Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-07 / 259. szám

1G50 NOVEMBER 7.. KEDD

Már 1918-ban fegyveres harcot indítottak az imperialisták az új szovjet állam ellen. Véres fejjel vonultak vissza. Megpróbálták belülről bomlasztani a munkások és parasztok államát. A trockisva, bucharinista és egyéb összeesküvőkről lehullt a lepel. 19-11-ben újból megdördültek a fegyverek a szovjet határon: századunk véres- kezű hóhéra, milliók és milliók gyilkosa, Hitler vezette seregeit a szovjet haza ellen. A szovjet dolgozók azonban újra és újra megmutatták, hogy szabadságuk se- milyen áron nem eladó. Tudatában vannak világtörténelmi felelősségüknek Megvódték mindenkor a hazát, s vele az egész világ jövőjét. Hitler fasiszta Németországának megsemmisítésével újabb csapásokat mért a Szovjetunió az imperializmus világfrontjára. A felszabadított országok egész sora -—- köztük Magyarország is — kiszakadt a tőkés világ testéből s a Szovjetunió meg nem szűnő segítségével megkezdte új élete formálásit. A sztá’im tanítások, a szovjet példa edzették meg Kína népét is arra, hogy aránylag rövid idő alatt kivívja szabadságát, felszabaduljon az emberiség közel egynegyede, négyszázhetvenötmillió ember! És a szovjet példa nyomán harcolnak világszerte a népek szabadságukért. Szinte egész Ázria egyetlen nagy forradalom. De harcolnak a népek, harcolnak a dolgozók nemcsak Ázsiában, hanem mind a hat földrészen. Két évvel ezelőtt ezen a napon mondotta Mo'.otov elvtárs, hogy korunkban minden út a kommunizmus noz vezet. Még inkább elmondható ez ma. amikor világszerte fokozottabban harcolnak a népek a szabadságért, a függetlenségért, harcolnak jövőjükért, békéjükért, életükért.

A

z ellenségből, az imperialistákból vadállati dühöt váltott ki a szabad népek táborának erősödése. A második világháború befejezése óta az amerikai impe- ria'izmus ragadta magához a tőkés világban a vezetőszerepet. Sorra nyomja el a kapitalista országokat is, fokozza a gyarmati elnyomást, kétségbeesett harcot vív a fokozódó gazdasági válság ellen. Politikai és gazdasági téren egyaránt érzi ereje csökkenését, s bár még hat éve sincs, hogy befejeződött a második világháború, máris újra fel akarja gyújtani a világot. Sorra kudarccal végződtek beavatkozásai a szabad országok életébe. Az országok egész sorában leplezték le mindenre elszánt kémeiket, a béke táborába küldött orgyilkosokat, Rajk, Kosztov, Dzodze aljas bandáit Nem sikerült ezekre az országokra kiterjeszteni a gazdasági beavatkozást sem. Bár akkor még harc folyt az új demokráciák országain beiül a hatalom birtoklásáért a pi oletáriátus és a burzsoázia között, a népek kommunista pártjaikra hallgattak és visszautasították a félgyarmati sorsot jelentő „Marshall „segélyt”. Sorra leplezödtck le az imperializmus többi megbízottai, a gazdasági kártevők is. A népek megismerték az imperializmus aljas módszereit és megtanultak harcolni ellenük.

Időszerű ez a harc, mert az imperializmus még most sem mondott le világuralmi vágyálmairól. Fokozza a harcot ellenünk, örült fegyverkezésbe kezdett a szabad országok ellen. Fegyveres háborút provokált a Távol-Keleten, Koreában. Ezrével gyilkolja le a koreai hazafiakat. Nem kíméli a gyermekeket, az asszonyokat sem. Sárba akarja tiporni szabadságukat, amit öt évvel ezelőtt a Szovjetuniótól kaptak. Ugyanazt a gyarmati sorsot szánták Koreának, mint a második világháború előtt a japánok. Aljas céljaik elérésére mozgósítják a befolyásuk alatt álló kapitalista országokat. Megkövetelik, hogy ők is fegyverkezzenek, hogy csapatokat küldjenek Koreába. Mind Amerikában, mind a csatlós országokban

szörnyű szegénységbe taszítják a dolgozókat. Farkasétvágyukat Ko.

reá leigázása sem elégíti ki. A felszabadult Kínára és azon túl minden szabad országra fáj a foguk. Ezt mutatják a meg-megis- métlödö bombatámadások, a kínai falvak ellen, ezt mutatja a Szovjetunió elleni provokációsovozat. Ezt mutatja Nyugat-Németország felfegyverzése, a Tito-banda fokozott támogatása.

A népek felismerték a közvet- len veszedelmet, az imperialisták háborús terveit. A stock, holmi békefelhívás félmi’.liárd aláírója állít erős gátat az impeiia- listák háborús tervei elé. A francia és amerikai munkások sztrájkja, az olasz parasztok földfoglaló mozgalma, az angol szak- szervezetek kiállása a háborús kiadások ellen, a gyarmatok tovább élénkülő felszabadító fomadalma és nem utolsó sorban a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozóinak hatalmas munkasikerei hirdetik, hogy a béke tábora változatlanul erősödik. A Szovjet, unió atomereje, a „béke villáma” vigyáz reánk, hogy az imperialisták százszor is meggondolják, mielőtt atomháborút kezdenek. Tegnap, a Béke Híveinek Országos Kongresszusán harcos fogadalmat tettek küldötteink, hogy tovább fokozzák a harcot a békéért, újabb munkasikerekkel készülnek a második békekongresszusra. Egyetlen hatalmas hadsereget képez a haladó emberiség, a béke seregét, amelynek finden tagja teljes erejével harcol a békéért, harcol azért, hogy barbár gyilkosok ne pusztítsanak, ne öljenek meg ismét milliókat, ne kelljen ismét a romok alól kiszedni a gépmaradványokat, az orvosi műszereket. Harcolunk azért, hogy tovább építhessük nagyszerű jövőnket, hogy minél hamarabb jelenthessük szeretett édesapánknak, Sztálin elvtársnak, hogy nem hullt hiába szovjet hősök vére a magyar szabadságért, nem volt hiábavaló a sok áldozat: felépült nálunk is a szocializmus.

W gy mutatjuk meg, hogy nagy. ra értékeljük az Októberi Szocialista Forradalmat, hogy vívmányait tovább akarjuk fejleszteni a mi hazánkban. így mutatjuk meg, hogy kimondhatatlan háia él szívünkben a halott, de müveiben, alkotásaiban örökké élő nagy tanítómester, Lenin elvtárs iránt. Pártját, a Bolsevik Pártot is példaképünknek tekintjük és olyanná akarjuk fejleszteni a mi államunk vezető erejét, a Magyar Dolgozók Pártját is. A Bolsevik Pártot tekintjük példaképünknek a pártépítésben, a tanulásban, a politikai, gazdasági és kulturális élet irányításában. Szeretett vezetőnk, Rákosi elvtárs irányításával tess;ük Pártunkat a Bolsevik Párthoz hasonlóvá.

Munkánkkal, békeharcunkkal egyben megháláljuk Sztálin elvtársnak is, hogy elküldte hozzánk hős katonáit, a Szovjet Hadsereget, hogy lehetőséget adott új, nagyszerű életünkhöz, hogy rendelkezésünkre bocsátja a szocializmus építésének tudományát, hogy beszédeivel, Írásaival állandóan tanít, nevel, irányít bennünket. Megköszönjük új államunkat, an elyben a hatalom a dolgozó népé. Megköszönjük jogainkat, amelyeket csak a munkások, a do'gozók hazája biztosíthat. Megköszönjük a sok gazdasági segítséget, amellyel lehetővé tette rom-országunk újjáépítését, az élet megindulását.

A mai ünnepnapon, az egész világ dolgozóinak, szabad és elnyomott népeinek nagy emlékünnepén ígéret száll Moszkva felé, ahol Sztálin elvtárs él. ígéretet tesznek a népek, hogy minden erejükkel megvédik a békét. A magyar dolgozók is új munkához fognak holnap, új sikereket készítenek elő a termelésben, fokozzák a harcot az első tervév diáda'mas befejezéséért, hazánk erősítéséért, a békéért.

így emlékezünk arra a napra, amelyen a mi szabadságunk is

született. IC. S.

LENIN ARCA

’•Nem ismerjük Lenin arcát,

Ilyen nem volt más senkinek ...

Arcának meg nem rajzolt rajzát, Az évek száza jesti meg.

Mi tükrözné elméjét vissza? Művész oly gazdag nem lehet, Hogy megrögzítené e tiszta Jövöt látó tekintetet."

(Poletájev)

*

Nincs talán egyetlen olyan haladó művész, festő, szobrász és grajikus, oki nem festette. rajzolta. mintázta

arcú paraszt‘asszony.

Lenin ott ül köztük. Mongolos arcában ragyognak a szemei, amint figyelmesen tekint a munkásokra. Végtelen megértés, szeretet sugárzik a munkások felé. Ez a szeretet• amelyet a nép iránt érzett. hajtotta őt új meg új, nagyobb és hatalmasabb feladatok elvégzésére, a nép ügyének szolgálatába. Lenin arca itt a legmagasabb fokra felhevített szeretet tüzét adta vissza.

*

1S19 március. A szovjet hatalom

a forradalom tüze lángol, s az * lángolás vissza'ükröződik a hallgatók szemében. Szavai a világos, pontos szavak, mint vasszilinkok, ott pattognak az elcsendesedett tömeg között. S az igazságra szomjas emberek isszák szavait. Lenini ezen a képen mint forradalmárt, a nép tanítóját mutatja be a mű'xsz. A forradalmár tekintete teszi forróvá pillantását.

<*

Lenin és Sztálin Corkiban. Lenin

hosszú ideig volt beteg. Az első lávolna meg Lenin örökké élő alakját, aki ne próbálta volna visszaadni mindazt az erőt, azt a forradalmi lobogást, a szeretet legmagasabb fokra hevített tüzét, s a gyűlölet parazsát, amely Leninből sugárzott.

A múlt hetekben Debrecenben megrendezett szovjet grafikai kiil. litáson is számtalan Lenin.képpel találkoztunk. Festők, grafikusok szerei etüket, hálájukat festették,

rajzolták bele a képekbe.

A szovjet és más művészek, akik megpróbálták visszaadni ezt a tekintetet, egy kicsit mindig saját érzésüket festették meg s amikor szembenézünk Leninnel, benne megtaláljuk önmagunkat, saját érzésünket, saját gondolatainkat. Lenin egy a néppel.

*

Megörökítették Lenint a munkások és a parasztok között, amint beszélget, meghal'gatja őket, s tanácsokat ad nekik. Egy koranyiri napon Gorkiban a lábadozó Lenint felkeresik a neki legkedvesebb lát. togetók: munkások és parasztok. Keményarcú munkás, őszhajú, öreg paraszt, a múlt gondjaitól redőzött

elleni támadás általános szovjetellenes blokáddá szélesedett. Lenin ar. cán a művész a végtelen gyűlöletet, a határtalan és kiapadhatatlan megvetést, erőt és legyőzhetetlen akaratot adja vissza. ,

Erről az arcról mintha letörölték volna a lágy, szeretetteljes vonást. Összehúzott szemmel néz előre, szemében elszántság, akaraterő: jaj a támadóknak, a nép ellenséeginek! Felparázslik szemében a gyűlölet. *

Lenin beszél. 1920 május 1. Arcán

fogató ja Sztálin, legközelebbi mun. katársa, müvének folytatója.

Lenin arca derűs, mosolyognak a szemei, tisza, meleg p Hántással tekintenek előre. A legjobb munkatárs ül mellette, az, aki művét tovább folytatja, befejezi, aki diadalra viszi azt az ügyet, amelyet együtt kezd'ek meg.

Ezen a képen derűsen tekint a jövőbe, s látja, hogyan étül, erősödik a Szovjetunió, hogyan él a nép, hogyan lesz egyre jobb és szebb az élet Sztálin vezetésével.

A kínai küldöttség öt poütöól ál javaslatot

nyújt át a Béke világkongresszuson

A II. Békevllágkongresszuson résztvevő kínai küldöttség tagjai a kínai nép öt pontból álló javaslatit terjesztik a Békevilágkongresszus elé.

Az öt pont röviden összfoglalva a következő: a világbéke biztosítása céljából szembe kell szá.Lni az amerikai agresszióval; meg kel akadályom: az atomfegyverek felhasználását és háborús bűnösnek kel* nyilvánítani azt a kormányt, amely

elsőnek alkalmazza ezeket a fegyvereket; meg kell valósítani a világ országainak egyidejű lefegyverzését és a békés gazdasági és kulturális épí'.őmunka biztosítását; valameny- nyi külföldi inváziós csapatot haladéktalanul ki kall vonni Koreából, el kell ítélni minden fegyveres beavatkozást valamely ország bel- ügyeibe és Mac A rím r'- Matthewst. Achesont ós társaikat háborús uszí- tókká kell nyilvánítani.

HARMINCHÁROM ÉVVEL EZELŐTT

Lenin beszéde

A burzsoá miniszterek letartózlatása után október 26-án a szovjetek konferenciája második ülését tartotta. A termet zsúfolásig megtöltötték a munkások, parasztok, katonák és matrózok. A fűtetlen teremben lassan szállt a pára az emberek ajkáról. Zúgott, morajlott a terem.

Egyszerre csak síri csend támadt és minden szem egy irányba tekintett. A dobogón ott állt az, akire az Ideiglenes Kormány hónapok:g vadászott, az, akinek útmutatása nyomán elkészült a felkelés terve, az, aki a népet egybekovácsolta és győzelemre vitte.

Lenm ott állt és mellette munkatársai, kipróbált harcostársai; Sztálin, Szverdlov, Dzerzsinszkij.

A termet remegés töltötte meg. Zúgott, viharzott' az elragadtatott taps. Lenin felemelte karját és egy pillanat alatt csend lett.

— Most már hozzáfogunk a szocialista rend felépítéséhez — szólt Lenin. •

A legegyszerűbb nyelven mondta e szavakat és mindenki megértette. A szavakban benne volt mindaz, ami történt. Mi történt? A munkások és a parasztok a tőrténe'emh'n e’öször ragadták magukhoz a hatalmat és most teljesen át kellett alak'Uaniok az országot, meg kellett teremten'ök saját, szocialista lendjüket.

Lenin folytatta. Beszélt az új hatalom előtt álló feladatokról, az elkövetkezendő nehézségekről, amit majd le kell gyűrni és mint mindig, most is úgy tűnt fel, hogy nem egy ember beszél, hanem az egész nép.

Három rendeletet fogadtak el egymás után, a győztes n3p első három törvényét:

A tanácsok konferenciája elrendelte, hogy eT~ túl a nép m3ga kormányozza országát, az választott tanácsok útján: ez a hatalomról szó! delet.

A tanácsok konferenciája a világ mindr

felszólította, hogy szüntessek be a hódító melyet kapitalista kormányaik indítottak: ez röl szóló rendelet.

■A tanácsok konferenciája átadta a fö nak, akik megművelik — a parasztoknak: ről szóló rendelet.

A törvények elfogadása után meg a szovjet kormányt — a Népbiztosok 1 Azokat választották meg, akik a felkelt akik a népet felszabadították és a 6zo< járn vezet'ék: Lenint és Sztálint.

így zajlott le ez a nap — a Tana első napja, - o

.(W