Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-03 / 230. szám

1D59 OKTÖB15H 9- KEDD b Az üszi munkák sikeres elvégzésével « békét védelmezzük Irta: BODOG.VI\' JA^OS Üjabb győzelem körvonalai bonta­koznak ki ezekben a najpokban a kölcsönjegyzás során. Megyénk dol­gozói szavaznak. Szavaznak a béke, a jó'ét. a függetlenség, az ötéves terv. gyors befejezése, a helyi ta­nácsok mellett. Igennel szavazzák meg Pártunk eddigi politikájának helyességét és további célkitűzéseit. Ismét e'mélyül Pártunk és a töme­gek közti kapcsolat, tovább erősö­dik a dolgozók közt Pártunk tekin­télye. Pártunk minden egyes funkcioná­riusának és tagjának az eddiginél még fokozottabb ' felelősséggel és lendülettel kell dolgoznia, mert a megnövekedett bizalom megnöveke­dőit feladatokat is követel. A legközvetlenebb feladat, ami­nek győzelmes megszervezését várja tőlünk ezekben a napokban dolgozó népünk — a? őszi terv idő­előtti befejezése. Bihartorda ver­senyfelhívása után községeink, me­zőgazdaságunk szocialista szektora sorra csatlakozott az országos ver- senymozgalomhoz és vállalta, hogy október 22-re, a tanácsválaeztások napjára befejezi az őszi betakarí­tást és szántás-vetést. Szabolcs- Szatmár pártszervezeteire most te­hát1 az a feladat vár, hogy a béke­kölcsön jegyzése, politikai agitáctója melle't az őszi terv gazdasági fel­adatait is töltsék meg elvi, politikai tartalommá, ami a siker első és legfontosabb feltétele. Joggal tölt el bennünket remény­ség. hogy megyénk dolgozó paraszt­sága október 22-re valóban befejezi az őszi betakarítást és szántás-ve­tést. De hogy ez a reményünk kéz­zelfogható győzelemmé váljon, ah­hoz elengedhetetlenül szükséges, hogy fokozottabban végezzük a szervező és politikai felvilágosító munkát. A vetési munkák elvégzésében ál­lami gazdaságaink járnak élen. őszi árpa- és rozsvetéseiket száz százaiék.g elvégezték. Ebben a munkában állami gazdaságaink közt is élenjár a nyírmadai állami gaz­daság, amely vasárnap átvette a megyei tanács vándorzászlaját. Hogy a gazdaság üzemi pártszervezete jó munkát végzett, hogy az egitáció- ban a napi kérdésekkel arányosan foglalkoztak, a népnevelők, az ab­ban mutatkozik meg. hogy az őszi munkák mellett jó eredményt ér­tek el a Békekölcsön jegyzése terén is. Leviczky András dolgozó, aki­nek 500 forint átlagos havi fizetése van, 1000 forintért jegyzett köl­csönt. L. Demeter József 390’ forin­tos fizetése mellett 690 forintért jegyzett kölcsönt és mint népnevelő 10.500 forintot jegyeztetett. Bebizo­nyították a nyírmadai gazdaság dol­gozói, hogy méltó őrlzői a vándor­zászlónak, hogy jó munkával meg­érdemelték a megye minden dolgo­zójának elismerését. Termelőszövetkezeti csoport jaink 117 százalékban végezték el az őszi árpa vetéséi, míg az egyéni dolgo­zó parasztok 60 százaiiékig. Az ered­mények összesítése után 64 százalé­kos megyénk őszi árpavetesi átlaga. Az őszi árpa vetésében élen jár a nyírbaktai járás, amely 150 száza­lékra teljesítette az őszi árpa ve­tését. Termelőszövetkezeteink közül a klsvárdai járás csoportjai vezet­nék, amelyek 410 százalékos árpa­vetési eredményt értek el eddig. A mátészalkai járás, a nyíregyházi já­rás és maga Nyíregyháza város ezekkel szemben nagyon lemaradt az őszi terv teljesítésében. Gépállomásaink dolgozói dereka­san me^llják helyüket a terv tel­jesítésében. Szervezett munkával, szívós akarattal küzdöttek ie a szá­razságot, bebizonyítva ezzel azt, hogy szárazságban is lehet biztosí­tani a vetés e.őfelíételeit. Az, hogy néhány járásunk lema­radt az őszi terv teljesítésében, an­nak bizonyítéka, hogy elvtársaink nem kötötték össze a gazdasági fel­adatokat a béke, a békekölcsön jegyzésének az ügyével. Nem tud­ták megmagyarázni a falvak dol­gozóinak, hogy nemcsak a Békeköl­csön jegyzésévé:, hanem a jó gaz­dasági munkával is békénket tesz- szük még szilárdabbá. A mátészal­kai, tiszalöki, nyíregyházi járások beleestek ebbe a hibába. Nem véletlen, hogy a nyíregy­házi járásban a rozsvetést az egyéni dolgozók 16, a termelőszövetkezetek pedig 27 százalékban végezték el. Tehát a laza politikai felvilágosító munka rányomja bélyegét az ered­ményekre is. Es mindennek tetejé­ben szunnyad az osztályharcos szel­lem is. A nyíregyházi járásban elv- társaink nem vették észre, hogy szabotálnak a kulákok, túlságosan szabadon és ellenérv nélkül érvé­nyesül ellenpropagandájuk. Hantos András, Krenyó Andrásné. Kovács ’ István, Szuler István 40—50 holdas rozsréli kulákok még nem vetettek például. Nyilván azért, hogy egy­részt szabó táljának, másrém rossz példát mutassanak, terjesszék a ,,ráérünk“ hangulatát, az esővárást. A nyíregyházi járás zsírosparaszíjai eidugdossák burgonyakészleteiket a kukoricakúpok alá. Nem e.ég az, hogy közigazgatásunk le eplezi eze­ket és eljárást indít ellenük. Dol­gozó parasztságunk maga ellen­őrizze és leplezze le a kulákokat, maga a DÉFOSZ. a dülőfelelősök, a termelési felelősök, a DISZ őrjára­tai tartsák szemüket és kezüket a. szabotálni akaró zsírosparasztokon. De nem egyedüli jelenség a nyír­egyházi járás helyzete ebből a szempontból. Számos községünk van más járásokban is, ahol nem ve­szik észre a kulákok manővereit. Laza az ellenőrzés. így .történhe­tett meg például. Nagykállóban, hogy Kát István 52 holdas kulák eddig egy kiló burgonyát sem adott be, holott 100 mázsa termése volt. Ellenben a szalmakazal tövében már kiásta a vermet, ahova 25 má­zsa krumplit akart rejteni. Kát Ist­ván még a vetési munkákat sem kezdte meg. Községi elöljáróságaink sok he­lyütt alusznak. A máriapócsi ve­zető jegyző a tiltó rendelkezés meg­jelenése után adott ki például szál­lítási engedélyt a tokaji postames­ternek. Az őszi munkált szervezése és irányítása mellett nem fordítottunk elég gondot a kukorica- és krumpli- szállítási szerződések megkötésére, aminek az a gyarló eredmény lett a következménye, ami eddig kiala­kult a megyében. 3—4 százalékra kötöttek csak szerződést a dolgozó parasztok. A DÉFOSZ szervezőiek számos helyen az események után kullognak, mint a verseny gazdái, képtelenek élreállni. Szerveztek-e határjárásokat, folyik-e verseny­ben álló községeink közt a kölcsö­nös látogatás és a tapasztalatcsere átadás? DÉFOSZ szervezeteink ha­ladéktalanul hassanak oda, hogy élettel, lendülettel töltsék meg a kialakult versenymozgalmat. Legnagyobb hiányosságunk a po­litikai felvilágosító munka terén nyilvánul meg. Nemcsak üzemi és községi pártszervezeteink, de maga megyei sajtónk, a Néplap, a Me­gyei Bizottság hivatalos megyei lapja sem foglalkozik megfelelően a politikai felvilágosítássá'.. Agitá- ciónk általános nem cél felé törő és éppen ezért számos esetben és helyen nem elég meggyőző. Hiányossága a munkának az is, hogy nem használjuk fel kellőkép­pen tavaly; tapasztalatainkat és nem próbáljuk feleleveníteni azt a nagyszerű lendületet, amely a sztá­lini munkafelajáolási mozgalom so­rán megnyilvánult falvaimkban. Ak­kor és azóta bebizonyosodott, hogy jól jár, aki a Pártra hallgat, aki porba vet. És íme, most is bebizo­nyosodott. Aki az idén porba ve­tett, már sorol a vetése, a beállott őszi esőzés kicsalja a csírát. Még alig kezdődött meg a lombhullás és már zöldelő vetések vannak ott, ahol idejében vetettek. Elképzelhető, milyen erőben, milyen fejletten te­lelnek majd át ezek a vetések és jövőre milyen pompás termést hoz­nak! A járási pártbizottságok és a községi pártszervezetek haladéktala­nul üljenek össze és készítsék el az eddigi eredmények mérlegét. Hoz­zanak határozatokat a hibák kikü­szöbölésére, a további munka meg­javítására. Nem választható el a Békekölcsön jegyzésétől az őszi terv végrehajtása, az őszi terménybe­adás. Az a dolgozó paraszt, aki hazafias kötelességének tartja a Békekölcsön jegyzését, csak akkor teljesíti száz százalékig kötelessé­gét, ha ugyanakkor a termelés frontján is bebizonyítja, hogy sze­reti hazáját, népét és családját, őr­ködik a béke felett. A helyi tanácsok választása nagy fordulópont népünk életében. Az erre tett felajánlások azt bizonyít- a helyi tanácsok jelentőségét. Se­gítsünk a falvak do gozóinak ab­ban, hogy felajánlásukat maradék­talanul teljesítsék. Az agitáció ak­kor a legeredményesebb, ha a kommunisták élen járnak a mun­kában. Biztosítsunk fokozottabb ellenőr­zést a falusi osztá.yellenség felett. Ne csak a Párt és ne csak a köz- igazgatás. hanem minden dolgozó kötelessége és feladata legyen, hogy őrködjön kenyerünk és békénk fe­lett és azokat, akik ellene törnek, irgalmatlanul leleplezze. Közigazgatásunk ne csak admi­nisztrálja a mezőgazdasági munkát, hanem a Párt irányításával vegyen részt a munka konkrét ellenőrzésé­ben is. Idetartozik a jelentések lelkiismeretes, pon’os készítése is. Számos közigazgatási elv társunk fá­zik a statisztikától, ami nélkül pe­dig nem lehet, jó munkát végezni. A statisztika gazdaság, és politikai munkánk beszédes keresztmetszete. Termékeny őszi eső öntözi veté­seinkéi. Folyik a Békekölcsön jegy­zése. Fajvaink do gozói készülnek a helyi tanácsok választására. Van te­hát feladatunk bőségesen, van lé- riirei. ahol ismét bebizonyíthatják pártszervezeteink: méltók a dolgo­zók bizalmára. A Békekölcsön minden forintjával a békét erősítjük Mint a gelsei földművesszö­vetkezet termelési felelőse, an­nak tudatában jegyeztem 300 forint békekölcsönt, hogy an­nak minden forintjával a békét erősítsem. Mert ahogyan terv. kölcsönünkből, tavaly kölcsön­adott forintjainkból kibővült az ötéves terv beruházásainak összege és már az ötéves ter­vünk első évében láthattuk, hogy meggyorsult a terv való- raválása az új gyárak, utak, hidak, lakóházak épülésével, ugyanúgy lesz a békekölcsö­nünkkel is. Építünk és építünk mindenütt és ebből az építés­ből új, erős, gazdag ország va­lósul meg, erős része annak a béketábornak, amely minden erejével harcol a harmadik vi­lágháború kitörésének megaka­dályozásáért, azok ellen a há­borúra spekuláló imperialista tőkések ellen, akik a béke és szabadság legveszekedettebb el­lenségei. Orosz György termelési felelős Nvírgelse. Béke filmszínház Szept. 28—okt. 4. Csüt.—szerdáig Uzsorás Szovjet film Előadások: fél S. fél 1. fél 9 Vasárnap d. e. 11 órától matiné. A nagyüzemi gazdálkodás iskolája vagyunk Irta: Illa hó János üzemi pártitkár A nyírlugosi állami gazdaság jó­val a minisztertanács határozatában foglalt határidő előtt fejezte be őszi vetési tervét és a betakarítási mun­kálatokat. A gazdaság vezetői és dolgozót nem bizakodtak el. Az üzemi párt- szervezet vezetésével és irányitá- .sával egész nyáron, valamint az őszi vetést és betakarítási terv végre­hajtása során azon iparkodtunk, hogy necsak tartsuk ezt a szép eredményt, hanem fel is küzdhessük magunkat az első helyre. A Párt helyes politikai nevelésének, a nép­nevelők fáradhatatlan munkájának köszönhetjük, hogy az őszi betaka­rítási és vetési munkákat befejez­tük, nem maradt más hátra, csak áz őszi mélyszántás, amelyet októ­ber 22-re, a tanácsok választásának napjára szeretnénk befejezni. Gazdaságunk rozsvetése messze zöldé! a határban, egyenletesen kelt és hirdeti a falu dolgozó parasztsá­gának: ime a nagyüzemi mezőgaz­daság, hogy dacol az időjárással, fittyet hány a kulákmesékre és idő- előtt veti el a kenyérgabonát. Hir­deti ez a zöldelő tábla azt a fölényt, ami a nagyüzemi gazdaság és a kis­paraszti magángazdaság közt van. A falu dolgozó parasztságának az a része, amely néhány héttel ezelőtt még a kulákok ostoba „tanácsára” hallgatott, most látja, hogy milyen jó lett volna, ha a Párt szavára fi­gyel és a Párt útmutatása alapján végzi el az őszi munkákat. Az ál­lami gazdaság porba vetett s a. meg­érkező őszi esők elegendők voltak ah­hoz, hogy a magcsirázni kezdjen és kikeljen a földből. A nyírlugosi állami gazdaság, nemcsak a vetési munkákban jár élen, hanem az őszi betakarítási munkák terén is. Már javában ás­tuk a burgonyát, törtük a tengerit és csépeltük a napraforgó bugát, amikor a falusi dolgozók csak elvét­ve fogtak hozzá. A gazdaság dol­gozói a munkák gyors elvégzésével fejlett öntudatukról tettek bizony­ságot, akik a közösség érdekeit, a dolgozó nép és a béke érdekeit tart­ják 6zem előtt. Az őszi betakarítási munkákat szocialista versenyben végezték a dolgozók. A párosver­senyben 200—250 százalékos ered­mények születtek. A burgonyaásás­ban Kuru György és Giron János 210 százalékot értek el a páros ver­senyben. A szedésnél Berna Mária és Molnár Magdolna 115 százalé­kot is el tudtak érni. A krumplisze­désben Kaszár Mihály 250 százalé­kos versenyvégeredményt ért el. Versenyben áll a balkányi állami gazdaság legjobb brigádtagjaival. Cernyi Ilona, Adámku Sándor, Eszé- nyi Imre brigádtagok ugyancsak jó eredményt értek el. Terméseredményeink a betakarí­tás során, a jó munka, a nagyüze­mi módszerek eredményeit dicsérik. A község egyéni dolgozóinak 18—20 mázsás átlagtermésével szemben burgonyánk 80—85 mázsás átlagot adott, holott homokos területeken is ültettünk burgonyát. A tengeritö­résnél is voltak kimagasló eredmé­nyeink. A naprafrogó szedésében és cséplésében Nagy Miklós, a cukor­répa. szedésében Kovács József és Bodnár Piroska mutattak fel kima­gasló .eredményeket. Cukorrépater­mésünk a nyári szárazság, valamint a jégkár ellenére 100—110 mázsás holdankénti átlagot hozott. Gazdaságunk gyors ütemben vég­zi a földeken kintmaradt csutka és napraforgószár betakarítását, hozzá­fogtunk a burgonya kiválogatásá­hoz. A minőségi vetőmagot. — amellett, hogy magunk is idejében végeztük el az őszi munkát. — gyorsan szétküldtük a termelőcso­portoknak és állami gazdaságoknak, nehogy késleltessük az ő munkáju­kat. A dohánytermelésben is jók az eredményeink. 950 mázsa termésünk lesz, ami 9 mázsás holdankénti át­lagnál jóval magasabb. A környék dolgozói valamennyien csodájára jártak gazdaságunk dohányterületé­nek, már csak azért is, mert míg nálunk egyszeri ültetésre megeredt a palánta, addig náluk háromszor, négyszer kellett ismételni a palán­tázást. Mi a szakszerű talajelőké­szítéssel, jó őszi mélyszántással ké­szítettük elő talajainkat. Tavasszal csak horonáltunk, fogasoltunk, hengereztünk és ezzel tároltuk ái nedvességet. Állattenyésztés terén is szép eredményeket mutat tel gaz­daságunk 1500 hízót és 100 sőrét szántottunk el a dolgozó nép ellátá­sára! Most folyik a szüret, a télial­ma szedését már befejeztük és nagy részt el is szállítottuk. Ugyanakkor mintegy 110 hold területen új gyü­mölcsös telepítését készítjük elő. Gazdaságunkban építkezés is fo­lyik. Gépszint, négy dohánypajlát építettünk, amelyek közül több 90 méter hosszú. Az ajtók mellé 20x& méteres csomózó helyiséget építet­tünk, 60 méteres juhhodályt állí­tottunk fei, kocsiszínt, autógarázsí, 25 méteres górét építettünk. Istál­lóinkat elláttuk kifutókkal, a hizlal­dába betonetetőket építettünk. Aki emlékszik erre a romos tanyára és azóta sem járt itt, ma már meg sein ismerné, össze sem tudná hasonlí­tani szép, modern gazdarágunkkai. Eltűntek gazdaságunkból végképp a régi cselédnyomorra emlékeztető állapotok. Ma, ha valaki gazdasá­gunkba lép, viruló, jókedvű. embe­rekkel találkozik, akik mind arról tesznek tanúságot, hogy népünk ál­lama a Párt vezetésével igazi sza­bad, jólétben élő emberekké tette őket. Az . eredmények, amiket elértünk, azt bizonyítják, hogy a nyírlugosi áilaml gazdaság valóban teljesíti a Párt által rábízott hivatását, a dol­gozó nép nagyüzemi iskolája. Ön­teltség lenne részünkről, ha azt mondanánk, hogy hibátlanul telje­sítettük ezt a feladatot. Nem. Vau hibánk, de ezeket a hibákat a párt- szervezet megerősítésével, fejlesz­tésével, a dolgozók öntudatának fo­kozásával, a munka jobb megszer­vezésével ki fogjuk küszöbölni. Lát­juk azt is tisztán: megelégedtünk azzal, hogy dolgozó parasztságunk saját kárán lássa a kulákmese tart­hatatlanságát. Megelégedtünk azzal, hogy miközben mi erőnket meg­feszítve végeztük az őszi vetést, a szegényparasztok egyrésze a ku’á- kok ostoba meséiére hallgatott — most a mi zőldü'ő vetéseinkből kénytelen látni, hogy nekünk volt igazunk. Tudjuk, hogy ehelyett, ne­künk a példaadás mellett szívós fel- világosító munkát kellett volna vé­geznünk, népnevelőinknek, -dolgo­zóinknak be kellett volna menniük a faluba és megmutatni, ezt mondani: „Nézzétek, mi vetünk. Ha nem kel ki a rozsunk és búzánk, vagy őszi­árpánk a porból, akkor nekünk 10O holdakon van veszíteni valónk, míg nektek csak. 2—3 vagy 4 ho'don. És mégis a Párt szavára hallga­tunk, mert tavaly ősszel bebizonyo­sodott, a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdasága is évtizedek óta bi­zonyítja: kikel, kivirul a porba ve­tett mag.” Javítjuk munkánkat, elmélyítjük a kapcsolatot a falu dolgozóival, hogy mégjobban teljesíthessük fel­adatainkat: valóban a dolgozó pa­rasztság iskolája legyünk. Eredmé­nyesen vettük ki részünket a Béke­kölcsön jegyzéséből. Gazdaságunk dolgozói a saját életükben, a saját viruló szép nagyüzemi gazdasá­gunkban látják, hogy hova vezetett a tavalyi tervkölcsön. Épületek egész sora, a gépek, a meghizlalt 1500 sertés, a világos lakóházak, a viruló vetések mind arról tanúskod­nak, jó befektetés volt a tervköl­csön és most meg vannak arról győ­ződve, hogy ugyanilyen jó befekte­tés lesz a békekölcsön, amely á to­vábbi jólét, a további felemelkedés, a fejlődés, a béke szilárd alapja. FILM SZVERDLQVSZKBÚL A szverdlovszki filmstúdió új dokumentfilmet készített el. amely a város életével ismer­tet meg. A film részletei meg­ismertetnek azokkal a történel­mi helyekkel, ahol a Bolsevik Párt és a szovjet állam kiváló fia, Szverdlov működött. A filmen megelevenednek az Ural eme hatalmas ipari köz­pontjának gyárai, kulturális és egyéb intézményei. Látjuk a sztahánovisták munkáját, a vá­ros Sztálin-díjas polgárait és ismert dolgozóit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents