Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-07 / 259. szám
VI) évfolyam, 230. szám. AKA 50 FILLÉR Kedd, 1950 november 7. Auróra — Hajnal. így hívták azt a hajót, amelynek ágyúi harminchárom évvel ezelőtt a pátervári Téli Palota, az Ideiglenes Kormány utolsó mentsvára felé fordultak, megnyitották a tüzet, s egyben megnyitották egy új korszak kezdetét is. Az ágyúlövések azt jelezték, hogy itt a szabadság Oroszország minden népe, minden dolgozója számára, de jelezték azt is, hogy közeledik a világ minden népének szabadulása a földesurak, a tőkések, az imperialisták, mindenféle elnyomók rabságából. Közeledik a magyar nép szabadulása is. TAT ekünk is voltak szabadság- harcaink, de ezek a nagyszerű harcok sorra elbuktak. Rákosi elvtárs mondta, hogy a magyar nép szinte minden évszázadban elvesztett egy-egy szabadság- harcot. A magyar földesurak tü- ze3 trónon végezték ki Dózsát, a kegyetlenül elnyomott jobbágyok vezérét. Esze Tamás, Rákóczi szabadságharca sem hozott fel- szabadulást, mert a Habsburgok ta’.pnyalói, a Károlyi-grófok elárulták. 1848—49-ben ismét harcoltunk. Kossuth, Táncsics, Petőfi nagy szabadságharca az egész magyar nép küzdelme volt. Soha el nem múló dicsőséget szereztek a magyar népnek a vörössipká- sok, akik bátran, vették fel a harcot az ellenséges túlerővel szemben s csak Európa minden reakciós hatalmának együttes támadása fojthatta vérbe a magyar szabadságot. Szabadságharcainkat leverhették a földesurak, a Habsburgok, a ,,Szent Szövetség”, a magyar nép szabadságvágyát azonoan nem tudták megsemmisíteni. Esze Tamás, Dózsa, Petőfi emléké kitörölhetetlenül élt és él a nagyar népben, s új harcokra buzdított az e’nyomók ellen. H7 Ijött az első világháború. Ide- " J gén érdekekért, a tőkések, a hsdseregszállítők nagyobb hasznáért vérzett a magyar nép. Egyszerű, békeszerető embereket, munkásokat, parasztokat vezényeltek Galíciába, hogy öljék a másik tábort, amelyben megint csak egyszerű emberek, orosz munkások és parasztok voltak. A másik táborban azonban változás ált be 1917 őszén. Az Auróra cirkálóról eldördült lövések nem maradtak egyedül. Csatlakozott hozzájuk tíz- és tízezer puska, ágyú, gránát, százezer munkás és paraszt dolgos, harcos keze. Az össztűz már az igazi ellenség, a burzsoázia ellen irányult. A születő szovjet állam első ténykedései közé tartozott, hogy kilépjen a világháborúból, hogy “gkösse a bresztlitovszki békét, 'z első intézkedések között '’o’dreform: földet kapott oarasztság, teljesült kí- melyért oly régen vá- lött, harcolt.. Ezeknek éne’.mi eseményeknek k a magyar kadifog- en és ezren ismerték nekünk is küzdenünk proletáriátus, az )k oldalán, 'nekünk \oz ez a csodálatos m. Fegyvert lógtak >gy segítsenek a i kivívásában, a tatalom megyédé. glyok hazajövet elmondták mindazt, amit odakinn tapasztaltak. Elmondták, hogy a paraszté a föld, a munkásé a gyár, az egész népé a vasút, a bank. Elmondták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradatom1944-ben és 45-ben szovjet katonák hozták ezt a szabadságot. Azért, meit a szovjet hatalomnak, a szocializmus országának nem érdeke a népek leigázása, sőt az minden törekvése, hogy a viszocializmus, a kommunizmus építésének. Nagyon sok történt azóta a Szovjetunióban, amióta a forradalmi proletár iátus nagy Partja, a Bolsevik Párt vezetésével megbán összeomlott a „népek börtöne”. Oroszország minden népe szabad és védelmezi szabadságát. A Nagy Októberi Forradalom győzelme acélozta nálunk :s az erőt az új forradalomra, az új szabadságharcra. A magyar pro- letáriátus 1919 márciusában, igen súlyos időkben, kezébe vette a hatalmat, hogy megmentse az országot. Az ellenséges túlerő megint nyomasztó volt. Tapasztalatunk is kevés volt a győzelem megtartásához, árulók is akadtak sorainkban Imperialista szuronyok; segítségével megkezdhette véres rémuralmát az újk'oié Jííté- nelem egyik legsötétebb álhkja, Horthy, hogy a fasizmusba, az újabb háborúba vezesse az^országot. ; . A szabadság napja mégis felvirradt,. huszonöt év múlva, lág minden népe szabadon élhessen, rendelkezhessen saját jövője felöl. Szovjet katonák, Sztálin hadserege szabadított fel bennünket. Azok a hősök, akiknek apái, bátyjai, vagy ők maguk is ott voltak tizenhét októberében, aho. szükség volt minden munkásra, minden parasztra, minden felszabadulást váró dolgozóra. Ott voltak a Szovjetunió születésénél, látták feljönni a szabadság napját, látták 'a mi szabadságunk hajnalát. Segítettek, hogy ez a hajnal soha többé ne fordulhasson sötét éjszakába, segítettek a .teljes i győzelem kivívásában, a néniét, az/angojj/a fraijaia ,éí>| a többi intervenciód csapátok 1 ki,Verésében,-la fehórgárdisjt.áic itíeg- semmiaítésében. Látták azóta ' fejlődni a szovjet áiluinot. Ríj szesei alkotásainak, részeséi,-, a; döntötte Oroszországban az imperializmust. Bebizonyosodott, hogy nem elérhetetlen vágyálom az emberiség, a dolgozók számára a felszabadulás a feudális, a tőkés, az imperialista iga alól. Nem elérhetetlen vágyálom a szocializmus. Elérhető, csak küzdeni, har. colni, dolgozni kell érte. Méltán nevezi a történelem Nagy-nak az Októberi Forradalmat. Méltán nevezik új korszak, kezdetének. - Ez az új korszak a proletárforradalmak kora, a világ felszabadulásának, az imperializmus bukásának, a szocia'izmus és a kommunizmus építésének kora. Ebben az új korszakban a kizsákmányoltak az orosz példa alapján folytatják harcukat elnyomóik ellen. A Szovjetunió, a megvalósult szőcia'iz- rpus', országa példa minden nép előtt í Erőforrás minden nép szá , 4 | . mára a forradalomhoz, a felszabaduláshoz. A Szovjetunió dolgozói bebizo- nyitották ázt is, hogy képe. sek új államot teremteni a megdöntött burzsoá állam helyébe. Olyan áramot, amely nem nyomorítja a dolgozókat, nem védi a kizsákmányolást, sőt: a megdöntött kiztákmányolók és külföldi szövetségeseik ellen védi a dolgo. zókat, a megvalósu't szocializmust, az épülő kommunizmust, a három évtized alatt épített hatalmas gyárakat, öntözőmüveket, tudományos intézeteket. Védi a dől. gozók jogait. Azokat a jogokat, amelyekhez hasonlót egyetlen kapitalista ország sem biztosíthat a gyárak, a földek, az irodák dolgozóinak. A tegnap elnyomottjai, a szabadságukat kivívott szovjet emberek bebizonyították, hogy képesek új kultúrát teremteni, amely a népet szolgálja, amelyet megért a nép. Izzé-porrá zúzták a kapitalista „ideológusok” hazu- dozásait arról, hogy a munkás, osztály nem tud építeni, csak rombolni. Épített. Jobbat, szebbet, többet, mint a cári Oroszország évszázadok alatt. A szovjet emberek az Októberi Forrada om nagy vezérével, a Bolsevik Párt, a szovjet állam megalkotójával, a nagy tanítómesterrel, Lenin elv- társsal mondják: „Jogosan lehetünk büszkék és jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert, a földkerekség egyik sarkában nekünk sikerült először megdöntef ni a kapitalizmust, azt a vadllla. tot, amely vérbeborította a földet, éhségbe és elvadultságba vitte az emberiséget, s amely elkerü'he- tetlenul és rövidesen elpusztul, bármilyen szörnyen állatiasak halál előtti dühöngései.” A szovjet emberek jogosan le- hetnek büszkék otthonukra, a dolgozók hazájára, a szocializmus országára. Jogosan lehetnek büszkék az ipari munkások a gyárakra, ahol érdemes már dolgozni, sokat, nagyon sokat termelni, egymással versenyezni a munkában, hisíen a szovjet államnak, saját maguknak használnak ezzel. Jogosan büszkék a szovjet parasztok földjeikre, eme. lyeket nem faekék turkálnak már, hanem traktorok számának meg. Büszkék a szocializmus szülte gépekre, a kombájnra. Büszkék szocialista gazdaságaikra, a kolhozokra, a szovhozokra. Soha nem múló hálával emlékeznek Lenin elvtársra, aki megmu. tatta számukra a szövetkezeti gazdálkodás útját. Rajongó szeretettel veszik körül Sztálin elv- társat, akinek vezetésével a gyakorlatban is bebizonyították: a szocialista nagyüzemi gazdállto. dásé a jövő, ezen az úton juthatunk el a falvak dolgozóinak fel- emelkedéséhez, a nyugodt, boldog, gazdag élethez. Köszönik a többi segítséget, a villamosítást, „Iljics lámpáit”, amelyek fényük, ltel beragyogják az egész hatalmas, gazdag országot és egyre nő fényük az új erőmüvekkel, az új energiatelepekkel. Köszönik a nagy természetátalakító tervet, amely újabb millió hektárokat ad a mezőgazdaságnak. Mindig voltak emberek, sö- tét erők, amelyek mindezt: a szocializmus gazdag alkotásait el akarták vermi a sgovjet néptől. SZABADSÁGUNK HAJNALA HL flHit fiSHk WKttk fiB fÉljen népünk iHklÉSÉI I". m !>-!••''SKéT ' najfy ünnepe, a világ iilP^T*l':; dolgozóinak írlszaba■|H^H^L -JÉxfíiít «lilánál elindít!» JSBRI I | J ^ 33. crfordnléja!
