Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

' tm WOVKMBJ5R », VASÁRNAP

Ma délután ifjúsági

Békcnagygyüiés Nyíregyházán

Dolgozók felajánlásai a Nagy Októberi Forradalom ünnepére

Minőségi munkával a mélyszántás sikeréért

A tiszalöki „Petőfi” termelőszövetkezeti csoport fiataljai ezt üzenték az Országos Békekongresszusra: „Számunkra a jövő igen szépnek mutatkozik. Ha bárki is meg meri támadni építésünket, egy emberként széliünk harcba a betolakodókkal”. Ez a levél valamennyi fiatal akaratát és gondolatát fejezte ki. Ifjúságunk, a Dunapcntelei Vasműért, a bányászat ügyéért lelkesedő fiatalok ifjú szívüknek minden lelkesedésével szállnak szembe a háborús gyújtogatok gonosz, gyilkos terveivel. Malrozovra és Zójára gondolnak és Sztahánov példájára te. hintenek. Az Alkaloidában, a Vulkánban ott vannak a munkaverseny elsői között az ifjúmunkások. A Magasépítési Vállalatok versenytábláin a nevek között olvashatjuk az ifjúmunkások neveit Is. Tettekkel védi a békét A fiatalság. Gondosan ügyel arra, hogy erős és szilárd legyen Néphadseregünk. Ez a féltő szeretet nyilvánult meg abban is, amikor a nyíregyházi fiatalok 1500 munkaórát áldoztak arra önkéntesen, hogy a bevonuló újoncok számára tiszta és szép otthont teremtsenek.

A békéért küzdő ifjúság ma délután négy órakor békenagygyűlésre jön össze Nyíregyházán, a József Attila-kultúrteremben. Itt lesznek az üzemi ifjúmunkások, dolgozó parasztfiatalok, Néphadseregünk katonái, itt lesznek a diákok s közös erővel kiáltják: megvédjük a békét, fiatal életünket! Ez a békegyülés csak egy része, kicsiny töredéke annak a hatalmas mozgalomnak, amely szerte a világon folyik a békéért a szovjet nép vezetésével, azonban szükséges az, hogy a milliók és milliók táborában minden egyes ember hős katonája legyen a békének. A nagygyűlés megkérdi az üzemektől, termelőszövetkezeti csoportoktól, falvaktól: hogyan harcolt az ifjúság?! S ezen a nagygyűlésen elhatározzák fiataljaink, hogy Rákosi elvtárs tanításához híven még erőteljesebben veszik ki részüket a békeharcból.

A dolgozók valamennyi munka- területen felajánlásokat tesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Asztalos Já. nos, a mátészalkai iskolai hivatalsegéd tisztasági versenyre hívja ebből az alkalomból a megye valamennyi középiskolai hivatalsegédét.

Varga Gyula, a gebei földmüvesszövetkezet ügyvezetője most a debreceni kórházban fekszik betegen és a következő levelet irta:

„Sajnos, itt feleszem a kórházban s így nem tudok munkafelajánlást tenni november 7. megünneplésére. Azonban semmiképpen nem akarok kimaradni ebből s ezért felajánlom, hogy itt a kórházban sokat fogok tanulni, hogy képzettebben, nagyobb felkészültséggel tudjak résztvenni a békeharcban.

Haza pedig azt üzenem az elvtársaknak, akikkel együtt dolgoztam, ezúttal is példaadással segítsék a szövetkezeti fejlődést. A községi tanácsot is szeretettel üdvözlöm a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. Varga Gyula.”

Nem lesznek már „jó“ kulákok Szaímárököritón

Rákosi elvtárs beszéde után megerősödött a falusi pártszervezet

Egyre kevesebb azoknak a szá- -a, akik még hisznek a jó kulák- ian, akik „megnyugtatóan” válaszolják az érdeklődőnek: „Nálunk nincs hiba velük, csendesen viselkednek mostanában.” Ahol a párt- szervezet éberen irányítja a falu életét, ahol keményen válaszolnak a kulák mesterkedéseire, ott már tisztában vannak azzal a község lolgozói, hogy jó kulák a mesében jincs.

Szatmárököritó azok között a mzségek között van, ahol a kulák- jan még sokan nem látják meg a haladásunk, fejlődésünk ellen ádáz dühvei küzdő ellenséget. így van vele ott a kevésbbé fejlett elvtársak egy része is.

A KULAK „NÉPNEVELŐ”

Azt azért mégis megütődve nézték a községbeli népnevelők, amikor a tanácsválasztást megelőző egyik népnevelőértekezletre Tordai, Zs'gmond falubeli kulák is beállító1,'. Igaz, hogy jó barátságban van Hegedűs párttitkárral, segít neki egyben-másban, de azért „kulák népnevelőről” eddig még nem igen hallottak. Hegedűs Gábor véleményét. hogy „megbízható ez, így legalább közelebb hozzuk magunkhoz” — csodálkozással hallgatták.

Elcsodálkozott a járási rendőr- kapitányság is, amikor átvizsgálta a nemrégiben beérkezett vadászfegyvertartási kérelmeket. Kivizsgálás után megállapították, hogy a szatmárököritói javasoltak között két kulák is szerepel. Az egyik Tordai Zsigmond, a volt 60 holdas, másik Farkas Andor. Mindkettő kérelmét Hegedűs párttitkár javasolta azzal, hogy megbízhatónak talál ia őket.

Tordai ezalatt már a fegyvereket is megvásárolta Debrecenben, egyet Hegedűs részére is(!). A vizsgálat alatt még egy harmadik kuliknál, B. Szabó Bélánál is találtak vadász- fegyvert.

KAROLY BÁCSINAK „JÖ AZ ISTÁLLÓBAN IS...”

— Megbízható, békés emberek ezek, velük együtt fogunk békésen belenőni a szocializmusba — mondja róluk Hegedűs.

Menjünk el este tíz-tizenegy óra körül B. Szabóék portájára. A gazdát, Bállá Szabó Sándort nem találjuk otthon. Most tölti egyéves büntetését. 56 ürméter iát, azon- felül még 300 szál fiatal fát vágott ki engedély nélkül, hogy ezzel taszítsa vissza erdősítési tervünket, lökje vissza a falu fejlődését, hogy tovább pusztítson az aszály. Nem az tvsö büntetése ez. Elszabotálta többek között a kapálást, amiért háromezer forintra büntették. Aztán az OTI-ügy ...

De menjünk tovább, öccse, vagy sógora jön elő a meleg, kivilágított lakásból. Jólesik bent a borozgatás az alapos vacsora után..

Ne a lakásba menjünk be. Menjünk hátra az istállóba. Ott már sötét van. Fűtenek a lovak, mégse ta!álunk valami meleget. A gyufa lángjára riadtan néz fel a rongyos zsákok, kabátok alól egy idősebb ember. A keskeny jászolba dobott szalmán fekszik Erdödi Károly, B. Szabóék cselédje. Tudna mesélni sok mindenről, néha szokott is ismerősök előtt, de most nem mer.

— Jó nekem itt — dünnyögi. — Megszoktam már.

Nem mer szólni kulák gazdái előtt. Betörték már azok alaposan Károly bácsit. Nem meri elmondani, hogy ruha helyet rongyot kap, hogy kosztot is úgy, hogy „meg ne ártson” véletlenül, fizetést pedig egy fillért sem. OTI-ba sem jelentették be, amíg a büntetést rájuk nem húzták.

A kulák ezt így szokta meg és foggal, körömmel ragaszkodik a régihez, hiszen ez hizlalta meg mindet. Károly bácsi is így szokta meg. Egész életén keresztül a kulák nyúzta. Gyenge, hogy egyedül szabaduljon.

Sokan voltak így, így szokta meg a falu jórésze, akiket Sztálin elvtárs népe emelt fel a régiből és a Párt vezet az új életbe. Ebben a j cselédsorban volt Nagy Sándor is a 60 holdas Oláh Antalnál (most szövetkezeti könyvelő), meg Móricz Ferenc, Labbancz Lajos tanácstagok a tszcs-ből sok-sok társukkal együtt. Nem felejtették el a falu kommunistái és a becsületes dolgozó parasztok, hogy ki a kulák, de nem is harcolnak eléggé az ellen, hogy Hegedűs Gábor és társai a „jó ku- lák”-elnéletet és a szocializmusba való békés, osztályharc nélküli bele- növést hirdessék a faluban.

Nem harcoltak eléggé azért, hogy a pártszervezet ■ megszabaduljon a kulákbefolyástól. Nem segítik a DEFOSZ-t, hogy emberi életet biztosítson Erdődi Károlynak, elnézték, hogy Hegedűs Gábor, a volt jeno- vista pap, a volt szociáldemokrata titkár, (aki mostanáig őrizte a szociáldemokrata párt’pecsétjét), fegyvert adjon a kulákok kezébe. Nem világosították fel a községet eléggé, hogy a szocializmust felépíteni, a kizsákmányolást megszüntetni csak a kizsákmányoló kulákok ellenállásának letörésével lehet. Igaz, hogy nem segített nekik ebben a volt járási pártbizottság sem. (így lett *

párttitkár a tavaszon Hegedűs Gábor).

SEGÍTETT RÁKOSI ELVTARS BESZÉDE

Rákosi elvtárs 27-i beszéde után a pártszervezet tagsága is ráébredt, hogy miért sántítanak egyes dolgok a községben, miért érvényesült könnyen a kulákok hangja, miért maradt le sokszor a falujuk? A határban soha nem lehetett látni Hegedűst. A dolgozó parasztság munkája nem érdekelte. Aratáskor a járási bizottság küldöttének azt mondta, hogy az törődjön vele, aki elvetette.-Az őszi mélyszántás csak a helyi tanács munkája nyomán jött lendületbe. Három traktor szánt most éjjel-nappal, hogy vállalásukat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára befejezzék. A kulákok hangja érvényesült eddig a terménybeadásnál is. Tengerinél még csak 30 százaléknál járnak, burgonyánál pedig a kötelező is csak a 80 százalékot éri el. A pénteki taggyűlésre felkészült a párttagság, leváltották Hegedűst a páittitkári funkcióról és felfrissítették a pártszervezet vezetőségét. Ez biztosítja a jövőben a pártépítés javulását is. Nem azok fognak kopogtatni ezután a Párt kapuján — mondotta az egyik felszólaló, — akik pozícióra törekszenek, hanem becsületes dolgozó parasztok. Az új pártszervezet friss erőt önt a felvilágosító munkába is és a kulák- \ mesterkedések leleplezésével segíti e'5, hogy községük behozza az eddigi elmaradást és a járás élenjáró községei közé kerüljön.

Szécsén István.

Síé! magtár énítésére 310.000 forintot fordított államunk

Megyénk területén a nyár folyamán egész sor magtárat építettek. Az állami gazdaságok magtárait helyreállították, hogy legyen ho\á elraktározni a gabonát. Az urai állami gazdaságban 60.000 forint költséggel állították helyre a raktárt, az újfehértói állami gazdaságban pedig a volt Kállai kastély átalakítására fordított államunk 250.000 forintot, hogy kellő nagyságú helyiség legyen a gabona raktározására.

Ekkora szervezettséggel és fegyelemmel soha még eddig nem végezte megyénk dolgozó parasztsága munkáját, mint ez év őszén. Lelkes munkával, tettekkel bizonyították be, hogy hű követői Pártunknak, hogy jobb munkával harcolnak a békéért, ötéves tervünk sikeréért. Megfogadták kormányunk tér. melési útmutatásait, ennek köszönhető, hogy a minisztertanács határozatában megjelölt határidő előtt kilenc nappal, a tanácsválasztások idejére befejezték a vetést.

Az őszi mezőgazdasági munka azonban még a vetés befejezésével nem ért véget. Hátra van a mélyszántás, melynek csatáját most vívja dolgozó parasztságunk. Nem kis feladat ez, semmivel sem kisebb, mint a vetési munkák voltak. A mélyszántás az őszi munkák egyik legdöntőbb feladata, mert amint a korai vetés a jó gabonatermés, úgy a gondos mélyszántás a tavaszi vetésű kapásnövények nagyobb terméshozamának előmozdításához elengedhetetlen követe'mény. És mi, mint azt a vetésnél is tettük, úgy az elmúlt évinél alaposabb, jobb minőségű munkával, a gépek fokozottabb kihasználásával akarjuk és fogjuk is elvégezni a mélyszántást.

Különösen ügyelnünk kell a minőségi munkára. Minden dolgozó paraszt előtt világos, hogy a mélyebb szántás azért jobb, mert a mélyszántott föld a téli nedvességet jobban tartalékolja és még szárazság idején is megőrzi, llymódon a növények több tápanyagot képesek felszívni a talajból. Általában 20—25 centiméter mélyen a legmegfelelőbb az Őszi mélyszántás, cukorrépa alá azonban nem árt, ha még ennél is mélyebben szántunk.

Dolgozó parasztságunk ezért vegye fokozottabban igénybe népi demokráciánk segítségét a gépállomásokon keresztül. Megyénkben már az elmúlt évben is számtalan dolgozó paraszt meggyőződött a mélyszántás, a gépi munka előnyéről és ma már szívesen szántat traktorral. Meggyőződtek arról, hogy a gépi munka nagyobb termést biztosít, mintha két kis tehénkével karcoljuk meg a földet.

Számtalan példát lehet felhozni a gépi szántás előnyére megyénkben. A nagyecsedi termelőszövetkezet az idei szárazság «ellenére is 240 mázsa cukorrépát szedett ki holdanként. A nagyhalászi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet pedig 80 mázsás holdankénti átlagot ért el burgonyából. De az egvénileg gazdálkodók is tapasztalták a gépi munka előnyét. A Zsinde. lyes tanyán Katona József traktorral szánfatott az elmú’y év őszén. Szántás előtt jól le is trágyázta a földet. Tavasszal pedig vetés előtt megtárcsáztatta a gépállomással és úgy vetette el a cukorrépát és a burgonyát. Míg szomszédainak 25—30 mázsa lett holdanként a burgonyatermése, addig neki 800 négyszögöl területén 40 mázsa termett. Négyszáz négyszögö nvi cu. korrépaföldjéről pedig 50 mázsa cukorrépát szállított el. Kézzel fogható bizonyítékai ezek a traktorral való őszi mélyszántás előnyeinek.

Ezért tudták többszáz százalékban teljesíteni nem csak a gabona, de a burgonya, és kukoricabeadást is ezek a dolgozó parasztok. Fejlődő iparunk, a munkásosztály, de az egész népgazdaságunk számára is nagyon fontos, hogy mezőgazdaságunk évről-évre többet adjon, többet termeljen. De maga a termelő is jobban jár, ha egy holdról 30 mázsa helyett 60—80 mázsa burgonyát szállít el.

Tavaszi kapás és ipari növényeink terméshozamának eme. lése érdekében nagyon fontos, hoary a meglévő istállótrágyát még az ősszel szántsák bele a földbe. Sokkal nagyobb a trágyázás hatása, ha most végzik, különösen amelyik földbe cukorrépát, burgonyát, vagy kukoricát vetnek. Főfeladat tehát az őszi mélyszántásnál a munka jóminőségű elvégzése, békéért harcoló dolgozó népünk gyarapodása, előrehaladása érdekében. <Sz. B.)

41 TSZCS tag ment kétheti üdülésre Szabolcs-Szatmárból

Üdülés Lillafüreden. Sokat hallottak már a dolgozók erről .az üdülőről. de csak úgy, Hogy földbirtokosok, kulákok és kupccek jártak oda. Míg a dolgozó parasztok uradalmakban, vagy néhány hold saját földjükön egész nyáron át izzadtak a tűző napsütésben, addig az ő verítékükön meghízott földbirtokosok az ország nyaralóiban dőzsöltek, süttették fehér bőrüket.

A felszabadulás óta ezen a téren is hatalmasat fejlődtünk, az üdülőket azok a dolgozók töltik meg, akik a munkában élenjártak, akik becsülettel teljesítették feladataikat. Népköztársaságunk Alkotmánya nem csak a munkához, de az üdüléshez való jogot is biztosítja egész dolgozó népünk számára. A felszabadulás óta évről évre többen mennek üdülni dolgozóink. Pár napja a megyéből 41 olyan dolgozó paraszt utazott el Lillafüredre, akik még életükben most lesznek először üdülőben. Két hétig lesznek oda. Brigád vezetők, munkacsapatvezetők és a legjobb termelőszövetkezeti tagok, akik munkában élenjártak, péidát mutattak a többi dolgozóknak — ezek utaztak el. Népi államunk teljesen ingyen biztosítja üdülésüket.

Ezt is és minden eddigi eredményeinket felszabadítónknak, a nagy

Szovjetuniónak köszönhetjük. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, melynek 33. évfordulójára oly lelkesen készülnek megyénk dolgozói. A terménvbeadás, az őszi vetés, a Békekölcsön-jegyzés, a tanácsválasztások azért folytak oly lelkesen, dolgozó parasztságunk azért teljesíti hazafias kötelességét, mert tudatában van, hogy ezáltal is a békét, családja boldogabb életét biztosítja. Azt, hogy több traktor, több kultúrház, villany és egészségház legyen, hogy jövőre ne csak 41, de egyszer- annyi termelőszövetkezeti tag és minél több dolgozó menjen üdülni.

66 Népbolt van Szabolcs-Szatmárban

Az utóbbi hónapokban újabb és újabb Népboltok nyílnak megyénk területén. Sok községben, mint például Kisvárdán, Nyírbátorban vagy Mátészalkán is már két, bárom Népbolt is nyílt. \ cél az, hogy minden községben a szükséges árucikkek bőségben legyenek meg, fedezzék a dolgozók szükségletét.

A megye területén eddig 66 Népbolt nyílt, Nyíregyháza terülő, tén pedig 16 kiskereskedelmi vállalat,