Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-05 / 258. szám
4 ftQvnvTfcnrR 5. vazKkna* Az Októberi Forradalom és a béke „Végigharcoljuk Igazságos« felszabadító harcunkat!“ Ä Nagy Októberi Szocialista For-, idaiom a nemzetközi kapcsolatok , a békéért folyó harc terén új >rszakot nyitott meg. Addig az Tesz világon osztatlanul uralko- itt az imperializmus. Az imperia- :mus: a nemzetiségi elnyomás •ösödese, őrült versengés újabb varmatok bekebelezéséért, mind ibb kis és gyenge nemzet 'eigá- ása egy erősebb hatalom által, a ; jlödés egyenetlenségeinek erős iélezödése. megújuló háborúk és ilágháborúk a már felosztott világ ira felosztásáért. Az imperialista rendszer világ- ralma azt jelentette, hogy a há- orúk kikerülhetetlenek vo'tak és gyre gyakoribbakká váltak, mert z imperializmus nem lehet meg gyre újabb háborúk nélkül, melyek ikerülhetetlenül világháborúkká rílődtek át. LJández megváltozott az Októ- *-*beri Forradalom győzelme után, mely szembeállította az imperiaks- ák reakciós és háborúra spekuláló olitikájával a szovjet állam béke- zerető külpolitikáját. Már az Októberi Forradalom másapján, 1917 november 8-án rendezte! adott ki a szovjet kormány békéről és valamennyi hadviselő illamot felszólított, he ry kössön cmokratikus' és igazságos békét. Ftől kezdve a Szovjetunió, fenn- illásának 33 esztendeje alatt, sza- :adatlánul harcolt a béke fenntar- ásáért és biztosításáért. A béke- lolitika a szovjet hatalom részéről lem véletlen, vagy átmeneti meg- lyilvánulás, hanem éppoly jellemző ulajdonsága a szovjet rendszernek, nint az imperializmusnak a rablás, íódítás és a háború. A szovjet 'állam békepolitikája a léptömegek érdekeit fejezi ki, a lép pedig sehol sem akar háborút, i nép békét akar. F.zt b’zonyit'a a ickemozgalom óriási sikere. Tudok, hogy egy félév alatt több, mint >00 millió ember irta alá a stock- tolmi békcfelhívást. A szovjet álam célja, hogy termelő erőit egyen- etesen és folytonosan fejlessze, de ’Írhez nincs szüksége háborúra, degen országok leigázására, mert negtalálta a maga sajátos útját-az par soha nem látott fejlődéséhez. Tudjuk, hogy az összes kapitalista országok fejlődését a háborúk, ladisarcok és idegen területek leigázása tették lehetővé. A Szovjetunió a maga sajátos, szocialista útján járva, kifejlesztette a világ cgélenjáróbb iparát és mezőgazdaságát, amelyeknek fejlődése szakadatlanul fokozódik, ellentétben a kapitalista országok gazdaságával, amely időnként súlyos gazdasági válságokba zuhan. — A Szovjetunió békeszerető politikája nem átmeneti jelenség — mondotta Molotov elvtárs —, hanem népünk gyökeres érdekeiből és abból a törekvésből következik, hogy az anyagi jólétet mielőbb növelhesse, a szovjet ember igényességéből következik, amellyel meg akarja teremteni a maga új szocialista életét és abból a mélységes hitből, hogy mindezeket a feladatokat sikeresen meg tudja oldani, ha a támadók tálkáit láncra kötik. /t Szovjetunió külpolitikája úgy a két világháború között, mint a második világháború után arra irányul, hogy láncra kösse a vérszomjas támadók tálkáit. Szakadatlanul hangsúlyozta a külpolitikában az egyenjogúság és a többi állam beliigyeibe való be nem avatkozás elvét. Ezeknek az elveknek az alapján, fennállásának egész ideje alatt védte a nemzeteknek azt a jogát, hogy maguk határozzanak sorsuk felett, igyekezett megvédeni e jogokat az imperialisták folytonos merényletei ellen. Soha meg nem hálálhatjuk mi, magyarok a Szovjetuniónak azt az önzetlen támogatást és segítséget, amellyel az Egyesült Nemzetek közgyűlésében mindig megvédte a mi jogainkat és függetlenségünket az imperialista beavatkozók ellen. Ilyen védelem nélkül, a Szovjetunió támogatása nélkül szinte menthetetlenül áldozatul estünk volna az imperialista gyarmatosítóknak, akik minden náluk-' nál gyengébb országot céljaik szolgálatába és uralmuk alá akarnak állítani. A nemzetközi reakció sötét erői igyekeznek befeketíteni és kiforgatni a szovjet politika nemes céljait, mert látják, hogy a Szovjetunió felé egyre nagyobb bizalommal fordulnak a világ népei és tője vár_ ják függetlenségük biztosítását és a béke megvédését. 33 év eseményei igazolták, hogy a Szovjetunió mindig a békére és a nemzetek közti biztonságra törekedett. Erre törekszik most is, tartós, demokratikus békére, biztonságra és barátságos együttműködésre a föld ösz- szes nemzetei között. A Szovjetunió békepolitikája ab- ból a tényből indul ki, hogy a világon jelenleg két egymástól teljesen különböző rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer van és e két rendszernek együttműködése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Az imperialista „blokkok” megvalósításának politikájával szemben a Szovjetunió a nemzetközi együttműködés politikáját állítja. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a társadalmi és gazdasági be_ rendezés különbözősége nem legyőzhetetlen akadálya az államok széles és sokoldalú gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének. Sztálin elvtárs többször is nyilatkozott ebben a kérdésben. H. Stassennel fo’ytatott beszélgetése során rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a két gazdasági rendszer együttműködésének alapján áll, hogy a második világháború tapasztalatai igazolják az ilyen együttműködés lehetőségét és hogy ezeket a tapasztalatokat békeidőben is alkalmazni kell. Ezzel az imperialistáknak sok rágalma dőlt meg, amelyekkel azt akarták bebizonyítani, hogy a Szovjetunió nem tud és nem is akar együttműködni a tőkés államokkal. TS^indennél ékesebben bebizonyí- tották a legutolsó hónapok nemzetközi eseményei, hogy az- imperialista tábor, élen az Amerikai Egyesült Államokkal, mindent elkövet az újabb világháború kirobbantása érdekében. Éppen ezért a világ békeszerető népei egyre nagyobb tömegben csatlakoznak a tartós békéért és demokráciáért küzdő népek Szovjetunió vezette táborához. Ennek a hatalmas tábornak erősödése nap mint nap azt bizonyítja, hogy a világ népei békét akarnak és a békét csak a Szovjetunió vezetésével lehet megvédelmezni. A ■világ népei bíznak a Szovjetunióban, a kis népek védelmezőjében. Az ENSZ-ben a szovjet küldöttek védik meg mindig következetesen a kis népek érdekeit az imperialista cápákkal és tigrisekkel szemben. Görögország, Vietnám és Korea esetében a Szovjetunió küldöttei tiltakoztak a beavatkozás ellen. Bulgária, Románia és Magyarország esetében is a szovjet küldöttek keltek védelmünkre. Ilyen a Szovjetuniónak, a nemzetközi politika legnagyobb haladó erejének békepolitikája. A Szovjetunió a békét védelmezi és' leleplezi az imperialista agresszorokat és alattomos, vérszomjas szándékaikat. Az Októberi Forradalom óta nagyon megváltozott a nemzetközi helyzet. Addig a háború elkerülhetetlen volt, mert az imperializmus világ- rendszere fogta át a világot. Ezóta a háború elkerülhető, mert a létrejött szovjet állam, a világ leghatalmasabb állama következetesen harcol nemes elvei alapján a béke védelméért. A háború elkerülhető. A békeszerető népek egységes akarata, harca és elszántsága kell hozzá, hogy megvédjük a békét. De csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé, hogy a béke védelmének mozgalma szervezett és eredményes lehessen. Grandpierre Lajos A koreai nép történetének ragyogó fejezetét alkotják azok a lapok. amelyek a Szovjet Hősök felszabadító harcairól szólónak. S a fölszabadító harcok nyomón Ésaak- Koreában K m Ir-Szen elvtárs vezetésével a nép hozzákezdett szocialista hazájának felépítéséhez, hozzákezdett a nép egyesítésének küzdelméhez. Az eltelt esztendők a nép győzelméről tanúskodnak. Az eltelt négy és fél év alatt a Szov- je unió testvéri segítségével nagy sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében. A bruttó ipari termelés 1946-tól 1949 ig 377 1 százalékra növekedett. A föld azok kezébe került, akik azt megművelik s ennek eredményeként 1948.ban a mezőgazdaság bruttó termése 10 4 százalékkal múlta felül a japán uralom időszakának legjobb termésű 1939 évét. A gimnáziumok száma 22 szeresére emelkedett. Az ország északi részén nem vollak egyetemek. A nép hatalma 15 főiskolát és 55 műszak: főskolát teremtett. A virágzásnak indult Észak-Korea népe forró szeretettel gondol élete minden percében a felszabadító Szovjet Hősökre. Ezt a szereletet fejezi ki az a selyemre hímezett levél, amelyet a dolgozók Sztálin elvtárshoz intéztek: ..A Szovjet Hadseregnek hazánk felszabadulása és megújhodása érdekében végrehajtott dicső hőstettei nem halványulnak el soha. Örökké fognak élni a felszabadulás tiszte'e'ére emelt emlékműveinkben, a Szovjetunió segítségével helyreállított gyáraink kéményeiben, gabonatáblánk aranybulláméiban, gyermekeink boldog mosolyában.” Teljesen más képet mutatott Dél" Korea, amelynek partjain az imperialista amerikai gyarmatosítók tették lábukat Korea földjére. A Szovjet Hadsereg felszabadította o koreai népet, az imperialisták újabb gyarmati sors igáját hozták magukkal. A maoarlhuri rablóbandák egy pillanatig sem gondoltak a nép felemelésére, az élet megjaví ására. A Szovjetunió és a népek békéje ellen irányuló gonosz terveik áldozataiként kerítették hatalmukba Dél- Koreát. Itt sem tagadták meg igazi mivoltukat! Beszéljenek erről az adatok, amelyek leráhtják a leplet a magukat ,.a demokrácia bajnokának" nevező monopolisták gaztettei" röl. Első dolguk volt, hogy meghamisított terrorszavazással a koreai reakció fő méregkeveröjét, Li-Szin- Mant. ezt a ..vén szörnyeteget” segítették hota'omra. A koreai Csang- Kai Sek engedelmes szo'gája lett az amerikai gyarma'osítóknak. Li" Szin-Man klikkje 1948 decemberében megkötötte az amerikaiakkal az úgynevezett ..koreai—amerikai gazdasági segélynyújtási egyezményt. ..Ez az egyezmény a Marshall-terv ázsiai kivitelének egy része volt s az Economist cinikus nyíltsággal írja róla: ez a terv .,megköveteli, hogy gondosan egybehangolják az amerikai stratégiai tervekkel.“ íme, az Imperialist» folyóirat őszdnteségi rohamában elárulja : a gazdasági ..segélynyújtás“ nem egyéb, mint az új háború előkészítése. Az 1948 december 10-én megkötött egyezménytől egyenes a vonal 1950 június 25-ig, amikoris a dé.koreai bábkormány úgynevezett nemzetvédelmi csapatai barbár orvtámadást intéztek Észak-Korea területe ellen! A háborús gyújtogat ók a béke táborának növekvő erejére azzal felelnek. hogy fokozzák eszeveszett fegyverkezésüket a harmadik világháború kirobbantása érdekében. Gyarmati sorsba akarják igázmi a világ valamennyi népét. Ennek a támadó, világuralomra törő politikának egyik megnyilvánulása az, ami Koreában történik“ — mondotta Rákosi elvtárs. Ezt a háborús politikát szeretnék .,megmagyarázni“ az imperialisták a békéért harcoló népaknek. Nem átallották arról üvől'özni Korea megtámadása »’kaiméval sem, hogy a támadó fél Észak-Korea ! „Világhódító terveiket egyrészt mint a • .kommunizmus terjedésének meggátiását* állítják be“. Hitler is hasonlóképpen ágált. Azonban a népek nagyon jól ismerik már ezt a receplet, jói emlékeznek a fasiszta hordák szörnyű gaztetteire és nem ülnek fel a hazugságoknak. Hiába próbálnak az ENSZ kék lobogójával takarózni. Az ENSZ amerikai csatlósainak gálád határozást a népek papírrengynak tekintik. Az amerikai imperialisták semmiféle mesterkedése nem tudja Roberts amerikai brigádtáborno* markiba a béke olajágát erőszakolni, ki a New York Herald Tribune jun. 51 számában a következőket nyilatkozta : i,Koreában az amerikai adófizetőknek olyan hadserege van. amely nagyszerű házőrző ebe. védelmezője ebben az országban a tőkebefektetéseknek és igen csekély kiadás mellett, a legnagyobb eredményeiket nyújtó haderő.“ Vagy talán nem emlékeznek a barbár támadók Szín Szen-Mo, a délkoreai bábkormány „hadügyminiszterének“ múlt év november 1-i nyilatkozatára : „hadseregünk kész támadást intézni Észak-Korea ellen“ csak Washington parancsát várja?! Jó lenne, ha emlékeznének Kim-I-Szek a bábkormány volt belügyminiszterének nyilatkozatára is : ..Közismert tény, hogy Li Szin-Man idén tavasszal MacAri.hur meghívására Japánba utazott. Ott parancsot kapott MacArthurtól, hogy hadseregét bocsássa MacArlhur rendelkezésére az Észak elleni támadás idejére és tisztjeit az úgynevezett nemzetvédelmi hadsereg és a jf-pán hadsereg tisztjeivel együtt képezze ki, Li- Szn-Man beleegyezett a parancf teljesítésébe és meg volt győződve, hogy támogatást kan az amerikai légierőktől és a haditengerészettől Japánból hadsereget és önkénteseket kap és azonnal megnyeri a háborút. Ezért június 25_e lujralán L:-Szn-Man parancsot adott K-in- Szek-Vonnak és Cai-Ben D éknek, hogy támadják meg Észak-Korea*. ,. ,.A jelenlegi háború egész felelősége L:-Srin-Man klikkjét és gazdáit, az amerikai imperial is'ékel terheli.“ Vagy talán emlékeznének az amerikai banditák saját hadügyminiszterük hosszú listájára, amelyben az első kudarcok után „igazolta“, hogy Li-Szln.Man íé'milliárd dollárnyi segélyt kapott fegyverkezésre ! Azt, hogy az amerikai imperialisták gyarmatosí'ani akarják Koreát, híven tükrözik azok rz a’jas goz- te’tek- melyeket ma e k vetnsk ebben az országban. Ártatlan gyermekek ezreit, asszonyokat és békés polgári lakosokat gyilkolnak meg ezerszámra. A koncentrációs táborokban szörnyű kínzások közepette gyötrik a nép legjobb fiait. Kul‘úr- házakat. isko'ákat és kórházakat bombáznak. Patakzó vér. h^lálsiko.y jelzi a betolakodók ú ját. Ezeket a véres gaztetteket felháborodással fogadja az egész világ. Ázs'a népet is világosan láthatják: mit je.ent az új gyarmatosítók v dsága és amint Rákosi elvtárs Idézte beszédében az egyik ismert angol polgári újságíró szavait: ,.Korea gyorsan jelképpé fejlődött egész Ázsiában. Akár azzal végződik, hogy az amerikaiakat a tengerbe szorítják, akár a koreai nép vértanuságával, egész Ázsiát az Egyesült Államok ellen mozgósítja.“ Az angol nagytőke lapja is elégedetlenül állapítja meg: „az elnyomás csak elodázza a kérdést addig az ideig, amíg a kommunizmus lesz az egyedüli kiút.“ A világ valamennyi népe rokon- szenwel kíséri a koreai nép hősí harcait s a gyarmati népek harcai, amelyek első dicsőséges fejezete volt, a hős Kína ragyogó győzelme, új erőre kapnak Vietnámiban é® Malájfö'.döm. A koreai nép hős katonáit éa partizánjait a dicsőséges Októberi Forradalom győzelme lelkesíti. Innen merítenek erőt s ennek példáján szilárdul meg bennük a hit: minden nép lerázhatja magáról elnyomóit és kivívhatja szabadságát. A küzdelem nehéz és nagy megpróbáltatásokat jelent, azonban a Kreml tornyán ragyogó ötágú vörös csillag győzelmet ígér ! Kim-Ir- Szen elvtárs kiáltványa így végződik : ..Végigharcoljuk igazságos felszabadító harcunkat!“ S az imperialisták megtanulhatják ,,a gyar- matcsí ó csak területet hódíthat meg. de nem verheti le egy nép szabadságvágyát.“ M: magyar dolgozók, ak’fcnek küldötte: ma hangos szóval kiállják a világba békeakaratukat az Országos Békekongresszuson, a legna. gyobb rokcnszenwel kísérjük a kórsai nép hősies harcát s a békéért vívott küzdelem fokozásával segítjük elő a végső győzelmet 1 HARMINCHÁROM EVVEL EZELŐTT A telefonközpont elfoglalása Csodálatos csaták voltak. E csatákon dőlt el, kié ■ lesz a hatalom, a kapitalistáké-e, vagy a dolgozóké. Hol itt, hol ott jelentek meg váratlanul a vörös gárdista egységek, hol itt, hol ott jelentek meg a forradalmárokkal megrakott teherautók. A felkelők gyorsan körülkerítették a kijelölt épületeket és sorra foglalták el a fontos pontokat. A bolsevikok váratlan és villámszerű csapásokat mértek az ellenségre. Délután 5 órakor aratták az első győzelmet. Birtokukba vették a fötávirda épületét. Elvágták azokat a vezetékeket, melyek az Ideiglenes Kormányt az országgal összekötötték. Ezt követték a többi győzelmek. Éjjel fél tizenkettőkor a forradalmárok kezére jutott a főposta is, éjjel egy órakor pedig a telefonközpont. Mikor a felkelők benyomultak a telefonközpont kapuján, az udvaron egy junkerosztagot pillantottak meg lövésre kész fegyverekkel. Nem lehetett az udvarra behatolni a keskeny kapubejáraton, melyet könnyen lehet védeni, vagy gépfegyvertűzzel elárasztani. Nehéz volt a helyzet. A bolsevikok mégsem vonultak vissza, sőt előrenyomultak. E pillanatban úgy látszott, hogy kelepcébe csalták őket. ök a keskeny és hosszú kapualjban és előttük — a túlerőben lévő jól felfegyverzett junkerek. A junkerek rohamra indultak. Úgy látszott, nines menekvés. Ebben a pillanatban egy harsány hang törte meg a fegyverek zaját. — Junkerek — olyan volt a vezényszó, mintha egy tiszt adta volna ki — junkerek, állj! Tölténytárt’ üríts! A rohamra indult junkerek megtorpantak. Hirtelen nem tudták kivenni, honnan jön ez a magabiztos vezényszó. Néhányan bizonytalanul elsütötték a fegyvereket, de mások parancsnokukat keresték. A zavar mindössze néhány másodpercig tartott, de ez eldöntötte a csata sorsát. A bolsevikok körülkerítették az ellenséget, néhány perc múlva pedig már le is fegyverezték őket. A telefonközpont, ez a fontos idegszál a forradalmárok kezébe került. Két órakor már a bolsevikok kezén voltak az elektromos művek és a pályaudvar, nemsokkal később az Állami Bank, majd az a börtön is, ahová az Ideiglenes Kormány bezárta a bolsevikokat. A meggyötört forradalmárok előtt kinyilt a vasajtó és a lesoványodott, sápadt, megkínzott elvtársak percek múlva már felfegyverezve indultak újabb és újabb rohamra, újabb és újabb győzelmek felé.
