Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-06 / 283. szám

W BEPEMBE» e, KBOO Szélesítsük ki a Sztahánov-mozgalmat Győré József elvtárs vezetésével értekezletet tartottak Szabolcs üzemei % vármegye üzemi párt titkárai, Szakszervezett vezetői, vállalatve­zetői, sztahanovistái értekezletre jöttek össze szombaton délután, hogy megbeszéljék az eddig elért eredményeket s az elkövetkezendő feladatokat. Az értekezleten megje­lent Győrt József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára, Mvrexkó Károly elvtárs, a városi frei vezet titkára és Ferkó István elvtárs, a SzOT megyei titkára is. Az első felszólaló Győré elvtárs volt — Rákosi elvtárs a Nagy buda­pesti Pártválasztmán y ülésén rámu­tatott arra, hogy a brigádmozgal­mat az egyéni verseny kifejlesztése rovására szerveztük — mondotta Győré elvtárs, majd így folytatta : — Rákosi elvtárs beszéde óta je lentős eredményeket értünk el s ennek soha nem látott lendületet adott a Sztálini Munkafelajánlási Mozgalom. Feladatunk, hogy ezt a versenyt tovább szélesítsük, szerve­zetté tegyük, felszínre hozzuk a rej tett tartalékokat, amelyek hatalmas erőforrássá válnak az ötéves terv végrehajtása során. — Szemünk előtt alakul ki az új embertípus, amely hasonló a szov­jet emberekhez. A sztahánov moz­galom forradalmi változást jelent népgazdaságunk számára, de az egyén háztartása számára is. Minden munkafolyamainál lehet Sztahánov módszerrel dolgozni —- Eredményeket csak ott tudunk tiérni, ahol sikerül a versenyt ki­szélesítem, nyilvánossá tenni és a versenybe bevonni a műszaki értel­miséget is. Jó példa erre a Gyár­építési N. V., ahol a komplex­brigád eredményesen dolgozik. Rosszul áll ez a kérdés a Magas- építési Nemzeti Vállalatnál, ahol nem győzték meg arról a műszaki értelmiséget, hogy a szocializmus építésé nem hátrányt, hanem előnyt jelent a számukra is. ■—< Hiba az, hogy sztahánovista eredményeink nem állandóak, a sztahánov-mozgalom nincsen széles körben elterjedve még, sztaha­novistáink csak egy-egy alkalom­mal versenyeznek sztahánovista munkamódszereikkel, pedig minden egyes munkafolyamatnál lehet szia* hánovista munkamódszerrel dol­gozni. Legutóbb Hagicskó Béla, Sándor Endre, Balga Károly, Koz­ma László állványozók értek el ki­magasló eredményt, 750 százalékot a Gyárépítés! Nemzeti Vállalatnál, Órabérük 20.58 forint. — Ezek az elvtársak a többiekkel együtt adják át gazdag tapasztala­taikat. és a vállalatvezetőség gondos­kodjék helyről és térről a sztahá­nov munkához jó munkaszerve­zéssel. Bontsuk tel a tervet és a csoportos bére tsz <i múlást = Szükséges, hogy a dolgozók megismerjék a tervet s ezért azt le kell vinni egészen a munkapadokig. Az egyéni versenyt akadályozó bér- elszámolásokat, a csoportos elszámo­lást bontsák fel az üzemek egyé­nekre. — A népnevelők folytassanak egyéni agitációt, ismerjék meg rész­letesen az üzem tervét. Szemünk előtt Sztálin elvtárs szavai lebegje­nek: „Miért győzheti le, miért kell, hogy legyőzze és miért fogja okvet­lenül legyőzni a szocializmus a gazdaság kapitalista rendszerét? Mert a munka magasabbrendű for­máit adja, magasabb munkaterme­lékenységet, mint a kapitalista gaz­dasági rendszer“. Az üzemi párt- szervezet minden műhelyben szer­vezze meg a propaganda munkát, a Pártválasztmány határozatait újra és., újra frissítse fel a dolgozók előtt. A népnevelők mutassanak rá: az egyéni verseny a legfőbb módja a termelékenység emelésének, az életszínvonal emelésének. — Gondoskodjunk arról, hogy a legjobb dolgozók nevei ismertté váljanak és nevüket övezze a dol­gozók tisztelete, megbecsülése. De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik tegnap 90—100 százalékra tel­jesítették, ma pedig már elérik a 120—150 százalékot. — A verseny tüzében a napok gyorsabban múlnak, rohamosan kö­zeleg december 21. Fokozzuk hát a munkát. Legyen Sztálin elvtárs születésnapja minden üzemben ha­talmas Sztálini Műszak, amikor minden dolgozó a legszebb eredmé­nyeket éri el. Tegyük ezt a napot azzal is felejthetetlenné, hogy Sztálin elvtárs műveivel ajándékoz­zuk meg a dolgozókat. A mi mun­kánk, áldozatvállalásunk csak egy csepp a tengerben, ha arra a hatal­mas munkára gondolunk, amelyet Sztálin elvtárs 15 éves kofa óta K őmüvesál Iránytól as egyetemi katedráig Pozsonyi Zoltán nyíregyházi kő­műves volt az első, aki a szovjet sztahanovisták példáján összetörte Magyarországon az építőipar elavult munkamódszereit és új forradalmi munkamódszert alkalmazva tízsze­resére, tizenötszörösére emelte tel­jesítményét. „Az is megtörténik, hogy néha olyan emberek törnek új utakat a technikában és tudo­mányban, akik nem általánosan is­mertek a tudományban, hanem tel­jesen ismeretlenek a tudományos világban, mindennapi emberek, gyakorlati emberek, újítók a mun­kában“ — mondotta Sztálin elvtárs. Ilyen ember Pozsonyi Zoltán, — tegnap még nem ismerték, ma már példáján lelkesedve forradalmosít­ják a technikát százan és ezren a» országban. Pozsonyi elvtárs tegnap még pap, mint nap a kőművesállványon dol­gozott, ma már járja az országot s hol itt, hol ott mutatja be mód­szerét. Legutóbb pedig meghívták » budapesti Műegyetemre: tartson * III. éves épitészmérnök növendé­keknek előadást a sztahánoviste munkáról. Hatalmas lelkesedéssel fogadták Pozsonyi elvtársat aa egyetemisták, akik között már nagyszámban tanúinak munkás- és parasztfiúk. Pozsonyi Zoltán pedig örömmel magyarázta el: hogyan le­het új, forradalmi úton emelni a munka termelékenységét, gyorsítani a szocializmus építését. Felbontják a csoportos elszámolást a nyíregyházi dohánybeváltában Az egyéni versenymozgalom kialakulásának egyik legna­gyobb ellensége a csoportos bérelszámolás és az időbére­zés. Az ilyen bérezés nem teszi közvetlenül érdekelté a dolgozókat a magasabb terme- _______ ___——t Á Szovjetunió 15 éves sztálini fásítási terve a nagy folyók: a Volga, az Ural, a Don, a Dnyeper mindkét partján húzódnak. De létesítenek ilyen er- dősávokat a nagy folyóktól távol, vagy azokat merőlegesen keresz­tezve is. A telepítések munkájába a lakosság is tevékenyen bekapcsoló­dik, Sokezer tonna magvat gyűjte­nek össze, a szükséges 26—37 mil­liárd fiatal fát sokszáz új csemete- kertben nevelik ki. A szovjet Kom- sz..mol-szervezetek tagjai 10, sőt 1CÖ kilométeres sávok munkálatai­nak elvégzését is önként vállalták- A telepítések legfőbb irányítója az erdőgazdasági minisztérium, végre­hajtói a kolhozok és szovhozok. A véderdő-övezetek megtörik a délkeleti pusztai szél erejét, hiszen a szeleknek — a magas fák tör­zseibe ütközve ■— fel kell emelked­niük a fa csúcsáig és a túlsó olda­lon 4 —500 méterrel távolabb eresz­kednek alá. Az övék közti terüle­ten, a szél sebessége csökken, hű­vösebb és nedvesebb lesz. Az erdő­sávok jelentékenyen csökkentik a szél párologtató hatását. Gladi- szovszk ij moszkvai tanár kimu­tatta, hogy a fasorokkal, erdőkkel véde.t szántóföldek teljesítményei 1637-ben és 1938-ban átlagosan 50 százalékkal voltak nagyobbak a •ha­sonló helyzetű, de nem védett szán­tóknál. A véderdők a szántókon vissza­tartják a ■csapadék egy részét, az árvízveszélyt csökkentik és a folyók egyenletes vízjárását biztosítják. Az erdőtalaj úgy működik, mint a szivacs, humusza visszatartja a vi­zet. Kínában .az erdőtlen területek i7-szer nagyobb vízmennyiséget ve­zetnek le, mint az erdők. Az erdő­ség tehát véd az árvízveszély ellen is; mert a víz lefolyását hosszabb időre osztja el. Az erdősítés üteme ma már olyan erős, hogy havonta egymillió új facsemetét ültetnek el a Szovjetunióban. 1949 első negye­dében erre a célra 241 új faiskolát és 119 új erdősítő állomást létesí­tettek. Liszenko professzor „Erdei sávok kísérleti ültetése fészek- módszerrel“ című könyvével sietett az erdősíí és munkájának gyakorlati segítségére. Lényegében a mi erdősítési ter­vünk is, a Szovjelúnió tapasztalatai alapján, hasonlóan dolgozik erdö- pásztákkal, csak a méretek kiseb­bek. A terv szerint ezeket az Al­föld ézsakkeleti részében — Szol­nok szélességi körétől északabbra — keletről északra hajló körívek alakjában, a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlnak az említett vonaltól délre fekvő részén északról nyu­gatra hajló körívek formájában cél­szerű vezetni. Az egész Alföldet behálózó keskenyebb védőp ászták az utak, vasutak, belvizek vonalait fogják követni. Ilyen hatalmas, hosszú évekre kiterjedő, szívós, alapos munkát igénylő terveket csak c. szocialista vagy a szocializmus felé haladé társadalomban képes megvalósítani az emberiség. A kapitalista társa­dalom tönkreteszi a természetadta lehetőségeket is, a felszabadult né­pek a Szovjetunió, a bölcs Sztálin vezetésével egyre több és nagyobb sikert harcolnak ki a természet el­leni küzdelem során. Dr. VALÓCZI LÁSZLÓ lékenység elérésében, a cso­portos elszámolás egyforma, igazságtalan bért juttat a ki­váló eredményt elérteknek és a gyengébb teljesítményű mun­kásoknak is. Ezért határozta el a nyír-* egyházi dohánybeváltó, hogy a legsürgősebben megszünteti a régi bérezési rendszert, fel­bontják a csoportos elszámolá­sokat, bevezetik az egyéni tel­jesítménybérezést. Mindez ha­talmas mértékben járul hozzá a munka termelékenysége emelkedéséhez és a dolgozók életszínvonala emelkedéséhez, az egyéni versenymozgalom ki- szélesedéséhez. A nyírbátori dohánybeváltóban — ahol már megszervezték az egyéni ver­senyeket — Tisza Irén mun- kásnő elérte a 150 százalékot. Két termelőcsoport kapott tenyésztörzset a nyíregyházi járásban Alig pár hete alakult meg a nyír­egyházi járásban a császárszállási „Vörös Nyíl“ és a varjúlaposi ter- melőszövetkezeti csoport. Dolgozó parasztjaik első lépéseiket teszik azon az úton, amely fejlett, virágzó nagyüzemű szövetkezeti gazdasá­gokhoz vezeti őket. A dolgozó nép- állama — mint valamennyi termelő, csoportunknak — a császárszállási­nak és varjúlaposinak is segítő ke­zet nyújtott, hogy -gyorsabban ha­ladhasson ezen az úton. Mindkét terme’, őcsóport most kapta meg 20—20 darabból álló sertés törzs- tenyészetét, későbbi hatalmas ser­tésállományának alapjául. A két csoport közül a császárszállásiak levelet írtak a Mezőgazdasági Igaz­gatóságnak, hogy ne küldjenek ne­kik. ellátmányt sertéstákarmányo. zásra, azt maguk próbálják majd megoldani segítség nélkül. A nekik szánt segítséget pedig oda ajánljak, ahol nagyobb szükség van az , ösz- szegre és a dolgozó nép államának segítségét eredményesen fel tudják használni. 1 újítás — 10.000 íorínt megtakarítás Kerékpár és motorgumik, alkatrészek legolcsóbban PALOTÁI műszaki kereskedőnél Znsyi Hona-ó. & az. Kresztyankó György, a nyír­egyházi Magasépítési Nemzeti Vállalat asztalosa már nem egy újítással járult hozzá az üzemi önköltség csökkentéséhez. Leg­utóbb újabb kidolgozott javasla­tot terjesztett az üzemi bizottság elé: meg kell változtatni a gyors­fúrógép olajozó szerkezetét. Újí­tási javaslatát elfogadták és amint kiszámították, Kresztyankó György évente 10.587 forintot, ta­karít meg. Kresztyankó elvtárs szorgalma.* ’tanulmányozója a marxista-lenin­ista elméletnek, képezi magát, nö­veli politikai öntudatát és ez nggy mértékben segíti őt a gyakorlati munkában. Edmund Clubb megsértődött.,. Edmund Clubb pekingi ameri­kai fökonzul megsértődött. Meg- sértődéséaek oka az a mód, aho­gyan Mao-Ce-Tung kormánya a itzemélyi kapcsolatok felvételére irányuló felhívását átnyújtotta neki. Clubb kifogásoljia, bogy a felhívást még csak nem is író­géppel írták hanem mindössze ki­töltött. űrlap formájában küldték címére, a címzés pedig csak „Ed­mund Clubb1' volt, — még főkon­zuli címét is elhagyták. Ezenkívül •azt is sértőnek találta, hogy a jegyzéket két teljesen ismeretlen személy nyújtotta át. Részvétünket fejezzük ki Clubb pekingi fökonzul úrinak azért a kimondhatatlan fájdalomért, rostig öt ebből az alkalomból érte. ÖRatrv- tón kívánjuk neki, vagy gyógyul­jon ki érzékenységéből, vagy *rr ,szokj ék hozzá, hogy ma már más pennával írnak, mint Gsa®g-J6fti- Sek Idejében. Apolló filmszínház December 1-től Hdimb végez a világ dolgozóinak érdeké­ben. Fel nem mérhető segítséget és támogatást kapunk a Szovjetunió­tól és Sztálin elvtárstól, útmutatá­sával nem bukdácsolunk, hanem nyílegyenesen haladunk a szocializ­mus útján. — Feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha fokozzuk szeretetün- ket és ragaszkodásunkat a Szovjet- únió és Sztálin elvtárs iránt, ha figyelemmel kísérjük a béketábor ,harcát. A Rajk-banda pere világo­san rámutatott árra, hogy az impe­rialisták nem válogatnak eszközük­ben. Nekünk ezeket tisztán kell látnunk a munkapadoknál is. Tisz­tában kell lennünk azzal, hogy a munka szerszámával, Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével a bé­kéért harcolunk. — A munka termelékenységéért, a békéért folytatott harc eredmé­nyének kulcsa pedig az üzemi párt- szervezetek jó munkája — fejezte be beszédét Győré József elvtárs. Számos hozzászólás után az elmé­let jelentőségére mutatott rá Murczkó Károly elvtárs: — Minden dolgozó speciális szak­tudományát csak a marxista- leninista elmélet termékenyítheti meg. I Ukrajna délkeleti része és hozzá­csatlakozó kirgiz és kalmük sztyep­pék egész Európának legszárazabb területei. Évezredeken keresztül az itt lakók — részben letelepedett ukránok és nagyoroszok, részben állandóan vándorló, házat nem építő, kirgiz és kalmük pásztorok — kénytelenek voltak megalkudni a szárazsággal, így vagy csak so­vány szántótermelés fejlődhetett ki — mint Ukrajna délkeleti csücské­ben, mely inkább bánya- és ipar­vidék —, vagy a vagyon külterjes gazdálkodást jelentő birkatenyész­tés, a kimondottan pusztai, sőt fél- sivatagcs, sóstalajú területeken. Ez volt az élet formájai itt a népván­dorlás kóbor törzsei idején éppúgy, mint a feudális tatár- és a, cári uralom idején. A szovjet társadalom, azonban iparkodik teljesen meghódítani, és az ember szolgálatába állítani a természetet. Az aszályok leküzdé­sére, a talaj termőképességének, emelésére és a többtermelés meg­valósítására nemcsak a kellő vetés­forgóval, mélyszántással, a vető­magvak, a megfelelő mesterséges és szerves trágyák kiválasztásával, hanem műszaki úton: öntözőművek létesítésével is harcolt a természet mostohasága ellen. Legújabban pe­dig hatalmas, 15 éves erdősítési ter­vet dolgoztak ki, amelyet az atom- erő békés felhasználásának tervén kívül joggal tekinthetünk az embe­riség történetében a legnagyobb szabású vállalkozásnak a természet arculatának megváltoztatásáért. — Viszockij már a múltban gondolt at sztyepp erdősítésére, de ez csak j most valósul meg. A legnagyobb-■ szabású újítás az, hogy a szél szá­rító erejének megfékezésére, , a ta­laj vízgazdálkodása megjavítására és ezzel a talajok további romlásá­nak megfékezésére véderdősávokat’ létesítenek. 1949-től 1965-ig 5.7 mil­lió hektáron — ami megfelel orszá­gunk területe kétharmadának — történik a védösávok elültetése, a mezőgazdasági táblák szélén kb. 20 méteres szélességben, a lejtőkön a szintvonalak mentén, tehát víz­szintesen 20—60 méter szélességben. Egy-egy öv 3—4 pusztából áll, me­lyek 60—100 méter szélesek, egy­mással párhuzamosan futnak. Kö­zöttük 300 méter szélességű terüle­tet mezőgazdaságilag hasznosítanak. Erdősávokat építenek a víztárolók — mesterséges tavak — körül is. A felhasználandó csemeték főleg tölgyfa, kisebb hányadában gyü­mölcsfák, cserjék és háziipari fél­használásra alkalmas fák. Főleg a nyír, nyár, erdei fenyő, hars, ju­har, barack és a karakáncserje al­kalmasak telepítésre. A kilenc nagy véderdősáv összes '•ossza 5320 kilométer. Ezek főleg

Next

/
Thumbnails
Contents