Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-03 / 230. szám

7 íz üzemi pártszervezet hiánya gáfnlfa az őszi csúcsforgalom leSjanyotíiását a Nyíregyházi Teherfuvar NV.-nél Az útónjára emberek gyakran ta­lálkoznak a Teherfuvar NV gépko­csijaival Megjelennek a nemzeti vállalatoknál, állami gazdaságokban és találkozhatunk velük egyes ter- me!őszövetkezeti csoportoknál is. Akár jönnek, akár mennek, az úton­járó sohasem látja üresen őket. Építkezéshez szükséges anyagokat, vagy bútorokat, a falu dolgozói szá­mira textilt szállítanak. Nagy feladatok megoldása vár a Teherfuvar NV-re az őszi csúcsfor­galomban. Az idei bőtermés betaka­rításának sikere igen fontos kérdés. Az idejében betakarított termés nincs kitéve az időjárás szélsőséges kártevéseinek. A rohamosan fejlődő építőipar állandó anyagellátásának biztosítása, vagyis az építőanyagok szállításá­nak nagyobbrésze a Teherfuvar NV gépkocsijaira vár. Az őszi csúcsfor­ma.om sikeres lebonyolítása függ a kocsik teljes kihasználásától, a ko- csirerdulók meggyorsításától. Nagy jelentőséggel bír a 100.000 kilomé­teres mozgalom a feladat megoldá­sában. Azonban a nyíregyházi Te­herfuvar NV-nél a 100.000 kilomé­teres mozgalom fejlődése megállt. Pedig az üzem valamennyi dolgo­zója bekapcsolódott a versenymoz- gaiomba. Az előirányzott havonkén­ti 3000 munkakilométer lefutással szemben gépkocsinként átlagosan 4000 kilométert futnak. Szeptember első felében Honti Zoltán 3288, Gyöngyösi András 2887, Szilágyi Mihály 2614, Német István gép­kocsivezető pedig 2440 kilométert teljesített. Mikucska Lajos 30 szá­zalékos, Tóth M. László 20 száza­lékos, Mikucska József és Gönci Ferenc gépkocsivezetők pedig 15— 15 százalékos üzemanyagmegtaka- rítást értek el. Az üzem dolgozói a 100 kilométer lefutáshoz szükséges benzinszükségletet 5—6 literrel csök­kentették. Tóth Lajos gépkocsivezető feb­ruártól szeptemberig már 36.000 kilométert fő darabcsere és generál­javítás nélkül lefutott. Szeptember elején a telep kocsi­jait kicserélte. A dolgozók közt az a helytelen nézet terjedt el, hogy a beszerzett kocsikkal nem érdemes a 100.000 kilométeres mozgalomba be­kapcsolódni. Ez nagyon helytelen áláspont. A dolgozók éppúgy, mint eddig végezzenek továbbra is jó munkát. Folytassák a 100.000 kilométeres mozgalmat. Gondoljanak arra, hogy 100.000 kilométeres mozgalommal az őszi csúcsforgalmat, népgazdasá­gunk fejlődését segítik elő és vele együtt az életszínvonal emelkedését. Ha a gépkocsivezetők csak 10.000 kilométert, vagy történetesen 1000 kilométert futnak le nagyobb e'.ő- vigyázattal, akkor is meghosszab­bítják a szerkezet életét. Hiányzik az üzemi pártszervezet felvilágosító munkája. Nincsenek az üzemben népnevelők. Nincs aki rá­mutatna. a helytelen nézetekre, hisz maga az üzem kommunistái, üzem­bizottság tagjai sem járnak el kö­vetendő példával. Az üzembizott­ság nem áll a versenyszervezés élé­re. Nincs, aki ellenőrizze az üzem­bizottság munkáját. Az üzembi­zottság munkája csupán a tagdíj­beszedésben merül ki. Hiányzik a bírálat önbírálat, mely a legéleseb­ben mutatna az egyes hibákra. En­nek tudható be az, hogy a beszer­zett kocsik átértékelése még most sem történt meg, mely nagymérték­ben akadályozza a 100.000 kilomé­teres mozgalom kifejlődését. A túlórázást a két műszak, vagyis a váltó rendszer bevezetésével le­hetne megszüntetni. Azonban a vál­tó rendszer bevezetését akadályoz­za a gépkocsivezetők hiánya. En­nek dacára a vállalat központi ve­zetősége a nyíregyházi telepről olyan dolgozókat jelölt a háromhe­tes gépkocsivezető tanfolyamra, kik rendelkeznek közhasznú gépko­csik vezetésére szóló jogosítvány­nyal. Nincs lehetőség a legjobb dolgo­zóknak, hogy bekerülhessenek a Pártba. Az üzem kommunistái ala­kítsák meg mentői rövidebb időn belül az üzemi pártszervezetet. In­dítsák el azt a motort, melynek se­gítségével minden akadályt köny- nyebben leküzdve haladhat az üzem a fejlődés útján. Dicsőség a békeharcosok hadseregébe tartozni! • A tanítók, tanárok, mérnökök, tudósok és költők nagyobbik fele azoknak a táborába tartozik, akik Solochowal, Ehrenburggál, Davi- dovval, Joliet Curievc-1, Andersen Nexőve’, Paul Robesonnal együtt a békéért harcolnak. Fegyvert fa­ragnak tollúkból, fegyverként használják tudományukat, az éle. tért vívott küzdelemben a hábo­rús gyujtogatókkal szemben. Vannak, akik a másik tábor számára adták el magukat, akik lakáj módjára szolgálják Hitler örököseit, az emberiség gonoszte­vőit. Ezek gyalázatos tetteket kö­vetnek el s szavukkal, „tudomá­nyukkal” mentegetik a koreai asz. szonyok, gyermekek gyilkosait, a nácizmust újjáélesztöket. A be­csületes ember csak mélységes felháborodással beszélhet ezekről a dollárbérencekröl. Arról az ame­rikai íróról, aki könyvének ezt a címet adta: „Leköpöm a síroto­kat” .— aki müvében a halált di- csötíti. Vagy arról a Sartreról, aki nem tartja becstelennek ki­mondani azt, hogy a hitleristák ugyanolyan emberek, mint a töb­biek. Ezek az emberek — ha ugyan méltók erre a szóra — a halál és háború kultuszának pap­jai. Carl Vogt, a dollárjáromra fű­zött áltudós gyilkosságra uszít. A nyomornak, éhínségnek és mun­kanélküliségnek oka — magya­rázza Vogt — az emberiség el­szaporodása. Egyetlen megoldás van szerintem: az emberiség felét ki kell irtani, minden munkanél­külit meg kell gyilkolni. Ma már az egész világ tud róla, hogy az amerikai Detric Camp tá­borban pestis, kolera és sárgaláz­baktériumokat tenyésztenek a há. borús gyújtogatok lakájai, hiszen Theodor Roseburry fenekedve di­csekszik azzal, hogy a járványok terjesztésével milliókat és millió­kat tud kivégezni. Nos, ezek a kannibálok még a hitlerista ideo­lóguson, Rosenbergen is .últesz- nek. Ezeknek az embereknek neveit az egész világon útálattal és meg. vetéssel ejtik ki. Ugyanakkor azonban messze- hangzóan hirdetik az élet dícsé­retét azok a müvek, amelyeket a békééit küzdő értelmiségiek al­kotnak. Elsősorban a szovjet tu­dósokra, költőkre, mérnökökre kell itt gondolnunk. Le nem irha. tó csodálat kísérte azt a hírt, hogy Davidov szovjet mérnök ter­vei alapján folyók folyásának irá­nyát változtatják meg a szovjet emberek és virágzó kerteket va­rázsolnak a sivatag perzselő ho­mokja helyére. A kommunizmus építésének újabb hírei özönlöttek azóta a béke országából: a sztá­lingrádi, kujbisevi erőmüvek, Uk­rajna és a messzi Kelet öntöző- csatornái. A Kommunizmus építé­sének ezek a ragyogó fegyverté­nyei hallatlan erőt kölcsönöznek szerte a világon a békéért küzdő emberek számára. S egyre töb­ben és többen csatlakoznak azok­hoz, akik a életért küzdenek. A ani életünk egyre boldogabb. Az alkotómunka határtalan lehe­tőségei tárultak fel mérnökeink, tanítóink, orvosaink, Íróink előtt. Lehet, hogy lesz, aki nevetni fog azon az újságcikken, amely 1938 julius 26-án jelent meg a fasiszta Nyírvidékben. Egy állástalan nyíregyházi tanító, aki többek kö­zött napszámos, kéménysepröta- nuló volt, végső elkeseredésében elhatározta, hogy kifogja a bé­kákat az ököritóból s azok expor­tálásával foglalkozik. Mindez nem nevetség. Ez a történet szemlél­tetően bizonyítja, hogy milyen tér állott a Horthy fasizmus éveiben értelmiségi dolgozóink előtt alko­tóerejük kifejtésére. Inségmun- kás mérnökök, orvosok, tanárok, egyetemi hallgatók beszélhettek erről akkoriban. S gondoljunk most ötéves ter­vünk számadataira. Arra, hogy sokezer további mérnökre és ne­velőre van szükségünk. Arra, hogy az épülő üzemek, iskolák, gyárőriások, utak és kultúrpalo­ták mind megannyi drága kin­csek értelmiségi dolgozóink szá­mára is. A munkáshatalom ragyo­gó jövöt biztosit a haza minden fia és lánya számára ! Ezt a ra­gyogó jövőt kell megvédenünk a háborús agresszorok ellen. Ezért a ragyogó jövőért nem sajnálunk semmiféle áldozatot ! Nagy Lajos, Kossuth-díjas író, amikor 3000 forintot jegyzett, eze­ket mondotta: „Hadd lássa az el. lenség, hogy erősek vagyunk.” Igán, hadd lássa az ellenség, hogy a mi népünk erős. Kész megvé­deni j-lenét és jövőjét. Major Má­té Kossuth-díjas egyetemi tanár így mondotta: „Úgy gondolom, hogy 6000 forintos békekölcsön- jegyzésemmel azt is elősegítem, nogv minél több új építészmérnö­köt nevelhessünk itt, az egyete­men.” Major Tamás 16.000 forin­tot jegyzett ezekkel a szavakkal: „Arról van szó, högy jobb szo­cialista kultúrát adhassunk a nép­nek, többek között az új Nemzeti Színházban is.” Moskovits Károly nyíregyházi orvos 2000 forintot jegyzett. Hernádi József mérnök, a Betonútépítő Nv baktai kiren­deltségének dolgozója ezekkel a szavakkal írta alá 2000 forintos jegyzését: „Szeretem az építő- munkát és igyekszem, hogy ezt meg is védjük. Tudom, hogy a Békekölcsön Is, mint a Tervköl- csön, a munka ütemének további gyorsulását, új építéseket, új lé­tesítményeket fog jelenteni szá­munkra. Tudom, hogy ezzel az összeggel is a béke ügyét szolgá­lom, ezért jegyeztem Békeköl­csönt. A jegyzők sorában ott vannak azok a papok is, akik a békének hívei, akik a nép mellett állanak. Bereczky Antal református püs­pök 3000 forintot jegyzett. Hor­váth Richárd, a Katolikus Papok Országos Békeblzottságának tit­kára mondotta: „Nagy és tiszta az a tudat, hogy az én adomá­nyom Is egy tégla a béke hatal­mas palotájához, építése a világ- békének.” Ezért fordult felhívás­sal a Katolikus Papok Békebizott­sága valamennyi pap felé: „Mind­nyájan jsgyezzetek ! .. . Ne vár­játok a kérést, adjatok önként, adjatok szívesen . . . Minden fo- ront: békebiztosítás, nékeharc és békeépítés, minden forint könnyet töröl ki az édesanyák szívéből, amit el kellene siratok.. Szép és nemes dolog Békeköl­csönt jegyezni ! Kadosa Pál, a hírneves zeneszerző mondotta ezeket a szavakat: „A néke élhar­cosaihoz kívánok tartozni 1” Igen! Dicsőség a békeharcosok hadse­regébe tartozni! Dicsőség a béke mérnökének, orvosának, nevelő­jének és napjának lenni J ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI Évi 50 millió téglát gyártó üzem épiil Nyíregyházán Az ötéves tervtörvény kimondja azt, hogy Nyíregyháza az iparosodó városok közé tartozik s az ötéves terv folyamán új üzemek létesülnek. Az új üzemek közé tartozik az ötemele­tes dohányfermentáló, amelynek egyharmadrésze már készen áll s az új üzemek közé tartozik majd a jövő esztendőben fel. épülő nagy nyíregyházi téglagyár. A talaj jellegének megfe­lelően mészhomoktéglát gyárt majd. A terv szerint az új üzemnek 1952 elején már évi 50 millió darab téglát kell gyártania. A felépülő téglagyártó üzemnek országos viszonylatban is komoly jelentősége lesz. Még ebben a hónapban megnyílik a nyíregyházi húsfeldolgozó üzem A dolgozó nép életszínvona­lának emelkedését, a közellátás megjavítását célozzák a közel­jövőben országszerte létreho­zott élelmiszergyártó és feldol­gozó üzemek. Nyíregyházának és a megyének egyik legna­gyobb problémája a húsellátás. Népi demokratikus államhatal­munk megoldja ezt a kérdést. Még ebben a hónapban meg­kezdi működését a nyíregyházi húsfeldolgozó üzem. Az üzem­nek fióküzletei lesznek a vá­rosban s ezek majd bőségesen ellátják hentesáruval a város dolgozóit. Ugyanakkor az üzsm elegendő hentesárut termel a megye ellátására is. A húsüzem a Vörös Hadsereg útján nyílik meg. Továbbfejlesxtik ax urai állami gazdaságot Az urai állami gazdaságot az 1950-es tervesztendő ’ alatt továbbfejlesztik. Ez a dolgozó és szövetkezeti parasztság ér­dekeit is szolgálja, hiszen az állami gazdaságok fejlesztése több és nemesebb vetőmagot, tenyészállatot nyújt mezőgaz­daságunknak. Az urai állami gazdaságban 1951-ben 320.000 forintos beruházással új tehénistállót, 360.000 forinttal hizlal­dát és 250.000 forintos beruházással új juhhodályt építenek fel. , , Az építkezés hírét nagy örömmel fogadták az á.lami gazdaság dolgozói. 2 százalék önköltségcsökkentés A Keletmagyarországi Rost­kikészítő NV porcsalmai ken­derfeldolgozó üzeme versenyre hívta ki a Keletrost valameny- nyi kende "feldolgozó üzemét az ötéves terv első esztendejé­nek sikeres teljesítése érdeké­ben. Az üzem dolgozói vállal­ták, hogy a 100 forint munka­bérre eső termelési értéket öt százalékkal emelik s az önkölt­séget a IV. negyedévben két százalékkal csökkentik. Ugyanakkor Micskei László tilolómunkás versenyre hívja az üzemek tilolómunkásait a napi 70 kolgrammos átlag el­érésére. Micskei László kéri társait, hogy kapcsolódjanak be a 70 ki'ogrammos mozga­lomba. Számos község kap fúrott kutat A községek ivóvízellátásának megjavítása érdekében kor­mányzatunk az 1951-es esztendőben számos községben épít mélyfúrású kutat. Az előző számainkban felsorolt községeken kívül a terv második esztendejében még a következő közsé­gekben építenek ilyen kutakat: Fehérgyarmat, Panvola, Tur- ricse, Vámosoroszi, Kisnamény, Magosliget, Zsarolyán Nagy­halász (ez a község két kutat kap), Mándok, Tornyospálca, Eperjeske, Tiszamogyorós és Szamosszeg. Felajánlásokkal ünneplik ax útépítők Rákosi elvtárs kiszabadulásának évfordulóját A Betonútépítő NV apagyi kirendeltségének dolgozói lel­kes munkafelajánlásokat tet­tek Rákosi elvtárs kiszabadulá­sa 10 éves évfordulója alkalmá­ból. A brigádok közül Gál Ist­ván brigádja felajánlotta, hogy 5 százalékkal emeli teljesítmé­nyét. Sipos Mihályék 5, Bran- csik Imréék 3, Suda Pálék 3, Lovász Jánosék 10, Baranyi Lászlóék 4, CzakóJ Andrásék 2, Nagy Lászlóék 4| százalékkal emelik teljesítményüket az év­forduló alkalmára. A felajánlások nagymérték­ben hozzájárulnak az út idő­előtti befejezéséhez. .......... ' mi PALYAUDVARÉPITÉS Dnyepropetrovszkban új pálya­udvar épül. A pályaudvarnak több váróterme, hatalmas étkezdéje és szállodája les«. Az új pályaudvart a jövő évben adják át rendeltetésé­nek. 030 onrÓEsr. s, iiedd Gebei Miklóséit rekordja A Betonútépítő NV baktaló- rántházi kirendeltségén dolgo­zik Gebei Miklós brigádja. Ez a vagonkirakó brigád az őszi csúcsforgalom sikere érdeké­ben szerződést kötött a vasutas dolgozókkal és szocialista kö­telezettséget vállalt. 22-én a brigád rekordot állított fel a vagonkirakásban. A vajai-ro- hodi állomáson 40 perc alatt raktak ki a brigád tagjai négy kocsi követ. Egy-egy kocsiban 153—201 métermázsa rakomány volt. Ezzel a teljesítménnyel lehe­tővé vált, hogy ugyanaz a vo­nat vigye vissza az üres kocsi­kat, amelyik a megrakottakat hozta.

Next

/
Thumbnails
Contents