Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-01 / 279. szám
4 NÉPLAP 1*E*BÖBÄ5ByBS6EjSSe^iSÖBiffiB8MaSSS8W 19*9 DECEMBER 1, Doü'l'ÖrfTOfc Budai szaktárs Nagyhalászon a tudás útiér az ű§ Szabad Föld ei&iizelöket Ügy gomjygott az újdohány kesernyés füstje a szobában, mint az őszi ködók a sűrű nádasok feled akkoriban, amikor még Fabák Béla apja is gyerek volt, amikor még veszélyes vadvizek voltak a Rétköz iraktorbarázdál.a földjeinek helyén. A füsttel együtt szövődött át a ser- cegö tuskó melegétől langyos levegővel keltőjük beszédfonala. 1A gyerekek e.tek. Az egyik szürcsölt, a másik kanala megkoccant a tányér fenekén, ahogy keltévágott egy kövér sárgarépát. Hét gyerek. Ahogy körülülték az asztalt, olyan volt a ráncos deszkalap, mintha csak ké szemű gyöngykaláris övezné körül. ' Budai szaklárs, meg Fabák Béla jól ismerték egymást. Sokat találkoztak a DÉFOSz ban, ha üssze- összeült a munkástagozat, meg persze, itthon. Sok mindent beszéllek meg együ.t becsülettel; ahogy az okosabb vezeti jó útra társát, úgy vette Fabák Béla is Budai szaklárs beszédét. össze.levetnek ketten. Budai szaktárs meg Fabák Béla, ahogy beszélnek arról, ami elmúlt, összedőlt, mint az Ambrózi-tanyán egy erős rúgásra a penészes cselédlakás. — Szeretek vele beszélgetni — szekta mondani az asszonynak Fabák, ha Budai szaktárs sokszor késő este megy el. — Okosan lát, szinte hiányzana, ha egy és másban nem kérném ki a tanácsát. Az mindig bevált, Dehát talán azokra a módosokra hallgassak, akik az Ambrózi-féiék mellett még rúgtak egyet-egyet a magamfajtába? Most se mások. Még inkább tesznek ellenünk, a. boldogulásunk ellen. Fabák Béla őrizget egy cédulát, most is a zsebében van. Azon számolgatták ki a jó mul.korában, hogy mennyivel többet fog jövőre teremni a föld, ha jóidejében vetnek. Mennyit használ a családnak, meg a másik családnak, amelyik ben csak egy egész pici kis csalá- docska az övék: az egész hazának. Most is szó esik a mélyszántásról, a szövetkezetről, miegymásról. Mint mindig, ha együtt vannak, együtt terveznek a jövőről. — Szaktárs, sp kát segítne ne- •tem — tagolja lassan a szót Fabák-, sokat. Tájékozódott ember vagy. Magam is szeretnék tanulni, vagy olvasni mondjuk... a szovjet gazdaságról... vagy hogy nálunk hogyan csinálják a jobbak. Tudod, egy-keítöre bepótolnám azt a sokat, ami saját hibámból nem került a fejembe... • Valahonnan, a belső zsebből újság kerül elő. — Ezt? — bontogatja a lapokat Budai szaktárs. — Magam is olvasom. Szétterülnek a lapok az asztalon. „Meghódítjuk a pusztát“ — feke.élik a cím. Alatta kép. „Sztali- nyec“ szánt a hortobágyi pusztákon. Fabák Béla ujja végigsiklik a képen, mintha már a nagyhalászi gépállomás nagy, lánctalpas „Sztá- linyec“-ét simogatná. Aztán lapoznak tovább. „Munkabért, adót nem fizet, uszít a demokrácia ellen, megveri munkása feleségéi“ — olvassa lassan Fabák, milyen aljasul támadt az alsóereki basaparaszt. Aztán tovább a szeminárium-rovat, amelyben Lenin tanít. ■. — Ilyenre gondoltam. Segítene. Sokat — gondolkodik el a másik. És hol? A munka, a harc frontján. Lassan lépked Nagyhalász felé a sűrű sötétség. A frissen dörzsölt lámpaüveg úgy szórja szét a sárga fényt, hogy jut mindenhová, a kék tintával írt betűkre is, amik azt mondják, hogy Fabák Béla nagyhalászi dolgozó paraszt előfizette a „Szabad Föld“-et. * Budai szaktárs még aznap 'este Hegyes Istvánéknál is járt. Bicegő Hegyes — az uradalmi robotban vesztette el egyenes járását — újságolta, mikor beszéd közben szóba került az újság, hogy mit híresz,elt Németh Antalné. — Egy fenét kell nekünk újság! Azelőtt is megvoltunk nélküle, most sem fontos a szemüveg a betűhöz. Ezt mondta — magyaráz dühösen Hegyes. — Hát neki nem is szükséges — szögezték le aztán mind a ketten. Neki csak az lenne a fontos, ha egyikőnk sem forgatná az újságot, egyikünknek sem nyílna ki a szeme, hogy a fejére tudjon ütni az ellene spekulálónak. Az lenne a fontos, ha nem világosodnánk fel, hanem csak kínlódnánk régi móddal, esetleg tőle esedeznénk ki egy kis harmadost. — Nem. Rosszul számítottak. Paciig a „Szabad Füld“-ierjesztés előtt is összekolompolíák a maguk;éléket, mintha csak az ördög tartana erre a korcsmánál — csücsörít egyet Hegyes István, aztán dühösen megcéloz egy elhullajtott ganédardbot. Magam is beállók terjesztőnek.! * Még Berták Jánoséknál járt akkor este Bihari elvtárs, a népnevelő. Sikerrel. Mind előfizettek a „Szabad Föld“-re, akárcsak tanú lásra iratkoztak volna be, szívesen az iskolába. Meg is lehetett az ŐSZ' szekapcsolási problémát oldani — gondolta magában. Foglalkozni más kérdésekkel. Nem is úgy, . mint ahogy felvetették valamelyik1 értekezleten: hogy sok a népnevelő- feladat; nincs hozzá annyi népnevelő. Együvé kapcsolni a feladatokat és együtt megoldani, hiszen mindenről beszél az ember, ha egykét órára betelepszik valahová, megszaporázta lépteit és igyekezett vissza a DÉFOSz-irodához. fi nyiregyltázi járás S iermslücsopartja itíeciezÉie a Iáit látói Kilenc termelőszövetkezeti cső- port van a nyíregyházi járásban, amelyek közül' hat mist alakult az ősszel és vette át nagy örömmel működési engedélyét. Valamennyi termelőcsoport alapos munkával, jóval a határidő előtt elvégezte az őszi mélyszántást, példát mutatott a környező tanyabokrok dolgozó parasztjainak. A járás kilenc termelőszövetkezeti csoportjának valamennyi tagja a mezei munkák elvégzésével hozzáfogott most a téli tanuláshoz. Valamennyi csoportban megkezdődtek a szemináriumok, amelyeken egytől-egyig résztvesznek a csoporttagok. Politikai szemináriumaikon gazdag tapasztalatokat szereznek, erőt merítenek a további munkához, éles fegyvert kapnak az élesedő csztályharchoz. Szakmai szemináriumaikon pedig elsajálitják azokat a módszereket, amelyek használatával megjavíthatják majd munkájuk eredményeit, eme'hetik földjeiken a terméshozamot és fejlesztik nagy- ■üzemű szövetkezeti gazdaságaikat azon a példán, amelyet a világ legfejlettebb mezőgazdaságán-;!; dolgozói, a szovjet parasztok állítottak eléjük. Megalakult a megyei tervhivatal Hétfőn tartotta első értekezletét a szabolcsmegyei tervhivatal kirendeltsége. A megalakuló ülésen résztvett a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának képviseletébeb Kovacsics Gyula elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára A cipésszövef kezet is tudja márt A jó um nSi a szervezés több termelést eredményez — Ma már 50 pár cipőt készítünk el naponta — mondja Nemes Imre elvtárs, a nyíregyházi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetének vezetője, miközben egymás után veszi le a már összevarrott felsőrészeket az asztalról és lyukasztja a fűzőnek a helyét. Bent a műhelyben is szorgalmasan kopog a kalapács és gyorsan kattog a varrógép. A Cipész Kisipari Termelőszövetkezetben az elmúlt napokban tartottak üzemi értekezletet a dolgozók és egyhangúlag elhatározták, hogy felemelik a termelést, mert kevésnek tartották a napi 36—40 pár cipő elkészítését. Sztálin elvtárs, a világ dolgozói szeretett vezérének a születésnapját a szövetkezet dolgozói is jobb munkával ünnepük meg. 7 nappal hamarabb szállítják le a debreceni Cipőkereskedelrrii Nemzeti Vállalatnak a rendelt havi mennyiséget. De itt nem álltak meg a cipész üzem dolgozói, látták, hogy nem megy elég gyorsan a munka, rossz a szervezés, a sarkalásnál és Táblázásnál mindig összegyűlt a munka, nem tudták kellő időre elkészíteni. Átszervezték a munkát és megmutatkozott az eredmény, a termelés egyre emelkedett és ma már 68 százalékkal túlteljesítik a tervet, azt a részletmunkát, amit eddig hatan nem tudtak elvégezni és állandóan elkéstek vele, most négyen végzik és sokkal könnyebben. E meilett a minőséget sem hanyagolták el, egyetlen cipő sem kerül selejtbe. A Sztálini Munkafelajánlás kifejlesztette a jó munkabeosztást, az egyéni versenyt is. Az egyéni verseny legjobbjai Kardos József, Kiss Mihály és Fábián Mihály elvtárs, akik azelőtti 110 százalékos termelésüket 180 százalékra emelték fel. Murczkó Károly elvtárs. valamint az Országos Tervhivatal megbízottai és a népi szervek képviselői. A tervhivatali kirendeltség felállításának első célja az, hogy a hátralévő néhány hét alatt teljes diadalra tudjuk vinni hároméves tervünket. Ezután következik a komolyabb munka: megyénk ötéves terve végrehajtásának irányítása. Az Országos Tervhivatal feladatainak megyékre való felosztása könnyebbé és tervszerűbbé teszi a munkát. Vidékenként egy-egy teljes joggal felruházott intézményt létesítenek, melynek hatásköre a megyére vonatkoztatva teljesen megegyezik az Országos Tervhivataléval. A feladatok megkönnyítésére szolgál még az is, hogy egy beruházási bankot létesítenek, a tervberuházási összegek folyósítására. Az építkezéseket a járási műszaki hivatalok ellenőrzik és szakszerűen irányítják majd. A Tervhivatal Kirendeltség vezetője Gosztonyi Ignác elv- társ, aki a tervhivatal,' első ülésné ismertette annak rendeltetését. Az első megbeszélésen kijelölték az egyes terv- megbizottak feladatait is. 15 évvel ezelőtt e napon a nép ellen-egei orvul meggyilkolták Kirovót, a Bolsevik Párt és a Szovjet állam kiváló emberét. ,,Néhány évtizeddel ezelőtt a nehéz küzdőtérre lépő francia forradalmárok „Békét a kunyhóknak, háborút a palotáknak!” jelszóval meneteitek. Olyan ivókét élünk, elvtársak, pme- lyekben a kunyhók és a régi paloták felváltására új munkásvárosokat és új szocialista palotákat eineiünk. És mindenki hatalmas szerencsének érzi, hogy e nagy munka előharcosa lehet. A mi ügyünk, eivtársak, nemcsak azért legyőzhetetlen, mert építő hadseregünk óriási, hanem azért is, mert olyan építész tervei szerint építünk, aki nem tér te a helyes történelmi útról. A mi építészünk a leninizmussal felvértezett, legyőzhetetlen Bolsevik Pártunk!” — (Ki- rovnak a leningrádi városi pártkoníerencián 1931 december 12-én mondott beszédéből.) A gyűrűk Szergej Mironovics Kirov- nak éles megfigyelőképessé- ge volt. A nagyobb dolgok sohasem tereitek el figyelmét a legapróbb részletekről sem, minden munkát fíp^eKÉT TÖRTÉNET KIROV ÉLETÉBŐL lemmel kísért elejétől végig. Akik környezetében dolgoztak, ismerték e tulajdonságát és ha bárhol valami nehézség merült fel, hozzáfordultak tanácsért, segítségért. Több, mint húsz évvel ezelőtt történt vele Leningrád- ban ez a jelentéktelennek látszó, de mégis nagyon jelentős eset. Abban az időben alapították a kolhozokat. A Párt elhatározta, hogy 120 ezer traktort küld szerte az országba. A megrendelést annak a leningrádi gyárnak adták, amely ma Szergej Mirono- vics Kirov nevét viseli. A gyár addig még soha nem gyártott traktorokat. De az ügy fontosságát mindenki átérezte: megértették, hogy a traktorokat el kell készíteni. Teljes gőzzel nekiláttak a munkának. A gyár udvarán már halomban feküdtek a íraktorkerekek, vázak, fékszerkezetek. Az igazgató boldogan szemlélte az alkatrészhegyeket, biztosra vette a sikert és igyekezett Kirovót is meggyőzni erről: — Aieg lesz. Elárasztjuk a falut traktorokkal. De Kirov, bár szeretett volna hinni az igazgató véleményében, nem volt iiyen nyugodt. Amikor elérkezett a traktorok összeszerelésének és leszállításának ideje, kiderült, hogy nem hiába nyugtalankodott. Szép sorjában álltak az udvaron a majdnem kész traktorok. Csak éppen a motorok hiányoztak belőlük. Ezrével hevertek szép sorjában a raktárakban a majdnem kész motorok, — csak éppen a dugattyúk hiányoztak belőlük. Ezrével álltak a dugattyúk készenlétben, csak éppen a gyűrű hiányzott róluk. A mechanikai műhelyben éjjel-nappal gyártották a gyűrűket, de nem . illettek a dugattyúkra. Az igazgató elvesztette a fejét. Sietett Kirov elvtárshoz. —• Baj van — jelentette —, nem készülünk el idejében a traktorokkal! — De elkészülünk! — mondta Kirov. Vette a kabátját és indult az igazgatóval a gyárba. Végigment a műhelyeken. Megszemlélt minden munkapadot és az ebédszünetben összegyűjtötte a műhelyben a munkásokat, mérnököket, mestereket. Tanácskozott az emberekkel és rájött, mi a teendő. A gyárban még a régi tapasztalatok alapján úgy gondolkodtak, hogy ez a gyűrű apróság, lényegtelen részlet. Tehát a régi munkapadokon is el lehet készítem valahogy ... Pedig ezeken a munka- padokon nem lehetett elkészíteni a gyűrűket. — Megértették elvtársaim? — mondta Kirov. — A mi munkánkban nincsenek lényegtelen részletek. Minden egyformán fontos. A Párt nagy ügyet bízott ránk. S a leningrádi munkásoknak be kell bizonyítaniok, hogy méltók a Párt bizalmára. Be is bizonyították. Kirov tanácsai szerint a legügyesebb emberek, a legjobb munkapadokon elkészítették a gyűrűket. A gyűrűk könnyedén rácsúsztak a dugattyúcsatornákra, a helyükön álltak a motorban, a motorok a gépekben és a kész traktorok berregve megindultak a pályaudvarra. Onnan pedig eljutottak az egész országba, a Volga mellé, Kubánba, Kazahsztánba — a kólhozföl- dekre. Uj városok születése Szergej Mironovics Kirov' akaratereje, óriási tudása mindenkit magával ragadott. A leningrádi területen nincs a gazdaságnak és a kultúrának egy része sem, amelynek ne ő lett volna kezdeményezője. A szocialista villamosítás első alkotásának, a volhovi Lenin-erőműteíep- nek építését Kirov vezetésével folytatták. A Szovjet- únió egyik legnagyobb üzeme, az „Elektropribor” az 5 irányítása mellett épült. A szviri erőmű, a szjászi papír- kombinát és kenyérgyár, a komdopozsi erőmű, az izsori acélüzem, a Putilov-müvek traktor- és turbinaműhelye, a „Kari Marx”-gépgyár új üzemrészeinek munkája, a Szovjetúnió északnyugati részének hatalmas ipari fellendülése Kirov nevéhez fűződik. Kezdeményezésének köszönhető, hogy a szocializmus szolgálatába felhasználhatták a Kola-félsziget mérhetetlen kincseit. — Rázzuk meg ezt az öreg földet! — mondta és a téli hidegben elutazott a vad és puszta hibini tundrába, hogy kihozza észak földjének gazdagságát. Felrajzolta az apatit-ipar fejlesztésének egész tervét és kiválasztotta a teret egy új város építésére. Sokáig gyönyörködött a Kukiszvuncsor-hegy havas csúcsaiban és e sza- vakal fordult kísérőihez: — A meredek hegy olyan, mint a tudomány. Ha oldalról nézed, azt hiszed, nem mászod meg. De amikor nekibátorodsz, üindulsz és mászni kezded, valahol találsz ösvényt! így született meg Hibinö- gorszk. Éjjel és nappal folyt a munka. Az építkezés lelke és tényleges vezetője a fáradhatatlan Kirov volt. A hibini apatit a szovjet ipar legértékesebb nyersanyaga. Egyszersmindenkorra megszabadította az országot a marokkói foszfátok behozatalától. Kirov követelésére szer' vezték meg a Kola-félszige- ten a nikkelkutatásokat és egy új ipari kombinát körül Hibinogorszkkal egyidejűleg nőtt ki Moncsegorszk városa is. Szovjet-Észak nagy átalakítójának nevével találkozunk a szintetikus kaucsuk gyártásánál, a turfa-ipar fejlesztésében, a pala feldolgozásában, az északi területek mezőgazdaságának megteremtésében, a tömegfogyasztási cikkek termelésében — mindenütt, ahol a dolgozók és a Szovjetúnió érdekeiről van szó. A 'leningrádi munkások, ha visszaemlékeznek rá, elmondják: Kirov, miközben örömtől fénylő szemmel figyelte az épülő gyárakat és üzemeket, biztatón szólt: — Bolsevikoknak való ügy, olyan szocializmus- szaga van! _E szavakban benne var Kirov egészen, az a férfi, aki egész életét a „bolsevikoknak való ügynek” szén telte.
