­júsági járási titkárság lebecsülte az elmélet jelentőségét. Ezek az elv­társak még nem tanultak eleget a Komszomol példájából. A szovjet ifjúság hősies szervezete csak úgy tudott ragyogó győzelmeket arat­ni a békés alkotómunka és a haza védelméért folytatott fegyveres harc területén, hogy felvértezték magu­kat a marxizmus-leninizmus légy- véré vei, hc^y hallgattak a Párt iránytmutató szavára. A csenged % ’árasban például az utolsó pülnnat- b<?n biztosították még a körvezetőt is. A baktalórántházi és a vásáros- naménvi járások is kevés gondot fordítottak az oktatási munka kel’o előkészítésére. A járási titkárságok hanyagsága maga után vo-nta azt, hogv alapszervezeti vezetőségeik is elhanyagolták az oktatást. ' Ko­moly hiányosság az agifációs, mun­ka elhanyagolása. Varinak járások, — mint a fehérgyarmati, — ahol ugyan létrehozták a tanulóköröket, azonban a hallgatókkal nem foly­tattak egyéni beszélgetést. Nem kérdezték meg a beosztott hallga­tókat: mi a Véleményük a tanulás­ról? Váljon látják c r ‘anulás jelen- tőségét? Mindezeket a hiányossá­gokat a legrövidebb időn belül ki kell javítani. Az elmaradt járások vegyenek példát a tiszalöki járástól és a nyírgyula m alapszervezettől. Ezeken a helyeken vezetőségi ülé­seken jelölték ki a legjobb aktivis­tákat s minden egyes hallgatóval személyszerinti beszélgetést foly­tattak a tanulásról. Ifjúsági szervezeteink jó és lel­kes munkát végeztek a békeköl­csön jegyzetnél, a tanácsválasztá­soknál. Fokozzák ezt a lelkesedést s e lelkesedés erejével kezdjék meg az ó’szi és téli oktatási évadot. Pajti Margt, a DISZ megyei oktatási felelőse. Ól község kap űj Ncpfeolfot Megyénk Népbolthálózata egyre jobban kiterjedt Uife- hértó, Oros, Mérk, Válfaj, Mándok és Fehérgyarmat közsé­gekben rövidesen megnyílnak a Népboltok. Az új üzletek a vá­rosi Népboltokéhoz hasonló berendezést kaptak. Fehérgyar­maton papírbolt is nyílik. KULTURHAZAT ÉPÍTÜNK NAGYDOBOSON Ötéves tervünk első évében, december 21-re, Sztálin elv­társ születésnapjára kultúrházat építünk. Sok-sok minden lesz ebben a kultúrotthonban : színpad, rádió, könyvtár, játszóte­rem — s ezekkel életünket kellemesebbé tehetjük. Népi de­mokratikus kormányzatunk gondoskodik arról, hogy jól szóra­kozhassunk és tanulhassunk. A megválasztott községi tanács első intézkedése a kultúrház felépítése volt. Mi úttörők műso­ros előadásokat rendezünk s a bevétel teljes összegét a kultúr­otthon felépítésére fordítjuk. Őrsönként brigádokat alakítot­tunk s már eddig is derekasan kivettük részünket az építés­ből. Magyarország régen az Urak országa volt. A munkásosz­tály, a dolgozó parasztság nem is gondolhatott arra, hogy kul­túrházat építsen. Ady Endre is megírta : az urak a dolgozók millióit megláncolták, butították. Az urak látszólag megad­ták a jogot a kultúrházak építésére, csak éppen lehetőséget nem adtak rá. Nemhogy könyvre, de még kenyérre sem tellett nekünk. Ma már nem így van. Valóság lett a mondás: mienk az ország. Az Októberi Forradalom 33. évfordulóián a nagy­dobosi dolgozók arra gondoltak, hogv mindezt a nagy Szovjet­uniónak és Sztálin elvtársnak köszönhetjük. BABJÁK ERZSÉBET csapat jótanulási felelőse

Next

/
Thumbnails
Contents