Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

dH soTiKm i, vaíamu* 9 A BÉKE NAGYSZERŰ HARCOSAI Minden dolgozó szívből ünnepel ezekben a napokban, ke­ményebben fogja a szerszámot. A magyar Békekongresszus ülésezik most, itt gyűltek össze dolgozóink küldöttei, hogy fel­emeljék tiltakozó szavukat a béke védelmében a háború ellen. Mindannyiunk életét, boldog jövőjét tárgyalják ezen. a kongresszuson, mert egyetlen becsületes dolgozónak sem ér­deke a pusztító háború. Míg a béketanácskozás folyik, addig sem ülnek ölbetett kézzel országunk dolgozói. Munkájukon keresztül bizonyítják harcos békeakaratukat. Itt nálunk Nyíregyházán a Magasépítési Vállalatnál Koc­ka János elvtárs, kőműves sztahánovista tett munkafelaján­lást Vállalta, hogy brigádjával együtt 150 százalékra emeli átlagtelj esítményét. Diadalmas számunkra ez a nap — hiszen országunk dol­gozói ezen a napon újabb hitet tesznek a béke megvédése mellett — Kocka Jánosék a 164 százaléknál tartanak ! Szajnik és Homa elvtársak is sztahánovisták. Együtt kap­ták ezt a kitüntető címet és egy-egy békebrigádot vezetnek. Mindketten festők, szakmájuklegjobbjai. Szajnik elvtárs bri­gádja a 167, Homa elvtárs brigádja pedig 167 százaléknál tartott a kongresszus első napján. Nagy István kubikos brigádja 202, Szilágyi István élmun­kás, segédmunkásbrigádja 184 százalékos teljesítménnyel erő­síti a béketábort. Minden százalék, minden egyes tégla, amit dolgozóink le­raknak biztosítéka békénknek, boldogabb jővőnknek. Ennek tudatában dolgoznak továbbra is versenyben sztahánovistá- ink, élmunkásaink és dolgozóink, békés fejlődésünk harcos védelmezői. Eiső dijat nyertek a tűzcltc- versenyan az Ásványolajipari Vdüalai önmes tűzoltói Néhány napja volt Nyíregy­házán a tűzoitóverseny. Évea- kint rendszeresen megrendezik ezt az ünnepséget a tűzoltók, hogy a dolgozók előtt is tanúbi­zonyságát adják annak ; felké­szültek az esetleges veszélyre és éberen őrködnek dolgozó né­pünk vagyona felett. A városi tűzoltóság mellett ezen a napon mutatják be gya­korlottságukat az önkéntes tűz. oltók is. Látványos verseny­számokat rendeznek, amikben kitűnik az ügyes és bátor tűz­oltó — az összeszokott, nagy­szerű együttes. Ezen a versenyen a nyírbog- dányi Ásványolajipari Vállalat önkéntés tűzoltói a motoros Retken előszerelésben értek el jó eredményt, amiért az első díjjal jutalmazták munkájukat. Lenin-Sztálin plakettet vit. tek haza a boldog győztesek és azt a kultúrterem legszebb ré­szén helyezték el. Teljesítettük november "7-re tett ígéretünket A kisrárdai Vulkán újra élenjár „Mintha velem beszélt volna Rákosi elvtárs az ipari dolgozók földkérdéséről“ Mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta 27-iki beszédében, valóban nagyon égető kérdés volt számunkra a földkérdés. Nyugtalanított, izgatott bennünket és ha egy kis szabad időnk volt, ha befejeztük napi munkánkat az üzemben, sza­ladtunk, hogy kapáljunk, vagy más munkát végezzünk föld­jeinken. \ Nem nagy darab az a föld, csak néhány hold, de mégis ragaszkodtunk hozzá. Hogy miért ? Míg Rákosi elvtárs nem beszélt róla, talán nem is tudtuk volna megmagyarázni —, de most már világosan látjuk,hogy maradiság ez és valóban nincs rá szükségünk. A múltban, az más volt, mikor nem volt biztosítva állandó munkánk és ez volt a tartalék, de ma már nem sok a munkáskéz, hanem éppen fordítva. Sokszor elgondolkoztam azon, hogy érdemes-e megtartani darabka földemet. Társaim, mikor napi munkájukat elvégez­ték az üzemben, nyugodtan elmentek pihenni, szórakozni, népnevelőbe mentek, nekem soha nem volt semmire sem időm. Rohantam a földre, hogy el ne késsek a kapálással. Igaz, bár­mennyire siettem, mégis mindig elkéstem, akár a kapálással, akár a betakarítással. És az üzemben is megéreztem a földön végzett munka hatását. Fáradtabb voltam, álmos is és nehezebben ment a munka — kevesebb volt a teljesítményem is sokszor, mint társaimnak. És most Rákosi elvtárs beszéde megmutatta számunkra azt az utat, amit követnünk kell. — Most dolgozunk olyan rendszabályon, amely az ilyen kisebb-nagyobb földdel rendelkező munkásoknak lehetővé te­szi, hogy földjeiket előnyös áron eladják, vagy bérbeadják az államnak és ezzel megszűnjön az a helyzet, amely őket úgy az ipari munkás, mint a földművelő minőségükben zavarja. — így mondotta ezt Rákosi elvtárs és mi ipari dolgozók meg­köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak ezt az újabb rólunk való gondoskodást. GÄL BÉLA lakatos, Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat. Nem sok idő választ már el bennünket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 33. évforduló­jának ünnepétől, üzemeinkben a1 verseny tovább fokozódott és mint győzelmi hír száll egyik üzemrészből a másikba: „Telje­sítettük, amit ígértünk !” A kisvárdai Vulkán vasöntöde évi tervének teljesítése után újabb munkafelajánlást tett. Az öntődé, ben a 42-es bérhéten 92, a' 43-ik bérhéten pedig 97 tonna szürke­vasat öntöttek terven felül a dol­gozók. Az a lelkes munka, amely az üzemben folyt ez alatt a néhány nap alatt, fényes bizonyítéka a Vulkán vasöntöi hékeszeroteté- nek. Minden szónál ékesebben bi- zinyitják a világ imperialistáinak, hogy hazánkban a békés építő- munka mellett szavaz minden dol­gozó. 100 százalékig teljesítették mun­kafelajánlásukat az öntök, de nem maradtak le a kályihagyártók sem, akik 101 százalékig tettek eddig eleget ígéretüknek. Akik a tábori tűzhelyet gyártják, még ragyogóbb eredménnyel zártak. Eredm ínyük: 185 százalék! Kü­lön munka-felajánlást tettek a sa­tugyártók, ak.k legfényesebb bi­zonyítékát adták annak, hogy el­ítélnek minden háborúra spekulá. ló tervet. Közel 200 száza.okra te'jesítették a nagy napra tett Ígéretüket. Nem véletlen jelenség az, hogy országunkban egyre hatalmasabb lesz azok munkájának eredménye, akik a békét akarják. Mindnyájan ismerik még az elmúlt háború borzalmait, azt a sok veit és szen­vedést, amit átéltek a második vi­lágháború alatt. Most minden erejüket latbavetve dolgoznak azért, hogy sikeresen álljanak el­lent az amerikai háborús gyujto- gatóknak, akik az újabb világhá­ború kirobbantásán fáradoznak. Ezért ért el Rigó Bálint öntő 161 száza'ékot, Német András 162 és Dolhai Péter öntő 155 szá­zalékot, ezért emeli nap, mint nap magasabbra eredményét Rigó Bá- lintné magkészítö is, mert tudják és érzik, hogy a százalékok emel­kedése hü kifejezője békeakara­tuknak. A forgácsoló, a szerelde I. és U. dolgozóinak munkája lelkesíti küldötteinket az Országos Béke­kongresszuson és Virág Sándor ifjúmunkás 162 százaléka serken­ti jobb munkára azokat a fiata­lokat, akik most indulnak a szén­csatára, hogy még nagyobb sike rekkel gazdagítsák a bányászok munkáját. 23 NAPPAL A HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTI EZÉVI TERVÉT AZ ALKALOIDA Üzemeink dolgozói kezében ma a kalapács, a szerszám fegyver a békéért folyó harcban. Est érzik a büdszentmiháiyi A'kaloida Ve­gyészeti gyár dolgozói is. Először az Októberi Forradalom évfordu­lójának tiszteletére vállalták, hogy ötéves tervük első évét decertiber TO-re teljesítik. De lát­ták, hogy előrébb tudják hozni a vállalás határidejét. és újabb fel­ajánlást tettek. Vállalták, hogy december 8-ra, a kitűzött határ­idő előtt 23 nappal előbb teljesí­tik ezévi tervüket. Rögtön hozzáláttak a munka­felajánlás megvalósításához. Az üzem legjobb dolgozói tapasztala­tukat átadják a gyengébb teljesít­ményt elérőknek és együttesen fogadták meg, hogy november 7-re nem lesz üzemükben egyet­len olyan munkás sem, aki 300 százalékon alul teljesít ! A műszaki dolgozók kidolgoz­ták az önkéntesen felemelt terve­ket és felbontották napokra, hogy így teremtsék meg az előfeltételét a túlteljesítésnek. Csütörtökig a felemelt tervet 107 százalékra tel-, jesítették ! A nagyszerű győzelem még jobb munkára ösztökéii az Alka­loida sok győzelmet megért dol­gozóit. Hiszen eddig becsülettel teljesítettek minden munkát, amit vállaltak és most sem akarnak lemaradni. Nem fognak — erről beszélget­nek ebédidő alatt és ezt beszélik meg munka után. Számosán elha­tározták, hogy inkább teljesítik 2 nappal hamarabb munkafel­ajánlásunkat, mint akár egy órá­vá! is későbben a vállalt határidő­nél ! Ezért fokozza teljesítményét állandóan a Kossuth brigád: már elérték a 120 százalékot. A kész­áruüzemben dolgozó Kábái brigád eredménye is emelkedik. Most 111 százaléknál tartanak. Az egyéni versenyzők keljenek nagyobb lendülettel versenyre Re­szegi Sándor élmunkás elvtárssal, aki változatlanul tartja már hó­napok óta az elsőséget ! Azt üzenem nektek ifjúmunkások.. . Bodnár András levele a tisztiiskoláról „Kedves ifjúmunkás barátaim! Ne haragudjatok azért, hogy mindenkitől nem tudtam elbúcsúz­ni, de tudjátok, készültem kato­nának és ebben a nagy izgalom- bem sok mindenről elfelejtkez­tem. Itt nagyszerű minden a tiszti- iskolán és nagyon sokat tanulha­tunk. TI, a Magasépítési Vál­lalat ifjúmunkásai szintén hasz­náljátok ki az alkalmat arra, hogy minél többet és jobban ta­nuljatok, dolgozzatok. Munkátok­kal bizonyítsátok be, hogy méltók vagytok a Lenini Komszomol, és a Párt bizalmára. Kedves barátaim! írjatok ne­kem gyakran munkátokról, a szervezet életéről és ígérem nek­tek, hogy nem fogtok bennem csalódni. Minden erőmmel azon leszek, hogy minél többet tanul­jak — hiszen ez a hatalmas se­gítség. amit országunktól kaptam, arra kötelez, hogy helytálljak. Tudjátok ti is nagyon jól, hogy a szervezeti élet ott nálatok a vállalatnál nem a ,egjobb — em­lékszem arra, hogy 250 ifjúmun­kás közül egyszer csak harmin­cán jöttünk össze az ifi-napra. Ez nem helyes, ez nem méltó hozzá­tok, magyarázzátok meg minden ifjúmunkásnak, hogy csa-k úgy tud jó munkát végezni, ha Kiveszi a szervezet életéből is részét. Mi mindig barátaitok, segítő társaitok leszünk. Neveljetek már ott az ifjúmun­kás szervezetben bátor, kemény harcosokat, akik jó katonái lesz­nek a Néphadseregnek,' békénk támaszának. így fogtok jó mun­kát végezni. Szabadság! BODNAR ANDRAS növendék.” Igazgatói ankét Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár igazgatói ré­szére a közoktatásügyi miniszté­rium ankétot rendezett szomba­tom Ez az ankét egésznapos s a megjelentek megvitatták Durucz István és Cseke Gábor, a megye pedagógusainak díjnyertes mun­káit. A pályázat címe „Az igaz­gató irányító munkája” volt s az első három díjat megyénk nevelői nyerték el — az első díjat Du­rucz István, a másodikat Cseke Gábor s a harmadikat Tóth Ist­ván, a nyíregyházi Kossuth gim­názium igazgatója. _ Gyurcsány János kőműves életéről... Gyurcsány János már 1936-ban is kőműves volt. Vette a szerszá­mot és gondterhesen ment a Be- legrád tanyára „gróf” Dessewify földbirtokoshoz. Szeszgyárat építet­tek. A mester a háta mögé állt — mint a többi szaktársának — és di­rigált. „Ne járjon a szátok, hanem dolgozzatok.” Az is baj volt, ha egymáshoz szóltak, az is, ha össze­kotorásztak a zseb csücskéből egy cigarettára való dohányt és rágyúj­tottak. Dolgoztak, de értelme nem sok volt. A robotoló munkások éhbérért dolgoztak, A munka időszakos volt. Tavasztól őszig volt leginkább mun­ka de ebben az időszakban is csak ritkán. Egyik mestertől a másikhoz vándorolt. Egyszer volt munka, máskor nem volt. Eljött az ősz, se ruha, se kenyér, beköszöntött a tél és még tüzelő sem volt elég, hogy a szoba barátságos levegője adott Volna vigaszt. A bútorokkal nem sok baj volt. Mindössze két dikó, egy szúette szekrény, egy rozoga aszta! és három nyiszorgós karos- székből tevődött össze. Ha volt kenyér, gyermekkacagás­tól, ha nem volt (ami legtöbbet elő­fordult) panaszos gyermeksírástól volt hangos a ház. Négy gyermek kért kenyeret, ruhát, pénzt iskolás könyvekre. De miből tudott volna eleget tenni siránkozó gyermekei­nek Gyurcsánvné?! Sokszor el­vesztette béketűrését és összeverte siránkozó gyermekeit, akik még nem tudták megérteni, hogv „nincs miből”. Gyurcsánvné sokat várta kisírt szemmel férjét, mikor nem tudott ételt készíteni, mert vagy zsír, vagy pedig liszt nem volt sze­mernyi sem. Ezek a körülmények Icényszerítet- ték Gyurcsánv elvtársat többi szak­társával együtt, hogy nagyobb bért követeljenek. Olyan bért, melyből legalább szegényesen meg tudnak élni. Emlékszik még Gyurcsány elvtárs nagyon jól arra az időre, mikor a nyíregyházi Ungár áru­házát építették. 36 fillér órabért kaptak. Nem tudtak megélni belőle és nagyobbat kértek. A választ a csendőrök adták meg. Gyurcsány elvtársat a többi szaktársával együtt félholtra verték és napokon keresz­tül éheztették a sötét börtönben. 1939-ben még rosszabbodott a hely­zet. Teljes munkanélküliség köszön­tött be. Aratni, csépelni járt Gyur­csány elvtárs, hogy kenyeret tud-1 jón keresni családjának. De nem­csak Gyurcsány elvtárs, hanem a dolgozók ezrei kerültek erre a sors­ra. Éhség, munkanélküliség, a nyo­mor sújtotta őket. AZ OJ ÉLET HAJNALA A dicsőséges Vörfis Hadsereg szétzúzta a kizsákmányoló rend­szert, megteremtette a magyar dol­gozó nép szabadságát. A romokból ú j gyárakat, hidakat, vasutakat épí­tett a dolgozó nép. Igaz, nem volt könnyű munka. Gyurcsány elvtárs­nak is sok nehézséggel kellett meg­küzdenie, míg megteremthette a dolgozó nép a forintot És újra megindulhatott országunkban a ré­ginél egészségesebb vérkeringés. Érezte nem áll egyedül. Bízott a Pártban, a dolgozó nép erejében. Ahogy országunk gazdagodott és fejlődött, úgy változott napról-nap- ra . Gyurcsány elvtárs és családja élete is. A házba új bútorokat vet­tek. Mikorra a hideg beköszönt, az egész család felruházkodik. Nyu­godtan szembeszállnak a téllel. Gyermekei előtt szabad az élet. Teljesedett Ica lányának vágya, ta­nulhat. István fia motorszerelő akar lenni. Az lesz. Minden gyermek vá­laszthat nyugodtan életpályát. Gyur­csány elvtárs nyugodtan hajtja pi­henőre fejét minden este, nincs munkanélküliség és becsületes mun­kája után tisztességesen megél csa­ládjával. Most a nyíregyházi új ál­lomás építésénél dolgozik. Napról- napra emeli teljesítményét, hogy ezzel is elősegítse a még jobb jövő megvalósulását. Hallgatta Rákosi elvtárs beszédét és jól megjegyez­te, hogy csökkenteni kell a selejtet és a termelés önköltségét. Minden téglával, a legkisebb csepp malter megtakarításával ezen igyekszik. Munkáját újításokkal segíti elő egyik újítása a lemezből készített simító. A nagyobbméretű fémsímí- tóval a mennyezet gipszelését gyor­sabban és jobb minőségben végezte most Ojra harcot indított a selejt csök­kentéséért. November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának ünnepére jobb mi­nőségű munkával, a selejt csökken­tésével készül. Ezzel fejezi ki há­láját a Szovjetunió iránt, hogy ha­zánkat szabaddá tette és az 6 szá­mára is, minden dolgozó számára az új élet megteremtésének elö- f'üétclét teremtette meg. j&cáczsl Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents