Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-28 / 252. szám

4 1950 OKTOBER 28. SZOMBAT Wi Képkéné vetítettképes előadással összekapcsolt beszámolót tart a Villanyteiep békebszoitságának munkájáról Ä nyíregyházi villanyteiep dolgozói Rcpkánét válaszolták meg az üze­mi békebizottság titkárának. Rep- kinína’.; gyermeke van — általános isko’iba jár. Nagyon szeretik egy" máik Délután ta á koznik. amikor a munkábói hazakerül Repkáné. Olyarkor elm r.dják egymásnak a nap e emónyíit, ujságo. olvasnak' főznek, vagy épp:n takarítanak' szépítik az ot.honk Ebb-n a lakás­ban nincsenek óriási dé'szaki pál- mrk' vagy nagy aranykereteg ké­pek. drága porcelánnal teil vitrin. Szerény szoba. Azonbcn ez az ott­hon drága mindkettőjük számára. Elszorult a szivük, amikor a mi* nap ujsáfiludósítást olvastak a Szabad Népben Szöulról. Ezt a vá­rost az amerikai banditák a halot­tak városává változtatták. Éjszaka a romok között otthontalan, árva gyermekele tanyáznék s nappal «z életbenmrredottak maréknyi rizsért állanak sorba. Az amerikai rend­őrök puska'ust törnek el a szopta- tósanyék hátán. Ezt az újságcikket feltétlenül el­mondja a békabizottBági beszámo­lójában Repkáiné. Úgy, olyan sza­vakkal. hagy akkor m'ndsnki. va­lamennyi dolgozó gondoljon saját othonára. ahol éjszaka nyugodtan nihat családjával, nappal do'gozhat, éhet bőségesen, este moziba járhat s gondoljon arra. hogy az amerikai gyilkosok a mi szép városunkból is halottak városát szerotnék. ..? Sebesen rohannak a gondolatok Repkáné fejében... No, lám ! Azt hitié, hogy a legnehezebb dolog kl- allani tíz. vagy száz ember elé és ott beszélni. S most úgy érzi, hogy nem nehéz. Csak el kell mondani. ami az ember szívén van, úgy ahogy érzi, gyűlölve oz ellenséget, szeretve a békés otthonokat, a gye­rekeket. Az ember szájára csak ■úgy jönnek a szavak... Szívből k3'*l beszélni! Hogy mozduljanak meg Ez indulatok azokban is, akik eddig rémák voltak ! Mert az kell ! Min­iden becsületes ember álljon ki a békéért !... Nézzük csak, mit is tettünk ed­dig. ..? As eredményekéül Iszól majd először Repkáné. Az el­ső munka a stockholmi bákefclhí- vással kapcsolatos aláírásgyűjtés A Nyíregyház! Magasépítési Vállalat lakatosüzemében végét­ért a műszak. Elhallgattak a gé­pek, az üzem mintha pihenni tért volna. A dolgozók átöltöztek és hazafelé vették az irányt. Cenná.k Péter Tóth szaktársá- V-a! aaonban még ez üzemben fogla’atoskodmak. Elromlott az egyik gép kapcsolója és ck vál­lalták helyrehozását, nehogy az reggel a termelést akadályozza. — Desz holnap melege a csa- varmetszögépnek — zavarta meg Csermák hangja a szokatlan csen­det. 84.000 csavart kell elkészí­teni. _ Az Igen ... Az a fontos, hogy van mivel — válaszolta Tóth határozottan. A csavarmetszőgépet Csermák készítette. A gép segítségével meggyorsult a cravarkészítés. Egy csavarmetszést 12 perc he­lyett 3 perc alatt elvégez. Cser­mák másik újítása a saögvasvá­gó. 250 szögvasat vág le addig, míg a régi munkamódszerrel egyet. Csermák tudja, mit je­lent újítónak lenni. Megdönteni a termelés régi technikáját, he­lyette újat felállítani, mely emeli a termelékenységet s azon keresz­tül hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. AZ ÚJÍTÓ KIÁLLÍTÁSON IS VOLT BUDAPESTEN, ÉS GAZDAG TAPASZTALA­TOKKAL TÉRT VISSZA _ Azt még elmondani is sok yolna, amit a kiállításon láttam. volt. Az üzam minden dolgozója aláírta ! Ezzel nem elégedett meg a békebizottság, hanem népneve'ő- útra indultak a Zsdanov utca lakói­hoz. Szívesen, örömmel fogadták őket. Egy 67 éves öreg férfi mon­dotta a népnevelőknek: „Én na­gyon jól tudom, hogy mit hoz az emberiségnek a háború. Nem mesz- sze a lakásomtól épül a nyíregyhá­zi íermsntáló, az állomás, az új la­kóházak. .. Látni az ablakomból és sokszor elnézegetem őket. Jól esik nézni az építést, a növekedést. Úgy gondolom, hogy nincs olyan becsületes ember, aki ne szeretné az építést...“ így beszéltek az emberek a bé­kéről ! És az üzemben ! Em' ékszik az el­ső békebizottsági nagygyűlésre. Még olyanok is felszólaltak, akik öt esztendő alatt egyszer sem más­kor. Nőm lehet csodálkozniRep­káné majdnem könnyezett megha­tottságétól. S ott van a többi eredmény. A koreai kórházvonatra 1.980 forin­tot adott az üzem. A csomagkül­désből is szépen k ve ték részüket. S a Békekölcsön-jegyzés napján újra meg újra rájegyeztek. így jegyzett az üzem közel 200.000 fo- r'in'ot. Ezt is elmondja a beszámo­lójában. Nem őzért, mintha pénzre akarná váltani az emberek béke- akaratát. de annyi bizonyos, hogy a békéért áldozni kell ! A béke sok sok millió forintnál többet é? min­den embernek. Séra elvtárs a telep első élmunkása, kazánfűtő egyszer azt mondta : Tettekre van szükség, elvtársak. .. ! Megalakultak a békebrigádok. A mérőszoba vállalta, hogy december 21-re befejezi tervét. Igaz, hogy most a műhely egyik munkása a Néphadsereg katonája lett. a másik megbetegedett, de a műhely azért helyettük is elvégzi a munkát ! Jött két fiatalabb, azokat jól be­tanítják, A tervnek sikerülni kell. Talán mindegy az, hogy béke lesz. vagy háború? ! S most az Országos Sokat fejlődött az újítómozgalom. A (kiállításon kerülőéiül 1.500 újí­tás volt, pedig ott csak a legjob­bak szerepeltek. Csermák egy példát mondóit el. Az újító kiállításon Keresztyankó lakatos fúrókenö újítása is ott volt. Már eddig több, mint 60 üzem vezette be ezt az újítást. Több ezer fúró élete hosszabb, ami többszázezer forint megta­karít ást jelent. Csermák már a kiállításon tervezgette, hogy be­vezeti mind azokat az újításokat, melyek az üzem termelékenységét emelik. »— Beszeltem Muszka elvtárssal .—mondt a Csermák és az asztal- fiókból egy vidia kést kotorászott elő. — Nézd ! Ilyen késekkel dolgo­zik Muszka szaktárs. Ezért tu­dott elérni 2000 százalékot Is a Sztálini Műszak alatt. — A vágó- kés fél oldal a gömbölyűre volt kö­szörülve. Ebben rejlik a kések hosszú élete. — Nekünk Is ilyen késeket kell készítenünk és így köszörülni. Csermák örömmel számolt be arról is, hogy olyan gépet látott, méllyel 4 féle munkát is lehet végezni. Kongresszus előtt újra felajánlást tettek a brigádok. Séra Pálék 5 százalékos emelést, veress László- ék, a lsikaiosműhelyből szintén 5 százalékos emelést vállaltak. Egyszóval; tettekre van szükség ! Repkáné egyszer hallotta gyer­mekéül, Matrozovnak, a hős kom- szomolcnak a történetét. Matrozov a győzelem érdekében rádob'a sa­ját, testét az ellenséges gépfegyver­csőre, hogy elnémítsa azt. Ezt úgy beszélte meg akkor Rep­káné a lányával, hogy : minden ember hősiességére szükség van a győzelem érdekében. így tanítanak bennünket , a szovjet emberek. Annál erősebb lesz a béke, mi­nél nagyobb hőstettet visznek vég­hez az egyes emberek a termelés frontján. Ezt Is el kell mondani a beszá­molóban. .. S mindezt pontokba szedi Repká­né, vázlatot készít, úgy fog beszél­ni... Minél emlékezetesebbé kell tenni a beszámolót — az a fon­tos. Minél több ember induljon lel­kesen a békeharcba. Ekkor jut eszébe Repkénénak, hogy jó lenne a beszámolót összekötni egy vetített­képes előadással. A Magyar-Szov­jet Társaság üzemi titkára, Török elvtárs éppen elujságolta, hogy a központból filmet kapnak. A címe: ,,800 millió ember a bókéért!“ Mintha csak a beszámolóra küld­ték volna a filmet! Megbeszélik Török elvtárssal : szombaton dél­után pergetik le a békebizottság beszámoló gyűlésén. A termet is ki kell díszíteni. Kö­zépre Lenin, Sztálin és Rákosi elv" társak képei kerülnek. A falakra feliratok és békegalambok... Repkáné mindenre gondol a gyű­lés előtt és biztos, hogy még na­gyobb lelkesedéssel harcolnak a békéért a beszámoló után a vil­lanytelepiek s újabb felajánlások születnek a gyűlésen a Békekon­gresszus tiszteletére (S. 1.) Gyalul, fűrészel, mar és fúr. Az ácsok munkáját könnyíti és gyorsítja meg. Egy féiióerös vil­lanymotor hajtja az egészét. — Az nem ide való — mondta nevetve Tóth. — Ki bírná azt ide- oda hordozni. — Nem olyan nehéz az — vála­szolt szintén mosolyogva Cser­mák —, egy méter hosszú, nyolc­van centi széles, alig nyom 80— 85 kilót. — Akikor tényleg jó kis szer­szám lehet. Jó volna nekünk Is belőle — mondta egy kis szünet után Tóth. Még sokáig elbeszélgették az újításokról és megállapították, hogy nem is olyan ördöngös mes­terség azokat elkészíteni és be­vezetni. Elhatározták, hogy elké­rik az újítások tervrajzát és le­írását és azok alapján készítik el az újításokat. Azzal a tudattal fognak mun­kájukhoz, hogy azzal Is a béke­tábort erősítik. Az újítások beve­zetése nagymértékben megnöveli az üzem termelését. Előresegíti a Vállalat tervének sikeres túltel­jesítését, hozzájárul az ötéves terv sikeres végrehajtásához. Havonként számolják Az Országos Munkabér Bi­zottság határozatot hozott arra, hogy ezután a munkások bérét nem hetenként, hanem havon­ként fizetik ki. Mit jelent ez dolgozóink, nép­gazdaságunk számára? Ma még szinte felmérhetetlen a jelentő­sége. Bérelszámolóink hatalmas mértékben felszabadulnak. Az új bérezési rendszerre való áttérés­sel már eddig is hatalmasan megkönnyítettük a bérelszámo­lók munkáját és ez most még könnyebb lesz. Azt pedig minden munkás saját bőrén is tapasztal­ta, hogy ha a bérelszámolók munkája könnyebb, akkor keve­sebb a tévedés, pontosabban kap­ják meg dolgozóink fizetésüket. De más szempontból is elő­nyösebb. Kevesebb bérjegyzékre lesz szükség, kevesebb papírra is és a többi előnyöket a tapasz­talat is bizonyítani fogja. Az ellenség is nagyon sokszor fel­használta a bérezésben előfor­duló hiányosságokat. Ha a bér­elszámoló tévesen számolt ki egy összeget, az ellenség azonnal megszólalt, legyen az kevesebb vagy több, hiba volt. Ezt is ki tudjuk küszöbölni — kevesebbet kell számolni és nagyobb lehető­ség van az utánszámolásra, az ellenőrzésre. Ez az egyik könnyebbség. Nézzük meg a másik oldalról. Dolgozóinknak egyszerre na­gyobb összeg lesz kezükben, te­hát nagyobb értékű vásárlást is végezhetnek. Eddig, ha _ na­gyobb összegre volt szükségük, akkor hetekig kellett félrerak­niuk a pénzt, míg végre össze­gyűlt az az összeg, amire szük­ségük volt. Most minden hó­nap 25-én és 10-én kapnak bért. Mikor az Országos Munkabér Bizottság határozatát hozta, megvizsgált minden körülményt az új bérezésről. Bányáinkban már hosszú idő óta ezzel a rend­szerrel fizetnek és a dolgozók nagyszerűnek tartják, meg van­nak elégedve a bérezésnek ezzel a formájával. Ellenvetés egyes helyeken volt. Arra hivatkoztak, hogy a A NYÍREGYHÁZI Városi Ta­nács Bákebizottsága versenyt in­dított a „Béke és Szabadság'’ cí­mű lap terjesztésére. A dolgozók elvállalták, hogy ebben a hónap­ban 150 példányt adnak el ebből az újságból. A IV. SZÁMÚ ISKOLA béke- blzott sá gána k kezdem én y e zésére az úttörők levelet írnak édesany­juknak és édesapjuknak s a leve. lekben a békéért vívott küzdelem fokozására szólítják fel a szülő­ket. a leveleket rajzokkal díszí­tik. VITANOV TAMÄS, a nyíregy­házi alsóplzsitj béíkebizottság tit­kára beszámolója előkészítésébe bevonja a dolgozó parasztokat. A dolgozó parasztok nem egyszer keresik fel Vitanov Tamást taná­csokért is. Legutóbb Zsák János és Lelkes középparasztok látogat, ták meg. Vitanov metgmutatta a kertjében termő négykilós kar­fiolfejeket, amelyeket a traktor- szántásnak köszönhet. A békéért való agitációját összeköti az őszi mélyszántás sikeres elvégzésével. A NYÍREGYHÁZI városi BÉKEBIZOTTSAG a Magyar- Szovjet Társasággal karöltve az Országos Békekongresszus előké­szítésére diapozitív filmvetítése­ket rendez. Két filmet mutatnak be a város valamennyi üzemében, vállalatánál „800 millió ember a békéért” és „Boldog jövőnk — öt­éves tervünk” címmel. A filmelő­adásokat vitaesték Követik, ahol a békeharc konkrét feladatairól beszélnek. A SZOVJETUNIÓ A BÉKE ŐRE. A nyíregyházi béke,bizott­ság szintén a Magyar-Szovjet Társasággal karöltve műsoros kultúrelöadássorozatot indít, mely­nek címe: ^Ismerd meg a Szov­el a dolgozók bérét dolgozók a bérezés, régi formá­jához, tehát a heti bérszámfej­téshez már hozzászoktak, tehát ne változtassunk rajta. Ez az ellenvetés komolytalan, hiszen a dolgozók megismerik az új el­számolás előnyeit és meggyő­ződnek arról, hogy ez helye­sebb. Itt sem vagyunk a szoká­sok rabjai és feltétlenül elvetjük a régit, ha az rosszabb. A havi bérelszámolásra való áttérést a heti bérről az teszi le­hetővé számunkra, hogy ezen a téren határozottan eredményekét értünk el. Ma már bérezésünk Ichetov^teszi azt is munkásaink számára, hogy akár naponta ki tudják számolni előre, hogy mennyi lesz keresetük és heti bérelszámolás nélkül is nagyon jól tudja, hogy mit fog keresni. De könnyebbséget is jelent olyan munkánál, amit nem lehetett azonnal elszámolni és az átnyúlt a következő hétre. Ilyenkor min­dig bonyodalmak voltak az ei- • számolás körül és számtalan fél­reértésre adtak okot. Kétségtelen, hogy az ellenség ezen a téren is jelentkezni fog. Nem tetszik majd az nekik, hogy dolgozóink egyszerre nagyobb összegű pénzhez jutnak. De mi­kor nem akarta eredményeinket megsemmisíteni az ellenség? Emlékezzünk vissza, bármely té­ren alkalmaztunk is valamit, le­gyen az a forint bevezetése, vagy hároméves tervünk, majd ötéves tervünk kezdete, az el­lenség mindenütt utunkba akart 'állni. Dolgozóink becsületesen megállták helyüket, a népneve­lők szívós felvilágosító munkája mindannyiszor megtette a ma­gáét és most is az a feladatuk, hogy vegyék fel a harcot az el­lenséges megnyilvánulás ellen. Tanulmányozzák át alaposan az Országos Munkabér Bizottság határozatát, ismerjék meg min­den pontját és ismertessék á dolgozókkal. Ne várjuk meg, hogy az ellenség támadjon, előz­zük meg, hiszen az igazság most is a mi oldalunkon áll és . ez biztosítja számunkra a síkért. jetuniót”. Ezeken az előadásokon bemutatják a város dolgozóinak azt a hősies harcot, ame’yet a szovjet nép vív az emberiség bé­kéjének megőrzéséért. A NYÍREGYHÁZI VILLANY­TELEP békebizot*sága beszámoló­ját vetíteHképelőadással köti ösz- sze s ezen az előadáson a béke- harc kérdésével foglalkozó film kerüf bemutatásra. A NYÍREGYHÁZI DOHÁNY. FERMENTÁLÓ ifjúmunkásai na­ponta háromszor ifjúsági negyed­órát rendeznek a hangoshíradó­kon keresztül az építkezés vala­mennyi munkahelye számára. Eze­ken a negyedórákon a béke kér. diéseivel foglalkoznak. A VAROS BÉKEBIZOTTSAGAI csoportos mozi látogatást szervez­nek a „Berlin eleste” című csodá­latos szovjet film megtekintésé­re s az előadás után mindenütt vitaestet rendeznek, amelyen megvitatják a film tanulságait, mondanivalóit. A NAGYKALLÓI öékftbázottság egyik tagja, Enyedl Sándor dol­gozó p-araszt lelkes népnevelő- munkát végez. Személyes példa- mutatással is agitál: 78 méter­mázsa burgonyára kötött szerző­dést. A dolgozóknak elmondta, hogy ma 17 nagykállói munkás és dolgozó paraszt gyermeke a nép­hadsereg tiszti egyenruháját vi­seli. A mi hadseregünk a béke hadserege s mi legjobb fiainkat kü’djük ebbe a hadseregbe. Ugyancsak a nagykállói béke- bizottság számos pártonkivüU nőt von be a népnevelő munkába, kik kitűntek már a választási agjtá- sió során is. így Szabó Erzsébe­tet, a kollégium takarítónőjét, Tóth Emmát, a dohánybeváltó mnnkásnőjét, Hidegkúti Sándorné niuiüiásasszooiyt, Békebizottságok tapasztalatcseréje Csermák Péter felhasználja az Újítási Kiállításon szerzett tapasztalatokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents