Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-04 / 282. szám

2

IC« DaCKF'BER t. VACÄSJWf

lett pedig új híd- és vasszerkezet-gyárat kell készíteni.

10. $.

1. A vlllamosenergla-termelésnek az 1954. évben az

1949. évi 2.200 millió kilowattóráról 4.270 millió kilowattórára kell növekednie.

2. A villamosenergla-termelés növelésére 3.285 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. Várpalotán, Barcikán és Mohácson csekély fütöértékü szén- és lignit-készleteket hasznosító erőmüvet, Lovásziban földgáz felhasználására alakított erőmüvet, Ti- szalökön vízienergiát hasznosító erőmüvet kell építeni, továbbá más, kisebb erőmüvek létesítésével és a meglévők bővítésével kell a termelési előirányzat teljesítését biztosítani. Az energia gazdaságos elosztására és szállítására új 100 kw elosztó-állomásokat és 850 km hosszú új 100 kw. távvezetéket kell építeni

11.

1- Az építőanyagipar termelésének az 1954. évben el Kell érnie az 1.149 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben

1949-hez képest 500.000 tonnával több cementet, 420 ' millió darabbal több téglát, 50 millió darabbal több cserepet, 210.000 tonnával több meszet kell termelni. Meg kell szervezni a magasépítési vasbetonelemek előregyártását, úgy, hogy a termelés 1954-ben elérje a 233.000 tonnát.

2 Az építőanyagiparban a Frrúelés emelésére GlSmüüó forintot kell beruházni. E beruházás keretében nagy teljesítőképességű Cementörlő üzemeket, téglagyárakat, mészhomok-téglagyárakat, könnyű betongyárakat, nagy teljesítőképességű mészüzemeket, hidralizáló üzemeket, tüzállóanyag-gyárat, betonáru üzemeket, elöre- gyártott magasépitési vasbeton-elemeket gyártó üzemeket és új ipari porcellán gyárat kell létesíteni.

12. J.

1 Az üvegipar termelésének 1954-ben el keli érni a 201 millió forint értéket, amely 1949-hez képest 26 százalékos emelkedést jelent.

2. Az üvegiparban a termelés emelésére 16.5 millió forintot kell beruházni és ennek keretében új üvegtonal- gyártó tizemet létesíteni.

13. Jj.

1. A vegyipar termelésének 1954-ben el keil eniie a 1843 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben 1949-hez képest a szénfeldolgozó vegyi iparnak 350.000 tonnával több háztartási kokszot és kokszbrikettet, 50 millió köbméterrel több városi gázt kell termelnie, meg kell kezdeni a kohókoksz termelését és 1954-re el kell érni a 450.000 tonnát. A _ szervetlen vegyi iparnak 240.000 tonnával több nitrogén-műtrágyát, 240.000 tonnával több foszforba műtrágyát, 1500 tonnával több marónátront kell gyártania, mint 1949-ben. A könnyű vegyi iparnak 1954-ben 55.000 tonnává^ több növényi olajat, 13.000 tonnával több szappant, 175 millió forinttal nagyobb értékben kell gyógyszert előállítani, mmt 1949-ben.

2. A vegyiparban a termelés emelésére 1.934 millió forint értéket kell beruházni. A beruházás- keretében új szuperfoszfát gyáiat, új nitrogén műtrágyát, marónátront előállító üzemet, új aniliníestékgyárat, gyógyszergyárat, műanyaggyárat kell létesíteni.

14. J.

1. A tömegcikk iparnak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú viilamosiparnak és a híradástechnikai iparnak * 1954-ben el kell érnie a 3.834 millió Ft termelési értéket, ami

1949-hez képest 101.4 százalékos emelkedést jelent. 1954- ben az 1949. évi 306 millió forint értékű termeléshez képest 587 millió forint értékű vasipari tömegcikket (sze- get, drótot, drótkötelet, stb.), 35.5 millió forinttal szemben 49 millió fórint értékű mezőgazdasági tömegcikket (mezőgazdasági szerárut, láncot,- stb.), 290 millió forinttal szemben 435 millió forint értékű háztartási tömegcikket (edényárut, kályhát, tűzhelyet, vas- és fémbútort, stb.), 680 millió forinttal szemben 1395 millió forint értékű ei ősáramú berendezést (dinamókat, transzformátorokat, stb.) kell gyártani. Az 1949. évi termeléshez képest 1954- ben 75.000-rel több rádiókészüléket. 13 millió darabba! több izzólámpát, 1.5 millió darabbal több rádiócsövet, 22.500 db író- és számológépet, továbbá mérőműszereket, órákat. orvosi műszereket, stb. kell gyártani.

2 A tömegcikkiparban a finommechanikai iparban, az erősáramú villamosiparban és a híradástechnikai iparban 836 millió forint értéket kell beruházni. A beruházás keretében új erősáramú berendezést előállító üzemeket, új vasipari tömegcikkeket gyártó üzemeket, új fínomtech- nikai üzemet, új híradástechnikai árukat előállító üzemet, új krypton-gyárat kell létesíteni.

15. §.

1. A textilipar termelésének 1954-ben el kell érnie a *9.267 millió forint értéket, ami az 1949. év termeléséhez

képest 52 százaíékos emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 15.900 tonnával több pamutfonalat, 4.200 tonnával több gyapjúfonalat, 2.200 tonnával több len- és kenderfonalat, 91 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 10.9 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 4.4 millió négyzetméterrel több selyemszövetet, 478 tonnával több kötöttárut, 865.000 tucattal több pamutharisnyát, 196.000 tucattal több selyemharisnyát kell előállítania.

2. A termelés emelésére a textiliparban 1.051 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében bővíteni, korszerűsíteni kell a meglévő termelő berendezéseket, automata szövőszékeket és egyéb korszerű termelő eszközöket kell beállítani és biztosítani kell a termelő berendezések teljesítőképességének maradéktalan kihasználását. Létesíteni keil új fonó-, szövőüzemeket, fésűs fonodát, műselyemgyárat és kenderfonógyárat.

16. §•

1. A dolgozók ruházkodásának a# eddiginél jobb és olcsóbb biztosítása céljából nagyiparrá keli fejleszteni a ruházati ipart és biztosítani kell, hogy termelése 1954. évben elérje a 2.609 millió forintot, ami az 1949. év termeléséhez képest 250 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest férfi felsőruhából 1.582.000 db-bal többet, női felsőruhából 607.000 db-bal többet, munkaruhából 740.000 dbbal többet, fél fi t= rüi aVórulviból 2-8C0.000 db-bal többel, gyermekruhából 1,210.000 db-bal többet kell előáll tani.

2. A termelési előirányzat teljesítését 119 millió foiint értékű beruházással kell előmozdíteni. Ennek keretében 12 úi ruházati ipari üzemet kell létesíteni.

17. S.

1. A bőr- és cipőipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1.500 millió forint értéket, ami az 1949. évi termeléshez képest 78 százalékos emelkedést jelent.

2. A bőr és cipőiparban 139 millió for'nt értéket kell beruházni. F. beruházás keretében új bőrgyárat és új cipőgyárat kell létesíteni.

18. §.

1. A gumiipar termelésének az 1954 évben el kell érnie az 544 millió forintot, ami 1949-bez képest 154 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 107.500 db-bal több gépjármű abroncsköpenyt, 1,400.000 db-ba^ több kerekpá abroncsköpenyt, 3600 tonnával több műszaki gumicikks t kell előállítani

2. A gumiiparba 61.6 millió forint érteket kell beruházni.

19. §.

1. A faipar termelésének az 1954. évben el kell érnie

a 969 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 78 4 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest lakásbútorból 149 miliő forint érté tű áruval többet, épületasztalos gyártmánwaoo!

88.5 millió forint értékű készítménnyel többet keh előállítani. ............... , , . ■

2. A faiparba 78 millió forint értékét kell beruházni.

Ennek keretében új vegyes faipari üzemeket, új bútorgyárakat, épületasztalos gyárakat és új lemezaru gyárakat kell építeni.

20. §.

1 A papír- és nyomdaipar termelésének 1854-ben el kel! érnie az 1357 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 56 százalékos emelkedést jelent, az 194». évi termelési eredményekhez képest 1954-ben 28.100 tonnával több papirt, 16.800 tonnával több nyomdaipari

terméket kell előállítani. ....

2. A termelési előirányzatot 165.200.000 formt értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új cigaretta- és finompapirgyárat, új fa- hántolót kell építeni.

21. $.

1. A mezőgazdasági ipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 9-3 milliárd forintot, ami 1949-hez képest Í0.1 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest

135.000 tonnával több finomított cukrot, 170.000 hektoliterrel több nyersszeszt, 75.000 hektoliterrel több egyéb szeszárut, 250.000 hektoliterrel több malátasört,

850.000 tonnával több malomipari terméket, 22.000 tonnával több növényi konvervet, 4.400 tonnával több húskonzervet, 4 200 tonnával több tejterméket, 8.600 tonnával több cukorka és csokoládékészítményt és 89 millió forint értékű áruval több dohánykészítményt kell előállítani. Fejleszteni kell a mélyhütőipart.

2. A termelési előirányzat teljesítését éa a mező- gazdasági ipar termékeinek minőségi emelését, 1.383 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új malmokat, új baromfi-feldolgozó üzemet, állami és megyénként egy-egy községi húsfeldolgozó üzemet, kenyérgyárat, továbbá 60.000 vagon új gépesített közraktári férőhelyet, 2.000 vagon hütőteres új keményítőgyárat kell létesíteni.

22. S.

1. Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű építkezést kell megvalósítania. Ipari építkezésre 5.919 millió forint, mezőgazdasági építkezésekre 3.389 millió forint, közlekedési építkezésekre 4.475 millió forint, a kereskedelem építkezéseire 270 millió forint, lakásokra, lakóházakra (közaégfejlesz- tésre) 5.130 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kulturális célú építkezésekre 1.301 millió forint értékű építkezés esik. A termelésnek 1954 évben el kell érnie az 5.536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131 százalékos emelkedésnek felel tneg.

2. A termelési előirányzat teljesítését a magasépítő iparban 543.5 millió, a mélyépítő iparban 318.5 miilió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében az építőipart a terv időszakában át kell szervezni és gépesítéssel, munkamódszereinek korszerűsítésével komoly teljesítőképességű anyagiparrá kell fejleszteni. Fel kell szerelni, korszerű darukkal, nagyteljesítményű betonkeverő-gépekkel, vibrátorokkal, markoló- és döngölőgépekkel, kotrógépekkel, csör- lökkel, nagyteljesítményű erőgépekkel, csillékkel és egyéb szállítóeszközökkel. Meg kell valósítani az építészeti akatrészek előregyártását, meg kell szervezni az építmények tipizálását és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy lehetővé váljék az építőmunka idényszerüségének megszüntetése.

23. S.

A kézműipar termelését 1954-ben az 1949-es színvonalon kell előirányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell.

24. I

1. Az 1950—54-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni. Ebből: 35 vas-, fém- és gépipari üzem, 21 bányaipari, 38 vegyészeti üzem, 20 villamos- erőmű építés, illetve jelentős kibővítés, 20 textil és ruházati ipari, 2 bőr-, cipő és gumiipari, 9 faipari, 3 papíripari, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építöanyagipari üzem, stb.

2. Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka java-észét kézierő helyett gépierővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termelékenyebbé válik a munka, hanem könnyebbé is.

3. Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen gyökeresen megváltozik a vas- és gépipar részesedése az ipar egész termelésében: a vas- és gépipar, amely 1938-ban az egész ipari termelésből 20 százalékkal részesedett. 1951-ben 31 százalékkal fog részesedni.

4. Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üzemeket kell kapnlok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek: a Tiszántúlnak, a Duna—Tiszaköznek, a Dunántúl iparban szegény .megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyét, Békéscsabát, Makó'i Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, Nyíregyházát, Gyöngyöst, Szejcszárdot és másokat.

A nagybudapesti ipari központok mellett két új, nagy nehézipari gócot kell kialakítani: a borsodi és pécs-mohácsit.

Az ötéves terv megváltoztatja az egész országot, az egész ország társadalomgazdasági képét, felszámolja Magyarország évszázados ipari elmaradottságát.

b) IHejrőgapdasáp

: 5. ü.

Mezőgazdaságunk elmaradottságának megszüntetésére, a termelés hozamának emelésére:

1. Nagyarányú gépesítést kell megvalósítani, fokozni kell a talajerő pótlását — elsősorban a műtrágya és természetes trágya használatának növelésével —, biztosítani kell a nemesített vetőmaggal való ellátást, szélesen alkalmazni keli a fejlett agrotechnikai módszereket, ki kell terjeszteni az öntözéses gazdálkodás területét, jelentékeny területen kell talajjavítást végezni, el kell kezdeni védöerdösávok létesítését, fel kell javítani a tenyészállatállományt mesterséges megtermékenyítés és behozatal útján, ki kell szélesíteni a szálastakarmánynövények vetésterületét, magasabb szinvonalra kell emelni az állat- és növényegészségügy! szolgálatot,

2. Növelni és fejleszteni kell a nagyüzemi társas, szocialista gazdálkodást, mint azt a gazdasági formát, amely egyedül alkalmas arra, hogy teljes mértékben felhasználjuk a mezőgazdaságban a korszerű termelő eszközöket és módszereket.

26. *.

1. A mezőgazdaság gépesítését elsősorban a gépi állomások számának növelésével és a meglévők továbbfejlesztésével, valamint az állami gazdaságok gépesítésével kell biztosítani. Tekintettel a gépesítés döntő jelentőségére, az állami eszközökből a terv-időszak alatt a mezőgazdaságba beruházandó összeg 50.3 százalékát kell gépesítésre fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak utolsó évére, 1954-re a mezőgazdáságban 22.800 állami traktor dolgozzon, ami azt jelenti, hagy minden 100 katasztrália hold szántóra 8.5 lóerő fog jutni. El kell érni, hogy 1954-ben az ország szántóterületének 60 százalékát, mintegy 6 millió katasztrá- lis holdat traktorral műveljenek meg. — A traktorok számának növelése mellett 1400 arató-cséplőgéppel, 2570 új cséplőgéppel és nagyszámú egyéb nagy és kis mezőgazdasági géppel kell a terméshozam növelését előmozdítani.

2. A tervidőszakban 280 új gépállomást kell létesíteni s ezzel az országban működő gépállomások számát 500-ra kell emelni, traktorainak számát pedig az 1949. évi 3000-ről 19.500-ra. A gépállomásokat el kell látni az összes szükséges mezőgazlasági gépekkel és szállítóeszközökkel és gondoskodni Kell arról, hogy gépi felszerelésünk megfeleljen a működési területükön kialakult sajátos talajkuiturának.

27. $.

A termőföld talajerejének pótlására 1954-ben az 19 tűben a mezőgazdaság által felhasznált műtrágya mennyiség négy 0; telszeresét kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani.

i. ,A íerm?szetes trágyák alkalmazását 31 százalékká' keli tokozni, amit országunk állatállományának nöwke- c.ese, valamint az istállózásnak a mezőgazdaság gapemicsf folytan lehetővé váló nagymértékű elterjedése b zlosii.

28. $.

, A tervidőszak alatt olyan mértékben kell fokozni a minőségi magtermelést, hogy lehetővé váljék -ez egyes nü- vényféleségek által megkívánt rendszeres vetőmag-csere nemesített vetőmaggal, mégpedig gabonaféléknél n’intitn négy évben, egyéb növényfeleségeknél átlagosan minden kettő-három évben. A nemesített vetőmaggal való el'a- tás és a növénynemesités előmozdítására 150 m!Fó forintot kell beruházni.

29. $.

1 A tervidőszakban az öntözőit területet US.üCíJ ka- tasztrális holddal keil növelni és ezzel egész öntöző,t területünk 164,000 kataszlrális holdra emelkedik. Az öntözéses területet elsősorban takarmánynövények tamee- sére kell felhasználni, továbbá a rizstermelés fokozásai a, valamint az öntözött rét- és legelőterületek kltei jegesére.

2. Az öntözés fejlesztésére a tervidőszak alatt 49b millió forintot kel! beruházni. Meg kell épiteni a t'szaloK nagy duzzasztóművel a tiszántúli öntöző csatornát és e kell kezdeni a fiszabői duzzasztómű épilését,

30. $.

A tervidőszakban 30.000 katasziráhs hold szikes talajt és 70.000 Kát. hold savanyú talajt kell állami eszközöKbui megjavítani. Támogatni kell a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket talajjavítási munkálatok végzésében.. A talajjavítás új módszereinek kikísérletezésével meg Kel; teremteni az előfeltételeket az ország nagy kiférj- de«íi szikes és savrnyú talajának a megjavítására

31. S.

1, A gépesítés, a fokozott talajerőpótlás, a nó\en> nemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeként el kell érni, hogy 1954-ben a búza termésufhiga 13 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, a tavaszi arpae 7 százalékkal, a kukoricáé 35 százalékkal, a burgonyáé 31 százalékkal, a cukorrépáé 39 százalékkal, a napraforgóé 27 százainkkal, a rostlené 31 százalékkal, a rostkendere 39 százalékkal haladja meg az 1949-es termésátlagokat.

2. A rét- és legelőterületek hozamának 1954-b<-n 10 5 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi hozamol.

3. A kert-, szőlő- és gyümölcstermelés hozamát nü-