Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-01 / 279. szám

»«*«* ÖBÖÍMBBK t. 5*0Tüirrt>m 3 N EPLAP Harminc község felezte már be megyénkben az őszi mélyszántást U község elérte és túlhaladta a kilencven százalékot Az őszi mélyszántás vasár­napig tartó munkaszakaszának kiértékelése komoly javulást mutatott. Községeink közül eddig harmincnak a dol­gozó parasztjai jelentették az őszi mélyszántás befe­jezték Tizennégy község állt már szombaton, november 26-án közel ahhoz, hogy rövidesen befejezze a mélyszántási mun­kát, Kótaj községben mind­össze két százalék hiányzott már a munka telies sikeréhez. Ugyanúgy, mint ahogyan a nyírbéltekieknek. A magyiak csak tizedlépésnyivel járnak mögöttük a munka eddigi 97.4 százalékos teli esi tésével. Hoz­zájuk csatlakoznak Viss, Ko­moró, Vaja, Besenyőd, Kál­in ánháza, Szakoly, Nyírszöllős, Pócspetri, Záhony, Paszab és Szabolcsveresmart dolgozó pa­rasztjai is, akik vasárnapig valamennyien elérték és túl­haladták a munka kilencven­százalékos teljesítését. A multheti elmaradt közsé­gek közlü igen soknak sikerült behoznia elmaradását. Büd- szentmihály például az elmúlt héten a legutolsó három kö­zött szerepelt. A büdszentmihályi párt- szervezet és a tömegszer­vezeteket magába foglaló operatív bizottság becsü­letes önbírálat után kija­vította hibáit. egyre javult a politikai fel- világosító munka és a száznál is több büdszentmihályi basa­paraszt elleni harc: Büdszent- mihály — ha nem is emelke- det a legjobbak közé, — de nem sokkal marad el a kilenc­ven százalékosok mögött. A munkát már befejező köz­ségektől, vagy akár Kótajtól, Nyírbéltektől, Magytól, de fő­ként a munkáját megjavító Büdszentmihálytól példát ve­hetnének Polgár, Újtikos. Ti- szagyulaháza. Nyírlövő, Petne- háza, Ófehértó, Nyíradony, Érpatak, Újfehértó, Nyírjákó, Tiszabüd, Nyírtét. Prügy és Görbeháza dolgozó parasztjai. Példát vehetnének abban a falusi pártszervezetek, hogy hogyan kell jól a kezükben tartani az őszi mélyszántást irányító felvilágosító munkát, hogyan kell akadályozni, ta- lajtalanná tenni a kulákhíresz- teléseket, a halogatást, ma­rasztalást. A felsorolt községekben sehol sem érték még el az őszi mélyszántás munkájá­val az ötven százalékot! Polgáron, Újtikoson és a többi említett községben van mit pótolni és a munka megjavítá­sát a legrövidebb időn belül le kell bonyolítani, hogy a ta­vaszi kapásfélékben is biztos legyen a jó termés. „És Sztálin nevével épül a világ..." (törik Gábor ácsbrigádja előretört, teljesítménye 215 százalék A Vulkán eddigi „legjobb öntője“ Vaíu Káro.y Természettudományi filmek ieszik változatossá a Szabad Föld Téli Estéket Egyre nugyobb érdeklődéssel fordul dolgozó parasztságunk a Szabod Föld Téli Esték felé, ame­lyeken szakmai és egyéb művelt­ségen kívül megismerkednek a természettudomány eredményeivel is. Ezek az előadások különösen éredklik a dolgozókat, sok-sok év­századig, ez elnyomatás éveiben a tudomány nem juthatott el a fel­vak, tunyák népéhez. Az elmúlt rendszer babonák ég mesék hirde­tésével próbálta az embereik fi­gyelmét elterelni a nyomorúság­ról, a kizsákmányolásról. Most megnyílt a lehetősége annak, hogy a dolgozók is megismerked­jenek a természettudománnyal és a tudomány fénye a legkisebb ta­nyába is eljusson. A népnevelési minisztérium filmeket bocsátott a Szabad Fold Téli Esték rendel­kezésére s ezek a filmek termé­szettudományos kérdésekkel fog­lalkoznak. Címeik: ,,Az ember le. győzi a természetet“. Szerszám­készítő ember“, „Az élet keletke­zése ég fejlődése', a „Csillagos ég“. A természettudományos filmet, vetítésének hírét nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a dolgozó parasztok. Olyan kérdéseket vilá­gít meg ez, amelyeket régen tu­datosan elhomályosítottak a dol­gozók széles tömegei előtt. A micsurini növényfajták térképe Pozsonyi Zoltán, sztahánovisfa üzeme versenylázban ég. Nap mint nap új eredmények szület­nek és a brigádok, erősen ostro­molják e 200 százalékot. Teljesít­ményükkel s a százalékok növe­kedésével erősítik a munkásosz­tály hatalmát és *i világ dolgozói­nak hatalmas béketaLorát. Eb­ben a bar óban Sztálin elvtárs ne­ve, vezeti ök.t új és új győzel­mekre. Kötik Gábor párttitkár ácsbri­gádja eimu.t héten még alig- tilig közelítette meg a 200 száza­lékot, most pedig már a 215 szá­zaléknál tart. Az átképzösök is Követik a Kórlk-brigád példáját. Nigy Gyula és Bojtos Gyula 155 száz i.éi -ut értek el, Jánosi István, Hetei Imre 150 százalékot, Ignác Mihály és Böjti Miklós 142 száza­lékot. A vasbetonszerelő . Rákosi Má­tyás“ brigád vállalta, hogy decem­ber 21-ig, Sztálin elvtárs születés­napjára teljesítményét 1-10 srázo- Jékri emeli. Teljesítménye 157 szá­zalék! A kubikosok is -versenybe lerdü’tek, a Medve brigád 139, a Reha brigád 160 százalékos ,eijeo| sitményt ért el legutóbb. Az áll­ványozó átképzösök 156 százalé­kot teljesítettek. A segédmunkások teljesítménye eddig 95 és 100 százalék között mozgott, 15 százalékos teljesí;- mcnyemelést vállaltok s most el­érték a 117 száa íékot. B legkívánatosabb dolog — amely rászolgál a társadalom elismerésére, az, hogy az emberek a munka hőseivé lehetnek, a ro­hammunka hőseivé, ekiket a dol­gozók milliói a tisztele*, glóriájá­vá; öveznek“ — mondja Sztálin elvtárs s ezek a szavak lebegnek a kisvárdai Vulkán vasasainak szeme előtt, amikor az „üzem leg­jobb munkása“ címért küzdenek. Az öntök között is megindult *i nemes verseny Czelfl elvtárs, Láng-gyári öntö felhívására. Az első helyen Valu Károly áll 170 százalékkal. Utána Varga András következik 150 százalékkal, majd Totik András és Balajko János 140 százalékkal, Rubóczki József 130 százalékkal. Az esztergályosok között Miklós József és Farkas Sándor értek el 120—120 százalékot. A nyíregyházi tejüzem A Felsötiszai1 Sajt és Vajtermelö nemzeti Vállalat dolgozói elhatá­rozták, hogy Sztálin elvtárs szü­letésnapra méltó megünneplésére a selejtet 2.27-röl 2.25 százalékra szorítják, le. Vállalásukat máris túlteljesítették és elérték a 2.22 százalékot. Kosa Miklós és Kosa András, a két testvérpár áll e se­it j terükkent és élén. A vajasok a vállalt selejtcsök- kentést már 117 százalékra telje­sítették. Gálcsiné és Kajiatin Róza egyéni versenybe léptek, egyikük 117 százalékot, másikuk 121 szá- z i lé kot ért el. A verseny föl/tat ódik. Az üze­mek munkásai a Sztálini Munka- felajánlási Mozgalmat összekötik a „szakma legjobb munkása'1 cí­méért folyó küzdelemmel és a termelés élharcosai magukkal ra­gadják társaikat Sztáiin elvtárs zászlaja alatt új győzelmekre* új diadalokra. A Micsurinról elnevezett tudo­mányos kutatóintézet különleges térképet készített. A térkép kö­zepén Micsurinszk városa fekszik és innen az ország különböző ré­szeibe nyilak vezetnek. Ezek a nyilak mutatják, hogy a Micsurin tanításai alapján termesztett nö­vények az ország mely részeibe jutottak el. Természetesen nem lehet minden egyes helyet megje­lölni, mert a Szovjetunióban több mint 12.000 kolhoz, szovhoz, kert, iskola, magnemesítö állomás, la­boratórium és kutatóintézet fog­lalkozik a micsurini növények ter­mesztésével. Ezek állandó kapcso­latot tartanak fenn a központi ku­tatóintézettel, tanácsot és segítsé­get kapnak tőle. 1934-től 1949-ig a Micsurinról ein: : rett tudományos kutatóinté zet több mint négymillió gyű' mölcsfacsemetét, 4,200.000 gyű mölcscserjét, továbbá ötmillió szölötövet, tízmillió eperpalántái és rengeteg más növényt szállí­tott az ország különböző részeibe A Szovjctúnióban a micsurin. növényfajtákat termelő kertel együttes kiterjedése ötvnezer hek­tár. Ilyen kertek virulnak a szov jet haza távoli vidékein, Szibériá­ban és a Távolkeleten is. Á íigetaljqi járás DÉFOSz-szervezetei jól végzik a baromfio.tás megszervezését Állattenyésztésünkben jelentős he­lyet foglal el a baromfitenyésztés, Szabolcs dolgozó parasztjainak is; nagyszámú a baromfiállományuk Baromfitenyésztésünk fejlesztésére is gondot fordít a nép állama, e; munkában pedig most elsősorban Az aiberttelepi bányászok rekordja Eelkesíti a diákokat így váHall Bosialia líruő fgy tizedes Javítást A nyíregyházi állami peda­gógiai gimnázium hatalmas épületének falai, mint várfa­lak magasodnak fel az esti szürkületben, a fekete szár­nyasaitok felett égő lámpa fénykörében a népköztársasági címer vörös csillaga ragyog. Munkás- és parasztdiákok cso­portja beszélget a kapu előtt. Mintha őrkatonái volnának a tudomány várának, ahol nap- ról-napra mélyebbre hatolnak a nevelés módszereibe a jövő tanítói és tanárai. A falak mögött élénk mun­ka folyik. Ma tanulóköröket tart az iskola ifjúsága. AZ „IFJÚ GÁRDA“ TANULÓKÖR méltó akar lenni példaképé­hez, Oljeg Kosevojhoz, Uljana Gromovához, Ljubához és a többi hős krasznedoni kom- szomolchoz. Keményen birkóz­nak a járadékszámítással. Van amikor fegyverrel kell a bé­kéért harcolni, van amikor munkával és tanulással. Nagy Kálmánék tanulással harcol­nak. A tizennégy tagtárs feszült érdeklődéssel figyeli Kálmán munkáját, amint magyaráz. Mennyivel könnyebben megy .most. minf a tanév eleién. Uí munkamódszert vezettek be: valamennyien otthon dolgoz­zák ki a számtan példákat, valamennyien gondolkoznak a példa menetén és lényegén, a tanulókörökön pedig kiértéke­lik a leghelyesebb módot a példa megoldására. Nemcsak a számtanórákon mutatkozott meg az eredmény, hanem a dolgozatok osztályzatain is. TANKÖRI TAGNAK LENNI DICSŐSÉG E? vonzotté azokat is, akik eddig távoltartották magukat a tanulóköri munkától. Mély­kúti Jancsi ezelőtt a legtöbb­ször késve érkezett a tan­körre, ma már egyetlen egy percet sem mulaszt el. Persze voltak, akik fegyel­mezetlenek. tudatos szabotálok voltak. Ezeket kíméletlenül kiközösítette a tankör. — Tanköri tagnak lenni di­csőséget jelent az iskolában — szól Nagy Tibor, aki közepes eredményét már ,,jó“-ra javí­totta. Különösen azóta, hogy a Sztálini Munkafelaiánlás lel­kesedésének hulláma öntötte el szívüket. Somogyi Jóska a negyedévi osztályzásokig há­rom tizedet javít eredményén. Valamennyien csatlakoznak hozzá. Mika Jancsi megfogad- ía- kitűnő tanuló lesz £zédes­apja ezelőtt 10 esztendővel kisbéresnek szánta, a legjobb esetben urasági kocsisnak és Jancsi most ösztöndíjjal, könyvsegéllyel, kollégiummal gazdagodva tanul, hogy a munkások és parasztok álla­mának hűséges értelmiségi dolgozója legyen. Sztálin elv­társnak köszöni ezt Jancsi. MIÉRT VAN OLYAN ZAJ A II. OSZTÁLYBAN? Talán felborult a fegyelem? Az nem lehet, hiszen éppen a napokban foglalkozott az osz­tály magaviseletével a tanári kar az osztálybizalmiak bevo­násával és együtt értékelték ki azokat a módszereket, amellyel a II. osztály tagjai olyan magasra emelték a mun­kafegyelem színvonalát. Mi történt hát? Márton Jancsi áll középen, kezében széjjelhajtott Szabad Nép és olvassa: Az aiberttelepi bányászok. Mráz Lajos és Hornyák Sándor 1160 százalé­kot értek el! Bostala Ernő is munkásfiú és a szíve helyén a munkások szíve dobog. Azért áll feli el­sőnek s ezért cseng olyan büszkén és komolyan a hang­ja: — Elérem az általános he­tes tanulmányi színvonalat. Kerékpár és motorgu uiik, alkatrészek legolcsóbban PALOTAI műszaki Kereskedőnél Zrínyi liona-u. 8. u. arra, hogy a károkat okozó beteg­ségek terjedésének elejét vehessél a védőoltásokkal. A nyíregyházi nyírbátori, nyirbáltál, ligetaljaj, já­rásokban most folyik a baromti- védcoltás, amelynek megszervezését a falusi DÉFOSz-szervezetek vcp zik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az e téren végzett munka sikere ■ elválaszthatatlanul összefügg a poli­tikai nevelő munkával, mint aho­gyan egyetlen gazdasági irányú te vékenységet sem választhatunk el a politikai munkától. A baromfiollás ellen is ugyanúgy támadnak a fal­vak kulákjai, mint az őszi vetésnél, vagy a mélyszántásnál, hiszen a baromfioltás is a dolgozó parasztok javát szolgálja, elejét veszi ba- romiiállományuk megcsappanása nak, annak, hogy baromfivész tize. delje jószágaikat. £„pen ezért ko.i DÉFOSz szervezeteinknek sokkal nagyobb gondot fordítaniuk a ba­romfioltást szervező munkára, ame­lyet össze kell kötniük a felvilágo­sító munkával és harcolni a kulá- kok ellen, akik hazug híresztelések­kel igyekeznek visszatartani a dol­gozó parasztokat a védőoltástól. Ezen a területen eddig jó munkát végeztek a ligetaljai járás DÉFOS? szervezetei, amelyek jól megszerve­zett, házról-házra menő népncve'ő csoport.kkal, az oltásnál segédkező brigádokkal segítik elő a baromfi- védőoltás sikerét. Jó munkájukat példának vehetik az apagyi és a többi községek DÉFOSz szervezetei amelyek nem tekintették fontos kérdésnek e munka sikerét és teret engedtek a kulákok hazug híres? , teléseinek.

Next

/
Thumbnails
Contents