Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

n Balázséit a szavazás előtt 1937 május 29. Balázsné ott szorongott a sorba a többiekkel együtt. Nehezen várta, hogy megkezdjék az osztást, öt napjxí volt szülés után és otthon még négy kicsi várta azt a kis nyoma,úságos ételt, ami az utóbbi időben az életet tartotta bennük, meg a többi százban a város urai- nak „jóvoltából". Amikor a fedőt leemelték az étel­nek alig nevezhető valamiről, leír­hatatlan savanykás bűz terjedt el az inségkonyha környékén. A ,.Va­dászhoz“ udvarán egyre hangosabbá vált az elkeseredett zúgolódás. — A miikor Balázsné edényébe is beön- tötták az orrcsavaró romlott ká­posztát, úgy érezte a gyomra fordul ki. A pondróknak valóságos töme­ge nyüzsgőtt a $ főzelékben“. — Gyerünk asszonyok l — kiál­totta. Valósággal futva indultak utána Marsiné, Vargáné, Kovúcsné, meg a többiek. A nyíregyházi városházán máskor az aranysujtásos hajdútól, aztán a titkárnőtől kellett alázatos Írásbeli engedélyt kérni a nagyhatalmú polgármesterhez : Szohor Pálhoz. Most félresodortak mindenkit. Ba­lázsné már nem is emlékszik mit mondtak, csak Szohor gyűlölködő szavai vágtak bele : Piszkos népség, b üdSs kommunis <#! Balázsné a tehetetlen, elkesere­dett düh erejével borította a büzlő káposztát Szoborra. * Balázs Sándor kora reggel óta a p ácon ácsorgott a többiekkel. Hát­ha kifog valami kis alkalmi mun~ kát. Meg aztán nem bírta már to’ vább nézni otthon a gyerekek te- k ntetét. A darab kenyeret nyújtot­ta reggel az asszony, de nem bírta lenyelni. Inkább adja a kicsiknek. Most úgy érezte, mintha valaki marokkal szorítaná össze a gyom­rát. Nem emlékezett mikor lakott jól utoljára. A napokban Franczel ku'áknál dolgozott. Kis ágybavaló szalmára volt szüksége. A kulák, mint az állatot hajtotta hajnali hegytől este nyolcig. \>? a maréknyi szalmán kívül csak vékony moslék- szerű tevést adott neki délben. Annyira elgondolkodott, hogy a hozzásiető emberek szavaiból csak másodjára érlelte meg, hogy sies­sen, a feleségét bevitték a rend­őrségre. Nem tudott mit csinálni. Esetleg mellécsutka'hatja magát, ha a száját ki meri nyitni. Aztán a felesége után vitték a kis ötnapos Jancsit is- hogy ne pusztuljon éhen. 1950 október Ott ill a család a nagy konyha­asztal körül. A vacsora már meg­volt, i’yenkor tele gyomorral jól esik elbeszélgetni a nap esemé­nyeiről. Van miről beszámolniuk egymásnak, Balázs néni előtt a pénteki Sza­bad Nép. Ott van kihajtva, ahol abbahagyta az olvasást. „Levél a választásról és az anyák tiszta'lel­kiismeretéről." Két anya találkozott itt az este egymással és sok-sok anyával. Ba­lázs néni szemét elfutotta a könny, alig tud a végig olvasni Fazekas Istvánné levelét. Mennyire egy a gondolatuk! Es itt vannak»a gyerekek. Juci segédmunkás. Elég szépen megállja a helyét. Legutóbb 137 százalékot teljesített azelőtt a 100-at is elérte. A 17 éves Sanyi a sajószentpéteri vállalat tanulója. Márciusra már kő­műves szakmunkás lesz. Másfél évvel hamarább, mint ahogy szerződött — mondja Balázs néni. Rákosi elvtársnak köszönhet­jük ezt is. Nem kell már három évet tanulóskodni. A nagyobbik még szegény négy évet i naskodott a felszabadulás előtt. Hányszor jött haza, hogy még a szája is kifordult a veréstől. Sanyiék az ilyesmit elképzelni Sem tudnák. Sorolni alig győzi. A heti 70 forinton kívül reggelit, ebé­det, vacsorát kapnak. Még a he­lyükbe is viszik az asztalhoz — mondja mosolyogva Balázs bácsi. Aztán mackót kapnak. Az oktatójuk valósággal önti beléjük tapasztala­tait, nem úgy mint azelőtt, hogy egyesek liter borokért árulták el a szakmai fogásokat. Tavaly még húzódott Sanyi a DISZ-töl, a kultúr munkát ól. Mosta­nában haza se tudna már jönni egyenesen munka után, úgy meg­szerette, megszokta a társadalmi mükát. Balázs bácsi szintén a sajószent- péterinél dolgozik. Kubikos. A leg­utóbbi hé len kétszázat hozott haza, de 150-et mindig megkeres. Juciik most fejezik be az új ál­lomás építését. Látta már az egész család ezt mindenkit csodálatba- ej:ő gyönyörű alkotást, de azért kötekednek Jucival: — Mi ez a mienkhez, a dohányfer­mentálóhoz képest. Az az igazi! Még a városból is lehet látni az öt­emeletes óriást. Most még kétszer- annyit építünk hozzá. Juci többnyire álul marad, de va­sárnaponként megérkezik a segít­ség. Olyankor hazajön a nővére, Anna, aki nemrég még szintén a Magasépítési segédmunkása volt. A most indult szakérettségis tan­folyam igazgatója lett. Es ott is megállja a helyét. A kisebbek nem nagyon szólnák már, kezdenek á'.mosodni. Jancsi, aki élete ötödik napját börtönbe töltötte, már hetedikes. Motorszere­lő akar lenni aztán katonatiszt. Megértette, hogy ehhez jobban kell tanulnia, javult is sokat tavaly óta. A tízéves Laci már el is aludt az asztal mellett. A harmadikat járja. Balázs néni a holnapi intézni va­lókat tervezgeti. Átszalad a szava­zókhoz. Egyszerre alcarnak indulni a körzetbe az ünneplőbe öltözött családdal, a csoporttal. Még vasalni is kell majd. Aztán virágot akar szerezni. Meg az ebédre valót. Ün­nepi ebédet főz! Nagy ünnep ez! Boldogan nézett végig a családon, a gyerekeken. A szavazóhelyiségek urnáiba kerülő millió és millió szavazócédula, a tanácsba bekerülő sokezer dolgozó ismét az ő biztos jövőjüket támasztja alá. Békét, boldogságot akarunk, a Népfrontra szavazunk Mi, a vámosoroszi „Kossuth“ termelőszövetkezet dolgozói fel­ajánlottuk, hogy a tanácsvá’ lasztás napjára az őszi betaka­rítást, a vetést elvégezzük. Fel­ajánlásunkat teljesítettük. Ugv érezzük, hogy munkánk­kal hozzájárultunk a béke, az alkotó munka megvédéséhez. A sikerért végzett munkánkra fel kell tenni a koronát, ke' zünkbe kell venni az éles fegy­vert, a szavazó cédulát. És jól kell forgatnunk ezt a fegyvert. Ha szavazatunkat a Békefront­ra adjuk, minden szavazattal egy egy gránát hull az ellensé­ges állásokba. A vámosoroszi egyénileg gazdálkodó parasztok jól dől goztak a betakarítási és vetési munkákban. Velünk jöttek a mezőrp dolgozni. A legjobbak tudták, hogy ez is harcot je­lent és úgy is küzdöttek. Jól harcolt a békéért Halász Gusz­táv, Orosz György, Kiss Ger "son, idős Kiss Béla. Hajdú Gusztáv, Torma József, Kozák Antal, Kiss Bálint, Petrikán Lajos, D. Varga József és Nyi­las Zsigmond. Együtt harcolunk a szavazás napján is. Leszava­zunk a Népfrontra. VARGA GYULA Tanscstagjelöltieink a szerződéskötésben is élen járnak Dornbrádon Micsá-k And­rás 5 holdas kisparaszt első" nek .jelentkezett a földműves- szövetkezetten szerződéskö­tésre. Ágoston Kálmán kö­zépparaszt szintén példamu­tatóan szerződte le cukorré­pa. napraforgó és rnagkender területét. Fiilöp Károly 4 hold. gyümölcsösét, mind le­szerződte. Kisvárdán Rtr bóezki József 7 holdas dol­gozd paraszt 800 öl cukorré­pát. 800 öl napraforgót, 800 öl kendert és 400 öl rostken­dert szerződött. Nyírvasvári­ban Kockanics József csil­la g f ü rt, napraforgó és do_ hányt erfüll étét szerződte Le. Hasonlóan szerződtek még Korbács Pál és Molnár Ist­ván dolgozó parasztok is, akik valamennyien a községi jájási tanácsok jelöltjei. A lakatosüzem átlaga 23 százalékkal emelkedett A Nyíregyházi Magaséápítési Vállalat lakatosüzemében is több. termeléssel készültek a dolgozók a tanácsválasztásra. Méltóképpen ünnepük a dolgozó nép újabb győ­zelmét , a munkáshatalom meg­szilárdításának ünnepét, a tanács­választási. A dolgozók megszilár­dították a munkafegyelmet, rae^ lyet bizonyít az is, hogy az üzem átlagos normateljesítését az elmúlt héten 23 százalékkal emelték, va. gyis 105 százalékról 128 százalék­ra emelték. Az elmúlt héten Bo­dor Bertalan kovács bizonyult az üzem legjobb munkásának. Heti normáját 192 százalékra telesítet­te. Hajnal Pál kovács sem ma­radt el. 180 százalékot ért el. A lakatosok közt Tóth Zoltán és Kotec Károly tűntek ki. Tóth Zoltán 164 százalékosan, Kotec Károly pedig 148 százalékosan teljesítette heti normáját. Az üzem dolgozói a selejtcsök- -kentésért is harcot indítottak. Ed­dig sikerült a selejtet 1.5 száza­lékra csökkenteni. Az üzem dol­gozói továbbra is csökkenteni akarják a selejtet. Tudják, hogy minden legkisebb anyag, melyet a selejtcsökkentésböl nyernek, az újabb építkezéseket, az ötéves tervünket segítik elő , Fáklyás felvonulások vezették be a lanácsválasztás ünnepét hatalmasra csapott fel a lel­kesedés lángja szerte a megyé­ben a választást megelőző na­pon. Szombaton este legtöbb helyen lampionos, fáklyás fel­vonulás, kultúrműsorok vezet­ték be a szavazás ünnepét. Nyíregyházán a Magasépítési Vállalat dolgozói lelkesen bú­csúztatták a vállalat dolgozói közül bekerülő újoncokat, Néphadseregünk jövendő tag­jait. Vasárnap reggel hat órakor zenés ébresztőbrigádok kö­szöntik a város dolgozóit. A fellobogózott, ünneplőbe öltö­zött utcákon már hét óra előtt megindulnak a csoportok a fel­díszített szavazóhelyiségekhez, hogy egymással versenyezve leadják szavazatukat, a taná­csokra, ötéves tervünkre, a bé- le ügyének győzelmére. Tanácsválasztás a Szovjetunióban A Szovjetunióban a választás az egész nép ünnepe. Nagy lel­kesedéssel készülődnek minden választásra a szovjet dolgo­zók. A választásokra a szovjet városok és falvak ünnepi díszbe öltöznek. — Képünk az egyik szovjet választási kampány al­kalmával megjelent plakátot ábrázolja. (A plakát szövege : fe­lül : A munka a Szovjetunióban minden munkaképes polgár­nak kötelessége és becsületbeli ügye; alul: A Szovjetunióban minden hatalom a város és falu dolgozóié, akiket a do’gozók küldötteinek ezovj etjei képviselnek.) Ä legutóbbi tanácsválasztások alkalmával a szovjet nép kitörő örömmel és hatalmas lelkesedéssel mutatta meg, hogy egysé­gesen áll^a Bolsevik Párt, a szovjet kormány, a nagy Sztálin mögött. Képünkön: Moszkva S ztálini választó körzetében sza­vaznak a moszkvai villanylámpa-gyár dolgozói. Balról, jobb­ra: Lidia Ivancsenko munkásnő, Borisz Koroljev lakatos, Mi­hail Cehanovics Sztálin-díjas mérnök és Olga Poljakova sze­rel őnő. A Könyvesbolt Kiskereskedelmi / Vállalat és a Szikra valamennyi fővárosi könyvesbolt j ában az összes tankönyvek kaphatók Könyvterjenstő Vállalat »M OKTOBER M, VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents