Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-19 / 269. szám
f **5# NOVEMBER 1», VASARNAP f Üzemi levelezőnk írja t A termelés hiányosságai a nyírliogdányi Ásványolaj ipari Vállalatnál ' Nálunk még az üzemi levele-' fcökt.öl azt várják saját üzemünk dolgozói — és sajnos sok esetben még vezetőségünk la —, hogy losak a jót vegye észre, csak a szépet írja meg és az újságcikkek keretében a személyi dicséreten legyen, a hangsúly. Ezen kell Változtatnunk, nekünk üzemi levelezőknek. Vétkes könnyelműség lenne az üzemben található hibák mellett elsiklani és nem gyakorolni a hibák nyílt feltárásával kritikát. A ,.Néplap” november 7-1 számában jelent meg versenykihívá- tom az üzemi levelezők felé. A válaszok közül különösen érdekes Tárnái Gyula elvtárs, az Alkaloida munkáslevelezőjéiiek csatlo- Jtozása, aki ígéretet tett, hogy a jövőben feltárja a hibákat is. Meglepett ez a válasz, mert az Alkaloida második helyezésű él- üzem. Reszegi és Olajos elvtársak, Valamint Mackó elvtárs Is példát mutatnak egyéni verseny eredményeikkel és magokkal ragadják (társaikat is. A Kossuth, Kabal, Vörös Csillag, Petőfi, Gerö, Vasvári és Révai munkabrigádok eredménye ezt mutatja, hogy jól szervezik, értékelik és ellenőrzik a Brigádok egymás közötti versenyét, ébren (tartják a versenyszellemet. A ,,Néplap”- már több esetben közzétette a Nyírbogdányi Ásványolajipar és az Alkaloida üzem párosversenyét, annak eredményét. Sajnos, a mi üzemünk erősen lemaradt és versenytársunknak szinte behozhatatlan (pontelönye van velünk szemben. Ilyen adottságok mellett az Alkaloida levelezője még hibákat is emleget, így én azt gondolom, hogy elsősorban nálunk kell feltárni a hibákat. Nagy hibánk a mozgalmi élettől való elmaradás. Ennek látható jele a párt- és szakszervezeti gyűlésen megjelenők csekély száma. Az a gyűlés, ahol a tagok 30 szá- za é'-.a jelenik meg, már a jobbak közé tartozik. Mi ennek az oka ? Főként az, hogy a bizalmiak ténykedése a tagdíj beszedésére korlátozódik és nem törekednek arra, hogy a gyűléseket előkészítsék és szervezzék a munkásokat. Az egyéni verseny is ellanyhult, hiszen a legjobb eredmények is alig haladják meg a 100 százalékot. Például Bráz Mihály DlSZ-szervezetümk titkára, élmunkás kőműves legutóbbi eredménye 106 százalék. (Már volt közel 200 is.) Az év első felében kitűnő eredményt elért Scholtz Ágoston, Ferenci János, Borbély Ferenc eredménye is 106—108 százalék körül mozog. A versenykedv lanyhulására szerintem hatása van a versenybizottság lassú munkájának és annak is, hogy az eredményeket késön, vagy egyáltalán nem is közük; Az egyéni versenyzők csak a bérfizetéskor látják és tudják meg, hogy milyen eredményt értek el. Elmaradt a jő eredményt elértek népszerűsítése, a verseny- táblán való népszerűsítése. Nagyszerű kivitelű, szép versenytáb- lánkon elmosódott, régi felírások vannak és különösen a serkentő hatásúnak célzott rák és csiga rovat üresen áll és várja az öntudatos táblafelelöst, aki beírja — úgy mint régen — a lemaradókat. A brigádokról beszélve megállapíthatjuk, hogy a papír szerint van vagy 20 brigádunk, de a valóságban csak alig egy-kettő működik. A brigádkötelékek erősen meglazultak, jóformán csak a keret van meg minden tartalom nélkül. A brigádtagok az üzemen belüli csoportosításokkal, munka- helyváltoztatásokkal teljesen szétszóródtak és új szervezésük nehezen megy. A „Néplap”-ban kapott „Villám” hatására a vezetőség kiadta a jelszót; újra kell szervezni a brigádokat. Kovács B. Pál termelési felelős agilisán hozzá is fogott, összehívta a volt brigádvezetőket, akik kevesen jelentek meg és azért panaszkodtak, hogy nincs a csoportjukban megfelelő és elegendő dolgozó, ezért nem lehet újból felállítani a brigádokat. így a brigádok újraszervezése megint elmaradt. Mikor a brigádok újraszervezéséről és a verseny fokozásáról beszéltem volt pártszervezeti titkárunkkal. az sértődve válaszolt: — Én párttitkár vagyok, ménjen a brigádfelelőshöz. Mentem Varga Gábor üzemi ellenőrhöz, az akkori brigádfelelőshöz, aki azt válaszolta — majd intézkedünk, elvtárs. Különben is nem az én munkaköröm. Most jelenleg brigádfelelősünk nincs is és a vezetőségi tagok sem törődnek ezzel a kérdéssel, pedig döntő hatása lenne a munkaeredmények fokozására. Vándorzászlónk is van, kettő is. Egy üzemi és egy brigádzászló. Mindkettő azzal a céllal készült, hogy a havonkénti verseny állásának megfelelően a legjobb üzemrész, vagy brigád munkahelyét díszítse. A 'kiértékelés, a zászló átadása ment is régen (legutoljára májusban), de azóta a zászló elfelejtve, porosán áll az egyik sarokban. A dolgozók jutalmazása sem hozta meg a kellő eredményt, hiszen nem támasztották alá kellő egyéni agitációval, az elért eredmények népszerűsítésével. A munkaverseny így maradt a régi, az eredmények kicsinyek — nincs mivel dicsekednünk. így lehet nálunk a hibákat csokorba szedni. Ezek a hibák eredményezik azt, hogy üzemünk, amely volt már élüzem és többször volt az elsők között,' ma a szakmánkban is az utolsók között van. Simon Sándor, a Nyírbogdányi Asványolajipari Vállalat levelezője. Közel hétezer ember nézte meg a „Berlin elesté“-! Nyíregyházán A magyar dolgozók, így városunk dolgozói js csak a fel- szabadulás óta látnak szovjet, szocialista realista filmeket. Hogy mennyit segít a szocializmus építésében, a szovjet tapasztalatok átadásában és felhasználásában a szovjet film, azt dolgozóink tapasztalhatták. Ezért is szerették meg a dolgozók a szovjet filmet. A „Berlin clesté“-t, a harmincéves szovjet filmművészet egyik legnagyobb alkotását szerda óta közel hétezren nézték meg Nyíregyházán. Fajainkban nyolcvannyolc százalékos már a mélyszántás átlageredménye Az őszi mélyszántás versenytáblája Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztjai! Dicséretes az az eredmény, amit az őszi mélyszántásnál elértünk eddig. Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink legtöbbje már befejezte a munkát, földjeiken már a 105 százalékos átlagnál tartanak. Falvainkban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok 88 százalékos átlageredményt értek el november tizenhatodikéig. Azonban egy hiba van, amin még lehet — és kell javítani. Ez a hiba pedig az, hogy az eddig felszántott 215 ezernyi holdból mindössze 2t ezer és egynéhány holdat művelték meg traktorral. Mintegy tíz százalékot. Kevés súlyt fektettek falvainkban a minőségi munkára, arra, hogy a lehető legjobban végezzék el az őszi mélyszántást, a gépállomás traktorainak segítségével még több őszi és téli nedvességet tartalékoljanak a tavaszi vetemények növekedéséhez, magasabb terméshozamának biztosításához. Nem így tettek termelőszövetkezeteink. Földjeik kilencven százalékán gépi munkát végeztek.- Tavaly is így volt s az eredmény nem maradt el a traktorszántás után. Kétszer, sőt háromszor akkora terméshozamot értek el mindenből, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik traktor- szántás helyett csak lovas, vagy éppen tehenes ekével művelték földjeiket. A hátralevő időben arra kell súlyt fektetni, hogy a még mélyszántásra váró földeken mindenütt traktorok dolgozzanak! Emeljük magasabbra a gépi szántás százalékát! , JÁRÁSAINK VERSENYALLASA NOVEMBER 15-IG TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS EGYÉNIEK FÖLDJEIN 1. Kisvárdai 135 % 1. Kisvárdai 99 % 2. Nyíregyházi 127 „ 2. Nyírbátori 94 „ 3. Fehérgyarmati 124 „ 3. Mátészalkai 03 „ 4. Raktai 121 , 1. Kemecsei 93 „ 5. Mátészalkai M2 „ 5. Vásárosnamény i 91 „ 6. Nyíregyháza v. 100 „ 6. Fehérgyarmati 89 „ 7. Nyírbátor 99 „ 7. Tiszalöki 89 „ 8. Vásárosnaményi 97 „ 8. Nyíregyháza v. 88 „ 9. Csengeri 96 „ 9. Csengeri 88 „ 10. Tiszalöki 93 „ 10. Baktai 84 „ lt. Kemecsei 92 „ 11. Nyíregyházi S3 „ 12. Nagykállói 79 „ 12. Nagykállói 71 „ Megyei átlag 105 % Megyei átlag 83 %, Támogassák a dolgozók a társadalmi ellenőrző brigádokat A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének nyíregyházi szervezete társadalmi ellenőrző brigádokat szervezett. Megértettük Rákosi elvtárs beszédét, amely szólott növekedésünk nehézségeiről is és több önfegyelemre hívta fel a dolgozók figyelmét. A háborús gyújtogatok ügynökei szeretnének zavart kelteni sorainkban, szeretnének zavart kelteni közellátásunkban. A spekulánsok, feketézők ellen minden dolgozónak harcolnia kell. Ez a küzdelem szorosan hozzátartozik a békéért folytatott harchoz. Az MNDSZ társadalmi ellenőrző brigádjainak két feladata van. Az egyik az, hogy a piacon járva felvilágosító munkát végezzenek az asszonytársak között, másik pedig az, hogy megakadályozzák a feke- tézést, spekulációt, hogy leleplezzék a dolgozó nép ellenségeit. Szép eredményeket értek el eddig is ellenőrző brigádjaink. Sisa Jánosné asszonytárs például a foghagymával feketéző kofák ellen lépett fel, akik darabonkénti 1 forintos áron akarták eladni árujukat. Leleplezte Ferkó Jánosnét is, aki ennél az esetnél lazítani próbálta a dolgozókat. Hiányosságok is vannak még az ellenőrző brigádoknál. Leglényegesebb az, hogy nem minden esetben leplezik le a feketézőket név- szerint, nyilvánosan, nem használják a sajtót, a városi faliújságot fegyverként a pánikkeltők ellen. Helyes lenne, ha a piacokon „fekete táblát“ állítanánk fel s erre felírnánk megbélyegzésként azoknak a neveit, akik spekulálak az árukkal. Természetesen feladataikat csak abban az esetben tudják ellátni, ha őket munkájukban a dolgozók, a vásárló asszonytársak támogatják. Meg kell értenie minden dolgozó asz- szonynak, hogy a spekulánsok a háborús gyújtogatok terveit támogatják, mindanyiunk békéjére törnek. Fontos az, hogy a vásárlók tartsák magukat a piacokon kiírt hivatalos árakhoz. Ellenkező esetben maguk segítik elő a feketézők aljas munkáját. Éz a cselek- ménv szintén népi demokráciánk törvényeibe ütközik. Számunkra, asszonyok számára különösen drága kincs a béke s a béke megvédése érdekében minden lehető eszközt meg kell ragadnunk. MNDSZ városi titkárság. 3-4 ezer forint jövedelmet biztosit egy hold fodormenta A Gyógynövénykereskedelmi Vállalat dolgozói most végzik dolgozó parasztságunk körében a bors- és fodormenta szerződéskötést. Hogy milyen jövedelmet biztosít ennek a termelése, erre számtalan példát lehetne felhozni. Elek Sándor nagy- halászi dolgozó kisparaszt az idei szárazság ellenére is 3 ezer forintot kapott fodormentájáért. Hegyes Lajos 'ugyancsak nagyhalászi újgazda 300 négyszögölről ezer forintot kapott, D. Pécsik József ber- keszi kisparaszt 200 négyszögölön termelt borsmentát és 900 forintot kapott a termésért. A gyógynövények termelése nemcsak, hogy nagy jövedelmet biztosít dolgozó parasztjainknak, de nagyban elősegíti gyógyszerellátásunk biztosítását is. Menta termesztésére legjobban a mélyrétegű, homokos, nyirkos talajok felelnek meg. Igen fontos, hogy a talajt ősszel jól megtrágyázzuk, géppel leszántsuk. A mentát palántáról, vagy gyökérsarj- ról ősszel, vagy tavasszal kell telepíteni. Az őszi telepítés megfelelőbb, mert ez esetben már az első évben teljes termésre számíthatunk. A jó termés biztosítása érdekében nagy gondot kell fordítani a növényápolási munkálatokra is. Amint a palánták megerősödtek, vagy a serjak kihajtottak, a mentatelepítést meg kell kapálni. Fejtrágyának pétisót kell használni. A talajt mindannyiszor meg kell kapálni, ahányszor a gyomosodás szükségessé teszi. Az egyes kapálások megfelelő elvégzése után a földművesszövetkezet útján a termeltető vállalat ka- tasztrális holdanként 80 forint művelési előleget kamatmentesen ad a termelőnek, melyet csak az elszámoláskor vonnak le. A kapáláson kívül a termelők a telepítésre 120 forint művelési előleget is kapnak. Mind a kapálási, mind pedig a telepítési előleget az igényléstől számított 14 napon belül utalják ki. A termelés folyamán bármilyen, a termeléssel összefüggő kérdésben a termeltető vállalat szakfelügyelője tanácsokkal siet a termelők segítségére. Ha a termelő a leszerződött terület teljes termését a szerződés előírásainak megfelelően átadja a termeltető vállalatnak, a leszerződött területre nézve mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az I. osztályú borsmenta levélért métermázsánként 900 forintot, a II. osztályúért pedig 650 forintot tizet a vállalat. A borsmenlaszéna átvételi ára 200 forint métermázsánként. A fodormenta levél 530, a fodormenta széna mázsája pedig 250 forintos áron kerül átvételre. 53 vándor tanfolyam indul Szabolcs-Szatmárban Dolgozó parasztságunk egyre -nagyobb figyelemmel kíséri termelőszövetkezeteink fejlődését, életét, egyre közelebb kerül a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Már az üzemtervkészítés ideje alatt számtalan egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt határozta el belépését a csoportba. A közeli napokban, hogy még jobban megismerkedjenek egyénileg gazdálkodó parasztjaink a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel, vándortanfolyamok indulnak 53 községben. Főleg azokban a községekben, ahol még nincs termelőcsoport. A vándortanfolyamok kéthetesek lesznek s ez Idő alatt módjukban lesz dolgozó parasztjainknak felvetni a számukra még tisztázatlan kérdéseket. A vándortanfolyamokon kívül 26 termelőszövetkezetünknél növénytermelési tanfolyamok indulnak. Termelőszövetkezeti tagjaink szovjet tapasztalatok szerint még jobban megismerik a talaj szerkezetét, az agrotechnikát és azt még- inkább gyakorlatban is megvalósítják. Növénytermelésünk fokozása szempontjából hatalmas jelentőséggel bír majd ezeknek a tanfolyamoknak a megindtiáefc.,
