Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

i ISS# NOVBMBim 5. VA5ARNAJ» ékére törekvő emberiséget. A vi- igkongresszus munkájába'be kell apcsolni azokat is, akik valami­ben oknál fogva nem írták alá a lockholmi kiáltványt. — A Prágában lezajlott elnök­égi ülés további lépés volt előre zon az úton, amelyen a stockhol- ú kiáltvány csak első lépés volt s öt követelést jelölt meg a nem. etközi békemozgalom közvetlen áljaként: — Az első pont az atombomba Itiitásának követelése. Második ont mindenfajta fegyverkezés italános korlátozása és ellenör- ése. Harmadik pont a háborús ropaganda minden fajtájának el- iltása, az összes országodban. Jegyedik pont: az agresszió eiíté- 5se, bárhol történjék is, senkinek incs joga fegyveres beavatkozás- a vaiamely nép belső ügyeibe, itödször: a koreai kérdés békés intézése. — A prágai tanácskozás elha­tározta, hogy az említett öt pon­tot a legszélesebb megbeszélés és 'megvitatáis tárgyává teszi minde­nütt az egész világon. A második világkongresszusra széles népgyü- léseken kell megválasztani a de­legátusokat, hogy az valóban a népek nagy találkozója legyen. _ A kialakult nemzetközi hely. zetet Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára a Párt Központi Vezetőségének utolsó ülésén úgy jellemezte, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a „hidegháborút” egyre Inkább „me­legháborúra” akarja átváltoztat­ni. A szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősö­désére, a Szovjetunió vezette bé­kefront ^jkereire, az amerikai im­perialisták a harmadik vi'ághábo- rü előkészületeinek meggyorsítá­sával felelnek. A* amerikai imperialisták eszeveszett fegyverkezése a legérzékenyebben sújtja a dolgozó tömegeket Ezután Andics Erzsébet az UNSZ aláásását célzó amerikai nesterkedésekröl beszélt. — Az amerikai imperialisták és satlósok eszeveszett fegyverkezé- « persze a legérzékenyebben ujlja a dolgozó tömegeket. A rsatlósáüamok egész sorát fegy­verkezésre igyekeznek kényszerí- ieni, aminek eredményeképpen a ladikiadások ezekben az orszá­gokban nem egyszer a költségye- :és 50 százalékát is elérik. Egész sor országban meghosszabbították a katonai szolgálat időtartamát. \oreai fegyveres agressziójukkal rapcsolátban Truman, az Egyesült államok hadi költségvetésének tsaknem 80 százalékos növelését követelte, azaz a hadikiadásoknak több, mint !0 milliárddal való nö­velését. Ezekkel a fegyveres ké­szülődésekkel lépést tart az impe­rialisták háDorús propagandája. Az angol-amerikai imperialisták 'gye- keznek a háborút, mint jó üzletet felhasználni, milliók vérét arannyá változtatni. Segítenek ebben _ az imperialisták régi kipróbált lakájai, a jobboldali szociáldemokraták: az imperialisták ködösítési politikája számára ők szállítják az áldemo­krata és álszocialista frázisokat. Ezután arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták igazi arcula­tát leleplezik a Koreában elköve­tett szörnyű gaztetteik, amelyek minden becsületes ember lelkében a legmélyebb felháborodást váltják ki és az amerikai imperiaheíák ne­vét gyűlöltté teszik az egész világ elölt. Háborús propagandájuk ma már ugyanaz a valilhti uvö’'és, amivel a náci fasiszták kellettek utálatot minden 'tecsü'eies em­berben. Vezető amerikai politikusok leplezetlenül vallják, hogy ai Egye­sült Állami,k hivatva vannak a nagykapitalista és nagybirtokos rendszereket a népi demokratikus országokban visszaállítani. Andics Erzsébet ezután Korea példájával bizonyította, hogy bele- törrk az imperialisták foga abba, ha szabadságs'zerető népek ■ el­len támadna. — A koreai néphadsereg — mondotta —, mint azt az imperia­listák sajtója is kénytelen elismer­ni. ellentámadásba ment át és új­ból'jelentős sikerekét ért el. A ko­reai. nép szabadságharca niég egy­általában nincs befejezve. A koreai események ismét bebizonyítottak, hogy még olyan technikai fötény- nyel, olyan vadállati kegyetlenkedé­sekkel sem lehet egy szabadságsze­rető, szabadságát védő népet meg­törni. Az imperialisták agresszív törekvéseivel szemben áll a maga egész súlyával a Szovjetunió A továbbiakban arról beszélt, hogy az imperialisták agresszív törekvé­seivel szemben áil a maga egész súlyával a Szovjetunió, amelynek népei a béke és szabadságszeretö emberiség élcsapata. — A Szovjetunió képviselői_ az Egyesült Nemzetek Szövetségében egész sor javaslatot tettek a béke és a kollektiv biztonság fenntartá­sára és továbbfejlesztése érdekében. Ezeket a javaslatokat az Egyesült Államok képviselői a csatlós álla­mokra támaszkodva újból és újból elvetették. Az amerikai imperialis­ták, akik átvették a német fas'sz- ták világuraimi ábrándjait és a fa­siszta feneve-dak embertelenségét is, jelenleg egyre nyíltabban a német militarizmus újra feltámasztására, a náci hadsereg maradványainak újra felfegyverzésére törekednek. Erről egészen nyíltan beszél az amerikai, angol és franra külügyminiszterek szeptember 12-i newyorki nyilatko­zata. Erre megadta a méltó választ a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok külügyminisztereinek a múlt hónapban Prágában meg­tartott tanácskozása. — „A nyolc külügyminiszter prá­gai nyilatkozata történelmi építő ok­mány a béke védelmében” — szö­gezte le Rákosi Mátyás elvtárs. A prágai értekezlet határozatai nagy segítséget jelentenek a német de­mokrácia, a német egység harco­sainak, de szerte a világon min­denkinek, aki az imperialista hábo­rús gyujtogatőkkal szemben küzd.” — Á Szovjetunió békepolitikájn azonban soha nem volt kispolgári pacifizmus. „A mi külpolitikánk vi­lágos — szögezte le Sztálin. Mi a béke mellett vagyunk és békéért harcolunk, de nem félünk a fenye­getésektől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok csapására csapással feleljünk." Legyőzhetetlen voít a Szovjetunió a múltban és egyetlen józan ember sem kételkedhetik abban, hogy mi­nekután az utolsó években erejét minden téren megsokszorozta és nagy eredményeire támaszkodva már a kommunista társadalmat épí­ti, méginkább legyőzhetetlen. Egy évvel ezelőtt Malenkov elvtárs a következő emlékezetes szavakat idézte: „Semmi kétség sincs afelől, hogy ha az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, az már nem egyes kapitalista államok, ha­nem az egész világkapitalizmus sír­ja lesz.” — Az imperialista háborús gyujtogatőkkal saját «épeik for­dulnak szembe ugyanakkor, amikor egyre nő és egyre egy­ségesebb lesz a béke híveinek tábora. A becsületes emberei» elszántságát fogja demonstrálni a pár nap múlva Összeülő vi­lágkongresszus. Ez a kongresz- szus új fejezetet fog nyitni annak, a nagy világmozgalom­nak a történeiében, amely a bé­kéért folyik és amelyhez hason­lót még nem látott az emberi­ség. Nem volt még ilyen szerve­zett világmozgalma az emberi— légnek. mint a jelenlegi nemze’t közi békemozgalom. De nem is volt még soha az emberiség olyan veszélyben, mint amílyey. veszélyt akarnak rázúdítani a harmadik világháború szálait szövögető imperialisták. Nem volt még soha annyi féltenivaló- ja az emberiségnek, mint ma. mikor SOO millió embernek sikc<, rült már kiszabadítania magát a kapitalizmus rabságából, ami­kor az emberiség számára olyan közel van már a szabadság órája. Soha nem látott erejű mozgalom született a nemzet­közi bckemozgalom formájában, mert nagyra nőtt a népek öntu­data, mert van vezérlő csillaga a népeknek, van vezetője és aty­ja. a nagy Sztálin. — A sheffieldi világkongresz- szusra a magyar nép is elküldi a maga küldötteit, akik teljes súllyal fogják képviselni azt a tényt, hogy Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béko frontján. A magyar nép meg­ígéri, hogy a legnagyobb el­Dnrvas József: A békeharc élén nálunk is, mint mindenütt az egész világon, a kommunisták állanak — Kongresszusunk feladatai közé tartozik — mondotta beve­zetőben Darvas József —, hogy •*.—azokat a küldötte­ket, akik a magyar népet képvi­selik majd a béke harcosainak alig egy hét múlva kezdődő má­sodik világkongresszusán. Küldöt­teinknek számot kell adniok a bé­ke hívei előtt, hogy a mi béke­mozgalmunk mit tett eddig és mit akar tenni a jövőben azért, hogy kudarc, vereség érje az angol­amerikai háborús provokátorok békee'iieni aljas merényleteit. — Küldötteink bátran elmond­hatják az*., hogy a magyar béke- mozgalomnak komoly eredményei vannak. A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzetközi békearcvonal ráeső szakaszát, és hogy az imperialis­ták háborús készülődéseivel együtt nö népünk eltökéltsége, még az eddiginél is többet tenni, többet dolgozni, többet áldozni a béke szent ügyéért. Népünk tör­ténelmében nem volt még eszme, neun volt még mozgalom, amely olyan széles és olyan megbontha­tatlan egységben egyesítette vol­na az egész nemzetet, mint ma a békéért folyó harc nagy ügye. Pártküiönbség nélkül, világnézeti kü’öntoség nélkül részese ennek a széles egységnek minden öecsüle- tes magyar ember. A továbbiakban Darvas József arról beszélt, hogy a békekon­gresszus előkészületei, a küldött­választó gyűlések megmozgatták az egész dolgozó magyar népet, majd így folytatta: — Amíg most a mi kongresz- szusrunk ülésezik, üzemeinkben és bányáinkban, kint a földeken és a tudomány műhelyeiben, az is­kolákban és a hivatalokban soha nem látott lendülettel folyik a munka. Uj, hatalmas teljesítmé­nyek szü'etnek, munkások ezrei erre a napra fejezik be ezévi ter­vüket, mások már a jövöévi ter­vükön dolgoznak. Sok helyhitt bé- keörségnek nevezik ezt a műsza­kot — de igazi békeörség ez a lelkes, hatalmas lendületű munka ott is, ahol nem így nevezik, mert hazánkat, a béke egyik bástyáját erősíti az imperialista rablók ka­landor tervei ellen. — A békeharc élén nálunk is — mint mindenütt az egész vilá­gon — a kommunisták állanak _ mondotta. — De a békéért folyó küzdelem nálunk is — mint min­denütt az egész világon — nem- csupáJi a kommunisták Ugye. Ügye ez minden embernek, aki az életet akarja és nem & halált, aki az építő, teremtő munkát akarja, nem a pusztítást. Kongresszusunk küldötteinek 70 százaléka párton- kivüli. Ez is bizonyítja azt, hogy ahogyan dolgozó népünk nagy többsége követte a kommunisták pártját hazánk felemelésének az útján — úgy ma még szélesebb egységben követi minden ember közös ügyének, a békének a vé­delmében. — Békemozgalmunk a múlt évi párisi világkongresszus óta, s az azt követő magyar békekongresz- szus óta hatalmasat fejlődött — folytatta ezután Darvas József. — Még jelszavaink változása is világosan megmutatja ezt a fejlő­dést. Hogyan is szólalt meg a második világháború szörnyű I szántságot fogja mutatni abban a küzdelemben, amelyet a ma­gyar jövőért, erejének megsok­szorozásáért folytat minden té­ren a béke érdekében. — Éljen a nemzetközi béke- mozgalom és annak nagy vezé­re, Sztálini — Éljen a magyar nép békc- mozgalmá és annak vezetője, a legjobb magyar bckeharcos: Rá­kosi Mátyás!- Andics Erzsébet beszédét sok­szor szakította félbe a lelkes taps, midőn a Szovjetunió béke­harcáról és a békeharc bölcs vezéréről, a nagy Sztálinról szólott Fergeteges éljenzés zú­gott végiig a hatalmas terme«; ..Éljen Sztálin!“, „Megvédjük a békét!” kiáltások, egy szívvel, egyakaraltal kiáltották a kon­gresszus küldöttei. A beszámoló után sokáig zúgott a viharos taps és telkes kiáltás: Sztálin! Rákosi! — zengett, a két szere­tett név a küldöttek ajkán. Franz Loisl, az osztrák or szagos békebizottság elnökségé­nek tagja szólalt fel ezután. A nagy tapssal fogadott be­széd után Darvas József, vallás- és közoktatásügyi miniszter tar_ tóttá meg bezámolóját. pusztításai után felszabadult, új országot építő népünk békevágya. Nem akarunk háborút ! S ma így hangzik: Megvédjük a békét > Az előbbi szavak csak a passzív el­utasításé — ez utóbbiak pedig a harcos elszántságé. — Kemény tények ébresztették rá népünket, hogy a békéért har­colni kell. Az angol-amerikai im­perializmus a mi országunkban is sorra szőtte ügynökeivel és „ötö­dik hadoszlopaival” a békénk és szabadságunk ellen törő össze­esküvéseket. A Titó-banditák kardesörgetése déli határainkon, s itt benn az utasításukra szer­vezkedő Rajk-banditák, az angol kémszolgálatot kiszolgáló jobbol­dali szociáldemokraták szabotá­zsai — mind kemény figyelmez­tetések voltak arra, hogy milyen veszedelem fenyegeti békénket és szabadságunkat. — Az elmúlt hónapok is né­pünk béke melletti kiállásának sorozatos győzelmét hozták. A normarendezés és a terménybe- gyüjtés sikere, majd a Békeköl­csön és a tanácsválasztás elsöprő erejű győzelme: mind-mind azt mutatták, hogy a magyar nép tudja, látja a helyét, kötelességét a békeharc frontján. Az égő ko­reai falvak és városok szörnyű vi­lágosságánál olvassa, tanulja az idő parancsát, a végső győzelem bizonyosságát ! Ezután rátért a még előttünk álló feladatokra, mindenekelőtt arra. hogy még tovább szélesítsük országunkban a békemozgalmat, még tovább szélesítsük a békéért küzdők táborát. _ Amellett, hogy szélesítenünk kell a békemozgalmat, szilárdíta­ni kell népünk belső egységét. A béke neve mellett a haza neve az, amely a legsűrűbben elhangzott, s elhangzik békegyüléseinken. S ez nem véletlen. A béke védelme ma egyben a haza védelmét is je­lenti. Nép és nemzet, szabadság .és nemzeti függetlenség, törté­nelmünkben még soha annyira nem jélentettek egyet, mint ma; a jelszó, hogy „van hazánk, van mit védeni’’, nem . csupán jelszó, hanem testet öltött valóság. — Erősnek kell lennünk, hogy megvédjük a békét s ehhez rrrn- denekelőtt az kell, hogy erősítsük a békénket, hazánkat védelmező néphadseregünket. Szeressük ezt a hadsereget, mint a szemünk világát s tegyünk meg mindent az erősí­tésre, mert ez a mi erős karunk, földünk, otthonunk családunk oltal­mára. — Utolsóként szólok róla, — mondotta végül Darvas József, — de csak azért, mert békeharcunk fe'adatainak ez mindent egybefog­laló kerete: erősítenünk kell népünk­ben a Szovjetunió iránti olthatatlan szeretet érzését. Ha tudjuk azt, — mert tuuiuk, — hogy békénk s sza­badságunk ügye győzedelmes ügy, akkor ennek a bizonyosságnak erős forrása a hatalmas Szovjetunió. En­nek a bizonyságnak erős forrása az, hogy a nagy Sztálin vezeti a béke 800 milliós hadseregét. •E 800 millió között ott menete­lünk mi magyarok is, Pártunk és Rákosi.Mátyás vezetésével a végső győzelem felé! Darvas József beszédét számta­lanszor szakította meg az éljenzés és taps! A beszéd után a kongresszus résztvevői felállva perceken át vi­haros lelkesedéssel éltették a nem­zetközi béketábor lángeszű vezé­rét, a nagy Sztálint, a Szovjet­uniót, a Szovjet Hadsereget, a Ma­gyar Dolgozók Pártját és a ma- gyár nép szeretett vezérét és első békeharcosát. Rákosi Mátyást. Békét akarunk, de nem akármilyen békét A vita első szónoka Michailich Győző volt, aki a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nevében üdvözölte a kongresszust. Szabó István vezérőrnagy békénk és szabadságunk felett őrködő de­mokratikus néphadsereg összes ka­tonáinak, tisztjeinek és tábornokai­nak forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszus küldötteinek és ven­dégeinknek, majd a tőkések érde­keit védő Horthy-hadsereg és a néphadseregünk közötti alapvető kü­lönbségekről beszélt. Szabó István szavai után a kon­gresszus résztvevői lelkesen éltet­ték néphadseregünket és Farkas Mihály honvédelmi minisztert. Szünet után az elnök felolvasta a Magyar Békekongresszus olasz kül­dötteinek táviratát, akik bejelen­tették. hogy De Gasperi amerikai imperialista rsoidban lévő lakájkor­mánya lehetetlenné tette számukra a kiutazást : megegadta tőlük az útlevelet. Az elnök ezután bejelenti, hogy megérkeztek a Békekongresszusra a lengyel küldöttek. A Lengyel Köz­társaságot George Futrement, a Lengyel írószövetség főtitkára é5 Theodora Federova képviselik. Ezután Szőczei Sándor Kossuth- díjas kovács lépett az eme!vényre_ „Mi békét akarunk, mondotta többek között, de nem akármilyen békét. Olyan békét kívánunk, amelynél nincs veszélyeztetve sza­badságunk és nemzeti függet’ensé- günk. Ha a népek száz és százmil­liói még tovább fokozzák ellenállá­súikat az imperializmus erőivel szemben és félreérthetetlenül tu­domásukra adják az imperialisták­nak, hogy nem akarnak háborút és megvédik a békét. — akkor nem lesz háború. Szőczei Sándor beszéde után özv Nagy Lajcsné füzssgyarmati TSZCS leg. Lukács György egyetemi ta­nár. Somor János kölkeöi 14 holdas középiparaszt, Puskás Ferenc száza, dós, a Honvéd Sportegy’et tagja, Ernszt Antatné, a Rákosi Mátyás művek munkaérdemrenödsl kitün­tetett szteh&novistája és Szűcs La­jos. a DISZ fö'i'.káTa szólalt fel. Ezután úttörők köszöntötték a békelcongresszust, majd Veres Pé­ter úán Bereczky Albert ref. püs­pök beszélt Bereczky Albert hangoztatta, hogy az egyház papjainak hálásan é3 bo’dogan kell vAllainiok a nép­hez való hűséget. Majd kijelentet­te : ..Bizonyos vagyok benne, hogy minden hívő ember megérti azt a nagy fa'elő'ségeí. ami most mind­nyájunkon van. Nekünk ott van a heiyümk a háború elleni harcban — a béke megvédésében.“ Máté János hetényegyházi római katolikus pap felszólalásé után He­gyi Gizella, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökségi tagja 1 700 000 szervezett dolgozó üdvöz­letét to'mácsolta. Az elnök ezután berekesztette a II. Magyar Békekongresszus első napjának tanácskozásait, a kül­döttek este a „Berlin eleste“ című filmet tekintették meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents