Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-04 / 282. szám
<•49 DECEMBER «, V8ARNA9 9 tett olymódon, hogy az az . 1949-hez. képest 1964- •en 20 százalékkal emelkedjék. ^ 32. 5. ; ' Ä trevidőszakban számos új, Magyarországon eddig •*** termelt növény termelését kell kikísérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a gyapottermelést és irányt teB venni arra, hogy a magyar textilipar nyersanyagszükségletét minél nagyobb mértékben belföldi gyapottal fedezzük és ezért törekedni kell arra, bogy a tervidőszak utolsd évére 100.000 kát. hold gyapotot ültessünk. 3.3. §.- As éfdSgasdaság terén a tervidőszakban meg kell tetemtea! a feltételeket a sok évtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek felszámolására és biztosítani kei az erdők faállományának évi átlagos 300.000 köbméterrel való növelését. Be kell telepíteni 78 000 kát. hold régi vágási területet, 40.000 kát. hold üzemi felújítást keU elvégezni és 50.000 kát. holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhomokon, az Alföld egyes szikes területein. ' 34. §. 1. Az állattenyésztés hozamának növelését az állat- állomány mennyiségi emelésével és minőségi fejlesztésével keö elérni. Mindenekelőtt fejleszteni kell az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állatállományát. A városok és nagyobb települések közelében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű felhasználásával és a nagyüzemi hizlalás kereteinek kibővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, szarvasmarha- és baromfihízlalásí. 2. Az állatállományt olymódon kell fejleszteni, hogy 1954-ben elérjük szarvasmarhából a 2.4 millió darabol, sertésből az 5.6 milliót, juhból az 1-6 milliót, lóból 750.000-el és hogy a baromfi törzsállomány meghaladja a 22 millió darabot. _ , 3. Az állatállomány minőségi fejlesztésének eredményeként országos átlagban a tervidőszak alatt a lehenen- kénti tejhozamot 20 százalékkal, a hízott sertések vágó súlyának átlagát 18 százalékkal, a gyapjú hozamát pedig 13 százalékkal kell emelni. 4. Az állattenyésztés fejlesztése következtében fokozódó takarmányszükséglet biztosítására, egyéb takarmányfajták termelésének növelése mellett, a szálaslakar- mány termelésére szolgáló terület nagyságát az egész szántóterület 10 százalékáról 13.4 százalékára kell emelni. 35- «• l.A tervidőszakban jelentős gazdasági erővé kell fej- fesztem az állami gazdaságokat, amelyek mint szocialista nagyüzemek, mint mintagazdaságok és mint a mezőgazdaság tudományos művelődésének gócai, a jó _ gazdálkodás. példájául szolgálnak, tenyészállattal, nemesített vetőmaggal segítik a dolgozó parasztságot és főként a termelőszövetkezeteket s egyben hozzájárulnak a nem őstermelő lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek biztosításához. Ij-Ju, . . , .... ... 2 Az állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésükre, tenyészállatokkal való ellátásukra, gazdasági építkezés1 K- re, stb. a tervidőszakban 1.5 milliárd forint értéket kell beruházni36. 1. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenő állami támogatásban kell részesíteni s a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elő kell segíteni. 2. A termelőszövetkezeteknek hosszú- és rövidlejá- járatú hiteleket kell biztosítani. Termelésük fejlesztésére istállók, silók, magtárak, raktárak építésére, trágyatelepek létesítésére, állatbeszerzésre, gépekre a tervidőszakban 875 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani, nem számítva azt a mintegy 2.5 milliárd forint értékű egyéb beruházást, mely a gépállomások hálózatának kiépítése és más rendszabályok révén ugyancsak nagyrészben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek céljait szolgálja. 37. §. Az ötéves tervidőszakban a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, összekapcsolását a munkásosztállyal. c) Közlekedés 38. 1. Tekintettel az ipari és mez7őgazdasági termelés megnövekedésére és ugyanakkor figyelembe véve az átlagos szállítási távolság csökkenését, a szállítások észszerüsítésére és az újonnan létesítendő ipari üzemek helyesebb földrajzi megoszlása revén biztosítani kell, hogy 1954-ben 1949-hez képest 60 százalékkal több árut lehessen szállítani. 1954-ben a vasútnak 5.880 millió tonnakilométert kell teljesítenie, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilométert, az állami bérteherkocsi fuvarozásnak 170 millió tonnakilométert. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök telejsítöképessé- gét olymódon, hogy 1954-ben a vasút 163 millió, a folyami hajózás 2 millió, a távolsági autúbuszközlekedés 16 millió, a polgári légiforgalom 120.000 utas szállítását biztosítsa. Meg kell javítani a nagyvárosok és ipari gócok közlekedését, elsősorban Nagybudapestét, Mis- kolcét, özdét, Salgótarjánét, Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy a- ">ari gócok lakossága a jelenleginél gyorsabb ' lmesebb közlekf 'st kapjon a fővárossá’ k folyamán r ’ érni, hogy Maradjon egye •> község sem, vasúti-, közlekedési X köz’ v ’sép* kötőt. Újjá kell építeni hat-nagy közúti,és vasúti Duna-, hidat, többek között Budapesten az óbudai és a Boráros téri hidakat, továbbá az újpesti összekötő hidat, a bajai és dunaföldvárl Duna-hidakat és négy Tisza-htdat. Villamosítani kell 185 km vasútvonalat. A közlekedés járműállománya részére 4400 úi vasúti teherkocsit, 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygépkocsit, új gőzmozdonyokat. villamosmozdonyokat, autóbuszokat, trolleybuszokat kell beszerezni. — További 1500 helység bekapcsolására új távolsági autó- buszjáratokat kell szervezni. Budapesten trolleybusz- közlekedést kell létesíteni. Meg kell építeni Budapesten a. földalatti gyorsvasút első vonalát. A víziközlekedés teljesítőképességét hat új korszerű vontató és motoros szállítóhajó, 59 nagy uszályhajó. két új dunai személyszállító hajó, 3 új Duna-tengerjáró hajó és egyéb jármüvek építésével kell növelni. 3. A posta és távközlési szolgálat megjavításának , új önműködő távbeszélő központokat, két új nagyteljesítményű rádió adóállomást kell. üzembe helyezni. Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és 13.000. km új távbeszélő légvezetéket kell építeni. A lakosság jobb kiszolgálására 365 új postahelyet kell létesíteni. 4. A tervidőszakban el kell érni, hogy közlekedésünk és postánk teljesítőképessége 1954-ben 65—70 százalékkal túlhaladja az 1938. évi színvonalat. » d) Áruforgalom 39. §. A fogyasztásra kerülő árumennyiség nagymértékű megnövekedése, a nép életszínvonalának emelkedése, a szocializmus építése országunkban megköveteli az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztését új üzletek, áruházak, tárházak, hűtőházak létesítését. Ennek figyelembevételével a tervidőszakban építeni kell 15 új nagy állami áruházát. Üj élelmiszer-, textil-, cipő- és vasműszaki üzleteket, szállodákat, vendéglátó üzemeket kell létesíteni. Szaporítani kell a Népboltok és Közért üzletek számát. Meg kell építeni 66 új nagykereskedelmi és 88 pagy befogadóképességű, ferményforga’mi tárházat. A falun támogatni, fejleszteni kell az általános főfdművesszövétké- zeteket, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos szerveit és mint a szétaprózott parasztgazdaságok társulásának komoly iskoláit. III. fejeret n dolgozó nép anyagi és hullűráüs életszínvonalának emelése 40. §. Az 1950/5-1 -cs tervidőszakhaji biztosítani kell, hogy az egy főre cső. fqgyasztás élclniicikkckbcp ,‘és ipari közszükségleti cikkekben jelentősen emelkedjék. 1954-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest, az egy főié eső húsniennyiségnek 36 százalckkaJ, a zsírmennyiségnek 34 százalékkal, a lei- és tejtermékeknek 28.1 százalékkal (tejre átszámítva), cukormennyiségnek 25 százalékkal, pamutszövetnek, 40, * számlákkal; gyapjúszövetnek 51 százalékkal kell emelkednie. 1954-ben 243 millió négyzetméter pamutszövetet kell termelni az )949-es 152 millió, négyzetméter helyett, áö millió négyzetméter gyapjúszövetet 25 millió négyzetméter helyett. A bőrcipők gyártásának öt év alatt 95 százalékkal, a gumicipőkének 81 százalékkal kell nőnie. 41. §. Az 1950/54-es tervidőszakban 180.000 új lakást kell építeni, ebből mintegy 90.000 városokban, ipar- és bányatelepeken, létesülő lakás, 90.000 falusi lakás lesz.. 42. ü. 1. Az 1950/54-es tervidőszakban — annak az elvnek megfelelően, hogy a nép állama számára a legfőbb érték: az ember — jelentős összeget, 1.080 millió forintot kell beruházni dolgozó nép^ elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére. 2. A kórházi ágyak számának növelésére, a meglévő kórházak számának fejlesztésére és korszerűsítésére öt év alatt 386 millió forintot kell fordítani. 3. Anya- és csecsemővédelemre, szülőotthonokra, bölcsődékre, napközi otthonokra a tervidőszakban 173 5 millió forintot kell felhasználni. A szülőotthonok számát az 1949. évi 98-ról 1954-ben 155-re kell emelni, az új szülőotthonokat elsősorban a bánya- és tanyavidékeken kell létesítni. A bölcsődékben öt év alatt hatezerrel több csecsemő, a napközi otthonokban 7.600-al több gyermek, az iskolai étkezdékben 11.000-el több tanuló számára keli férőhelyet biztosítani. 4. Öt év alatt rendelőintézetekre 180 millió forintot keil fordítani. Üj rendelőintézetek létesülnek a többek között Kispesten, Mohácson, Szentesen, Komlón. Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen, Gyulán, továbbá Budapest III., XIII. és XIV. kerületében. 5. Ki kell építeni a falusi egészségházak hálózatát, öt év alatt. 396 új falusi orvost rendelőt kell létesíteni 64 millió forint költséggel. 6. Gondoskodni kell arról, hogy a népi demokrácia nagy vívmánya, a fizetett szabadság révén az üdütőhe-, lyeken és gyógyfürdőkön közel 200.000-rel több gyermek és felnőtt dolgozó tölthesse el szabadságát. 43. $. 1. Az 1950/54-es tervidőszakban fel kell számolni a volt uralkodóoszíályok műveltségi monopóliumát, lehetővé kell tenni a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munkások, dolgozó parasztok s értelmiségiek gyermekeinek szakmai közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátását. 2. B'ztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes nyolcosztályú általános iskolát és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás. Ebből a célból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tanítói lakásokra, stb. öt év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak, alatt. 62.000- rel kell növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulok és 12.000-t el a pedagógusok számát. 3. A közéniskolákban öt év alatt 45.000-reT kell emelni á tanulók számát.és tovább kell fejleszteni a. már megkezdett középiskolai reformot. 30 új gimnáziumot kell létesíteni, elsősorban a bánya- és iparvidékeken, így Diósgyőrött, Özdon, Pécsbányatelepen, Salgótarjánban. Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbudán és Csepelen, 4. Az ipari szakotatás fejlesztésére az iparostanuló isJ kólákban a tantermek számát az 1949-és 1'67-röl a tervidőszak alatt 50,0,-ra kell emelni, a tanműhelyekben a férőhelyek számát öt év alatt 3900-ról 14.900-ra, a tanulóoftho- nők férőhelyeit pedig 3500-ról 10 000-rc. . 5. A mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztésére at alapfokú iskolák tanulólétszámát öt év alatt 97.900-rel, a középiskolák tanulólétszámát 9000-re! kell növelni. 6. Az egyetemek újjáépítését be kell fejezni, felszerelésüket korszerűsíteni kell, új intézeteket, kísérleti laboratóriumokat és munkahelyeket kell létesíteni. A felsőoktatás fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot kell beruházni, ebből a műszaki iskolák fejlesztésére 228 millió, az agrártudományi. egyetem fejlesztésére 40 millió, a közigazgatási egyetem fejlesztésére 18.5 millió forintéit. Az egyetemi tanulók számát öt év alatt 8000-rel kell növelni. , . 7. A munkás- és parasztifjúság tanulmányainak folytatására a lemorzsolódás megakadályozására lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a tanulmányi idő alatt mind nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollégiumokban. Ezért a.í’fervidöszak alatt az általános iskolai kollégiumok férőhelyeit 1700-al, a középiskolás kollégiumok férőhelyeit 3500-al, a főiskolai kollégiumok férőhelyeit 1500-al kell növelni. A meg'évö kollégiumok bővítésére, valamint új kollégiumok létesítésére 136 millió frontot kell fordítani. 8. A főiskolák, elsősorban a műszaki és agrártudományi főiskolák fejlesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével, a budapesti műegyetem, a műszaki főiskola, a soproni műegyetem bővítésével, a veszprémi nehézipari műegyetemi tagozat felállításával biztosítani kell az ország növekvő műszaki szakember szükségletének ellátását — évenként 2000 mérnöknek a kiképzését A mezőgazdaság szakember-szükségletének biztosítására a mezőgazdasági szakiskoláknak a tervidőszak alatt 160.000 mezőgazda- sági szakembert kell képezniök. Ebből 120.000-en az alafokú, 27.000-en a középfokú és 3.000-en a felsőfokú mezőgazdasági Iskolákban részesülnek kiképzésben. Ezenkívül 200 000-en alsófokú szaktanfolyami kiképzésben részesülnek. 9. A tudományos kutató intézetek létesítésére és bővítésére a tervidőszakban 177.5 millió forintot kell beruházni, tudományos intézmények és gyűjtemények helyreállítására további 23 millió forintot, öt év alatt meg kell építeni, illetőleg ki kell fejeszteni az új központi kísérleti fizikai intézetet, a szervetlen és szerves vegyészeti intézetet, a mezőgazdasági gépesítési intézetet, az agrokémiai és agrobiológiai intézetet, a közgazdaságtudományi intézetét stb. Messzemenő segítséget kelt nyujtáni ä Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet elsősorban az ország termelő erőinek fejlesztését . szolgáló tervszerű természettudományos és műszaki tudományos kutatás központjává kell fejleszteni. 44. §. 1. A tervidőszakban 'messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvirágoztatásáról, a művészeti intézmények és a művészeti oktatás kifejlesztéséről. Öt év alatt ezekre a célokra 70 millió forintot kell beiu- házni. A Színművészeti és Iparművészeti Főiskola számára új épületet kell építeni, a zene és képzőművészeti főiskolákat ki kell bővíteni. Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját. Uj színházat kell építeni Győrött és szabadtéri színházat kell építeni Tatán. 2. Meg kell növelni és olcsóbbá-kell tenni a könyvkiadást, hogy ezzel még szélesebb tömegekhez juttathassuk el a műveltséget. 45. §. 1. A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére, önképzésük és művészeti öntevékenységük előmozdítására a városban és falun egyaránt ki kell építeni a kultúrházak, üzemi klubok hálózatát. A terv időszakban 60 új kuitúrházat kell építeni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Erre a célra öt év alatt 54 milliót kell fordítani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt 8 nagy kultúrpalotát kell megépíteni az üzemek mellett. 2. Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyvtár! hálózatot az üzemekben, a falvakban, a gépállomásokon és a szövetkezeteken. A tervidőszak alatt húsz új körzeti könyvtári központot kell létesíteni. 46. S. A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakozásának szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10.000 személy befogadására alkalmas tíz új mozgóképszínházat kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy az évente gyártott nagy filmek száma a tervidőszak alatt 14-ről 26-ra emelkedjék. Korszerű új filmtermet kell építeni, normálfilm és keskenyfilm laboratóriumot, szinkron telepet az idegennyelvű filmek magyar nyelvre való átírására. A tervidőszak alatt az ország minden községét el kelt látni keskenyfilm vetítőgéppel, vagy vándormozivai, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével. 47. §. A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiósítását. Öt év alatt a magyar rádió stúdióinak számát a kétszeresére kell emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kell beruházni: 48. §. 1. A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a leg» szélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés legkülönbözőbb ágait műveljék, megteremtve a tömegsportban a széles alapot az élsportolok kiválasztására. 2. 1952-re be kel! fejezni a 70.000 néző befogadásán alkalmas budapesti népstadion építését. 3. A tervidőszak alatt 400 új sportpályát éa ffltatagf,
